Vadászat
A vén jenki .30-06 Springfield
A .30-06 Springfield a gyakorlatban:
Nehezen érjük el a leálló sor helyszínét a meredek kaptatón, de egyszer minden rossznak vége szakad, a felvezető int, hogy álljak meg. Elmagyarázza az ilyenkor szokásos mondókát, hogy merről jön a hajtás, milyen vad várható és milyen irányokba nem lőhetek.
Fotó: Balogh János
A cikk szerzője: Balogh János
Aztán magamra hagy és a többiekkel együtt elindul a tető felé. Kifújom magam, ami rám fér, mert az őszi hideg ellenére igen csak meleg lett, mire ideértünk. Alaposan körülnézek. Balra tőlem, a hajtás irányon, sűrű fiatalos gazos terület a hegytetőig. Jobbra vegyes állományú, ritkább, korosodó erdő. Ellenőrzöm az ütött-kopott, kölcsön ZKK-600, hogy minden rendben van-e vele. Mivel optika nincs rajta, a pontosságán nem kell agyalnom. A fix mechanikus irányzék valószínűleg jó, bár ha nem, akkor sem tehetek már sokat. Csőbe ismétlem a cseh 30-06 töltényt és várok. Lassan telik ilyenkor az idő, mintha kihalt lenne az erdő. Néha egy- egy holló rekedt korrogása hallik a lenti völgy felett, vagy széncinkék cserregése a közeli kökénybokorról. Aztán úgy egy óra múlva riadót fúj egy szajkó a hajtás területen, a hegy túloldalán. Közel járhatnak már a tetőhöz, mert néha hallani a rövid kiáltásokat.
Aztán reccsen előttem fent a bozótos és bár még messze vannak, de a törésekből már tudom, hogy egy konda az, ami nyílegyenesen felém tart. Olyan jól eltalálták az irányt, hogy az első, amint előtűnik, alig van húsz méterre. Nem nagyon van időm tanakodni, gyorsan szemközt lövöm, össze is csuklik azonnal. A többi szétugrik balra, de a tempón nem csökkentve vetődnek át a keskeny úton. Odalövök a másodiknak, látom, hogy megkapta a lövést, de továbbmegy. Nincs idő hezitálni, mert már nyomában a következő. Ismétlés, lövés, a vad elesik és ott is marad. Közben az első támolyogva feláll, majd elejti a hátulját. Próbál szemközt fordulni, de gyorsan nyakon lövöm, még mielőtt sikerülne neki. Még dobálják a lövések hangját a környező hegyoldalak, amikor elcsendesedik minden…csak a kéz és láb kezd gyanúsan remegni kissé, az átélt izgalmaktól. Kihúzom a csőből az utolsó hüvelyt újra tárazok. Megvárom Laciékat, és a kutyát, hogy elinduljunk a sebzett után…
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Röviden a múltjáról:
1906. U.S Army Ordanance Corps egy új katonai töltényt rendszeresítettek az amerikai hadseregben. Bár a ballisztikai szakemberek körében várakozások előzték meg az új muníció bevezetését, de az 1906-os évszám mégsem ezért érdekes. Egy olyan sikertörténet vette kezdetét, amit sem a felhasználók, sem a konstruktőrök még csak álmodni sem mertek a századforduló tájékán. Alig hiszem, hogy adtak el nála több puskatöltényt és hozzá csövezett fegyvert a világon, mint a 30-06-os Springfieldet (7,62x 63). A felhasználók létszáma óvatos becslések szerint több tízmillióra rúg, sikere mind a mai napig töretlen. A töltényválaszték magasan a legjobb, a különböző gyártmányú, szerkezetű vadásztöltények között és biztos vagyok abban is, ha beesünk egy afrikai szatócsboltba, minden bizonnyal valamelyik légyszaros polcon feltűnik az egyedi kaliber jelölésű töltényes doboz. Univerzális kaliber. Van tőle jobb is, erősebb, is. Van tőle sokkal gyorsabb, laposabb röppályával rendelkező vadásztöltény is. De gyakoribb aligha.
Mi is az a 30-06?
