Vadászat
Dúvadhetek: erős kezdés!
Ragadozógyérítést szerveztek a Marcal-medence tájegységében
Méltón nyitotta meg a Marcal-medence tájegység a megyei dúvadhetek sorát: zárórendezvényükön több mint száz róka feküdt a terítéken az aranysakálok mögött.
Immár hatodik éve folyik az országos dúvadapasztási program, így öt vadászati év statisztikája áll rendelkezésre ahhoz, hogy összevessük az eredményeket. – Ezeket vizsgálva elmondhatjuk, hogy dúvadgyérítésünk országos, megyei és tájegységi szinten is eredményes – jelentette ki a dúvadhét zárórendezvényén Takács András.

Takács András tájegységi fővadász értékeli a dúvadhét eredményeit. Fotó: OMVK
A Marcal-medencei vadgazdálkodási tájegység fővadásza emlékeztetett arra, hogy számos jogszabályi változás történt az elmúlt évben, köztük az éjjellátó céloptika, illetve a hangtompító használatának engedélyezése, melyek nagyban segítik a dúvadgyérítés hatékonyságát. Emellett tavaly november elseje óta az elejtett dúvadat már forintban meghatározott értékkel kell a vadászatra jogosultnak fizetnie a hivatásos vadász részére. – A másik fontos változás, hogy a dúvadjelek éves ellenőrzése során kiadott jegyzőkönyvet nem az éves vadgazdálkodási terv, hanem az éves jelentés mellé kell csatolni.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kollégáimmal a vadászati év végét követően, azaz március első hetében végezzük majd el ezt a feladatot. Ekkor folytatjuk le tehát az évi egyszeri kötelező dúvadjel-ellenőrzést minden jogosultnál, akik az általunk kiállított jegyzőkönyvet fogják az éves vadgazdálkodási jelentés mellé csatolni, illetve beadni – tette hozzá.
Takács András örömtelinek nevezte, hogy egyre több sportvadász ismeri fel a dúvad elejtésében rejlő vadászati élmény és siker ízét. Mind mondta, tapasztalatai szerint nagyban segíti a dúvadgyérítést az egyre több vadászatra jogosultnál működő ösztönző rendszer, miszerint vadhússal, trófeás vad elejtésével vagy egyéb kedvezményekkel jutalmazzák a legtöbb dúvadat elejtő sportvadászokat.
Az eseménynek otthon adó Vaszar-Gecse Vadásztársaság vadászházának udvarát elfoglalta a hatalmas teríték. A dúvadhét zárórendezvényén 3 aranysakál, 106 róka, 22 borz, 2 dolmányos varjú, 4 szajkó és 6 nyest feküdt a terítéken. A legtöbb dúvadat idén a Marcal-Bitvaközi Vt. ejtette el, szám szerint 32 darabot. A képzeletbeli dobogó második helyére 22 dúvadjával a Gerence-Marcal-völgyi Vadásztársaságok Érdekképviseleti Szövetsége léphetett fel, a harmadik helyezés pedig a Nádler Herbert Vt-t illeti 15 vaddal.

A Marcal-medencei tájegység közös dúvadterítéke. Fotó: OMVK
Pap Gyula, a Veszprém Vármegyei Vadászkamara elnöke örömét fejezte ki, hogy nagy számban jelentek meg a vadászatra jogosultak, hisz ez azt jelenti, egyre többen érzik, milyen komoly jelentőséggel bír a dúvadgyérítés. Szerinte a jövőben nagyobb hangsúlyt kap majd az apróvadvadászat, melynek sikeréhez elengedhetetlen a dúvadak számának apasztása. Pap Gyula arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is fogjanak össze, és álljanak ki az érdekeikért, hiszen egyszer erősebb a mezőgazdasági és az erdészeti lobbi.
Az elnök emlékeztetett arra, hogy a kamara minden évben jutalmazza a megyében található három tájegység vadászatra jogosultjait, és serleget kapnak azok, akik a legjobban teljesítettek a dúvadhetek során. Idén erre a Pápai Agrárexpo keretében zajló megyei vadásznapon kerítenek sort.
A terítéket záró kürtszó után szakmai előadások következtek. Csirke László tájegységi fővadász az afrikai sertéspesti aktuális helyzetéről, illetve a nagyragadozók elterjedéséről és annak következményeiről tartott beszámolót. Groszeibl Zoltán tájegységi fővadász pedig nemcsak elméletben, de a helyszínen gyakorlatban is bemutatta, milyen kiváló vadászkutyák a retrieverek.
A főszerep most a bakonyiaké, ugyanis a Bakonyi Dúvadhét február 16-án kezdődik, és február 23-án tartják zárórendezvényüket a Képesfa Vadásztársaság Lovaspusztai Vadászházánál. A Balaton-felvidéki dúvadhét pedig ezt követően, február 22-29-ig zajlik majd.
Forrás: Mizsei Bernadett – OMVK
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



