Vadászat
Őzbak helyett nutria a terítéken
Tirinda Sándor, a szlovákiai Vághosszúfalu határában, a Hubertus Vadásztársaság területén, őzbakra vadászott, mégis nutria került terítékre. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Harmadnapja, a kanálison átvezető kis betonhídtól 50 méterre, a fűvel benőtt földúton, egy nyugodtan legelésző fiatal, nyársas őzbakkal találkoztam. Persze, hogy a sörétes puska volt nálam… Gondoltam, újra kimegyek rá, és megpróbálom terítékre hozni, hiszen sok szép bakunk van az állományban. Ebből a fiatalból majd igazán finom gulyás lesz.
Fotó: Tirinda Sándor – Agro Jager News
Miután kiértem a kökénybokrokkal és vadrózsával sűrűn benőtt kanális közelébe, átmentem a hídon, hogy az autót a túlparton, a bokrok takarásában hagyjam. Puskával, lőbottal és az ülőkémmel visszaballagtam a híd sarkához, hogy ott a magas gyom közé üljek.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A nap lassan ereszkedett lefelé. A fénye narancssárgába ment át, és már nem egyenesen a szemembe sütött, hanem az útmenti akácfák lombjai közt átszűrődve, inkább jobbról világított. Tíz perc elteltével sípoltam néhányat, de az úton nyugodtan legelésző, majd két kisnyulát szoptató nyúlmamán kívül, semmi nem mozdult.
Húsz perc elteltével újra sípoltam, de a fiatal bak ki tudja, hol járhatott az út egyik oldalát szegélyező, 60 hektáros kukoricatáblában. Vagy lehet, hogy bent fekszik az út másik oldalán parlagon hagyott, 30 hektáros, két méteres gyommal benőtt szántón? Úgy tűnik, az út menti fű sokkal ízletesebb, mint a gyom, mert ugyan az őzbak nem, de a nyulak egyenként kezdtek az ugar gyomtengeréből kiszállingózni az útra. Öröm volt nézni, ahogy kijönnek, körülnéznek, tisztálkodnak, odaugrándoznak a másikhoz, és így közösen boldogan hozzálátnak a vacsorához.
Mélázásomból hirtelen a kanális vizének hangos csobogása és éktelen tocsakolás ébresztett fel. Mintha a vadkacsák fürdőznének és verekszenek, de azok hápogni is szoktak. A hód is csendben úszik, hacsak nem ijed meg valamitől. A vidra sem szokott ekkor nagy zajt csapni a vízben… Felugrottam, öt lépés és – már a nem egészen tíz méter széles – kanális híd közepén álltam. Szépen végigláttam a víz békalencsével tarkított folyosólyán, ahol éppen két jól megtermett nutria verekedett. Jobban mondva, az egyik kergette a másikat körbe-körbe, amíg a gyengébb be nem vette az irányt egyenesen a vízen felfelé. Az erősebb még vagy 15 méteren kergette, amíg a menekülő el nem bújt a partoldalba kikapart lyukában. A győztes ezután büszkén, komótosan visszaúszott vagy harminc métert, saját üregének a bejáratához, és ott palotaőrt lepipáló mozdulatlanságba dermedt. Őrizte az ürege bejáratát.
Hubert, a vadászmanó története Kiskundorozsmán folytatódik. A könyvet fényképre kattintva lehet megrendelni!
A nap már érintette a horizontot, az őz sehol… Nézegettem a céltávcsövön keresztül a nutriát, vagy inkább csak a fejét, mert a teste részben az üregben, részben a vízparti növények takarásában volt. Most mit csináljak? Az utóbbi években néhány eset kivételével nem nagyon lövök nutriára, mert kímélem őket, főleg magyarországi vendégeim és barátaim számára.
Remélem, nem vagyok az egyedüli vadász, aki néha beszélget a vadállatokkal, főleg akkor, amikor nem akarom őket lelőni. Mondom neki: „Ide figyelj, ha még itt leszel addig, amíg visszalépek a lőbotomért, és széthúzom, hogy álló helyzetből lőhessek, akkor lelőlek!“ Mindez megtörtént, de a nutria továbbra is mozdulatlanul őrizte a bejáratot. „Adok neked még egy esélyt. Elmegyek az autómhoz, rágyújtok egy félig tömött pipára, és ha még mindig ott leszel, tényleg lelőlek!“ Nem hallgatott rám. Elszívtam a pipát, belenéztem a céltávcsőbe, még mindig ott van, ahol volt, mozdulatlanul, mintha nem is élőlény, hanem egy szobor lenne. A 222 Remington kaliberű golyósom volt nálam. A nutria olyan 40 méterre volt. Fejbe kell lőni, mert ha elcsúszik a lövés, behúzza magát az üregébe, és akkor elveszett. A másik szempont, hogy a fejbe lőtt nutriának tiszta marad a húsa.
