Vadászat
Dunába fulladt egy dámszarvas
Jókai Attila, november elején, a Szentendrei-dunaág Tahitótfaluhoz közeli részén horgászott. Dunabogdány és Tahitótfalu között a folyó egy nagy, több kilométer hosszan elnyúló „S”-alakú, kettős kanyarulatot ír le. Az „S”-alak alsó, bal ívének vége felé a meder kissé kiöblösödik, a sodorvonal távolabbra esik a parttól. A partszélben az áramlás egészen mérsékelt, a víz jóval kisebb erővel sodor, mint a Duna átlagos áramlási sebessége.
Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Párszáz méterrel lejjebb ugyanakkor, két, ma már időszakos vízfolyás hordalékkúpja a medret jelentősen beszűkíti, emiatt a víz áramlási sebessége itt érezhetően felgyorsul, a sodrás ereje ezen szakasz egy részén, szinte egy hegyi folyóét idézi.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ezen vízalakulat az ideális élettere a folyóvízi finomszerelékes horgászok „gyöngyszemeinek”, az élénk áramlást kedvelő folyóvízi halaknak, paducoknak, fejes domolykóknak, márnáknak, leánykoncéroknak, melyeknek horogra kerítése igazi kihívás, nagyobb egyedeik fárasztása semmihez nem hasonlítható sportélmény.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Attila ezen a napon egyedül vallatta a vizet, mellescsizmában állt derékig a folyóban és egy matchbotos úsztatós készséggel próbálkozott. Ez a típusú horgászat nem veszélytelen, hiszen az erős sodrásban, az egyenetlen mederfenéken egy rossz lépés is elég az egyensúlyvesztéshez. Bárminemű fogódzó, támaszték híján elesve, a vízzel pilanatok alatt átitatódó, vastag, többrétegű aláöltözet tehetetlensége miatt, az erős sodrás által elragadva, még az alapvetően sekély vízben is elég reménytelen a helyzet. Másik rizikófaktort a vízen, de még inkább a víz alatt a sodrással úszó nagyobb, tömegesebb uszadékok jelentik. Sokan nem tudják, hogy a folyóba kerülő fák idővel megszívják magukat vízzel.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
A víz alatt, mint a torpedó sodornak el mindent, amivel szembe találkoznak. Egyedül úsztatni, a Dunában állva, nem ajánlatos, lehetőleg mindig két ember tartózkodjon kint, hogy adott esetben segíteni tudjanak egymásnak. Ezt pontosan tudta Attila is, de a barátja aznap nem tudott kimenni vele horgászni. Tapasztalatai alapján sok minden megfigyelhető a Dunában. Előfordul elpusztult háziállat, sittes zsák, kannák, és mindenféle más hulladék is. Egyszer látott egy kecske tetemet is. Sajnos még most is rendkívül sok szemetet borítanak Európa leghosszabb folyójába, a magyarországi szakaszokon is. Minden, ami a folyóban úszik, a sodrástól függően dél felé tart. Az eredményes horgászat órái után, melynek során a fentebb említett halfajok jónéhány szép példánya került horogra, majd vissza éltető elemébe, az idő már késő délutánra járt. Ilyenkor késő ősszel, ha lemegy a nap, hirtelen nagyon hideg lesz a folyón. Attila is érezte, hogy lassan elég már a hideg vízben való álldogálásból és az eseménydús nap után, a horgászat befejezése mellett döntött. A feszerelés már összepakolva a kocsiban várta a hazaindulást, amikor tőle párszáz méterre, gyerekzsivalyra lett figyelmes. Elindult a hangoskodás irányába, odaérve pedig nem mindennapi látvány fogadta. Egy dámszarvasbika tetemét pillantotta meg a parton, amely a fentebbi, lelassult áramlású részen horgászó kolléga horgászfelszerelésének zsinórján akadt fenn. Az robosztus felszerelés (erős bojlis bot, vastag fonott zsinór) minden teherbíró képességére szükség volt a mázsányi súlyú test kivontatásához.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Az utolsó métereken már így is, a botot letéve, a zsinórt kézzel behúzva sikerült partra vontatni a tetemet. Párszáz méterrel lejjebb, Attila horgászhelyén a felgyorsuló sodrásban ez fizikai képtelenség lett volna. Jókai Attila alaposan szemügyre vette a bikát. Agrármérnök végzettsége mellett a vadászat, vadgazdálkodás területén is járatos, így pontosan tudta, mit lát maga előtt. Mivel nem ismerte a helyszínen lévő sporttársakat, ezért csak pár szót váltott a jelenlevőkkel. Aki látta a dámbikát a parton, elcsodálkozott a fogáson. A dámbika teteme frissnek tűnt, szaga sem volt még. A vadat ép, jó kondíciójú állapotában érte a végzete. Külsérelmi nyom, ragadozó harapása, lövés ütötte seb, jármű általi gázolás okozta sérülés nem látszott rajta. A végtagjai is épnek tűntek. A bika másik oldalát már nem tudta szemügyre venni, mivel gumikesztyű nélkül nem akart a tetemhez nyúlni. Csak sejtések és feltételezések lehetnek arra vonatkozóan, hogy mi okozhatta a javakorabeli, életében még igen jó kondícióban lévő dámbika pusztulását. A Szentenderi-szigeten jelen van az aranysakál és sajnos emberi felelőtlenség következtében kóbor kutyák is előfordulhatnak.

