A szabályszerű fegyvertárolás jogi szabályozásának áttekintése

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Minden hivatásos és sportvadászt közvetlenül érintő kérdés a lőfegyverek és a lőszerek, szakszerű és főleg jogszerű tárolása tekintettel arra, hogy a vonatkozó szabályok megsértése súlyos, akár büntetőjogi szankciókat is eredményezhet.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)

Nyilvánvaló, hogy minden lőfegyvertartó személynek kötelessége biztosítani a birtokában lévő lőfegyver, illetve lőszer szabályos, ugyanakkor biztonságos körülmények közötti tárolását. Ehhez rendelkezni kell a lőfegyver és a hozzá alkalmazható lőszer tárolásának feltételeivel, ugyanakkor pontosan ismerni kell az erre vonatkozó szabályokat. Fontos kérdés, hogy pontosan mi minősül lőfegyvernek, illetve lőszernek, mi az, amit a jogszabályokban megfogalmazott szigorú szabályok szerint vagyunk kötelesek tárolni? Tudni kell továbbá, hogy ki, hol, milyen helyiségben, miben és milyen módon tárolhatja lőfegyverét, illetve lőszereit, továbbá, hogy a tárolás jogszerűségét ki és mikor ellenőrizheti? Mi történik, ha az ellenőrzés szabálytalanságot tár fel? Milyen további eljárások merülhetnek fel?

Jelen publikáció célja ezen szabályok átfogó és – remélhetőleg – közérthető ismertetése, továbbá megsértésük jogkövetkezményeinek elemzése.

Nézzük elsőként a vonatkozó jogszabályokat! Az alapvető szabályokat a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban Ftv.), továbbá a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormány rendelet (a továbbiakban R.) tartalmazza.

Az Ftv. általános rendelkezései között a 2. §-ban megtalálhatjuk a legfontosabb releváns fogalommeghatározásokat. Ennek megfelelően lőfegyvertartási célként az „önvédelem, a munkavégzés, a filmgyártás, a színházi és hagyományőrző használat, a céllövészet, az oktatás, a sportlövészet, a személy- és vagyonvédelem, valamint a vadászat” került meghatározásra.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Tehát már tudjuk, hogy a vadászat lőfegyvertartási célnak minősül. De mi is az a lőfegyver pontosan? Az általános rendelkezések között az Ftv. azt is kimondja, hogy „lőfegyver a tűzfegyver, valamint az a légfegyver, amelyből 7,5 joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú, szilárd anyagú lövedék lőhető ki”. A Wikipédia szerinti szakmai meghatározás szerint a tűzfegyver olyan lőfegyver, amely a lövedék kilövéséhez szükséges energiát valamilyen hőfejlődéssel járó kémiai folyamat (égés vagy robbanás) révén nyeri. Az ekkor keletkező magas hőmérsékletű, nagy térfogatigényű gáz fejti ki a lövedékre azt a tolóerőt, ami a fegyverből vagy fegyverről való kilövéshez szükséges. A lövedék ki- vagy lelövéséhez szükséges hőenergiát az erre kifejlesztett lőpor ún. gyorségése (másik nevén lobbanása), illetve egyéb folyékony, vagy szilárd halmazállapotú hajtóanyag kémiai reakciója szolgáltatja. A régi tűzfegyverekben ehhez különféle összetételű fekete lőport használtak, a modern tűzfegyverekben pedig füstmentes lőport, korditot vagy más robbanóanyagot, hajtóanyagot alkalmaznak. A szabad enciklopédia megjegyzi még, hogy magát a szót a magyar nyelvben valószínűleg a 19. század végétől, illetve a 20. század elejétől alkalmazzuk, továbbá, hogy Almásy László az 1943-ban írt „Rommel seregénél Líbiában” című könyvében használja.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az Ftv-ben a tűzfegyver fogalmára már egy kicsit összetettebb meghatározást alkalmaz a jogalkotó, amelynek egy komplett mellékletet szentel (1. sz. melléklet). Három fő kategória kerül meghatározásra, a „Tiltott” („A” kategória), az „Engedélyköteles” („B” kategória), továbbá a „Bejelentéshez kötött” („C” kategória).

A tiltott kategória alpontjai által meghatározottaknak megfelelő tűzfegyverek vadászati célú felhasználása nyilvánvalóan nem lehetséges. Ezen alkategóriák a következők:

1. alkategória: automata tűzfegyver.
2. alkategória: más tárgynak álcázott tűzfegyver.
3. alkategória: páncéltörő (áthatoló), robbanó, fényjelző vagy gyújtólövedékeket tartalmazó lőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék.
4. alkategória: expanzív (kiterjedő) lövedéket tartalmazó pisztoly- és revolverlőszer, valamint az ilyen lőszerhez való lövedék, kivéve a vadászati vagy sportlövészeti célokat szolgáló lőfegyverhez, a használatukra jogosult személyek számára.
5. alkategória: a félautomata tűzfegyverré átalakított automata tűzfegyver.
6. alkategória: a központi gyújtású félautomata tűzfegyver, ha az

1. olyan rövid tűzfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 21 lőszer kilövésére, feltéve, hogy részét képezi egy 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet vagy a tűzfegyverhez egy eltávolítható, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőberendezést csatlakoztattak, vagy
2. olyan hosszú tűzfegyver, amely képes újratöltés nélkül legalább 11 lőszer kilövésére, feltéve, hogy részét képezi egy 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezet vagy a tűzfegyverhez egy eltávolítható, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőberendezést csatlakoztattak.

