Vadászat
Veszprém Vármegyei Vadgazdálkodási Pályázat
Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének pályázati felhívása a 2026/2027-es vadászati évre
Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém vármegyei Területi Szervezetének 2026/2027. vadászati évre szóló pályázati felhívása a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerben finanszírozható tevékenységek támogatására

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A teljes Pályázati Felhívás letölthető ide kattintva.
Az Országos Magyar Vadászkama Veszprém Vármegyei Területi Szervezete, mint Támogató (a továbbiakban: Támogató) elkötelezett a vadgazdálkodás közvetlen támogatása mellett, oly módon, hogy a vadászatra jogosultak részére pályázati úton vadgazdálkodási célú forrást különít el. A Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer (a továbbiakban: VPR) elsődleges célja a magyar vadgazdálkodás szakmai színvonalának megőrzése és erősítése.
Az OMVK Veszprém Vármegyei Területi Szervezete a vadállomány életkörülményeinek javítását célzó nyilvános pályázati felhívást (a továbbiakban: felhívás) tesz közzé a vármegye területén nyilvántartásba vett vadászatra jogosultak részére a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerből (a továbbiakban: VPR) finanszírozható fejlesztések megvalósítására, valamint eszközök, felszerelések beszerzésére.
A felhívás a lentebb felsorolt szabályozó dokumentumok alapján készült, amelyek a pályázati eljárás során kötelezően betartandók:
- az Országos Magyar Vadászkamara Alapszabálya;
- a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer Működési Szabályzata.
A fenti dokumentumok Támogató honlapján (https://www.omvk.hu/veszprem) közzétételre kerültek.
Felhívjuk a Pályázó figyelmét, hogy a Támogató jelen támogatási konstrukció esetén a változtatás jogát fenntartja, ezért kérjük, hogy kövessék figyelemmel Támogató honlapján (https://www.omvk.hu/veszprem) megjelenő közleményeket.
- A pályázati támogatás célja
A pályázat célja, hogy támogatást nyújtson olyan projekt megvalósításához, amely a szabadterületi vadgazdálkodás feltételeinek és környezeti hatékonyságának javítását szolgálja, különös tekintettel a vadon élő vadászható fajok, mint természeti erőforrások fenntarthatóságára és a klímaváltozáshoz való adaptációjára.
2. A támogatás igénybevételével megvalósítható célok és a támogatható tevékenységek
A felhívás célja minden olyan tevékenység támogatása, amely a vadászható vadfajok életfeltételeinek fejlesztésére és megóvására, az apróvadfajok állományának növelésére, az élőhely komplex módon, fenti célt szolgáló fejlesztésére, a vad számára búvó- és táplálkozási helyként szolgáló területek arányának növelésére, illetve a vadászható ragadozófajok állományának hatékony gyérítésére irányul, függetlenül a vadászterület jellegétől és kiterjedésétől.
Valamennyi benyújtásra kerülő pályázattal kapcsolatosan előírás, hogy egy pályázaton belül csak egy célkitűzés pályázható. Egy vadászatra jogosult csak egy célterületre nyújthat be pályázatot.
A pályázaton elnyert támogatási összeg mellé a támogatott vadászatra jogosult köteles legalább 30 % önrészt biztosítani, így a támogatás intenzitása legfeljebb 70 %.
- A pályázat során megvalósítható célok, támogatható tevékenységek és pályázható eszközök:
3.1. Vadtakarmányozást támogató vadföld, vadlegelő létesítése
Támogatható:
- földhasználóval földterület vadgazdálkodási célú művelésére és adott földterület táplálkozóhelyként vadállomány szempontjából előnyös kialakításának, megfelelő állapotban tartásának érdekében kötött együttműködési megállapodás díja (megállapodás javasolt mintája: 1. sz. melléklet) vagy a fejlesztéssel érintett földterületek bérleti díja,
- vetőmag beszerzés,
- művelés vállalkozói munkadíja.
A pályázótól elvárt önrész:
- a teljes költség legalább 30%-a (max. 50 %)
A célterület támogatási összege:
- minimum 100 000 Ft, maximum 1 000 000 Ft/pályázat
A célterületre benyújtott pályázattal elérhető pontszám: max. 100 pont
- önerő nagysága: max. 30 pont
- kultúra minősége: max. 30 pont
- tömbösség (mozaikosság): max. 30 pont
- bíráló szakmai szempontú értékelése: 10 pont
Fenntartási időszak:
min. a vetés időpontját követő év február vége.
A pályázat benyújtása az 1. számú adatlapon történik.
További feltételek:
- minimális terület méret 0,25 ha/tábla
- egy hrsz-on csak egy tábla alakítható ki és vonható be a pályázatba, kivéve, ha a tervezett táblák mindegyike a jelen célterületben meghatározott feltételek szerint külön tömbnek számít
- szomszédos, de külön hrsz-ú területeken kialakított, fizikailag összefüggő táblák egy táblának minősülnek
- élőhelyfejlesztéssel érintett területrészek hrsz és/vagy GPS koordinátáinak feltüntetése, egy hrsz-on kialakított több tábla esetében a táblák azonosítására alkalmas GPS koordináták megadása kötelező
- a fejlesztés megvalósítása nem lehetséges rét vagy legelő művelési ágban nyilvántartott területen, ennek igazolására a pályázathoz mellékelni kell az adott földterület tulajdoni lap, vagy szemle másolatát
- felhasználható növények:
- cirok, csicsóka, kender, olajlenmag, cukorrépa, takarmányrépa, pohánka, mohar, köles, fénymag, édeskömény, tavaszi vetésű búzafélék, őszi vetésű búzafélék, tavaszi zab, őszi zab, őszi árpa, tavaszi árpa, őszi tritikále, tavaszi tritikále, fekete mustár, fehér mustár, vöröshere, bíborhere, korcshere, fehérhere, perzsa here, alexandriai here, szöszös bükköny, takarmánybükköny, tavaszi bükköny, ebtippan, óriás tippan, cérnatippan, fehér tippan, ligeti perje, mocsári perje, réti perje, sovány perje, nádképű csenkesz, juhcsenkesz, réti csenkesz, vörös csenkesz, olasz perje, angol perje, hibrid perje, somkóró, fehérvirágú somkóró, rozs, évelő rozs, takarmánybaltacim, édes csillagfürt, fehér virágú csillagfürt, kék virágú csillagfürt, sárga virágú csillagfürt, szegletes lednek, mezei csibehúr, szarvaskerep, nyúlszapuka, tarka koronafürt, görög széna, mézontófű, francia perje, csenkeszperje, csomós ebír, káposztarepce, olajretek, mályva, takarmányborsó, takarmánymályva, szeradella, takarmánykáposzta, mezei katáng,
- csak a felsorolt növényekből kialakított vegyes kultúrák támogathatók (vegyes kultúra:
vagy soronként, tömbönként vagy gépfogásonként különböző növényfajokból vetett, illetve
magkeverékkel, szórva vetett kultúra, a kialakítás módját jelölni kell a pályázatban is)
1,0 hektárt alatti táblaméret esetén egyfajta növényből létesített kultúra is pályázható.