A célkeresztben bekapcsoltam a piros pontot és nyugodtan elengedtem a golyót. A nutria csak összerogyott, meg sem mozdult többet.
Visszamentem az autóba Jankáért (4 éves drótszőrű magyar vizsla). Morcosan nézett rám, hogy miért ébresztettem fel, de aztán kiugrott, és már tudta, hogy ha sötétben kell dolgozni, akkor ott a nutria jöhet számításba. A nutriát pedig imádja apportolni. Végigmentünk a kökénybokros, csipkerózsás, bozótos partsáv mentén 40 lépésnyit. A nutriával egy irányba beküldtem Jankát a majd 10 méter széles bozótba, de szegény a sötétben, a sűrű bozótban egy méterre a víztől fennakadt, mert egy keresztbedőlt vadrózsabokor elállta az útját. Négykézláb, vaddisznóként fúrtam be magam a szúrós kökénybokrok közé, hogy lejussak a kutyához. Bakancsommal lenyomkodtam a kutyát megállító csipkebokrot, Janka pedig óvatosan belement a vízbe. Csak 5-6 métert kellett úsznia a vízben, amíg odaért az iszapos, sáros, de jól kialakított üregbejárathoz, a mozdulatlan nutriáig. Tapasztalt határozottsággal megfogta, és a magyar vizsla hírhedt intelligenciájával a sárból behúzta a vízbe, hogy könnyebb legyen neki a súlya. Odaúszott vele elém, de a puha, iszapos, növényzettel benőtt parton már valószínűleg csak nagy nehezen tudta volna felverekedni magát, pofájában a nagy nutriával. Inkább már a víz szélén elvettem tőle. Mire négykézláb, a nutriát magam előtt tolva, keresztülpréseltem magam a bozót élősövényén, Janka már boldogan várt kint a szélén.
A nehéz, kan nutriát kicipeltem az útra. A szeme alatt néhány milliméterrel ment be a golyó és a torkán jött ki. Elraktam a puskát a tokjába, kiszedtem a kezeimből, kopasz fejemből a tüskéket, aztán gondoltam, még csinálok egy terítékfotót. A golyóst már nem volt kedvem elővenni, ezért a sörétes puskámat tettem a nutria mellé, hogy szemléltessem a nagyságát. Súlya 8,5 kg volt.
Otthon még nyúzás, zsigerelés mindenféle éjjeli lepke, szúnyog és muslinca idegesítő társaságában, akik a fejlámpa fényére jöttek össze nagy számban, és minden áron a szememben, orromban és a fülemben szerettek volna landolni.
Mi lett a nutriahús sorsa? Másnap elajándékoztam az egyik barátomnak, aki már hónapok óta nutriát kunyerált tőlem, emlékezve a boldog gyerekkorára, amikor gyakran volt nutriagulyás a családi étlapjukon. Végül is örültem, hogy nem őzet lőttem. Elsősorban végre teljesítettem egy barátomnak tett ígéretemet, hogy kap tőlem egy nutriát.
Másodsorban, akkor az őzek párzási időszaka még nagyon az elején járt, így bőven volt időm az őzbak vadászatára is.
Írta és fényképezte: Tirinda Sándor
A nutria vadászatról további részletért kattints ide!
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Természetvédelem
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
A hatóságok megkezdték a bűncselekmény felderítését
Tisztelt Lakosság! Szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívni a figyelmüket, és segítségüket kérni.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata március 7-én a késő délutáni órákban lakossági bejelentést követően szerzett tudomást egy Sülysáp település külterületét érintő mérgezési eseményről, ezen a napon 1 példány (pld) fokozottan védett parlagi sas, valamint 1 pld védett egerészölyv teteme került elő egy mérgezett csalétkek közelében.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az Igazgatóság munkatársai a Rendőrség bevonásával megkezdték a bűncselekmény felderítését. Március 8-án az érintett szervek, bevonva a MME – Magyar Madártani Egyesület kutyás keresőegységét folytatták a munkát. Ezen a napon további 7 pld. egerészölyv, és 5 pld. holló teteme került elő, valamint felderítésre került 5 csalétek (házi kacsa, baromfi és házi nyúl). További állati tetemeket is találtunk (rókák, házi liba, kacsa, tyúk, valamint kihelyezett felezett sertésfej), illetve beazonosításra került 1 pld egerészölyv, és 1 pld holló régi maradványa. Így bebizonyosodott hogy nem egyszeri hanem tartamos, visszatérő elkövetés felderítése kezdődött meg.