Mint közép-kaliber, általánosan alkalmas minden vad elejtésére, kivételek ez alól a vastagbőrű nagyvadak: az elefánt és a bivaly. A legtöbb országban ezeknek fajoknak a vadászatát, nagyobb energiához vagy öbnagysághoz kötik, hiszen ennek a két vad elejtésénél már nem csak az ölőerő számít, de a lövedék megállító ereje is, ami egy támadásnál létkérdés. A 30-06-ost sokan találóan mindenes kalibernek hívják, hiszen bárhol, bármikor bevethető. Itt Európában is igen népszerű, sokan használják vadászatra. A kelet- európai térségben pedig a legelterjedtebb öbnagyság. Nagyon érdekes, hogy vadászati alkalmazás terén – szerintem – megfelelőbb és majdnem azonos ballisztikai mutatókkal rendelkező 308 Winchester sem tudta átvenni az első helyét. Általánosságban elmondható, hogy a 30-06 vadászlőszerek 7g-tol- 14g-ig bezárólag, igencsak nagy átfogású a választék a lövedékmag tömegét, szerkezetét tekintve.
Fotó: Balogh János
Nem beszélve a 3, 56 g –os 5,7 mm-es acceleratorról, amit egy magas keménységű műanyag saruba süllyesztettek, hogy kitöltse a 30-as csőátmérőt. A saru leválik a cső elhagyása után és a kis keresztmetszetű lövedékmag 1200 m/ s- kezdő sebességgel halad célpont felé. Magyarországon ez lőszertípus nem engedélyezett, így gyakorlati tapasztaltról nem tudok beszámolni, a fellelhető szakirodalomban annyi olvasható róla, hogy a pontossága kívánni valót hagy maga után, mert a lövedéksaru nem mindig azonos időben válik le a magról.
Visszatérve a tömegre, és annak választékára, ezt leginkább az üzleti megfontolások diktálják. Az, hogy a kaliber ilyen jó potenciállal hagyta el az évezredet, ennek többek között ez is az oka lehet, hiszen az új tervezésű vadászlőszereket, a leggyakoribb öbnagyság felhasználóinál tudják eladni. Ennek ellenére meggyőződésem, hogy minden kalibernek megvan az optimális lövedéktömege, sebessége, energiája, amitől ha jelentősen eltérünk, a lövedék teljesítménye visszaesik.
A 30-06-os Springfieldnél optimális lövedék tömege a 11g- 12g között van, 850 m/s kezdősebességgel és kb. 4000 J kezdőenergiát hordozva. Ezzel a tömeggel, megfelelő távolságon, egyenletes röppályát biztosít és viszonylag kevés energiaveszteséggel jut el a lövedék a célig. Tulajdonképpen ez a garancia arra is – természetesen a szabályos expanziót feltételezve -, hogy a kistestű vadfajok, vagy a könnyű csülkös vad esetében sem fejt ki brutális roncsoló hatást, de a nagytestű, – akár több száz kilós nagyvadaknál – egyenletes energialeadást biztosít a test mindkét oldalán. Európában minden vadra alkalmas, legyen az barnamedve, jávorszarvas vagy róka.
A speciál töltényekkel nyugodtan kitolhatjuk esetenként a lőtávolságot, bár véletlenül sem sorolható a varmint-kaliberek közé. Mégis, ha nem akarunk egy drága, special-kaliberű puskát venni egy magashegyi vadászatra, a 30-06 -ost egy kis belövési korrekcióval bízvást vihetjük magunkkal oda is. Ugyanez helyzet az afrikai vadászatoknál is. Ha valaki ezzel az öbnagysággal szándékszik elindulni, érdemes valamelyik nagyobb teljesítményű, keményebb köpenyű lőszerhez átlőni a puskát.
Már csak azért is, mert akár Kelet-Afrikában vagy Dél –Afrikában elég, ha a kísérő vagy az éles szemű fekete nyomozó akár egy csepp vért is talál a rálövés helyén, az elég zsebbe nyúlós mutatvány, lesz. Mivel a vad teljes tarifáját ki kell fizetni. Általában, ha nem valami itató környéki lesen ülünk, akkor elég nagy távolságokra kell lőni és az afrikai nagytestű antilopok köztudottan elég szívósak. Csak akkor adjuk le a lövést, ha a vad teljesen keresztben áll és igyekezzünk magas vállapra lőni. Nem egyszer előfordul, 2-3 jó lövést is kap némelyik afrikai vad és még csak jelezni sem jelzi a lövéseket.