Fotó: Jókai Attila – Agro Jager News
Az egyik logikus magyarázat emiatt az lehet, hogy ezek támadása, hajszolása elől a Dunába menekült, de az előlük való hosszasabb menekülés, védekezés miatt úgy kimerült, hogy az ár elragadta és az egyébként rutin-műveletnek számító vízi átkelés végzetessé vált számára. Somogy vármegyei tapasztalatok alapján azonban egy ivarérett, trófeás, ereje teljében lévő vad az aranysakáloknak túl nagy feladat. Nagyobb testű kóbor kutyák azonban okozhatták a dámszarvas pusztulását.
A másik hipotézist Attila egy volt évfolyamtársa, aki gyakorló vadász, egy zárt vadászati csoportban fogalmazta meg: mivel nem régen fejeződött be a barcogás, a bikák kimerültek annak örömeiben és gondjaiban. Ennek következtében a mostani időszakban energiadeficitben szenvednek, pihenésre, nyugalomra van szükségük. Ez a bika valószínűleg át akart úszni a folyón, de elfogyott az ereje és a Dunába fulladt – zárta beszámolóját Jókai Attila.
Írta: Dr. Szilágyi Gergely
Fotó: Jókai Attila
***
A cikk teljes tartalma (szöveg és kép) a linkre mutató hiperhivatkozással, és ugyanazon cím feltüntetésével felhasználható, bárki számára előzetes engedélykérés nélkül is.
Hirdetni szeretne? Írjon nekünk: marketing@agrojager.hu
Vadászat
Visszanéző (2010): Bika Bátaszékről
Papp Lajos hivatásos vadász egy rendkívüli gímbikatetemet talált a Bátaszéki Vadászegylet területén.
Az idei bőgéskor a Bátaszéki Vadászegylet hivatásos vadásza, Papp Lajos egy rendkívüli gímbikatetemet talált a vadászegylet területén. A gímtrófea súlya 22,20 kg. A trófea hivatalosan nem bírálható.

Fotó: OMVK
Az elmondások szerint a tetem már hónapok óta feküdhetett a megtalálás helyén. Valószínűsíthető, hogy heresérülés következtében az állat parókás agancsot kezdett el felrakni, amely akkora energiát emésztett fel, amelybe végül belepusztult. Végül a parókát (kötőszöveti részek) a természet letisztította a csontról, amely miatt a jelenlegi formája kialakult. A trófea kinézete olyan, mint a „korallzátony”, tapintásra kemény, meszes érzetű. Távolról olyan képet sugall, mintha fosszilis maradvány lenne. A kuriózum gímtrófeát már több helyen bemutatták azóta országszerte, szerepelt a Soproni Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG), valamint a Zalaerdő Zrt. trófeabemutatóján is érdekességként.
Forrás: OMVK Tolna megyei Területi Szervezete
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak
Lengyelországban farkasokat észleltek a lakott területek közvetlen közelében.
Az utóbbi időben farkasokat észleltek Ogrodniczki, Dąbrówki, Wasilków és Porosły térségében, ami aggodalmat keltett a helyiek körében. Tavaly körülbelül 80 kutya esett áldozatul farkastámadásnak, és 20 esetben jegyezték fel, hogy a ragadozók a lakott területek közvetlen közelébe merészkedtek.

Farkasok egyre közelebb Białystokhoz – a lakosok aggódnak. Fotó: zdj. T. Onikijuk, K. Wertejuk – TVP3
A lakók folyamatosan jelentik az észleléseket az illetékes hatóságoknak. A Białystoki Regionális Környezetvédelmi Igazgatóság igyekszik megnyugtatni a lakosságot, és megoldásokat keres a helyzet kezelésére. A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem minden bejelentett esetben valóban farkasokról van szó, mivel sokan összetévesztik őket kóbor kutyákkal. Emellett az interneten is terjednek hamis, mesterséges intelligencia által generált képek, amelyek félrevezethetik az embereket.
A hatóságok egyre több kérelmet kapnak a farkasok kilövésére, azonban egyelőre inkább enyhébb intézkedéseket fontolgatnak, például az állatok elriasztását és elűzését.
A farkasok helyzete Lengyelországban
Jelenleg Lengyelországban több mint 3500 farkas él, közülük 400-500 példány található Podlaskie vajdaság területén.
Forrás: TVP3
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Vadász találkozott egy 8 fős farkasfalkával
Farkasfalkát észleltek Lengyelországban
Egy vadász nemrégiben egy farkasfalkára bukkant a Izerskie-hegységben. A vadásztársaság óvatosságra inti a lakosokat, különösen az erdőben tett séták során.