- támogatható a kereskedelmi forgalomban készen kapható vetőmagkeverékek vetése is,
amennyiben azok a csíraszám szerinti legalább 70 %-ban a felhasználható növények
körében felsorolt növényeket tartalmazzák
- az eltérő alfajok vagy fajták nem számítanak különböző növényfajnak,
- a pályázat költségtervében részletesen szerepeltetni kell a tervezett művelési munkák
megnevezését és költségét, csak a vetni kívánt kultúra megvalósításához szakmai
szempontból szükséges munkaműveletek építhetők be a költségtervbe
- a támogatott kultúrák betakarítása (beleértve azok haszonállattal történő legeltetését is)
tilos, így a költsége sem építhető be a pályázat költségtervébe
- a pályázatba bevont terültek akkor minősülnek külön tömbnek, ha azok legközelebbi
pontjai közötti távolság legalább 500 méter,
- a pályázat kötelező mellékletét képezi a bevont terültek elhelyezkedésének térképi ábrázolása
- az egyes munkaműveletek és beszerzések esetében a pályázó nem tervezhet be az egyes szolgáltatások vagy termékek aktuális piaci áránál magasabb költséget.
3.2.Vadászterület vízellátását javító beavatkozás
Támogatható:
- vízvisszatartó műtárgyak létesítése (pl. patakmederben, csatornákban, árkokban).
- már meglévő vízvisszatartó műtárgyak, létesítmények fenntartása, karbantartása, felújítása.
- meglévő vízjogi engedéllyel rendelkező szélkerekes-, napelemes kút telepítése.
- vízjogi engedéllyel rendelkező meglévő kutak felújítása.
- mesterséges itatóhely létesítése.
Fenntartási időszak: 3 év
A Pályázótól elvárt önrész:
- a teljes költség legalább 30 %-a (max. 50%)
A célterület támogatási összege:
- minimum 100 000 Ft, maximum 1 500 000 Ft/pályázat
A célterületre benyújtott pályázattal elérhető pontszám: max. 100 pont
- önerő nagysága: max. 50 pont
- vadászterület vízellátottsági mutatói: max. 30 pont
- bíráló szakmai szempontú értékelése: 20 pont
A pályázat benyújtása az 1. számú adatlapon történik.
További feltételek:
- minden megvásárolni vagy építeni kívánt létesítmény esetén a pályázatban szerepeltetni kell annak műszaki leírását, amelyben a Pályázó részletesen ismerteti a berendezés méretezését és a felhasználni kívánt anyagokat
- vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező állami fenntartású mesterséges vízfolyások érintettsége esetén mellékelni kell a vízmegőrző műtárgyak kialakítására és fenntartására kötött megállapodást a vízügyi kezelővel
- minden itatóhely esetén követelmény, hogy a kialakítása biztosítsa a vad – különös tekintettel a szaporulat- biztonságos kijutását az itatóból (legalább az egyik oldalt rézsűs kialakítás)
- beavatkozás/építmény helyének hrsz és GPS koordinátáinak feltüntetése
- amennyiben a fejlesztés nem a Pályázó jogszerű használatában vagy vagyonkezelt területén valósul meg, kötelező a földtulajdonos beleegyezését igazoló nyilatkozatot mellékelni a pályázathoz (3. sz. melléklet)
- a támogathatóság elbírálása egyedileg történik a pályázatban szerepeltetett kivitelezési és költség terv alapján
- az egyes munkaműveletek és beszerzések esetében a pályázó nem tervezhet be az egyes szolgáltatások vagy termékek aktuális piaci áránál magasabb költséget
- napelemes vagy szélkerekes szivattyú vásárlása esetén a pályázatban ismertetni kell a használat tervezett helyét és – amennyiben előírt- a használt vízforrás vízjogi engedélyezési hátterét
- a pályázat kötelező mellékletét képezi a megvalósítani kívánt létesítmények elhelyezkedésének ábrázolása térképen, illetve a földrészlet tulajdoni lapja
3.3. Eszközbeszerzés
A pályázótól elvárt minimális önrész:
– a teljes költség 30%-a (max. 70 %)
A célterület támogatási összege:
– minimum 100.000 Ft, maximum 500.000 Ft
A célterületre benyújtott pályázattal elérhető pontszám: max. 70 pont
- önerő nagysága: max. 70 pont
Fenntartási időszak:
- 5 év
A pályázat benyújtása a 2. számú adatlapon történik.
Vadvédelmet és vadgazdálkodást szolgáló eszközök beszerzése
Támogatható:
– optikai és hőkamerával rendelkező drónok és kiegészítőik
– vad-gépjármű ütközések megelőzésére szolgáló vadriasztó prizmák, elektronikus vadriasztó eszközök beszerzése és a felszerelésükkel kapcsolatos vállalkozói díjak
További feltételek:
- csak olyan vadászatra jogosult pályázhat, aki az elmúlt 2 évben hasonló célterületű pályázaton – pl. KAP-RD09a-1-24 – nem nyert pályázati összeget
- a pályázat keretében kizárólag CE minősítésű, A1-A3 kategóriába tartozó drónok beszerzésére van lehetőség
- a megvásárolt eszközök esetén a pályázatban szerepeltetni kell annak műszaki leírását
- támogatható géptípusok: hőkamerával vagy optikai kamerával felszerelt légi járművek
- vadriasztó prizmák beszerzése csak a Magyar Közút Zrt. területileg illetékes Vármegyei Igazgatóságával kötött írásbeli megállapodás esetén építhető be a pályázatba (4. sz. melléklet)
- vadriasztó prizmák beszerzése esetén a pályázatban jelölni kell a kihelyezéssel érintett utat és kilométer szelvényt
Vadászterület működtetését szolgáló gépek, berendezések beszerzése
Támogatható:
- a vadászterület fenntartását, kezelését segítő motoros vagy akkumulátoros gépek:
magassági ágvágó, gödörfúró, lombszívó, motorfűrész, fűkasza, akkus fúró-behajtó, kézi körfűrész, magasnyomású mosó, szögbelövő.