A 30-06 kaliber előnyei:
A már említett töltényválasztékot mindenképp az első helyre tenném, bár mindenképp a lövedéktömeg figyelembe vételével. Kiváló mindenes kaliber, mert megfelelő töltényálasztékkal minden vadfajt be lehet vele gyűjteni, a szélsőségesen eltérő terepviszonyoknál is. A 10 gramm feletti lövedékmagok akadályleküzdő képessége, a vérzés okozása jó.
A 30-06 Springfield korrekten támogat minden fegyverrendszert, legyen az félautomata, vagy egy egylövetű gavallérpuska. A dupla golyósok esetében a „harminchullahatot” tartom a alkalmas alsó határnak. Ami kevésbé jó. Nem csak a 30-06-ra, de általánosan jellemző minden 30-as kaliberre, hogy hátracsúszott lövések esetében nemegyszer elégtelen a vérzés okozása, leginkább olyan vadfajoknál ahol, vastag faggyú vagy zsírréteg húzódik az irha alatt.
Ilyenkor még a test első harmadát ért lövésnél is előfordul, hogy a vad még jelentős távolságot megtesz a sebzés után, mivel a sebcsatornát eltömíti a zsír és a vad nem vérzik kifele. Ha ilyenkor nincs kimeneteli nyílás, akkor alig, vagy nincsen elegendő vérzés.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A másik hátránya, a 30-06 Springfieldnek, a hosszú 63 mm-es hüvely, ami miatt a hagyományos forgótolózáras fegyverek terjedelmesebbek. A vadászati alkalmazásnál optimálisabb a kurtább, „kéziesebb” puska, mert gyorsabb a lövésreakció és rövidebb a célra tartás ideje. Persze ennek a megítélése szubjektív és nem is teljesen igaz, mert a rövidzáras vadászfegyverek esetében vagy egy billenőcsövű puskánál, ez probléma nem észrevehető.
A könnyű „hegyipuskák” használatánál, a visszarúgás jelentős.
Vadászlőszerek a gyakorlatban:
RWS vadászlőszerek
A régebbi RWS muníciókat kettőség jellemezte: vagy nagyon jók voltak, vagy csapnivalóan rossz hatásfokkal működtek. A túl kemény lövedékköpeny nem adta le az energiát a könnyebb testű vadban, mert deformálódó képessége sokszor egyenlő volt a nullával. Az expanzió csak kismértékű és akkor elégséges, ha vastag csöves csontot, vagy a lapockacsontot ér a lövedék. Őzre, pl. gyakorlatilag alkalmatlanok voltak. Reméljük az új fejlesztésű, egyébként elég drága, német vadászlőszerek, felzárkóznak a többi speciál-lőszereket gyártók szintjére.
Remington vadászlőszerek
A Remington vadászlőszerek kiváló teljesítményt nyújtanak ebben a kaliberben is, általánosan megállapítható, hogy a kül- célballisztikai tulajdonságaik az élvonalban vannak. Az akadályleküzdő képességük, vérzésokozásuk viszont csak megfelelő.
Sako vadászlőszerek
A Sako vadászlőszerekről általában az ár/érték arány jut az eszünkbe. Olcsók és jók. Hátrányuk, a köpenyből kiálló ólomhegy, ami tárazáskor könnyen deformálódik. Próbál a gyártó erre a problémára olcsó megoldásokkal válaszolni, pl. a Super Hammerheaddal, ahol hegy süllyesztett kialakítású. Az akadályleküzdő képességük nagyon jó, a vérzésokozásuk is, a szabályozott expanzió megfelelő. Erdős, fedett terepen, 250 m-ig javaslom a használatukat.
Norma vadászlőszerek
A kiegyensúlyozott erő. Talán legjobban ezzel lehet jellemezni a Norma vadásztöltényeket. A tapasztalatokon keresztül, tulajdonságaik vizsgálatánál, nem lehet kiemelni ezt vagy azt a paraméterét, nincs benne semmiféle olyan extra, amire azt mondaná az ember, hogy ez igen. Röviden: a Norma vadásztöltények minden olyan kritériumnak megfelelnek, amit egy jó teljesítő vadásztölténnyel szemben elvárhatunk. Jó a vérzésokozásuk, az akadályleküzdő képességük, a célballisztikai tulajdonságaik, az igen jól szabályozott expanzióval. Nem kimagasló a külballisztikai értéke, a maga 100 méteres optimális belövési távolság miatt, de ezt a hosszú távú belövéssel 91m/ +4 cm-rel érdemben kompenzálhatjuk.
