Vadászat
A Hubertlaki Kereszt kitüntetettjei 2023-ban
A Hubertlaki Kereszt idei kitüntetettjei:
November 3. napja a Szent Hubert, a vadászok védőszentje ünnepe. A mai vadászkamarai trófeaszemle alkalmával is sor került a Hubertlaki Kereszt kitüntetéssel elismerni a vadászat napszámosainak munkáját.

Fotó: OMVK
Dávid Sándor 41 éves vadászati múlttal rendelkező vadászati vezető, majd a Bakony-ér menti Vadásztársaság hivatásos vadásza. Vezetői múltját tekintve vadásztársasági titkár, elnök, vadászmester, de földtulajdonosi közösség elnöki pozíciót is betöltötte. Tevékenysége során mindig a napi vadászati tevékenységhez kötődött.
Szakmai végzettsége miatt a társaság őt alkalmazta a hivatásos vadászi teendők ellátásával. Így nem csak a társaság szakmai irányítását láthatta el, hanem maga végezhette el a működéssel kapcsolatos feladatokat is. Nagy lendülettel vetette bele magát a csapdázásba, eleinte a maga készítette létrás és Larsen-csapdákkal, majd a kamarai pályázaton nyert egy millió forintból létrehozott csapdaparkkal.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A megye egyik legeredményesebb csapdázója lett, amit a mai napig is aktívan végez. Többek között nevéhez fűződik a Veszprém vármegyében hivatalosan jelentett, illetve csapdával elfogott első nutria elejtése is ebben az évben.
Legfontosabb feladatának tartja a drasztikusan szűkülő élőhely mellett, az apróvad törzsállományának szinten tartása érdekében a dúvadak apasztását a törvényben engedélyezett módokon, valamint a területükön élő nagyon jó őzállomány megőrzését, amit a szakszerűen végrehajtott minőségi és mennyiségi szabályozással valósít meg, úgy, hogy a társaság tagjainak a lehető legtöbb vadászati lehetőséget biztosítsa.
A vadásztársaságban végzett munkája mellett, a kamara megalakulása óta a társaság küldöttje, és aktív résztvevője a kamarai és helyi rendezvényeknek.

Fotó: OMVK
Steierlein Róbert a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének kerületvezető erdésze és egyben hivatásos vadásza. Az erdővel való kapcsolata elsősorban édesapjának köszönhető, aki a lakóhelyükhöz közeli Kab-hegy Pulai erdészkerületének szakirányítójaként dolgozott. Mellette alakult ki a vadászat iránti szenvedélye is, amely megalapozta a szakma iránti érdeklődését és a vadászat, mint hivatás felé tanúsított elkötelezettségét. A technikusi oklevél megszerzését követően gyakornokként hosszú évekig lehetősége volt a tapasztalatszerzésre és már akkor tevékeny részt vállalt a vadászatban, szívesen és fiatalos lendülettel kapcsolódott be az egyéni vadásztatásba és a terelővadászatok lebonyolításába. A rábízott munkákat, feladatokat jelenleg is megbízhatóan és aktív kezdeményezéssel végzi, melynek elengedhetetlen alapja az a tapasztalat és területismeret, amelyet gyerekkorától kezdve megszerzett.
Azok a bérvadászok, akik a lesvadászattal szemben előnyben részesítik a fárasztó, de rendkívül izgalmas cserkeléseket, a kutatásokat a rejtőző vad után, ragaszkodnak a társaságához és munkájához. A vadászatok során rengeteg felejthetetlen élményt szerzett az általa kísért vadászvendégeknek. Nagy teherbírású, munkájára igényes, megbízható munkaerő, akire a kollégái és barátai mindenben számíthatnak.

Fotó: OMVK
Kovács Ferenc, a Bakonyerdő Zrt Balatonfüredi Erdészetének fővadásza pályafutását az akkori Sümegi Kisfaludy vadásztársaságnál kezdte, mint vadőr, majd vadászmester. Az itt eltöltött kilenc év után a Börzsönybe került, a mostani Ipolyerdő Zrt. jogelődjeinél töltötte be a vadászati ágazatvezetői posztot húsz éven keresztül. A börzsönyi évek után visszatért a megyébe, az uzsai erdőtömbben gazdálkodó Orion Vt. vadászmestere lett. Az itt eltöltött 8 év után került a Bakonyerdő Zrt.-hez. Egy évet az erdőgazdaság Devecseri Erdészeténél szolgált; majd ezután 2016-tól az Agár-tetői vadászterület fővadászi feladatait látja el. Munkájára igényes, azt magas színvonalon végző, nagy munkabírású, lelkiismeretes szakember. Hozzáértésének és tapasztalatának köszönhetően rendkívül eredményes vadászkísérő, gondos területgazda, mindezek mellett kiváló vérebvezető. A szakmában végzett 45 évnyi munkájával tevékenyen részt vett a vadászati ágazat szakmai színvonalának emelésében, kultúrájának fejlődésében és hozzájárult a Bakonyerdő Zrt. vadgazdálkodásának kedvező megítéléséhez.
További részletekért kattintson a fényképre!
Minden kitüntetettnek szívből gratulálunk, valamint további eredményes munkát kívánunk nekik!
Forrás: OMVK
Vadászat
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész
Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész, aki 46 éven át dolgozott a Szombathelyi Erdészeti Zrt.-nél.
🖤Elment egy erdész – Elhunyt Soós János nyugalmazott pagonyvezető főerdész. 46 évig volt társaságunk munkatársa. Családjának köszönhetően gyermekkora szorosan összefonódott az erdővel. Már a legelső évektől magába szívta a természet iránti szeretetet, amely egész életét végig kísérte.