Vadászati hagyományok és kultúra ápolása
Támogatható:
- parcforce és pless jelzőkürtök és azok tartozékainak (tok, tisztító készlet) beszerzése
4. Nem támogatható tevékenységek
A pályázatban nem támogatható a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer céljaival ellentétes tevékenység.
Nem támogathatók a vadászatra jogosultak olyan vadászati célú tevékenységei és fejlesztései, melyek nem közvetlenül szolgálják a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer céljait, különösen:
- vadtakarmány vásárlás,
- saját takarmány előállítás,
- vadkárelhárító-kerítés építése, vadászati berendezések építése,
- növényvédőszerek és műtrágya vásárlása.
A fentieken kívül nem támogatható tevékenység:
- kutatási tevékenység,
- szakértői tevékenység,
- tervezői tevékenység (kivéve a 3/2. célterület keretében a kötelezően tervezendő műszaki létesítmények építése esetén),
- projektmenedzsment tevékenység.
A nem támogatható tevékenységek költségei sem a támogatás, sem az önrész terhére nem számolhatók el.
5. Költségek
5.1. Elszámolható költségek
Jelen pályázat keretében az alábbi költségtervek tervezhetők, illetve számolhatók el:
- a 3.1. valamint a 3.2. célterületek esetében az élőhelyfejlesztés anyag és munkaköltsége
- a 3.3. célterület esetében az eszközbeszerzések bruttó összege (a pályázat keretében kizárólag új eszközök megvásárlása támogatható)
5.2. Nem elszámolható költségek
A támogatás terhére nem elszámolható költségek:
- saját teljesítés,
- bérek, bérjellegű költségek és járulékaik,
- szállítási költség,
- gépek kiszállásának, felvonulásának költsége,
- a pályázat keretében létesített berendezések karban tartásának költsége,
- adminisztrációs költség, illetve irodaköltség,
- korábban beszerzett készlet,
- használt eszközök beszerzésének költsége,
- egyes juttatások esetén a kifizetőt terhelő adók,
- korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke,
- eszközök amortizációja,
- bírságok, kötbérek és perköltségek,
- pénzügyi díjak (pl. pénzforgalmi költségek általában, veszteségek, hiteltúllépés költsége, számlavezetéssel kapcsolatos költségek, biztosítási díjak ),
- kamattartozás, késedelmi kamat,
- általános működési költség, rezsiköltség,
- pályázatírás költsége,
- jogi tanácsadás, ügyvédi megbízási díj,
- más támogatási keretből a Pályázó részére már finanszírozott tételek,
- pénzjutalmak, díjak, önkéntesek díjazásának költségei.
A támogatás terhére nem számolhatók el a projekt elfogadott költségtervében nem szereplő tételek.
6. A pályázók köre
A VPR pályázati felhívására pályázatot az illetékes vadászati hatóság által önálló kódszámon nyilvántartásba vett vadászatra jogosult nyújthat be. Gazdasági társaságok esetében, ahol több vadgazdálkodási egység is működik önálló kódszámmal, minden egység önállóan pályázhat.
- Nem nyújthat be pályázatot az a vadászatra jogosult, amely korábbi, Vadászkamaránál elnyert vadgazdálkodási pályázatának támogatási szerződésében foglalt határidőre a pályázott projektet nem valósította meg vagy a projektet megvalósította, de pénzügyileg nem számolt el azzal.
7. A költségelszámolással kapcsolatos egyéb rendelkezések
Kedvezményezett – annak érdekében, hogy a támogatásból ne származzon gazdasági előnye – tudomásul veszi és vállalja, hogy
- a támogatást a támogatott tevékenységen kívül más tevékenységek finanszírozására nem fordítja;
- külön költségelszámolást vezet a támogatás egyéb gazdasági és nem gazdasági tevékenységei közötti bármilyen átvezetésének elkerülése érdekében;
- a művelet megvalósítását szolgáló gazdasági esemény megtörténtét hitelesen igazoló eredeti dokumentumok (számla, kapcsolódó bankszámlakivonatok, teljesítésigazolás ) nyilvántartásában elkülönítetten, ellenőrzésre alkalmas, rendezett formában rendelkezésre állnak.
Kedvezményezett tudomásul veszi és vállalja, hogy
- igazolja, hogy a közreműködő vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokért fizetendő ellenérték teljes mértékben megfelel az aktuálisan elérhető piaci áraknak;
- a fenntartási kötelezettség időtartama alatt a projekt tárgya nem idegeníthető el, nem adható bérbe, jótállás alapján történő csere, amortizáció, lopás, működésképtelenné, használhatatlanná válás esetén a projekt tárgyát saját forrásból pótolni kell.
8. A támogatás formája és a finanszírozás módja
A támogatás egyszeri, vissza nem térítendő, melynek mértéke – a nyertes Pályázók által vállalt önrész függvényében – legfeljebb:
– az összes elszámolható költség 70%-a lehet.
A Támogató az odaítélt összeget – fő szabályként – egy összegben, az elszámolás benyújtását és elbírálását követően utófinanszírozásként utalja át a támogatást nyert Pályázók bankszámlájára.
Jelen támogatási konstrukció esetén pályázati díj nincs.
- Pályázat benyújtás módja:
A pályázó az adott célterületre vonatkozó pályázati adatlapot és a pályázati kiírásban előírt kötelezően csatolandó egyéb dokumentumokat (mellékletek) egyetlen Pdf formátumú fileban köteles megküldeni.