Forrás: TVP3
Farkasok visszatérése az Izerskie-hegységbe
A farkasok régóta megosztják az embereket: egyesek csodálják intelligenciájukat és szervezett közösségi életüket, míg mások aggódnak jelenlétük miatt a lakott területek közelében. Az Izerskie-hegység térségében a farkasok csak az utóbbi időben jelentek meg újra, de számuk folyamatosan növekszik. Egyre több lakos talál farkasnyomokat, sőt, magukat az állatokat is látják az erdőkben és mezőkön barangolni.
Korábban a farkasok az egyik leggyakoribb ragadozók voltak Lengyelországban, ám a 20. század végére védetté nyilvánították őket, ami jelentős mértékben hozzájárult a populációjuk helyreállításához. Ma az országban 2000 és 4000 közé becsülik a farkasok számát. Az Izerskie-hegység kiterjedt erdőségei és gazdag patás állatvilága ideális élőhelyet biztosít számukra. Különösen a lwówecki járásban figyelhető meg a számuk növekedése, és egyre több bejelentés érkezik farkasészlelésekről.
Az elmúlt években több település közelében is látták őket, például Pławnában, ahol egy falka a lakott területekhez közeli farmok környékén mozgott. Hasonló észlelések történtek Mojesz, Golejów, Marczów, Ubocz, Dłużec, Sobota, Chmieleń és más települések környékén is.
A farkasok szerepe az ökoszisztémában
A farkasok csúcsragadozóként kulcsszerepet játszanak a természetes egyensúly fenntartásában. Szabályozzák a patás állatok, például a szarvasok, őzek és vaddisznók populációját, így csökkentik azok túlszaporodását, ami jótékony hatással van az erdő fiatal fáira és aljnövényzetére. Jelenlétük arra is készteti a növényevő állatokat, hogy óvatosabbak legyenek, kevésbé tartózkodjanak nyílt területeken, ami szintén előnyös az ökoszisztéma számára.
Konfliktusok és veszélyek
Bár a farkasok hasznos szerepet töltenek be a természetben, jelenlétük aggodalmat is kelt, különösen az állattartók körében. Az Izerskie-hegység térségében előfordult már kutyák, juhok és akár alpakák megtámadása is. Bár ezek az esetek ritkák, az érintett gazdák számára komoly problémát jelentenek.
Az állattartók számára a megfelelő védelem elengedhetetlen. Hatékony megoldás lehet például a megerősített kerítés vagy a pásztorkutyák alkalmazása, amelyek elriaszthatják a farkasokat.
Közlekedési balesetek farkasokkal
A farkasok növekvő száma közlekedési balesetekhez is vezethet. Az utóbbi időben Golejów és Ubocz térségében is történt halálos kimenetelű baleset, amikor farkast ütött el egy autó. Az ilyen esetek azért is gyakoriak, mert a farkasok nagy területeket járnak be, és gyakran keresztezik a forgalmas utakat.
Nyolc farkasból álló falka a Gryfów Śląski és Lubomierz határán
Nem ez az első alkalom, hogy farkasokat látnak a Gryfów Śląski és Lubomierz közötti erdős területen, ám most először figyeltek meg egy nyolcfős falkát.
„Egy vadászunk az éjszakai vadászat során (2025. február 26-ról 27-re virradó éjjel) egy nyolc egyedből álló farkasfalkára bukkant a Lubomierz, Oleszna Podgórska, Gryfów Śląski és Krzewie Wielkie közötti mezőgazdasági területen” – mondta Jacek Terlecki, a „Wieniec” vadásztársaság vadászmestere. Egyúttal arra kéri a lakosságot, hogy legyenek óvatosak.
A farkasok védelme és jövője az Izerskie-hegységben
A farkasok visszatérése a térségbe hosszú távon is fennmaradó jelenség. Számuk növekedése tudatos és átgondolt intézkedéseket igényel, hogy megvédjük ezt a ragadozót, miközben minimálisra csökkentsük az emberekkel való konfliktusokat. Az oktatási programok különösen fontosak ebben a folyamatban, hiszen segíthetnek a lakosoknak jobban megérteni a farkasok viselkedését, valamint megtanulni a háziállatok védelmének hatékony módszereit. Emellett fontos a megfelelő viselkedés elsajátítása az erdőben tett séták vagy a mezőgazdasági munkák során, ha farkassal találkozunk.
Mit tegyünk, ha farkassal találkozunk?
Ha farkassal találkozunk, a legfontosabb a nyugalom megőrzése. Ajánlott felemelni a kezeket, hogy nagyobbnak tűnjünk, és lassan hátrálni anélkül, hogy hirtelen mozdulatokat tennénk vagy futásnak erednénk.
A farkasok természetüknél fogva kerülik az embereket, ezért a legtöbb találkozás békésen végződik. Ha azonban egy farkas szokatlanul viselkedik vagy túl közel merészkedik, érdemes zajt csapni, hogy elriasszuk.
Forrás: TVP3