1. alkategória: az a vállból történő lövésre tervezett félautomata tűzfegyver, amelynek hossza – behajtható, összehajtható vagy betolható, avagy szerszámok nélkül eltávolítható válltámasz segítségével – a működőképesség megtartása mellett 60 cm alá csökkenthető.
2. alkategória: az „A” kategóriába tartozó tűzfegyverből átalakított színházi tűzfegyver.

Vadászati célra az engedélyköteles tűzfegyvereket használhatjuk, lássuk tehát az itt meghatározott alkategóriákat:

1. alkategória: az ismétlő rövid tűzfegyver.
2. alkategória: a központi gyújtású egylövetű rövid tűzfegyver.
3. alkategória: a peremgyújtású egylövetű tűzfegyver.
4. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó olyan félautomata hosszú

1. peremgyújtású tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több, valamint
2. központi gyújtású tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több, de tizenkettőnél kevesebb
3. lőszer befogadására alkalmas.

1. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó félautomata rövid tűzfegyver.
2. 6. alkategória: az „A” vagy a „C” kategóriába nem tartozó olyan félautomata hosszú tűzfegyver, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen legfeljebb három lőszer befogadására alkalmas, ha a töltőszerkezet eltávolítható, vagy ha nem biztos, hogy szokásos szerszámokkal a tűzfegyvert nem lehet olyan tűzfegyverré átalakítani, amelynek töltőszerkezete és töltényűrje együttesen háromnál több lőszer befogadására alkalmas.
3. alkategória: az ismétlő és félautomata hosszú tűzfegyver huzagolatlan, 60 cm-t meg nem haladó hosszúságú csővel.
4. alkategória: a „B” vagy a „C” kategóriába tartozó tűzfegyverből átalakított színházi tűzfegyver.
5. alkategória: a külső formájában automata tűzfegyverre hasonlító – az „A” kategóriába nem tartozó – félautomata tűzfegyver, feltéve, hogy e törvény hatálya kiterjed rá.
6. alkategória: az „A” kategóriába nem tartozó ismétlő hosszú tűzfegyver.
7. alkategória: az egylövetű hosszú tűzfegyver huzagolt csővel.
8. alkategória: az egylövetű hosszú tűzfegyver huzagolatlan csővel.

Csak a teljesség kedvéért, a bejelentéshez kötött fegyverek közé azon eszközök tartoznak, amelyek rendeltetésszerűen csak gáztöltény vagy riasztótöltény működtetésére alkalmasak, valamint a lőszer, illetve lövedék kilövésére véglegesen alkalmatlanná tett tűzfegyverek. Természetesen csak abban az esetben, ha egyébként sem az „A”, sem pedig a „B” kategóriába nem tartoznak.

A lőfegyver, valamint a tűzfegyver fogalmainak tisztázását követően nézzük meg, hogy pontosan mit is takar a vadászlőfegyver kifejezés! Habár az Ftv. 2. § 46. pontja alapján „vadászlőfegyvernek a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint vadászatra használható lőfegyver minősül”, sem a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Vtv.), sem pedig annak végrehajtási rendeletében, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) nem találunk pontos fogalommeghatározást sem a vadászatra használható lőfegyver, sem pedig a vadászlőfegyver kifejezések vonatkozásában.

Ebből következően a vadászlőfegyver fogalmát több, különböző helyen megtalálható rendelkezés ismeretében tudjuk meghatározni. A Vtv. a vadászati eszközök meghatározásánál az alábbiak szerint rendelkezik:

Vtv. 67. § (1) Vadat

1. vadászati célra engedélyezett – legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú – vadászlőfegyverrel,
2. legalább negyvenöt centiméter csőhosszúságú elöltöltő fegyverrel,
3. az előírt követelményeknek megfelelő vadászíjjal és vadászvesszővel,
4. solymászatra engedélyezett ragadozó madárral,
5. agarászatra engedélyezett magyar agárral, vagy
6. jogszerű csapdázási módszerrel
7. lehet elejteni, illetve elfogni.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően a hivatásos vadász – kegyelemlövés céljából – a számára engedélyezett maroklőfegyver használatával is elejtheti a vadat.

(2) Vadászíjjal folytatott vadászat során a vadászható nagyvadfajokat 222,7 newton húzóerőt meghaladó vadászíjjal, és arra alkalmas vadászvesszővel lehet elejteni.