Az öreg jenki bebizonyította a világnak, hogy ami régi, az nem biztos, hogy nem jó.
A ballisztikai táblázatokban, közvetlenül a 30-06-os után, a 300-as magnumok jönnek. Bizony, ahogy elnézem az értékeket, hát nem sokkal jobbak a teljesítmény tekintetében, még az új tervezésű short magnumok sem. Ha az áraikat megnézzük, az bizony elég borsos, akár a lőszert, akár a hozzájuk készített fegyvert veszem összehasonlítási alapként. Ugyanakkor a magnum csövek élettartalma jóval kevesebb, sokkal hangosabbak, de nem elhanyagolható a jelentősebb visszarúgás sem.
Írta és fényképezte: Balogh János hivatásos vadász
Németh László kerületvezető vadász 47 éve szolgál Lábodon. Vadásztarisznyájában számtalan élmény és történet lapul, jöjjön most ezekből egy újabb:
Fotó: Németh László
“Ennek a szép hivatásnak – mint az életben oly sok mindennek – az alappillére az idő és a türelem. Idő kell a kapitális bikának, idő kell a nagy kannak, de sajnos a mai felgyorsult, rohanó világban éppen ideje nincs az embereknek.
Míg régen lovaskocsival, kismotorral jártuk az erdőt, addig most terepjáróval. 1984-től 7 éven át a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztán laktam. Bizony, időbe telt, míg elmentünk Nagysallérba takarmányért, szénáért, aztán széthordtuk az erdőn.
Lovaskocsival gyűjtöttük össze a lőtt vadat is a vadászatok után. Nem vittük egyesével a Nagysallérban lévő hűtőházba, hanem a kis vadtároló kamránkban gyűjtöttük, míg nem jött össze egy fuvarra való.
Fotó: Németh László
A szeptember viszont más volt. A bikákat természetesen egyesével szállítottuk be Én elmondtam a hajtónak, merre találja a bikát, ő lovaskocsival kiment érte az erdőre, felhúzatta a lovakkal a kocsira a vadat és elkocsikázott szépen Nagysallérba vele. Volt, hogy egy fél napba, olykor még egy napba is beletellett, de idővel meg volt. Ha délután kettő órára ért be a bika, akkor kettő óra után volt teríték. Nem volt ezzel senkinek – a vadásznak sem -, semmi problémája, mi pedig megadtuk a módját mindennek, ahogy kellett, még ha későn is volt teríték. De szép idők voltak, az a sok különleges szarvasbika, annyi vad volt, mint égen a csillag és a vadkár kérdéséhez is másként álltak!
Fotó: Németh László
Nem tetszik, amerre a világ tart, sok szempontból egyre nehezebb dolga van a vadgazdának a mindennapokban, rengeteg a kerítés, a villanypásztor, a vad állandó stresszben él, az utánunk jövő fiatal generáció, a mai ifjú hivatásos vadászok már nem is tudják milyen az, ha valóban nyugalomban van a vad!
Fotó: Németh László
Felgyorsult a világ és szerintem nem jó irányba halad. Mindenki mindent azonnal akar, nincs idő semmire és türelmetlenek az emberek. Amikor én kezdtem, még nagyon más világot éltünk és teljesen más mentalitást kívánt meg tőlünk a hivatás.
Fotó: Németh László
Hogy élem ezt meg? Jó egészségem ellenére elmegyek nyugdíjba, ebben, azt hiszem, benne van minden. Talán nem is olyan nagy baj, hogy ebben a formában ebből én már kifelé megyek…”
Forrás: SEFAG Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Kerekasztal beszélgetést tartottak a jövő vadgazdálkodásáról Fehérvárcsurgón
NapTár 20241108 Fejér Vadászakadémia A jövő vadgazdálkodása
Novemberben folytatódott a Fejér Vadászakadémia
Fehérvárcsurgón, a Károlyi kastélyban rendezte meg az Országos Magyar Vadászkamara Fejér Vármegyei Területi Szervezete a Fejér Vadászakadémia „A jövő vadgazdálkodása és annak víziója” című szakmai programját.