Kizárólag azon pályázatok kerülnek bírálatra, melyek a veszprem@omvk.hu hivatalos e-mail címre kerülnek megküldésre a beküldési határidőn belül. A pályázat más e-mail címre történő beküldése, illetve a pályázati mellékletek külön file-ban történő feltöltése esetén a pályázat indokolás nélkül történő elutasítását jelenti.
Egy jogosult kizárólag egy célterületre pályázhat. Abban az esetben, ha a pályázó két célterületre nyújt be pályázatot, úgy mindegyik célterületre benyújtott pályázat elutasításra kerül.
- A pályázat benyújtásának határideje:
Pályázatot benyújtani 2026. április 10. és április 30. között lehet a 9. pontban meghatározottak szerint. A pályázatnak az elektronikus levelező rendszerben rögzített elküldési dátum szerint legkésőbb 2026. április 30-a 24.00 óráig kell benyújtásra kerülnie. Az ettől az időponttól később benyújtásra került pályázatok elutasításra kerülnek.
- Hiánypótlásra vonatkozó eljárásrend és határidők:
Hiánypótolni kizárólag az előírásban szereplő kötelező mellékleteket lehet. Határideje a hiánypótlásól szóló kiértesítés kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül lehet. amennyiben ezen határidőn belül nem érkezik be a hiánypótlás a hivatalos e-mail címre, úgy a pályázat bírálat nélkül elutasításra kerül.
- Jogorvoslat eljárása és határidők:
Jogorvoslat abban az esetben nyújtható be, ha a pályázó a pályázat elbírálása során a pályázati kiírásban foglaltakra tekintettel eljárási hibát talált.
A jogorvoslat a pályázó által megadott elektronikus levelezési címre történt pályázati döntés megküldésének napjától számított 8. nap éjfélig nyújtható be. Az időtartam számításába a döntés megküldésének napja nem számít be.
A fellebbezést a kifogásolt eljárási hiba leírásával, valamint a kifogást megalapozó Működési szabályzat részlet idézetével együtt a Veszprém vármegyei vadászkamara hivatalos e-mail címére kell megküldeni (veszprem@omvk.hu), az elnökségnek címezve.
A fellebbezés elbírálásáról, annak beérkezésétől számított 8 napon belül e-mailben értesítést kap a fellebbezés benyújtója.
- Finanszírozás
A 2026. évben kiírásra kerülő pályázatok egységesen utó finanszírozottak.
A pályázó köteles 2026. december 01-ig a Veszprém vármegyei Vadászkamara hivatalos e-mail címére beszámolót és részletes elszámolást benyújtani az elnyert pályázatról. Eszközbeszerzés esetén a támogatás kifizetésének feltétele az aláírt támogatási szerződés megléte, a pályázott eszköz megvásárlása és Támogató részére történő bemutatása, a beszerzést igazoló eredeti számla Pályázó törvényes képviselője által felülhitelesített másolatának beküldése. A 3.1. és 3.2. célterületek esetében kötelező megküldeni Támogató részére a beszámolón felül a számlák, megállapodások pályázó által hitelesített másolatát. A pályázati kiíró köteles a beérkezett beszámolót és elszámolást annak beérkezését követő 14 napon belül elbírálni. Amennyiben a beszámoló illetve elszámolás elfogadásra kerül, a Veszprém vármegyei Vadászkamara annak jóváhagyását követő 10 napon belül gondoskodik a pályázó részére történő kifizetéséről.
- Önerő számítás módja
Jelen pályázatban a támogatás és az önerő együttesen adja a teljes (100%) támogatási összeget.
Így például 400.000 Ft pályázott forrás, 30 % önerő vállalásával 571.428 Forint teljes pályázati összeget jelent.
- Elszámolható költségek
A pályázatban csak az egyes célterületeknél nevesített költségek számolhatók el.
A kiírásban nem nevesített költségek nem számolhatók el. A pályázatok bruttó módon kerülnek elszámolásra, függetlenül a vadászatra jogosult ÁFA besorolásától.
- A pályázat megvalósítása és készre jelentése
A nyertes pályázatot a pályázat kiírásának évében (gazdasági év) meg kell valósítani, legkésőbb október 31-ig. A pályázat megvalósítását a pályázó köteles jelezni e-mailben a pályázat kiírója felé, aki a készre jelentést követő legrövidebb időn belül, de maximum 30 napon belül elvégzi a pályázat ellenőrzését.
- A pályázat elszámolása és beszámoló benyújtása
Csak a készre jelentett és a pályázat kiírója által ellenőrzött pályázat számolható el. Az elszámolás a pályázati beszámoló benyújtásával történik. A pályázat készre jelentését követő egy hónapon belül, de legkésőbb december 01-ig köteles a pályázó a beszámolót a pályázati kiíró részére megküldeni. A beszámoló pályázati kiíró által történő jóváhagyását követően kerülhet sor a pályázati összeg kiutalására.
A beszámolóhoz csatolandó kötelező mellékletek:
- a pályázathoz kapcsolódó számlák pályázó által hitelesített másolati példánya
- a kifizetés teljesítéséről szóló banki igazolás(ok)
- Visszalépés a pályázattól
A pályázó dönthet úgy, hogy a nyertes pályázatot nem kívánja megvalósítani. Ebben az esetben, de legkésőbb tárgyév december 01-ig köteles ezt visszaigazolható módon, e-mail vagy levél formátumban a pályázat kiírójának tudomására hozni. A pályázattól történő elállás nem von magával káros jogkövetkezményt.
- Hiányos vagy nem a pályázati szerződésben foglaltaknak megfelelő teljesítés
Hiányos vagy nem a pályázati kiírásnak megfelelő teljesítés esetén a pályázat kiírója határidő megjelölésével felszólítja a pályázót a pályázat, pályázatban foglaltak szerinti teljesítésére. Ha az előírt határidőre nem valósul meg a pályázó pályázatban vállalt kötelezettsége, akkor a pályázat nem teljesítettnek minősül, azt a pályázat kiírója szerződésszegésnek tekinti és az elnyert pályázati összeget pályázó részére nem fizeti ki.
- Pályázat lezárása
Azon pályázatok esetében, melyek teljesítése és elszámolása a pályázati kiírásban előírtak szerint megtörtént, a pályázati kiíró tárgyév december 31-ig igazolást küld a pályázó részére.