Fotó: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Szinte természetes volt, hogy tanulmányait a soproni erdészeti technikumban folytatja, hiszen a természet iránti szeretet és az erdőhöz való kötődése már gyermekként kijelölte életének irányát. 1977-ben – a technikum elvégzése után – pályafutását a szentgotthárdi „kis” erdészetnél kezdte, majd a kondorfai erdészkerületben beosztott erdészként a nagyobb fakitermelésekkel, faanyag szállításokkal járó feladatokat végezte. 1981 augusztusában bevonult, katonaságának ideje alatt átszervezték a vállalatot. A sok kis erdészetből 4 főmérnökség alakult. A Szentgotthárdi Főmérnökségen 5 pagonyt alakítottak ki. Leszerelése után a Farkasfai pagony kerületvezető erdészévé nevezték ki. Évente 20-25 ezer m3 vastagfa termelést vezényelt le, és emellett irányította az erdőművelési feladatokat.
Kiváló szervezőkészsége, pontos munkavégzése eredményeként 1989-ben a Szakonyfalui pagony vezető főerdészének nevezték ki. Tevékeny részt vállalt a vadgazdálkodásban és a vadásztatásban. Nagy gondot fordított a pagonyban a társaság lóállományára, munkaidőtől függetlenül intézte a szénabetakarítást, -betárolást.
Pagonyvezető főerdészként munkáját — a termeléstől a tisztításon és ápoláson át a vadászatokig — odaadással és szakértelemmel végezte. Történetei életre keltették a múltat, s öröm volt hallgatni őket: egyszerre tanítottak és felvidítottak mindenkit, aki mellette dolgozhatott.
Kollégái szerették és nagyra becsülték, mert mindig lehetett rá számítani – legyen szó munkáról, tanácsról vagy emberi szóról. A fiatalokat támogatta, bátorította, és örömmel adta át tudását. Élete munkája nemcsak az általa ápolt erdőkben él tovább, hanem azokban is, akik tőle tanulhattak…
Példaértékű tevékenységét erdészeti társaságunk 2023 decemberében Arany Erdészcsillag kitüntetéssel ismerte el. Hosszú, szakmai sikerekben gazdag pályafutását követően 2024 elején vonult nyugdíjba, pagonyvezető főerdészként. 2025. október 20-án tragikus hirtelenséggel ragadta el a halál. Az általa ültetett, nevelt, szeretett erdőket ma már felülről figyeli. Emlékét megőrizzük.
Isten veled Janibá…
Forrás: Szombathelyi Erdészeti Zrt.
Vadászat
Dámbika trófeaszemle történelmi környezetben
A Vérteserdő Zrt. dámbika-trófeaszemlét szervezett.
Vadászat
Jelenleg 1636 farkas él Németországban
A legtöbb farkasterritórium Alsó-Szászországban található (63), ezt követi Brandenburg 60 territóriummal. Szászország 46-ot, Szász-Anhalt 38-at, Mecklenburg–Elő-Pomeránia pedig 34-et tart nyilván. A farkasok Németországban – a Saar-vidék kivételével – gyakorlatilag országszerte előfordulnak.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pirsch
Jelenleg összesen 1636 farkas él Németországban (2025. november 10-i állapot). Közülük 544 egyedet biztosan felnőttként azonosítottak. 62 állatról nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy felnőtt vagy már le nem vedlett, fiatal, subadult példány.
Emellett 769 kölyök (első éves farkas) és 183 egyéves példány (második éves korosztály) került kimutatásra. 34 egyednél nem lehetett eldönteni, hogy kölyök vagy egyéves, további 44 esetében pedig egyáltalán nem volt megállapítható a kor – áll a DBBW közleményében.
Csökkent az elhullott farkasok száma
A kimutatások szerint a 2024/2025-ös monitoringévben 163 elhullott farkast regisztráltak. Az előző évben még 193 példány pusztult el.
A leggyakoribb halálok továbbra is a közúti gázolás: 124 farkas így pusztult el.
16 farkast illegálisan öltek meg, míg az előző évben ez a szám 13 volt.
A Német Vadászszövetség szerint ennél jóval több farkas él az országban
A Német Vadászszövetség (DJV) a DBBW adataihoz képest lényegesen magasabb állományt feltételez.
„Németországban 2025 nyara óta legalább 2000 farkas él. Csak Brandenburgban több farkas él, mint egész Svédországban – pedig az tizenötször nagyobb területű” – közölte a DJV.
A szövetség üdvözli a farkas, vadászati jog alá sorolását:
„A DJV támogatja a farkas felvételét a vadászati jogszabályba. A koalíciós megállapodás gyors végrehajtása a DJV és az egész vidéki térség egyik legfontosabb elvárása. A jogalkotónak most arról kell gondoskodnia, hogy a farkas jövőbeni elejtése és szabályozása jogilag egyértelműen, a Szövetségi Vadászati Törvény alapján legyen biztosított. Minden más megoldás nem felel meg a vidéki közösségek helyzetének és elvárásainak” – tette hozzá a szövetség.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



