A jogszabály itt azt a fő szabályt rögzíti, hogy a vad elejtéséhez csak olyan vadászlőfegyvert használhatunk, aminek csőhosszúsága eléri a negyvenöt centimétert. Ezt követően egyfajta negatív megközelítést használ a jogalkotó, a Vtv. 71. § (1) bekezdésében kimondja, hogy a vadászat rendje megsértésének minősül:

• a nagyvadfajok vadászata során – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval folytatott vaddisznó vadászat kivételével – a sörétes vadászlőfegyver használata,
• a .45-ösnél (11,4 mm) kisebb öbnagyságú elöltöltő fegyver használata,
• a két tölténynél nagyobb tárkapacitású öntöltő (félautomata) vagy önműködő (automata) sörétes vadászlőfegyver használata.

Ugyancsak a vadászat rendje megsértésének minősül a gímszarvasra, a dámszarvasra, szikaszarvasra, a muflonra, valamint – a sörétes vadászlőfegyverből kilőhető golyóval folytatott vaddisznó vadászat kivételével – a vaddisznóra történő vadászat esetében a kétezer ötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer, őzre történő vadászat esetében az ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszer alkalmazása.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A fenti szabályok alapján már relatíve pontosan meghatározható, hogy vadászatot milyen lőfegyverrel folytathatunk, vagyis, hogy mi minősül vadászlőfegyvernek, azonban a Vhr. további részletszabályokat tartalmaz:

Vhr. 58. § (1) Apróvadat sörétes vadászlőfegyverből, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel, nagyvadat golyós vadászlőfegyverrel, illetve elöltöltő fegyverből kilőtt lövedékkel szabad elejteni. A hivatásos vadász által – nagyvad utánkeresés során kegyelemlövéshez – alkalmazható vadászlőszer kivételével vadászati célra legalább 2 mm-től legfeljebb 5 mm-ig terjedő átmérőjű sörét használható.

(2) Az 1. § (1) bekezdés b)pont bb)alpontjában felsorolt apróvadfajokra elöltöltő fegyverből kilőtt söréttel és lövedékkel, sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni. Vaddisznóra, rókára, borzra, aranysakálra, nyestkutyára, mosómedvére sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is lehet vadászni.

Nézzük, hogy mely vadfajok azok, amelyekre a (2) bekezdés alapján sörétes és golyós vadászlőfegyverrel is lehet vadászni: házi görény (Mustela putorius), nyest (Martes foina), borz (Meles meles), róka (Vulpes vulpes), aranysakál (Canis aureus), pézsmapocok (Ondathra zibethicus), nyestkutya (Nyctereutes procyonoides), mosómedve (Procyon lotor), dolmányos varjú (Corvus corone cornix), szarka (Pica pica), és szajkó (Garrulus glandarius).

Tehát tisztáztuk, hogy vadászati célra milyen vadászlőfegyver használható, ezen belül pedig azon szabályokat is áttekintettük, hogy az egyes vadfajok jogszerű elejtése milyen eszközökkel végezhető.

Még egy fontos jogszabály áttekintése szükséges, ez pedig a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Kormány rendelet (R.), amely többek között a hatósági engedélyezés szabályait, a hatóságnak történő bejelentés és a bejelentéssel kapcsolatos eljárás szabályait, a fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzésének és tartásának szabályait, a fegyverek tartására vonatkozó szabályokat, illetve a lőfegyver, lőszer, lőszerelem tárolásának szabályait részletezi.

A jogszabály a fegyver, lőszer, lőszerelem megszerzése és tartása körében meghatározza a vadászlőfegyver tartására jogosultak körét.

R. 24. § (1) Vadászatra a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) nem tiltott

a)lőfegyver tartása, illetve

b)elöltöltő fegyver használata

annak a személynek engedélyezhető, aki – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – megfelel a Vtv-ben a vadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételként meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés a)pontja szerinti esetben nincs szükség a Vtv-ben a vadászati tevékenység gyakorlásához meghatározott személyi feltételek igazolására abban az esetben, ha a kérelmező rendelkezik az Európai Unió tagállamában kiállított, a vadászati tevékenység gyakorlására jogosító érvényes hatósági engedéllyel.

Keresőtávcsövek és hőkamerák széles választéka, a budapesti FROMMER Fegyverboltban. Kattints a képre!

Láthatjuk tehát, hogy a rendelet oly módon utal vissza a vadászati törvény rendelkezéseire, miszerint olyan vadászlőfegyver tartására biztosít jogi lehetőséget, amelyeket a Vtv. nem tilalmaz, pontosabban vadászati módhoz, illetve vadfajhoz rendelten nem tilalmaz (pl. őz kivételével nagyvad vadászathoz min. 2500 joule csőtorkolati energiájú lőszer, illetve ezt kilőni képes vadászlőfegyver használható).