Fotó: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Március 10-én további 2 rókatetem, illetve egy kézigránát került elő, amely szintén bejelentésre került.
❗️A 2021-es Tura-Galgahévíz térségében történt eseményeket követő Btk. szigorítás már a mérgezett csali kihelyezését is bűncselekménnyé nyilvánítja, de a fokozottan védett parlagi sas, vagy a nagyszámú védett madártetem önállóan is kimeríti a természetkárosítás bűncselekményének tényállását. A feltárt egyéb tetemek vadgazdálkodási, népegészségügyi szabályok megsértéséről tanúskodhatnak.
❗️Mivel a tetemek egy része bizonyosan erős méreggel kezelt, így szeretnék felhívni a lakosság figyelmét, az érintett térségben a kutyasétáltatás, gyermekekkel való kirándulást fokozott óvatossággal végezzék, ugyanis a feltételezett méreganyag mind a háziállatokra, mind az emberekre veszélyes.
Kérjük hogyha elhullott védett vagy fokozottan védett állat tetemére, illetve vadászható faj, vagy háziállat mérgezésgyanús tetemére bukkannak úgy értesítsék az Őrszolgálatot a nemetha@dinpi hu elektronikus levélfiókon keresztül, a mérgezésgyanús állat pontos helyének megadásával, és ha lehetséges fényképmelléklet megküldésével.
❗️Kérjük a mérgezett csalétkekhez, tetemekhez ne nyúljanak! A mérgezés terepen látható legbiztosabb jele, amennyiben a maradványokon, vagy azok közvetlen közelében nagyszámú elpusztult dögbogár, illetve egyéb rovartetemek találhatóak.
Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
A járvány miatt a védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
A ragadós száj- és körömfájás a párosujjú patás állatok súlyos gazdasági károkat okozó, rendkívül fertőző betegsége. A terjedésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. A járvány mielőbbi felszámolása érdekében az országos főállatorvos szigorú intézkedéseket vezetett be. A hatóság kéri, hogy minden állattartó haladéktalanul jelentse, ha állatainál a betegség tüneteit észleli.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A ragadós száj- és körömfájás egy rendkívül fertőző betegség, amely párosujjú patás állatokat érint. Heveny, lázas általános tünetekkel és hólyagok kialakulásával jár, amelyek a szájban, az ajkakon, a nyelven, a lábakon és a tőgybimbókon jelennek meg. A betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik. Megjelenése jelentős gazdasági károkkal jár. Terjesztésében a legnagyobb szerepet az élőállatok közötti közvetlen érintkezés játssza, de a betegség könnyen terjed állati termékekkel, és ragályfogó tárgyak vagy személyek útján is. Ritkán, kedvező időjárási feltételek esetén, különösen nagy sertéstelepek közelében, széllel való terjedés is előfordul.
A betegség klasszikus tünetei március elején egy kisbajcsi szarvasmarha telepen jelentkezetek, és a betegséget okozó vírus jelenlétét a Nébih laboratóriuma is megerősítette. A járványkitörésben érintett szarvasmarha telepen azonnali zárlatot rendeltek el, és megkezdődött az állomány felszámolása. Az állategészségügyi hatóság megkezdte a járványügyi nyomozást, és felállította a gazdaság körül a 3 km-es védőkörzetet és a 10 km-es felügyeleti körzetet, amelyekben megkezdődött a fogékony állatok számbavétele és szűrővizsgálata. A diagnosztikai vizsgálatok állami költségre történnek.
A védő- és megfigyelési körzeteket bemutató országos térkép, illetve az érintett vármegyét ábrázoló térkép, valamint a korlátozással érintett települések listája megtekinthető a Nébih ragadós száj- és körömfájás tematikus oldalán.
Ábra: NÉBIH
A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az országos főállatorvos rendkívül szigorú hatósági intézkedéseket rendelt el:
• A hatályos forgalmi korlátozások és az állatok szállítására vonatkozó szabályok naprakészen megtalálhatók a https://portal.nebih.gov.hu/rszkf-kereskedelmi-informaciok oldalon.