21. Felelősség:
Az elektronikus címek pontatlan megjelöléséből és az értesítések nem olvasásából származó, továbbá egyéb okból történő határidő mulasztásáért a vadászatra jogosult a felelős. Határidő után pályázat feltöltésére nincs lehetőség.
Támogató felhívja a figyelmet, hogy a pályázat mellékleteinek helyes (hiánytalan) feltöltése, valamint az egy PDF dokumentumba összefűzött pályázati anyag ellenőrzése Pályázót terheli, a hiánypótlás után sem teljes dokumentum esetén a pályázat formai hiba miatt tartalmi bírálat nélkül elutasításra kerül.
- A pályázati adatlaphoz kötelezően csatolandó mellékletek:
kitöltött pályázati adatlap
- aláírási címpéldány
- a pályázati adatlapon feltüntetett árakat megalapozó árajánlat eszközbeszerzésnél
- megvásárolni kívánt eszközök esetében műszaki leírás vízellátás esetében
23. A pályázat formai és tartalmi követelményei
A felhívásban rögzítetteknek, valamint a formai szempontoknak nem megfelelő pályázatok tartalmi, illetve szakmai értékelésre nem bocsáthatóak. A pályázatok formai értékelését és tartalmi véleményezését a Támogató területi szervezeténél működő Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: TVVB) végzi.
Formai szempontból kizáró okok:
- hibásan, hiányosan elkészített pályázat;
- az online benyújtás során nem megfelelő vagy nem megfelelően feltöltött (pl. nem olvasható vagy nem aláírt) kötelező melléklet;
- az online benyújtás során az összefűzött (PDF) pályázati dokumentum hiányos vagy nem megfelelő feltöltése (pl. nem olvasható vagy nem aláírt)
- az igényelt támogatás összege nem éri el az egyes pályázati célkitűzéseknél meghatározott legkisebb igényelhető összeget;
- az igényelt támogatás összege meghaladja az egyes pályázati célkitűzéseknél meghatározott legnagyobb igényelhető összeget;
- a pályázat a jelen felhívásban jelzett célokkal nincs összhangban;
- a Pályázó nem tartozik a felhívásban meghatározott támogatás igénylői körbe;
- a Pályázó ellen csőd-, felszámolási eljárás vagy egyéb, a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás van folyamatban;
- a Pályázó az Áht. § (1) bekezdésének a) pontja alapján nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak,
- a Pályázó az Áht. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem minősül átlátható szervezetnek.
Tartalmi véleményezés:
A formailag megfelelő pályázatok tartalmi értékelése során a TVVB a projekt tevékenységei jelen felhívásban rögzített célokhoz illeszkedésének vizsgálatát végzi el.
- Pályázati döntés
A pályázatokkal kapcsolatos döntést 2026. május 20-ig írásban hozza meg az OMVK Veszprém vármegyei Területi Szervezetének Területi Vadvédelmi és Vadgazdálkodási Bizottsága.
A döntés lehet:
- támogatás,
- elutasítás.
A pályázatokkal kapcsolatos döntések eredménye a Támogató hivatalos honlapján (https://www.omvk/veszprem/.hu) közzétételre kerül, valamint minden Pályázó elektronikus úton értesítést kap a pályázatáról hozott döntésről.
A nyertes Pályázót a pályázattal kapcsolatos döntését követő 10-15 naptári napon belül a Támogató értesíti a szerződéskötés feltételeiről a pályázati adatlapon Pályázó által megjelölt elektronikus címen.
- Szerződéskötés
A támogatási szerződést – a megkötéséhez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén – a támogatást elnyert Pályázó törvényes képviselőjével a Támogató Területi Szervezet részéről a kötelezettségvállalásra jogosult képviselő (OMVK Veszprém vármegyei Területi Szervezetének elnöke) 2026. május 31- ig megköti. Ezen határidő meghosszabbítása a Pályázó által nem kérelmezhető. Ha a támogatási szerződés megkötésére a Támogatott jogosultnak felróható okból, mulasztásból nem kerül sor a jelen pontban rögzített határidőig, akkor a Támogató jogosult egyoldalúan elállni a szerződéskötéstől, amely tekintetben kártérítési felelősségét kizárja.
A támogatásra irányuló jogviszony a támogatási szerződés megkötésének időpontjában keletkezik. Az ezt megelőzően megkezdett projekt megvalósításából eredő kockázatok a Pályázót/ Kedvezményezettet terhelik.
- Ellenőrzés
A Kedvezményezettnek és a megvalósításban közreműködő partnereinek a támogatási szerződés megkötésével ellenőrzéstűrési kötelezettsége keletkezik.
A nyertes pályázatokban vállalt feladatok végrehajtásának ellenőrzését a pályázat elbírálására illetékes Vadászkamara Területi Szervezetének Felügyelő Bizottsága végzi. Amennyiben a projekt ellenőrzése során a Támogató a támogatás jogszabály- és/vagy támogatási szerződésellenes felhasználását tapasztalja, a Támogató jogosult a támogatási szerződéstől való elállás, vagy a támogatási szerződés felmondásáról dönteni és intézkedni az igénybe vett támogatás visszafizettetéséről a 14. pont szerint.
27. A pályázati rendszer működésének időbeni ütemezése
- A VPR pályázatát minden vármegyei Területi Szervezet kiírja azon években, amelyekben az Országos Küldöttközgyűlés erre forrást biztosít.
- A pályázati felhívás közzététele legkésőbb minden év április 10. napja.
A pályázatok benyújtásának határnapja minden év április utolsó napja.
Ezen időponttól a Területi Szervezet rövidebb határidőt is megjelölhet.
- A támogatási szerződések aláírása minden év május 31. napjáig történik.
- Az előfinanszírozott, támogatott pályázatok támogatási összegének pályázó részére történő átutalása minden év június 15. napjáig történik.
- A pályázat megvalósítása, pénzügyi elszámolása legkésőbb minden év december 1.
A VPR működésének személyi és technikai feltételeit a Vadászkamara Területi Szervezeteinek apparátusai biztosítják.