A jogosultak körén túl meghatározza azon személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a lőfegyver tartására jogosító engedély kibocsátásához elengedhetetlenül szükségesek:

R. 26. § (1) E rendelet eltérő rendelkezésének hiányában

a)a lőfegyver tartására jogosító engedély abban az esetben adható meg, ha a kérelmező

aa)a jogszabályban meghatározottak szerint a lőfegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságát igazolja,

ab) a jogszabályban meghatározottak szerint igazolja, hogy rendelkezik a működőképes lőfegyver tartásához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságot igazoló eredményes vizsgával, továbbá

ac)rendelkezik a lőfegyver, lőszer tárolásának az e rendeletben meghatározott feltételeivel;

b)az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedély abban az esetben adható meg, ha a kérelmező

ba)a jogszabályban meghatározottak szerint az elöltöltő fegyver biztonságos használatához előírt egészségi alkalmasságát igazolja,

bb)a jogszabályban meghatározottak szerint az elöltöltő fegyver vadászati célú használatához szükséges elméleti ismereteket és gyakorlati jártasságát igazoló vizsgát tesz, és a vizsgabizottság megítélése szerint az elöltöltő fegyver vadászati célú biztonságos használatára képes, és

bc)rendelkezik a lőszerelem tárolásának az e rendeletben meghatározott feltételeivel.

Itt jelenik meg tehát a tárgyi feltételek között a lőfegyver, lőszer tárolásának meghatározott feltételeivel való rendelkezés követelménye.

A lőfegyver tartására jogosító engedély meglétét hatósági igazolvány tanúsítja. Nézzük meg, hogy mi is az a hatósági igazolvány!

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatósági bizonyítványról, igazolványról és nyilvántartásról szóló V. fejezete 94. § (2) bekezdése szerint a hatósági igazolvány egy határozat. A 96. § szerint a hatóság – jogszabályban meghatározott esetben és adattartalommal – az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására hatósági igazolványt ad ki.

Tekintettel arra, hogy a hatósági igazolvány egy hatóság által kiadott határozat, az közokiratnak minősül, így meg kell néznünk, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) milyen rendelkezéseket tartalma a közokiratra vonatkozóan:

Pp. 323. § [A közokirat]

(1) A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.

(2) A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.

(3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja

a)hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,

b)a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,

c)a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.

R. 34. § (1) A lőfegyver tartására jogosító engedély, valamint az ennek meglétét igazoló hatósági igazolvány tartalmazza

a)az igazolvány birtokosának természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét;

b) az engedélyes által jogszerűen ténylegesen tartott valamennyi, egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver azonosító adatait és a bejegyzés keltét, illetve – ténylegesen tartott, egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyver hiányában – az engedélyes által jogszerűen tartható, egyedi jóváhagyást igénylő lőfegyvereknek a megszerzésükre való jogosultság igazolásának érdekében szükséges ismert azonosító adatait és a bejegyzés keltét;

c) a lőfegyvertartási célt;

d)a lőfegyvertartáshoz szükséges egészségi alkalmasság igazolására szolgáló bejegyzéseket;

e) a lőfegyvernek az engedélyes lakóhelyétől eltérő helyen történő tárolása esetén a tárolóhely címét.

A fenti jogszabályi rendelkezésből megállapítható, hogy a fegyver tárolásának általános helye az engedélyes lakóhelye, amitől azonban – a jogszabály adta keretek között – el lehet térni, az alábbiak szerint:

R. 42. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában

a) a működőképes lőfegyvert a tartására jogosult személy által állandóan lakott vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban – szervezet esetén őrzött, vagy riasztó berendezéssel védett épületben – ürített állapotban, a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni,

b) működőképes rövid lőfegyvert az a)pontban meghatározott egyéb feltételek betartása mellett, falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített, a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott dobozban is lehet tárolni,

c) a lőszert a működőképes lőfegyvertől elkülönítve, a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben vagy falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített, a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott dobozban, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.

Értelmezzük az R. 42. §-ában foglalt rendelkezéseket! Vizsgáljuk meg először a fegyver tárolási helyéül szolgáló épületre vonatkozó előírásokat! Jelen értekezés a lőfegyvertárolással kapcsolatos szabályokat a személyek, nem pedig a szervezetek vonatkozásában vizsgálja, maradjunk tehát ennél a kategóriánál! A rendelet a személyek esetében állandóan lakott vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban megfogalmazást használ. Az állandóan lakott, illetve a rendszeresen vagy alkalmanként látogatott kategóriák nem igényelnek különösebb magyarázatot, azonban a lakás fogalommeghatározása jogilag csak az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 105. §-ának vizsgálata útján lehetséges.

OTÉK 105. § (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

1. a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
2. a főzést, mosogatást és az étkezést,
3. a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
4. az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete 17 m2 vagy annál nagyobb legyen. Ezen alapterületbe nem számítható be a lakószobának a főző és/vagy az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.

(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.

Az ürített állapotban meghatározás nem igényel különösebb magyarázatot, a c) pont amúgy is akként rendelkezik, hogy a lőszert a működőképes lőfegyvertől elkülönítve kell tárolni, így a szabályszerű fegyvertárolás esetén a lőfegyver töltött állapota fogalmilag is kizárt.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a fegyverszekrényre vonatkozó előírásokra. A jogszabály meghatározása szerint a lőfegyvert számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben, illetéktelen személyektől elzárva kell tárolni.