Fotó: OMVK
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A 2024. november 8-i kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei: Prof. Dr. Heltai Miklós intézetigazgató (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő), dr. Godó Nándor, a „Godó Ferenc” Vadgazda Egyesület (Heves vármegye) képviseletében, valamint dr. Presser Zoltán ügyvéd (Komárom vármegye) voltak. A beszélgetést Pechtol Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete titkára vezette.
- A Fejér Vadászakadémia negyedik rendezvényén ezúttal is időszerű témát hoztunk a hallgatóság elé – kezdte köszöntőjét Méhes Lajos, az OMVK Fejér Vármegyei Területi Szervezete elnöke. Fontos, hogy a vízió legyen inspiráló és iránymutató! Dietrich Stahl szerint a vadász feladata, hogy betartsa a törvényt, védje a vadat, ápolja ember és vad egymás mellett élését. Ez olyan feladat, amelyet csak mértékkel és tervezéssel lehet megfelelően ellátni. A vadászati szokások tisztelete egyenes út ahhoz, hogy akár a törvényi kötelezettségen túl is minden vadász betartsa a szabályokat akkor is, amikor egyedül van, és senki nem látja. A vadászati szokások ápolása a vadászat népszerűségének fontos része. A kívülállókra hathat pozitívan, de akár irritálóan is. Éppen ezért, nekünk, vadászoknak, mindig tudatosan és példamutatóan kell viselkednünk!
Fotó: OMVK
Dr. Jámbor László, az OMVK elnöke megnyitójában beszélt a vadászkamara működésének tartalmi elemeiről, növekvő anyagi erőforrásairól, a területi szervezetek helyi kezdeményezéseiről, amelyek pozitív irányba mozdítják a vadgazdálkodást, az ifjúságnevelést, valamint a hivatásos vadászok munkáját. Mind több helyi gyakorlat országos érdeklődésre tart számot, vannak megyék, amelyek élen járnak az aktivitásban. Ezek sorába tartozik Fejér vármegye, ahol sokat tesznek a vadászattal kapcsolatos társadalmi megítélés javulásáért. Az ifjúságnevelés részét képezi nem csupán a korábbi legendák életpályájának, hanem azoknak a példaképeknek a bemutatása, akik a közelükben élnek. Mondandója befejezéseként megköszönte a Fejér vármegyei és az országos társszervezetekben dolgozó kollégák azon hozzáállását, mentalitását, amivel sok mindent sikerült az utóbbi időben a helyére rakni.
Missziónk egy új vízió alkotása
A kerekasztal beszélgetés moderátora, Pechtol Lajos bevezetőjében célként fogalmaztameg: – Remélem, hogy felvetéseink inspirálják az ágazatban munkálkodó politikai és szakmai vezetőket egy modern, szabad, szabályokra és tradíciókra épülő vadgazdálkodás és vadászat megvalósításában. A tanácskozás mottójául Jean-Jacques Rousseau egyik mondását választotta: “Nem az a szabadság, hogy azt teheted, amit akarsz, hanem, hogy nem kell megtenned, amit nem akarsz.”
Ha karácsonyi ajándékot keresel, akkor itt az Agro Jager Shopja! Kattints a képre!
A vízió megfogalmazása fontos és alapvető részét képezi a stratégiai tervezésnek, melynek keretében a törvényalkotó az ágazat minden érintettjével (természetvédelem, igazságügy, belügyminisztérium pénzügyminisztérium), valamint a vadászok érdekképviseleti szervezetével együtt megalkotja a víziót és a missziót egyaránt. Az első hallásra egyszerűnek tűnő feladat gyakran állítja kihívások elé a vadászatra jogosultak vezetőit, hiszen ami a fejekben megvan, – és szerencsére az esetek többségében határozott elképzelése van a vezetőknek a jövőt illetően, – azt nem mindig egyértelmű papíron megfogalmazni.