28. A támogatás felhasználásának feltételei
A Támogató által megítélt támogatás felhasználásának feltételei:
- az elnyert támogatás kizárólag a támogatott pályázatban megjelölt célra és a támogatási szerződéssel elfogadott költségtervben részletezett költségekre használható fel;
- a támogatás a támogatási szerződésben rögzített időszakban felmerülő költségekre használható fel,
- ha a támogatási szerződés másképp nem rendelkezik, a támogatás fő szabályként a szerződéskötéstől 2026. december 31-ig használható fel, a legkésőbbi kifizetés dátuma a támogatási szerződésben foglalt projekt-befejezési határidő;
- a projekt terhére elszámolható számlákat és bizonylatokat a Kedvezményezett nevére és székhelyére kell kiállítani;
- nem számolhatók el azok a költségek, amelyek a Kedvezményezett képviselője, vezető tisztségviselője vagy ezek nevében nyilatkozattételre jogosult személy vagy mindezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: ) 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozója érdekeltségi körébe tartozó vagy részesedési viszonyban álló társaság közreműködésével kerülnek felhasználásra, kivéve ha a Kedvezményezett a pályázat mellékleteként erre vonatkozó nyilatkozatot adott le, a szóban forgó érdekelt személy igénybevételének indoklásával.
29. Kapcsolattartás
A felhívással kapcsolatban az OMVK Veszprém vármegyei Területi Szervezetének munkatársai látnak el munkaidőben (H-P: 8-16 óra) ügyfélszolgálati tevékenységet, amelynek keretében adnak tájékoztatást és segítenek a pályázatok benyújtásával, a szerződéskötéssel, illetve a beszámolással kapcsolatosan.
Elérhetőségek:
Tel: 06/88-422-298
E-mail: veszprem@omvk.hu
30. Mellékletek
- melléklet: Együttműködési megállapodás (minta)
- melléklet: Nyilatkozat érdekelt személyről
- melléklet: Földtulajdonosi beleegyező nyilatkozat vízellátást célzó fejlesztéshez (minta)
- melléklet: Vadriasztó prizmák kihelyezéséről szóló megállapodás (minta)
- Pontozási szempontok:
| Célterület megnevezése | Pontozás szempontja | Adató pontszám |
| 3.1. Vadtakarmányozást támogató vadföld, vadlegelő létesítése | Önerő (30%) | 10 |
| Minden plusz vállalt önerő %-a + 1 pont (max.50%) | 20 | |
| Összesen: | 30 | |
| Vetett kultúra összetétele: |
|
|
| egy növényből álló kultúra | 10 | |
| két vagy több növényből álló vegyes kultúra | 20 | |
| évelő vegyes kultúra | 30 | |
| Összesen: | 30 | |
| Tömbösség (mozaikosság): |
|
|
| egy tömb | 10 | |
| két tömb | 20 | |
| három vagy több tömb | 30 | |
| Összesen: | 30 | |
| Szakmaiság, kidolgozottság: |
|
|
| Összesen: | 10 | |
| Mindösszesen: | 100 | |
| 3.2. Vadászterület vízellátását javító beavatkozás | Önerő (30%) | 10 |
| Minden plusz vállalt önerő %-a + 2 pont (max.50%) |
40 |
|
| Összesen: | 50 | |
| Vízellátottsági mutatók: | ||
| Állandó vízfolyással v. természetes vízfelülettel rendelkezik a beruházás megvalósításának helyszínétől 1 km-en belül: |
10 |
|
| Állandó vízfolyással v. természetes vízfelülettel rendelkezik a beruházás megvalósításának helyszínétől 1 km-en túl: |
20 |
|
| Állandó vízfolyással v. természetes vízfelülettel nem rendelkezik a vadászterület: |
30 |
|
| Összesen: | 30 | |
| Szakmaiság, kidolgozottság: |
|
|
| Összesen: | 20 | |
| Mindösszesen: | 100 | |
| 3.3. Eszközbeszerzés | Önerő (30%) | 30 |
| Minden plusz vállalt önerő %-a + 1 pont (max.70%) |
70 |
|
| Összesen: | 70 | |
| Mindösszesen: | 70 |
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Megkezdték az idei őzgidamentést a vadászok
Hőkamerás drónokkal őzgidákat és fészekaljakat kerestek a vadgazdálkodók
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet Drón Szakbizottságának javaslatára 2025-ben egy hosszú távú kezdeményezés indult: a csatlakozók – együttműködve az Agrárminisztériummal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával – drónok segítségével őzgidákat és fészekaljakat mentettek a kaszálások előtt. A projekt idén is folytatódik!

Fotó: OMVV
A mentés 2025-ben kézzelfogható vad-, állat- és természetvédelmi eredményeket hozott. A hőkamerás drónokkal jellemzően júniusban elvégzett felderítéseknek köszönhetően országosan összesen 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg, miután a kaszálási munkálatok előtt modern eszközökkel derítették fel a területet, és biztonságba helyezték az állatokat. Az őzgidákat meg is jelölik a mentéskor, hogy a további sorsukat nyomon lehessen követni: ez kutatási szempontból is fontos információkkal szolgálhat.

Fotó: OMVV
Az adatok egyértelműen alátámasztják a módszer hatékonyságát és létjogosultságát. A mentési eredmények egyben visszaigazolják a földhasználók és a vadgazdálkodók, vadászok, civilek együttműködésen alapuló (külföldön már bizonyított) modell sikerességét, és megalapozzák a program további fejlesztésének szükségességét a következő években.
Szívesen vesszük, ha csatlakoznak hozzánk önkéntes drónpilóták, civil egyesületek és magánszemélyek, hogy együtt tegyünk az őzgidák megmentéséért! (FONTOS: A mentéshez feltétlenül szükséges a földhasználó és a vadászatra jogosult engedélye, illetve az utóbbi közreműködése is.)
Forrás: Szabó László elnök – A Védegylet Drón Szakbizottsága
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A Körös-Maros Nemzeti Parkban bővítették szakmai ismereteiket a MATE hallgatói
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet képzéseinek hallgatói Békés vármegyében vettek részt szakmai tanulmányúton.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási Intézet képzéseinek hallgatói május 15-17. között Békés vármegyében vettek részt szakmai tanulmányúton.