Az első fogalmi elem a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló meghatározás, ami mondhatjuk, nem túl egzakt. A jelenleg piaci forgalomban lévő fém fegyverszekrények jellemzően 0,7 – 1,0 mm, esetleg ennél vastagabb, akár 3 mm falvastagságú acéllemezből készülnek. Ezek a szekrények bizonyosan teljesítik a jogszabályban foglalt előírásokat, azonban – véleményem szerint – a szekrény anyaga tekintetében nem csak a fém, hanem pl. a keményfa, biztonsági üveg (ragasztott, törésnek fokozottan ellenálló) is szóba jöhet.

A biztonsági zár tekintetében ugyancsak tág értelmezésre nyílik lehetőség. A MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) fogalommeghatározása szerint biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár betéttel, vagy minimum 6 rotoros mágneszár betéttel ellátott zárszerkezet, az egy-, illetve két oldalon fogazott kulcsos, legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. A kereskedelmi forgalomban kapható fegyverszekrények jellemzően és digitális vagy cilinderzárral (hengerzár betéttel) vannak felszerelve, ezek mindenképpen megfelelnek a rendelet által támasztott követelményeknek. Amennyiben valaki nem „gyári” fegyverszekrényt kíván alkalmazni, javasolt a fenti biztonsági zár fogalomrendszeréből kiindulni.

Az a) pont utolsó eleme, az illetéktelen személyektől elzárva meghatározás. Miután a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült és biztonsági zárral ellátott szekrényben tárolt lőfegyverhez és lőszerhez való illetéktelen hozzáférésről van szó, így ezen rendelkezés már nem a szekrény vagy a zár dolog elleni erőszak útján való feltöréséről szól. Az adott lőfegyver vonatkozásában az annak tartására jogosított személy kivételével gyakorlatilag mindenki illetéktelen személynek minősül, így a fő kérdés ezesetben leginkább a zár nyitására szolgáló kulcs/kulcsok tartásának, illetve tárolásának módja. Nyilvánvalóan, amennyiben a kulcsok tárolási helye más személy vagy személyek számára ismert, úgy a lőfegyver tárolása nem illetéktelen személyektől elzárva, tehát jogszabályba ütköző módon történik. Tehát a működőképes lőfegyver szabályszerű tárolására szolgáló szekrény kulcsát a lőfegyvert a tartására jogosult személynek vagy magánál kell tartania, vagy olyan helyen kell elhelyeznie, ahol más személy semmilyen körülmények között nem férhet hozzá.

Fontos, és a gyakorlatban viszonylag gyakran felmerülő kérdés a lőfegyver tárolására szolgáló szekrény rögzítésének szükségessége vagy szükségtelensége. E sorok írója azt az álláspontot képviseli, hogy a hosszú vadászlőfegyver tárolását biztosító szekrény falhoz rögzítése nem jogszabály által kötelezővé tett előírás. Felhívom a figyelmet, hogy itt nem a Vtv. 67. § (1a) bekezdésében meghatározott, kizárólag a hivatásos vadász számára kegyelemlövés céljából engedélyezett maroklőfegyverről, hanem a hosszú vadászlőfegyverekről („vadászpuskákról”) van szó. Miért is nem kell rögzíteni ezeket a szekrényeket? Vizsgáljuk meg az R. 42. § (1) bekezdését, illetve a szakasz szerkezeti felépítését! Az (1) bekezdés a) pontja meghatározza azon alapvető szabályokat, amelyektől a lőfegyver szabályszerű tárolása esetén semmilyen körülmények között nem lehet eltérni. Ezen rendelkezések valamennyi (mind a hosszú, mind pedig a rövid lőfegyverek) tárolására kiterjednek. Ehhez képest kell értelmezi a b) pontot, amely bizonyos speciális esetekben, ami jelen esetben a működőképes rövid lőfegyvertárolást jelenti, külön szabályokat határoz meg. Ezen külön szabályok között találjuk meg a falhoz, padlóhoz vagy szekrényhez rögzített fogalmakat, azonban észrevehetjük, hogy a jogszabályhely ezen meghatározásokat a „dobozban” szóhoz rendeli. Ez jelenti tehát a speciális szabályozást, így a hosszú vadászlőfegyverek szekrényben történő tárolására ezek egyértelműen, a jogszabály szerkezeti felépítéséből (és az ebből levonható jogalkotói szándékból) következően nem vonatkoznak, így a szekrény rögzítettsége a szabályszerű fegyvertárolás vizsgálata körében nem kérhető számon.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Vizsgáljuk meg a továbbiakban a rendelet lőszerekre vonatkozó előírásait is! A szabályozás központi eleme az elkülönítettség, ami nyilvánvaló biztonsági követelmény a lőfegyverek tárolása kapcsán. A kérdés inkább az, hogy miként valósítsuk meg szabályosan ezen elkülönítést? Az R. 42. § (1) c) pontjának áttekintésekor megállapíthatjuk, hogy a jogalkotó az előző pontokban már meghatározott fogalmi elemeket vegyítve használja. Tehát azt mondja, hogy az elkülönítve tárolás vagy azon feltételek mellett valósítható meg jogszerűen, amit az a) pont a szekrények kapcsán előír, ugyanakkor a lőszerek a b) pontban meghatározottak szerint dobozban is tárolhatók, ekkor azonban természetesen a doboz rögzítése kötelező előírás.