• A védő- és megfigyelési körzeten belül a vadászat tilos.
• Győr-Moson-Sopron vármegyében tilos minden fogékony állatfajt bemutató rendezvény megtartása 2025. március 17-ig; a fogékony állatfajt tartó turisztikai helyek (pl. állatkert, vadaspark) további rendelkezésig nem látogathatóak.
A ragadós száj- és körömfájás járvány kitörése miatt Magyarország elveszítette a nemzetközi szervezeteknél nyilvántartott eddigi mentes státuszát, melynek következtében exportpiacunk jelentősen szűkül. Több ország is importkorlátozást vezetett be a hazánkból származó élőállatokra és termékekre vonatkozóan. A ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos, folyamatosan frissülő kereskedelmi információk elérhetőek a Nébih tematikus honlapján.
A betegség továbbterjedésének megakadályozása, a járvány mielőbbi felszámolása és az okozott károk mérséklése mindannyiunk közös érdeke, ezért a Nébih kéri az állattartók, élőállat-kereskedők és -szállítók felelős magatartását és együttműködését az állategészségügyi hatóságokkal!
Minden, a betegségre fogékony állatfaj tartója fokozottan ügyeljen a járványvédelmi előírások, valamint az elrendelt szigorú hatósági intézkedések betartására! Fontos, hogy az állattartók, ha állataikon a betegség tüneteit észlelik, azonnal értesítsék az ellátó állatorvost, valamint a helyi állategészségügyi hatóságot! A bejelentésre rendelkezésre áll a Nébih 24 órában hívható ZöldSzáma (+36-80/263-244) is.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Romániában több nagylétszámú sertéstelepen afrikai sertéspestis (ASP) kitörését azonosítottak
Az utóbbi hetekben a magyar határhoz közel lévő Temes vármegyében (Románia) több nagylétszámú sertéstelepen is ASP kitörést azonosított a román hatóság. Horvátországban újra kimutatták a vírust házisertés-állományokban, valamint Szerbiában is nagyon magas az ASP esetetek száma házi sertésekben és vaddisznókban egyaránt. Mivel a magyar határ közelében lévő településekről van szó, így a romló járványügyi helyzet állandó kockázatot jelent hazánk déli vármegyéire.
Fotó: NÉBIH
A Nébih ismételten felhívja minden érintett (állatorvosok, sertéstartók, vadászok) figyelmét az ASP elleni maradéktalan védekezés szükségességére. Kizárólag a járványügyi előírások szigorú és következetes betartása jelenthet garanciát a legfontosabb cél: a magyarországi házisertés-állomány ASP vírustól való mentességének megőrzésére.
A járványügyi szakemberek elsősorban a sertéstartó telepek járványvédelmi zártságának fenntartását hangsúlyozzák, ennek jelentőségére hívják fel a figyelmet. Kiemelten fontos a személy- és a gépjárműforgalom korlátozása, az alom és a takarmány-alapanyagok megfelelő tárolása, az állati eredetű melléktermékek, valamint a zöldtakarmány etetésének tilalma.
A vírus behurcolásának megakadályozása szempontjából ugyancsak kulcsfontosságú, hogy a határmenti forgalomból, rokonlátogatásból ne kerüljön hazánkba friss hús, hőkezeletlen sertéstermék. Emellett a sertések élelmiszerhulladékokkal való etetése továbbra is szigorúan tilos.
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kiterjedt külterületi mérgezési esemény Sülysáp és Mende települések közt!
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai intézkedések
Egyre több környező országban romlik az ASP helyzet
Kárenyhítési eljárásban figyelembe vehető mezőgazdasági biztosítások megkötése és megújítása
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
Magyarországon is megjelent a ragadós száj- és körömfájás
Februárban emelkedett a FAO élelmiszerár indexe
Fókuszban a vadbalesetek: Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Péntektől tűzgyújtási tilalom lép életbe 6 vármegyében
Trófeák, lőfegyver és lőszerek
KITEKINTŐ: Visszaeső orvvadászt „fogtak” Bihar megyében
Emlékezetes: Móró Balázs élete első szarvasbikáját ejtette el
Négy nap, négy helyszín
Az ácsi abnormális gímtrófea
Erdei fülesbaglyok vertek tanyát Komádiban
A spíszer bikám
Villámkérdések és vadgazdálkodás – Az Agrárminisztérium válaszolt
Bikák és agancsok