Fotó: MATE
A székelyföldi kihelyezett képzés okleveles vadgazda mérnök hallgatói, valamint a gödöllői vadgazdálkodási szakmérnök képzés résztvevői ennek keretében a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság több bemutatóhelyén is betekintést nyerhettek a természetvédelem és a vadgazdálkodás gyakorlati munkájába.
A csoport május 15-én a nemzeti park igazgatóság szarvasi bemutatóhelyét, a Körösvölgyi Állatparkot kereste fel, ahol szakmai vezetés keretében ismerhették meg az igazgatóság természetvédelmi munkáját, célkitűzéseit és hazánk jellegzetes állatfajait. A program során szó esett az élőhely- és fajvédelem szerepéről, természetvédelmi aktualitásokról is.
A tanulmányút másik állomása május 17-én, a nemzeti park Dévaványai-Ecsegi puszták részterületén és az igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontjában zajlott. A hallgatók itt betekintést kaptak a túzokvédelmi munkába, valamint az agrártájak élőhelyfejlesztési és élőhelygazdálkodási gyakorlataiba, amelyek számos védett és vadászható faj fennmaradását segítik.

Fotó: MATE
A terepi programok jó lehetőséget biztosítottak arra, hogy a résztvevők közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a természetvédelem és a felelős vadgazdálkodás kapcsolatáról, valamint a nemzeti park igazgatóságok gyakorlati természetvédelmi munkájáról.
Forrás: MATE
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Gyilkos bakok a revírben – mítosz vagy valódi veszély?
Német szakemberek cikket írtak a „gyilkos őzbakokról”
Pirsch: Az őznél a többéves nyársas bakokat gyakran „gyilkos bakoknak” nevezik. De vajon valójában mekkora veszélyt jelentenek? Minden vadász hallott már olyan bakokról, amelyek agancsformájuk miatt különösen alkalmasak arra, hogy más bakokat a küzdelem során súlyosan, vagy akár halálosan megsebesítsenek. Ezek rendszerint többéves nyársas bakok, amelyeknél az agancs elágazásának hiánya miatt alakulhat ki az úgynevezett „gyilkos bak” jelleg.

Fotó: Pirsch
Ahhoz, hogy ezt a témát pontosabban megértsük, először érdemes megvizsgálni az őzbakok alapvető viselkedését. Általánosságban elmondható, hogy a bakok csak akkor vannak igazán „harci hangulatban”, amikor a nemi hormonok hatása alatt állnak. Ez az időszak nagyjából márciustól szeptemberig tart. Télen is létezik közöttük bizonyos rangsor, de komoly összecsapások ilyenkor általában nem fordulnak elő.
Mivel az éves bakok rendszerint távol maradnak a területért és az üzekedés idején zajló küzdelmektől, illetve az idősebb bakok nem tekintik őket valódi vetélytársnak, tőlük általában nem kell veszélyre számítani.
Az őzbakok közötti összecsapások meghatározott rend szerint zajlanak. Ezek a küzdelmek rituális jellegűek, vagyis nagyrészt ismétlődő, jelzésszerű viselkedésekből állnak.
Amikor két bak szembekerül egymással, először imponáló viselkedés figyelhető meg. A két ellenfél néhány méter távolságra áll egymástól, és forgatják a fejüket. Ennek az a célja, hogy felmérjék, illetve jelezzék egymásnak az erejüket.
Ezt követik a fenyegető mozdulatok. Ilyenkor a bak lehajtja a fejét, és mellső lábaival dobbant. Ha ezek után egyik fél sem hátrál meg, akkor kerül sor a tényleges küzdelemre.
A bak általában csak akkor döf előre, amikor a másik bak is lehajtott fejjel áll vele szemben. Ezután a két bak mélyre tartott fejjel egymásnak feszül, és ide-oda tolja egymást. Stubbe 2007-es leírása szerint az összecsapások általában nem tartanak sokáig. Az erőpróba átlagosan körülbelül két perc alatt eldől. Ritkán fordul elő, hogy tíz percig vagy annál tovább tartson.
A két ellenfél közötti párharc tehát meghatározott szabályok szerint zajlik, és főként imponáló, illetve fenyegető viselkedésből áll. Ennek az a szerepe, hogy a komoly sérülések lehetőség szerint elkerülhetők legyenek.
Hoem és munkatársai 2007-ben 139 bakok közötti összetűzést vizsgáltak. Fontos megállapításuk volt, hogy az esetek többsége alacsony fokú eszkalációval zárult. Vagyis a konfliktusok nagy része nem fajult tényleges verekedéssé. Valódi küzdelemre mindössze az esetek 16 százalékában került sor. Ezek elsősorban területet birtokló bakok között fordultak elő. Revír nélküli bakok találkozásakor is előfordulhatott küzdelem, de főként bizonyos helyzetekben.
Alkalmazkodó eszkalációs szint
Alapvetően elmondható, hogy minél kisebb volt a két bak közötti testi különbség, annál nagyobb volt az összecsapás eszkalációjának esélye. Fordítva ez azt jelenti, hogy ha a két ellenfél között jelentős fizikai különbség volt, akkor a bakok többnyire nem harcoltak meg egymással.
Két területet birtokló bak küzdelme esetén az esetek 81 százalékában az adott revír tulajdonosa győzött. Érdekes ugyanakkor, hogy még akkor sem veszítette el a területét, ha magát a küzdelmet elvesztette. A vizsgált esetek egyikében sem történt olyan, hogy a vesztes bak emiatt elveszítette volna a revírjét.
A küzdelem meghatározott menete többek között azt szolgálja, hogy a súlyos sérülések lehetőség szerint elkerülhetők legyenek. Oldalról vagy hátulról történő döfés csak rendkívül ritkán figyelhető meg. Pedig éppen az ilyen döfések okozhatnak komoly sérüléseket. A sérülés súlyossága attól függ, milyen mélyen tud behatolni az agancs.
Ebből következik, hogy a nyársas agancsot viselő, úgynevezett „gyilkos bakok” ilyen szempontból jelenthetik a legnagyobb veszélyt. Ha azonban egy bak betartja a küzdelem „szabályait”, akkor aligha tudja komolyan veszélyeztetni ellenfelét. Ugyanakkor egy szabályos, normális agancsú bak is képes súlyos sérülést okozni, ha „tiltott”, vagyis oldalról vagy hátulról érkező döféseket alkalmaz.