Kiemelem, hogy jelen tanulmánynak kizárólag a fegyvertárolásra vonatkozó jogszabályi háttér objektív bemutatása a célja, így az ellenőrző szervek gyakorlatát nem értékeli. Pusztán felhívja a figyelmet arra, hogy egy esetleges jogvita eldöntésére ezen jogszabályok alkalmazása mentén kerülhet sor.

Az előírásszerű fegyvertárolásra bizonyos feltételek esetén speciális többletszabályok vonatkoznak (R. 42. § (2) bekezdés). Ezek alkalmazásának kötelezettsége sportvadászoknál a 20 darabot meghaladó számú működőképes lőfegyver, illetve 1000 darabot meghaladó számú lőszer tárolása esetén releváns. Ebben az esetben a tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerős biztonsági fóliával kell ellátni, valamint a tárolóhelyet őrszemélyzettel kell őrizni vagy távfelügyeleti rendszerbe bekötött elektronikus riasztóberendezéssel kell ellátni.

Az R. 42. § (3) bekezdése nagyon fontos rendelkezést tartalmaz, miszerint a lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer a tartásukra jogosult személy folyamatos jelenléte esetén elzárás, illetve elkülönítés nélkül is tárolható, aminek során a tartásra jogosult személy köteles megtenni az illetéktelen hozzáférés megelőzése, illetve megakadályozása érdekében az adott helyzetben szükséges intézkedéseket. Ezen szabály alkalmazandó tehát azokban az esetekben, amikor a lőfegyvert magunkkal visszük, magunknál tartjuk, például vadászaton való részvételünk során.

Kevéssé ismert, de lényeges szabály, hogy aki a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem tárolásának jogszabályban meghatározott feltételeit átmenetileg nem tudja biztosítani, a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem rendőrségi tárolását kezdeményezheti. Ez esetben a lőfegyver, lőszer vagy lőszerelem rendőrségi tárolásának időtartama legfeljebb 180 nap lehet.

Az R. 4. § (2) bekezdése szerint a lőfegyver, a lőfegyverdarab, a lőszer, a lőszerelem javítását és tartását, a házilagos lőszerszerelést és – újratöltést, a légfegyver javítását, a gáz- és riasztófegyver viselését, a lőfegyver hatástalanítását, a muzeális fegyver javítását és sportlövészeti célú használatát, az elöltöltő fegyver vadászati célú használatát, a polgári rendeltetésű lőtér, a lőfegyver- és lőszer (lőszerelem) tárolóhely üzemeltetését, a lövészetvezetői tevékenység végzését a kérelmező lakóhelye – ennek hiányában a lőfegyver tartása esetében a lőfegyver, lőszer tárolásának a helye, az elöltöltő fegyver vadászati célú használata esetében a lőszerelem tárolóhelye –, szervezet esetén a tevékenység helye szerint illetékes rendőrkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság engedélyezi.

Az Ftv. hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályai között rögzíti, hogy a rendőrség által kiadott engedély szükséges – többek között – a tűzfegyver, a lőfegyverdarab, a lőfegyvernek minősülő légfegyver, a lőszer, a lőszerelem és a hangtompító tartásához. Ezen törvényi rendelkezésre hivatkozva mondja ki az R. 2. §-a, hogy az engedélyezési eljárásban eljáró hatóság az engedély megadása esetén a jogosult számára az engedély meglétét igazoló hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány jogi mibenlétéről már fentebb említést tettünk, így most vizsgáljuk meg azt, hogy ezen engedélyt, illetve az abban foglaltakat igazoló hatósági igazolványt mely feltételek esetén és milyen jogi eljárás keretei között köteles visszavonni, illetve vonhatja vissza az eljáró hatóság. Az R. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy az engedélyt, valamint az európai lőfegyvertartási engedélyt – az engedély meglétét igazoló hatósági igazolvánnyal együtt – vissza kell vonni, ha a kiadásának valamely feltétele nem áll fenn (kivéve, ha a jogosult a tárolás feltételeinek átmeneti biztosítása érdekében rendőrségi tárolást kezdeményez), illetve, ha visszavonását a jogosultja kéri, és feltehető, hogy az engedély visszavonása esetén valamennyi, a jogszabályban ezzel összefüggésben előírt kötelezettségét teljesíti. Ezek tehát a visszavonás kötelező, mérlegelést nem tűrő esetei. Emellett a rendőrség az engedélyt – a cselekmény súlyához, jellegéhez, gyakoriságához, illetve következményeihez mérten – visszavonhatja, ha az engedéllyel rendelkező az adott tevékenység, illetve az engedélyben megjelölt célt szolgáló eszköz vonatkozásában az Ftv-ben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályban (R.) meghatározott kötelezettségét megszegi. Ez esetben az eljáró hatóságnak mérlegelési jogköre van, tehát vizsgálni köteles a jogsértő cselekmény súlyát, jellegét, gyakoriságát, illetve következményeit, és ezek súlyos megsértése esetén indokolási kötelezettség mellett dönthet az engedély, illetve igazolvány visszavonásáról.