A vízió segítségével lefektetjük, hogy a jövőben mit akarunk elérni. Fontos különbség a vízió és a misszió között, hogy a misszió inkább ajelenre koncentrál. Feltehetünk magunknak olyan kérdéseket: “Mit csinálunk? Mi az alapja a vadgazdálkodásnak és vadászatnak? Kit és hogyan szolgálunk ki, mennyiért? Ha sikerül a kérdésekre választ adni, akkor sikeres a misszió megalkotása.
A világ sosem volt olyan összetett, mint manapság, arról nem is beszélve, hogy egyre csak bonyolódik, a rendezetlenség felé halad. Napjaink olyan problémáival szembesülünk, mint a klímaváltozás, környezetszennyezés, az élelmiszer- és energiahiány, továbbá a nehezen kiszámítható pénzügyi piacok, a kevéssé tervezhető jövő. Mindezek hatással vannak a vadgazdálkodásra és vadászatra.
Fotó: OMVK
Milyen faktorok a legfőbb meghatározóak?
- Környezeti változások: Klímaváltozás, időjárási anomáliák, aszály, árvíz, biodiverzitás, élőhely-csökkenés, ragadozók, betegségek. „Klíma menekültek”.
- Gazdasági változások: Tőkehiány, kereslet-kínálat változása, költségek növekedése, megtérülési idő. Vad által okozott kár, vadban okozott kár. Munkabér.
- Társadalmi változások: Vadászatellenesség. A konfliktushelyzetek száma növekszik. Szabályozatlan belterületi problémák, erdei turizmus, magatartási minimum, közösségeknél nincs egy közös erkölcsi alap, nagymértékű szembenállás, megosztottság. Emberi agresszió, ösztönök felülkerekedése(ember embernek farkasa, vadász vadásznak ellensége…).
Kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat
Heltai Miklós szerint a vadgazdálkodás és így a vadászat jövője is a társadalmi kapcsolatrendszerekben betöltött szereptől függ: – Ha ezen a szemüvegen keresztül nézünk szeretett szakmánkra, akkor bizony nagyon rossz a helyzetünk, megítélésünk. Nincs olyan társadalmi kapcsolatunk (általában a városi többségi társadalommal, a természetvédelemmel, az állatvédelemmel, a növénytermesztéssel, az erdőgazdálkodással), ahol ne ez a szakterület lenne a negatív jelzőkkel körülírt fél (aki megöli a szegény állatkákat csak úgy sportból, aki védett fajokat lő le, aki kínozza az állatokat, aki túlszaporítja az egyes fajokat, amik így aztán mérhetetlen károkat okoznak). A negatív jelzők miatt pedig menekülünk, kiszolgáltatottá válunk. A jövő kérdése tehát, hogy hogyan leszünk kiszolgáltatott ágazatból szolgáltató ágazat?
Fotó: OMVK
A vadgazda „kiskorúként” kezelése
- A többségi társadalom számára minden ragadozó állat védendő, amíg nem az ő rovására létezik. Az állatvédelem minden egyes egyed elvesztését gyászolja. A természetvédők nem tudják eldönteni, hogy mit védjenek. A növénytermesztők érdekei szemben állnak a vadászok érdekeivel – kezdte érvelését dr. Godó Nándor. – Azokat a problémákat keressük meg, amik rajtunk múlnak, amiket mi rontottunk el, amiket ki tudunk küszöbölni. A profitorientáltság szkizofrén (kóros) állapotokat teremt, a vadásztársaságok többsége nem profitorientáltan gazdálkodik, a létfenntartás a cél, így a fejlesztésekre nem marad pénz. A vad az állam tulajdona, de az állam nem jó gazda. Az állam kiadja a vadgazdálkodást a kezéből, miközben a vadgazdát „kiskorúként” kezeli. Ezen sürgősen változtatni szükséges, miként azon is, hogy a vadásztársaságok ne gazdálkodó egységenként, hanem egyesületként működjenek!
