A Zala Vármegyei Rendőr-főkapitányság tevékenységirányítási központ ügyeletvezetője, mellette pedig hatalmas az állatszeretete. Osadczuk Csaba őrnagynak már háromévesen nyula volt. Madárházban 40 papagájt tart, de munkája mellett fő tevékenysége a kutyatenyésztés. Szigorú elvárásai alapján rövidszőrű magyar vizslából hozott létre tenyészetet.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

Osadczuk Csaba 2005 óta tenyészt és képez ki rövidszőrű magyar vizslát Baktüttösön, a kennelnek pedig a Gyurkóvári nevet adta, mely a falu mellett egykoron állt „Ördög Gyurkó váráról” kapta a nevét. Ottjártunkkor éppen a Rendőrségi és Vámügyi Együttműködési Központok (PCCC) 12. éves konferenciájára készült, melyet minden évben más európai országban rendeznek.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

– Mivel jól beszélek angolul és németül is, a főnököm úgy döntött, hogy engem küldenek az idén Spanyolországba, a konferenciára.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

A gimnázium elvégzése után egyből a Rendőrtiszti Főiskola bűnügyi szakára felvételizett.

Eredetileg állatorvos akartam lenni. A gimnáziumban biológiafakultációra jártam, azonban a második osztálytól körvonalazódott, hogy rendőrtiszt szeretnék lenni. A szomszédunk körzeti megbízott volt, már gyermekként láttam az egyenruhát, a szolgálati autót. Az átlag feletti igazságérzetem és a társadalomnak nyújtható segítség lehetősége motivált. Budapesten kezdtem pályafutásomat őrmesterként. Szakmailag nagyon jó volt, mert egy nap alatt lehetett annyi mindent tapasztalni, mint vidéken egy hónap alatt.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

Végül az őrnagy hazakerült Zalába. Egy évig járőrként szolgált, utána lett nyomozó, majd a diploma megszerzését követően az ügyeletre került.

– Testhez álló feladatnak tartottam, mivel fiatal tisztként sok mindenre megtanított. 2013-ban megalakult a TIK, ahol a kezdetektől ügyeletvezetőként dolgozom. Azonban már kisgyermekként körvonalazódott az életem másik meghatározó szenvedélye, az állattenyésztés. Szörnyű csapásként éltem meg a napot, mikor hatéves koromban az édesapám hazahozott egy kölyökkutyát, de közölték, hogy a nagyszüleimnek vásárolták. Egy perc leforgása alatt váltam boldog kisemberből elképesztően elkeseredetté. A családban nem volt sem vadász, sem pedig kutyás, valószínűleg apai nagyapámtól örököltem a házi- és a vadállatok, a természet iránti kötődésemet.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

Spórolt pénzéből 16 évesen vásárolta meg első kutyáját, egy német juhászt, Ginát. Valami megmagyarázhatatlan ok miatt mindig is a rövidszőrű magyar vizsla volt a szíve vágya. Aztán 2006 tavaszán ez a sokéves vágy is teljesült, egyik kollégájától kapta Lénát, az első vizsláját.

– Nagyon jó kutya volt. Hobbiebnek indult, de csodálatos karaktere és szép külleme teljesen a fajta elkötelezettjévé tett. Célirányosan vadászkutyának készítettem fel. Vadászati alkalmassági vizsgát tettünk, kitűnő vadászeb lett, én pedig egyre többet tanultam a vadászatról. Innen nem volt visszaút.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

Mivel Lénának nem volt törzskönyve, ezért tenyésztési ambíciói nem lehettek vele kapcsolatban, az őrnagy azonban úgy döntött, hogy a kutyatenyésztés útjára lép. Öt évig tanulta a „szakma” rejtelmeit, azután FCI kennelt alapított, ennek 13 éve. Volt, hogy 19-20 felnőtt kutyával éltek együtt, jelenleg négy generáció 11 egyede él az udvarban.

Persze nem lenne teljes a vizslák élete, ha vadászkutya létükre nem járnának vadászni.

– A fajta kialakulásának és fennmaradásának alapja a vadászat, így – amennyit csak lehet – vadászni is járok velük. Évente októbertől februárig 60-80 vadásznapon veszünk részt és dolgozunk a kutyákkal. Célom hogy az általam tenyésztett „Gyurkóváriak” kiváló vadászkutyák legyenek.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

A kitartó elkötelezettség eredménye is megvan, mivel az őrnagy 2016-tól az Országos Magyar Vadászkamara Zala Megyei Területi Szervezetének Kinológiai Szakbizottságának tagja; 2022-ben sikerrel végezte el az Országos Magyar Vadászkamara Kinológiai Szakbizottsága által szervezett vadászkutya-alkalmassági vizsga teljesítménybírói tanfolyamot; ugyanabban az évben teljesítette az Aranykoszorús Mestertenyésztő cím feltételeit. Papagájokat, díszgalambokat, dísznyulakat, díszbaromfikat is tenyésztett 15 éven át, 27 fajta díszállatot tartott.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

Úgy volt kialakítva az állatok elhelyezése az udvarban, mint egy állatsimogató. Körbe lehetett járni, megnézni őket. Sokan jártak hozzánk a falusi turizmus keretében is, a környező vendégházakban pihenő családok közül napi programként látogattak bennünket térítésmentesen. Ez a tevékenység sok időmet vette el, de büszke voltam az állatokra, és szívesen mutattam meg őket. Kiállításokra is jártunk rendszeresen. De a 2008-as válság rányomta bélyegét a díszállattartásra, visszaesett a kereslet, a takarmányköltség előteremtése miatt pedig értékesíteni kellett a szaporulatot. Amikor a nyomozói fizetésem három nap alatt nyúltápra ment el, akkor be kellett látnom, hogy ez így nem fog menni. Úgy döntöttem, hogy a kutyákba fektetem az összes energiámat, de negyven papagáj azért még maradt az udvarban.

Fotó: Szabó Gabriella – Rendőrség

Persze ezt a nagy munkát egyedül nem lehetne bírni.

– Amikor elmegyek szolgálatba, a feleségem, Bettina látja el a szükséges feladatokat. Ha kölykök vannak, őket kétóránként etetni és takarítani, felügyelni kell, ez teljes embert igényel. Ő az, aki feláldozta magát az én hobbim érdekében.

Forrás: Zs.M. – Rendőrség