A fenti jogszabályi rendelkezéseket a fegyvertárolási kötelezettség vonatkozásában vizsgálva megállapítható, hogy aki az R. 42. § (1) bekezdésében foglalt, fent taglalt lőfegyvertárolási szabályokat megszegi, az az engedély kiadási feltételeinek nem tesz eleget, így az engedély és a hatósági igazolvány visszavonása mérlegelést nem engedő, kötelező szankció. A rendelkezés kiemelt súlya és jelentősége okán tekintsük át még egyszer a tárolási szabályok fogalmi elemeit:

• állandóan lakott vagy rendszeresen, illetve alkalmanként visszatérő módon látogatott lakásban,
• ürített állapotban,
• a számottevő mértékű külső erőhatásnak is ellenálló anyagból készült, és
• biztonsági zárral ellátott szekrényben,
• illetéktelen személyektől elzárva.

Az R. 5. § (6) bekezdése az engedélyben foglaltak fennállása ellenőrzése kapcsán akként rendelkezik, hogy amennyiben jogszabály szigorúbb követelményt nem támaszt, a tűzfegyver tartására jogosító engedélyt kiadó hatóság legfeljebb ötévente megvizsgálja, hogy az engedély kiadásának a feltételei a hatályos engedélyben megjelölt jogosultnál változatlanul fennállnak-e. Ezen eljárás az Ákr. 98-102. §-ban szabályozott hatósági ellenőrzésnek minősül. Mit is jelent ez? A hatóság – a hatáskörének keretei között – ellenőrzi a jogszabályban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. A hatósági ellenőrzés hivatalból vagy – néhány kivételtől eltekintve – az ügyfél kérelmére indul meg. Ha a hatóság a hatósági ellenőrzés során jogsértést tapasztal, megindítja az eljárást, vagy ha a feltárt jogsértés miatt az eljárás más szerv illetékességébe tartozik, annak eljárását kezdeményezi. Ez jelen esetben elsősorban az engedély és hatósági bizonyítvány visszavonásáról szóló eljárást jelenti, közigazgatási hatósági jogkörben eljárva.

De nézzük meg azon nem kívánatos eseteket is, amikor a jogsértés nem csak az Ftv. vagy végrehajtási rendeletének rendelkezéseit sérti, hanem esetleg a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (a továbbiakban: Szabs.tv.), súlyosabb esetben pedig akár a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.) foglalt tényállás valamelyikét is kimeríti!

Tekintettel arra, hogy az Ákr. 8. §-a szerint a törvény hatálya nem terjed ki a szabálysértési eljárásra, a Btk. megsértése pedig eleve büntetőeljárás megindítását eredményezi, a közigazgatási hatósági eljárás az engedély és a hatósági igazolvány visszavonásával lezárul, az eljáró hatóság pedig kezdeményezi a szabálysértési vagy a büntetőeljárás megindítását.

A Szabs.tv-ben meghatározott lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés releváns rendelkezései az alábbiak:

Szabs.tv. 183. § (1) Aki

1. a tűzfegyver kategóriájának, illetve alkategóriájának a megváltozását eredményező átalakításra, a lőfegyver bejelentésére, a lőfegyver vagy a lőszer gyártására, tartására, kereskedelmére, javítására, használatára vagy szállítására, illetve a lőfegyver, lőfegyverdarab megsemmisítésére vonatkozó szabályokat megszegi,
2. lőfegyverdarabot vagy lőszerelemet engedély nélkül készít, megszerez, tart vagy forgalomba hoz, illetve központi gyújtású félautomata tűzfegyverhez való, 20 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezetet vagy hosszú tűzfegyverhez való, 10 lőszert meghaladó befogadóképességű töltőszerkezetet engedély nélkül megszerez,

szabálysértést követ el.

(1a) Aki

1. kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiségű lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
2. az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó csekély mennyiségű lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad,

szabálysértést követ el.

(2) Aki

1. a légfegyver, a gáz- és riasztófegyver, a muzeális fegyver, a festéklövő fegyver, a hatástalanított lőfegyver, a flóberttöltény, a gáztöltény, a riasztótöltény, illetve a vaktöltény gyártására, forgalmazására, javítására, megszerzésére, birtoklására, viselésére, tartására vagy használatára, illetve a hatástalanított tűzfegyver behozatalára vagy kivitelére vonatkozó szabályokat megszegi,
2. a lőtér üzemeltetésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.

(2a) Aki a visszavont hatósági engedélyben meghatározott lőfegyveréhez tartozó, gondatlanságból hatósági engedély nélkül továbbtartott csekély mennyiségű lőszer szabályszerű elidegenítéséről vagy hatósági tárolásba vételéről a hatóság felhívása ellenére három munkanapon belül nem gondoskodik, szabálysértést követ el.

(2b) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

Mielőtt megnéznénk a Szabs.tv. fent ismertetett rendelkezéseinek a fegyvertárolás szempontjából releváns részeit, tekintsük át a Btk. lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélésre vonatkozó szabályait is!