A jogász szemével
- Jogászként tulajdonképpen hozzá lehet szólni minden felvetett kérdéskörhöz, de a jogász leginkább akkor jön képbe, amikor a vízió és a cél tiszta – hangsúlyozta dr. Presser Zoltán. – Ekkor a jogász feladata, hogy “szavakba”, jogszabályokba öntse azt, mit is akarunk elérni. Miután pedig ezt megtette, utána az ő feladata jelezni, hogy “kezdünk eltévedni a susnyásban”. Erre az utóbbira a legbiztosabb jel a diszfunkcionális működés, a szaporodó perek, a szaporodó hatósági eljárások és a töméntelen mennyiségű, egymásnak ellentmondó döntés ugyanazon jogi alapokról kiindulva. Ugyanígy csodás “lakmuszpapírok” a 4-6 havonta módosuló jogszabályi rendelkezések, mivel ezek már láthatóan csak “utórezgések”, tűzoltások. Nem előre mutatnak, hanem a lyukakat tömködik be és próbálják valahogy a lángok útját állni, ami az esetek kilencven százalékában úgy sem sikerül.
Feltétlenül szükség van a vadászati jog teljes revíziójára, amire a jelenlegi ciklusból hátralévő 10-12 év bőven elégséges lenne. Ehhez valamennyi érintett szakma (vadbiológia, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, agrárium, gépészet és technológia, pénzügy, vadászetika stb.) képviselőinek először meg kellene határozni a célokat és a legalább 50-100 éves víziót, majd az ebben részt vevő jogászok elkezdhetik kidolgozni a “papírra vetett” változatot.
Fotó: OMVK
Az élet önmagában maga a változás. Nincs “örökkévaló” sem a földön, sem az égen, minden, mindig változik, minden mozog. Panta rhei. Az, ami képes változni a világgal, túlél és megerősödik. Ami nem képes elfogadni a változás puszta létét sem, az bizonyosan elpusztul idő előtt. A vadászat, a vadászati etika, a vadászat célja is mind-mind változott az évszázadok, évezredek során, most is változik, még ha be is hunyjuk a szemünket, vagy üres lózungok mögé rejtőzünk. Nincs más lehetőség a jövőre nézve: vagy a nekünk kedvező mederbe tereljük a meg nem álló folyót, vagy elsodorja azt is, amink most van.
Fotó: OMVK
A paletta színesítése
A Fejér Vadászakadémia november 8-i fórumán a gondolatébresztő, problémafeltáró kerekasztal beszélgetés hozzászólói foglalkoztak a média megjelenések anomáliáival, a vadászok társadalmi megítélésében a saját felelősségünkkel, a generációk tagjai közötti feszültségek természetével.
Fotó: OMVK
Javaslat hangzott el az úgynevezett hibrid vadásztársasági működésről, tehát a hagyományost a menedzser szemlélettel keresztező vadásztársasági formáról, az „Erdőlátogatás szabályait” tartalmazó táblák kihelyezéséről, továbbá a „Jó gyakorlatok a magyar vadgazdálkodásban” kötet elkészítéséről, megjelentetéséről.
Forrás: Szente Tünde – OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Rendhagyó barcogás Gúthon
Pósán Ferenc, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészet igazgatójának beszámolója az idei barcogásról
A dámszarvasok barcogása, vagyis párzási időszaka a Gúthi-erdőben időben kezdődött, azonban változó intenzitás mellett a szokásosnál tovább tartott. A tapasztalatok szerint a trófeasúly kisebb volt, mint amit az agancs előzetesen mutatott, ennek oka elsősorban az időjárás hatásaiban keresendő.
Fotó: Nyírerdő Zrt.
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Egy élet az erdőn
Hamarosan benyújthatók az ökológiai gazdálkodás támogatási kérelmei
A jövő vadgazdálkodásának és vadászatának víziója
Rendhagyó barcogás Gúthon
Természetismereti vetélkedő
Megjelent Az ökológiai gazdálkodásról gazdáknak, közérthetően c. szakkönyv 4. kiadása – Most letöltheti!
KONFERENCIA: Ember-vadvilág konfliktusok Magyarországon – ITT regisztrálj
TÖLTSD LE! A vadászvizsga tesztkérdései, képanyaga
Ezermilliárd forint értékben jelent meg agrár- és vidékfejlesztési pályázat
37 százalékkal növekedett a takarmánykukorica ára
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
Fegyvertartás – ismét kedvező jogszabályváltozások
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
A pusztavacsi öreg harcos
Életbika
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Bárhol, bármikor kifuthat eléd!
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