Fontos tehát: nem minden többéves nyársas bak tekinthető automatikusan gyilkos baknak.
Halálos fegyverek bevetésben
Sok vadászterületen azért ejtik el a „gyilkos bakokat”, hogy megvédjék tőlük a fajtársaikat. Ennek ellenére valóban súlyos sérülések viszonylag ritkán fordulnak elő. De vajon miért?
Elsőre úgy tűnhetne, hogy egy baknak előnyös lenne súlyosan vagy akár halálosan megsebesíteni az ellenfelét. Így megszabadulhatna egy vetélytárstól, és egyúttal szaporodási előnyhöz is juthatna. A jelenség megértéséhez érdemes egy gondolatkísérletet elvégezni. Képzeljünk el két olyan ellenfelet egy fajon belül, amelyek a rendelkezésükre álló „fegyverekkel” könnyen halálos sérülést okozhatnának egymásnak. Ilyenek lehetnek például a halálos méreggel rendelkező kígyók.
A hím csörgőkígyók egymással küzdenek azért, hogy hozzáférjenek a nőstényekhez. A harc során egymásnak feszülnek, birkóznak, tolják egymást, és így döntik el, ki az erősebb. Vesztes az lesz, akit végül a földre nyomnak. Egy halálos harapás gyorsan véget vethetne ennek a küzdelemnek, mégsem ez történik.
A szarvat viselő állatok között is találunk jó példákat. Az oryxantilopok hosszú, hegyes szarvukkal könnyedén súlyos vagy akár halálos sérülést okozhatnának ellenfelüknek. A valóságban azonban az ilyen sérülések rendkívül ritkák. Ennek oka, hogy ennél a fajnál – akárcsak az őzbakoknál – az evolúció során olyan harci forma alakult ki, amelynek nem része az ellenfél súlyos megsebesítése. Ez a viselkedési program genetikailag rögzült.
A sérülést okozó harcosok hátránya
Ha az oryxoknál vagy a hazai őzbakoknál lennének olyan egyedek, amelyek rendszeresen súlyos sérüléseket okozó módon harcolnának, azok kezdetben előnyben lennének. Harci sikereik révén nagyobb eséllyel örökítenék tovább ezt a hajlamot a populáción belül.
Ez azonban oda vezetne, hogy egyre több bak alkalmazná ezt a harcmodort. Ha pedig két ilyen „sérülést okozó harcos” találkozna egymással, akkor a küzdelem már mindkettőjük számára veszélyessé válna. Végső soron ezek az egyedek rendszeresen egymást pusztítanák el. Ezért ez a stratégia hosszú távon nem tud fennmaradni.
Az őzbakok közötti küzdelem általában csak körülbelül két percig tart. Ritkán fordul elő, hogy tíz percnél tovább tartson. Az oldalról vagy hátulról indított támadások, amelyek súlyos sérüléseket okozhatnak, inkább ritkák.
Ez az oka annak, hogy az őzbakoknál és más homlokfegyvert viselő fajoknál ritualizált harcok alakultak ki. Ezeknél a fajoknál evolúciós szempontból csak ez a harcforma stabil. Régebben azt gondolták, hogy ez a faj fennmaradása érdekében alakult ki. Ez azonban nem pontos megközelítés. Nem arról van szó, hogy az ellenfelet kell megkímélni, hanem arról, hogy az egyed saját maga ne sérüljön meg halálosan.
Végső soron ugyanis a halálos harcmodor szükségszerűen ahhoz vezetne, hogy előbb-utóbb maga az egyed is célponttá válik, és súlyos sérülést szenved.
Egy suta esetében egymáshoz közel elhelyezkedő, több szúrásos sérülés is előfordulhat. Az őznél azonban a halálos agancsszúrások összességében inkább ritkák.
Kevésbé súlyos harcok az őzbakoknál
Agancsszúrástól sérült őzek összességében ritkán fordulnak elő. Ennek az is az oka, hogy az őzbakok alapvetően kevesebbet harcolnak, és az összecsapásaik súlyossága is kisebb. Ezt az úgynevezett „alacsony kockázat – alacsony nyereség” elmélettel lehet magyarázni.
Az őzbakoknak egyszerűen nincs olyan sok nyernivalójuk egy küzdelemmel. Más fajoknál viszont sokkal intenzívebb harcok alakulnak ki, mert ott a lehetséges nyereség is nagyobb.
A gímszarvasoknál például ez a helyzet, mert egy győztes bika sokkal több nőstényt tud magának biztosítani. Náluk feltételezik, hogy az érett bikák körülbelül 25 százaléka élete során legalább egyszer súlyosabb sérülést szenved. Még hevesebb küzdelmekre lehet számítani azoknál a fajoknál, ahol csak egyetlen lehetőség van a szaporodásra. Az ilyen harcok nem ritkán az egyik ellenfél halálával végződnek, például bizonyos rovaroknál vagy pókoknál.
A kifőzött koponyákon időről időre felismerhetők az agancsszúrásból eredő sérülések nyomai.
Következtetés
Arra a kérdésre, hogy léteznek-e valóban „gyilkos bakok”, alapvetően igennel lehet válaszolni, de bizonyos korlátozásokkal.
Igaz, hogy a többéves nyársas bakok részvételével zajló küzdelmekben nagyobb az esélye annak, hogy az ellenfél megsérül. Ugyanakkor a többéves nyársas bakok rendszerint testileg gyengébbek, ezért sok esetben el sem jutnak a tényleges harcig. A szembenállás gyakran már az imponáló viselkedés után véget ér.
Ráadásul ahhoz, hogy egy bak valóban „gyilkos bakká” váljon, meg kellene tanulnia, hogy a „tisztességtelen”, vagyis szabálytalan döfések előnyt jelenthetnek számára. Ez azt jelenti, hogy még ha van is a területen egy többéves bak, amely agancsformája alapján gyilkos baknak tűnhet, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy szabálytalanul is használja az agancsát.
Végső soron tehát több feltételnek is egyszerre kell teljesülnie ahhoz, hogy valódi gyilkos bakról beszélhessünk. Ezért az ilyen bak a vadászterületeinken viszonylag ritka, mégis figyelemre méltó kivétel.
Forrás: Pirsch
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131