Btk. 325. § (1) Aki

1. működőképes lőfegyvert engedély nélkül megszerez vagy tart,
2. lőfegyvert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,
3. működőképes lőfegyvert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
4. a lőfegyver készítésére, kereskedelmére, illetve a működőképes lőfegyver megszerzésére, tartására vonatkozó engedély kereteit túllépi,
5. engedéllyel tartott lőfegyverét engedéllyel nem rendelkezőnek átadja,

bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki

1. kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedély nélkül megszerez vagy tart,
2. lőszert engedély nélkül készít vagy forgalomba hoz,
3. lőszert engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít,
4. a lőszer készítésére, megszerzésére, tartására vagy kereskedelmére vonatkozó engedély kereteit túllépi,
5. az engedéllyel tartott kézilőfegyveréhez, vadászlőfegyveréhez vagy sportlőfegyveréhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy más lőfegyverhez tartozó lőszert engedéllyel nem rendelkezőnek átad.

(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(4) Aki az engedéllyel tartott kézilőfegyverét, vadászlőfegyverét vagy sportlőfegyverét, illetve az ahhoz tartozó lőszert bejelentés nélkül az ország területére behozza, onnan kiviszi, vagy azon átszállítja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Aki az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában csekély mennyiség a legfeljebb tíz darab lőszer.

Nézzük meg, hogy a lőfegyverek tartására vonatkozó szabályok megszegésével esetlegesen milyen szabálysértést vagy bűncselekményt tudunk elkövetni, illetve milyen tényezők határolják el egymástól a két alakzatot!

A fegyverszekrényben való tárolási kötelezettség az engedéllyel tartott lőfegyverekre, illetve lőszerekre vonatkozik, így nyilvánvalóan az ezekhez kapcsolódó szabályszegés az, ami adott esetben szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetését jelentheti. Tehát, az elkövetési tárgy lőfegyver és/vagy lőszer. Le kell szögeznünk, hogy a fent ismertetett törvényi tényállások keretdiszpozíciók, ami azt jelenti, hogy azok egyes elemeit más jogszabályok, így alapvetően az Ftv., illetve az R. határozzák meg, ezen jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit azonban már megfelelő részletességgel ismertettem.

A lőfegyverek vonatkozásában a működőképes lőfegyvert engedély nélkül tartása bűncselekmény, míg a lőfegyverdarab engedély nélkül tartása szabálysértés. A szabálysértési tényállás szempontjából lőfegyverdarab alatt lőfegyver fődarabot kell érteni. Viszonylag egyértelmű, ha valakinél működőképes lőfegyvert találnak, az bűntett, ezzel szemben a lőfegyverdarab „csak” szabálysértés. Természetesen, amennyiben a működőképes lőfegyver darabokra szedve van tárolva, és a működéséhez szükséges valamennyi darab az elkövető birtokában van (akár különböző helyeken is), a minősítés lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette.

A lőszerek esetében mindkét jogszabály legfeljebb 10 darabban határozza meg a csekély mennyiség mértékét. Van azonban egy lényeges különbség a szabálysértési és a bűncselekményi elkövetési magatartás között! 10 darabot meg nem haladó lőszer jogellenes tartása esetén is csak abban az esetben nem követünk el bűncselekményt (szabálysértést ebben az esetben is elkövetünk), ha kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó lőszert tartunk engedély nélkül. Amennyiben valaki kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó, csekély mennyiséget meghaladó vagy bármilyen más, tehát nem kézilőfegyverhez, vadászlőfegyverhez vagy sportlőfegyverhez tartozó bármennyi (akár csak 1 db is) lőszert engedély nélkül tart, súlyos büntetési tétellel fenyegetett bűncselekményt követ el. Vigyázzunk tehát a kizárólag katonai célú speciális lőszerekkel, és természetesen ágyúlövedéket se tároljunk a fegyver- vagy lőszertartó szekrényünkben!

Érdemes tehát átnézni a fegyverszekrényeket, mert, habár lőfegyver vagy lőfegyverfődarab „véletlen” tartása nem életszerű és nehezen védhető álláspont, az már sokkal könnyebben előfordulhat, hogy korábban birtokolt, azonban már értékesített kaliberű lőszerből figyelmetlenség okán néhány darab ott marad a tároló alján. És mint láttuk, ennek a fegyvertartára vonatkozó engedélyünk elvesztésén túl, további súlyos következményei is lehetnek.

Írta: dr. Csizmadiáné dr. Dóczi Zsuzsanna – OMVK

vadászhölgy

jogász

bírósági titkár

Felhasznált jogszabályok jegyzéke, a felhasználásuk sorrendjében:

• 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről (Ftv.)
• 253/2004. (VIII. 31.) Kormány rendelet a fegyverekről és lőszerekről (R.)
• 1996. évi LV. törvényben a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (Vtv.)
• 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól (Vhr.)
• 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (Ákr.)
• 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.)
• 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)
• 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről (Szabs.tv.)
• 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)

Forrás: OMVK