Vadászat
Folytatódik Országos őzgida- és fészekalj mentési akció-program
A gidamentési program idei feladatairól és fejlesztési irányairól tartottak egyeztetést Bugyin, a Forster Vadászkastélyban.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet drón szakbizottsága 2026. március 26-án tartot-ta ülését Bugyin, a Forster Vadászkastélyban, ahol a résztvevők a közelgő kaszálási idő-szakra készülve egyeztették a gidamentési program idei feladatait és fejlesztési irányait.

Fotó: OMVV
A tanácskozáson Szabó László, a Bizottság elnöke, dr. Bleier Norbert, Kammermann Péter és Szatmári Ákos, az Agrárminisztérium tájegységi fővadászai, Tóth Richárd drónpilóta és Pukánszki Zoltán vadgazdálkodási szakember.
Az egyeztetés középpontjában a drónnal végzett őzgidamentés gyakorlati tapasztalatainak megosztása állt. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a mentések hatékonyságát jelentősen befolyásolják az időjárási viszonyok, valamint a kaszálások időzítése. Kiemelték: a hajnali és – az új éjjellátó technológiáknak köszönhetően – az éjszakai keresések is egyre nagyobb szerepet kaphatnak.
A beszámolók szerint tavaly különösen ott voltak sikeresek a drónos felderítések, ahol a vadászatra jogosultak és a földhasználók együtt tudtak működni. A bizottság több tagja hangsúlyozta: a legfontosabb cél továbbra is a gidák megóvása, ugyanakkor fontos lehet a jelölésük, ezáltal pedig sorsuk további nyomon követése, ennek révén pedig a kutatások során is releváns információk gyűjtése.
Az ülésen szó esett a módszertani kérdésekről is. A résztvevők megvitatták a jelölés szükségességét, a minimális emberi érintkezés fontosságát, valamint a különböző technikai megoldások – például hőkamerák vagy ultrahangos vadriasztók – alkalmazásának lehetőségeit. Egyetértés volt abban, hogy a technológia mellett a szemléletformálás kulcsfontosságú: a földhasználók bevonása és a vadgazdálkodók proaktív hozzáállása nélkül nem érhető el áttörés.
A szakbizottság kiemelt feladatként határozta meg egy országos „dróntérkép” létrehozását, amely megmutatja, hol érhetők el a mentésben részt vevő drónpilóták és drónos cégek. Emellett cél egy egységes kommunikációs jelenlét kialakítása is, különösen a közösségi médiában, ahol rendszeres és látványos tartalmakkal kívánják növelni a program ismertségét. Ez pozitív irányba befolyásolhatja úgy a vadászatra jogosultak, a vadászok, mint az agrárgazdálkodók társadalmi megítélését.
A jövőre nézve fontos fejlesztési irányként merült fel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával való szoros együttműködés erősítése (ennek jó alapot ad a vadászati érdekképviseletek és a köztestület idén megkötött stratégiai partnerségi megállapodása), a pályázati és finanszírozási lehetőségek bővítése, valamint a drónos szolgáltatások igénybe vételének ösztönzése. A résztvevők hangsúlyozták: a gidamentés olyan kezdeményezés, amely minden érintett számára pozitív hozadékkal jár.
Magyarországon forgalomba helyezett, családi autó Siófokról, 65 000 kilométerrel! A részletekért kattints a képre!
Az ülésen részletesen esett szó egy kísérleti jelölési program elindításáról is, amely a Védegylet égisze alatt, az Agrárminisztérium anyagi támogatásával valósul meg idén. Ennek keretében két vadgazdálkodási egység területén összesen 12 gida nyomon követését tervezik korszerű jeladókkal. A projekt várhatóan értékes adatokat szolgáltat majd a jövőbeli vadgazdálkodási és kutatási munkákhoz.

Fotó: OMVV
A szakbizottság tagjai egyetértettek abban, hogy bár a drónos gidamentés hazánkban még fejlődési szakaszban van, az eddigi eredmények biztatóak, és megfelelő támogatással, szervezettséggel jelentős előrelépés érhető el a következő években.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE



