Vadászat
Vadetetés tavasszal
Az Ipoly és Dobroda-patak között terül el a balassagyarmati Ipoly Erdő Rt. egyik vadászterülete. A folyóparti részen legelők húzódnak, kisebb szántóföldekkel, nádasokkal, fűz- és égerligetekkel vegyesen. A Komra-völgyi víztározó, Piliny, Nógrádszakál, Ludányhalászi és Szécsényfelfalu közötti dombvidéket cser-, tölgy- és akácerdők borítják, a bükk is megél az árnyékos, magasabban fekvő oldalakon, meg persze előbbiek mellett jó pár elegyfaj. A 3200 hektár 65 százaléka erdő, az adottságok pedig már csak azért is kiválóak, mert a terület belsejében nincs lakott hely.
Gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó fordul elő a területen tudtuk meg Páris Istvántól, az Ipoly Erdő Rt. szécsényi erdészetének helyettes vezetőjétől , az apróvadak közül a mezőgazdasági területeken kevés fácán és mezeinyúl is él, de utóbbiak állománya nem jelentős. Ami az eredményeket illeti, vadászidényenként 20–25 gímszarvas, 50–55 őz, 15 muflon és 100–110 vaddiszó kerül terítékre. Az utóbbi években mind a mennyiség, mind a minőség jelentős mértékben javult.
Ami a minőséget illeti, első helyen érdemel említést a tavalyi szezonban a Ludányi-réten puskavégre került megyei rekord, országos hatodik helyezett, 631 grammos, aranyérmes őzbak trófeája. Ugyancsak a tavalyi szezonban lőttek egy, a nógrádi átlaghoz képest jónak mondható, nyolc kilogrammos agancsot viselő gímszarvasbikát is. Korábban ennél még nagyobb, 9,75 kilós bika is került már terítékre az erdészeti területen.
A muflontrófeáink is nagyon szépek, az idősebb kosok 70–80 centiméter közötti csigákat viselnek. A vaddisznó társas vadászatára érkező vendégek rendkívüli élményekkel térhetnek haza, mert hajtásonként átlagosan 12 feketecsuhás kerül puskavégre! Ez az Ipoly Erdő Rt. vadászterületei között a napi terítékátlagok vonatkozásában a második legjobb eredmény.
Honnan érkeznek a vendégek?
Zömmel külföldiek, elsősorban németek és osztrákok érkeznek hozzánk. A trófeás nagyvadfajok egyéni vadászata mellett a téli disznóhajtások a legvonzóbbak. Egyébként egyre nagyobb a hazai bérvadászok részéről megnyilvánuló érdeklődés is.
Mi jellemzi a vadföldgazdálkodást?
A terület több pontján alakítottunk ki a vad táplálkozását biztosító agrárkultúrát, ezekkel is csökkenteni kívánjuk az erdő- és a mezőgazdasági károkat. Összesen 25 hektárnyi vadföldet művelünk. Általában őszi búzát, kukoricát és vegyes takarmánykeveréket termelünk, és elsősorban a szarvasok számára lucernaföldjeink is vannak. A vadetetést egész évben folytatjuk, értelemszerűen nyáron kevesebb, télen több takarmány fogy. A kihelyezett mennyiségeket az időjárástól függően növeljük vagy csökkentjük. Évente 350400 mázsa szemeskukoricát, mellette lédús takarmányként 200 mázsa silót etetünk fel. Nemrég nagyobb mennyiségű sárgarépát is sikerült beszereznünk, amit folyamatosan etetünk.
Észrevehető-e a területen a vadkár?
A tekintélyes mennyiségű takarmány feletetése mellett kicsi! Emellett mind az erdőterületeken, mind a mezőgazdasági kultúrákban törekszünk persze a károk elhárítására, így a makktermést állandó kerítések építésével igyekszünk megóvni a vaddisznóktól. A mezőgazdasági kultúráktól villanypásztorral próbáljuk távol tartani a vadat. Ez nagyon jó és hatásos megoldás, kevesebb gond van vele, mint drótkerítéssel. Utóbbinak nagyobb az anyagköltsége, a munkadíja, ráadásul, miután teljesítették feladatukat, le is kell bontani őket. Egyébként a területen két kerületvezető erdész dolgozik, ők látják el a hivatásos vadász feladatait is. Közreműködésükkel történik a szakszerű selejtezés is, így jelentős mértékben kiveszik részüket az állományszabályozás munkájából.
* * *
Tavasz van elméletileg. Előbb Pilinyt, majd a faluvégi majort is elhagyva rátérünk a Komra-völgyi víztározó üzemi útjára, ami egyben a vadászterület határa is. Alig pár száz métert haladunk az erdészet terepjárójával, amikor őzeket látunk az akácos oldalban. Megállunk, a vad pedig, bár bizalmatlan, de a közelben marad. Az őzek egymás után mozdulnak meg, így kiderül, hogy öten vannak. Amikor a fotós kolléga kiszáll, hogy jobb képet csinálhasson róluk, egymás után menekülnek el a kocsi közeléből. Fehér tükrük villog a fák között, mintha csúfolódnának…
A következő őzet ezek szerint majd a kocsiból kell fényképezni, mert az ajtó csapódására elszaladnak. Tovább hajtunk, s egy perc múlva már előttünk egy újabb, barkás agancsot viselő bak. Megugrik, aztán Páris István füttyére megáll, felénk figyel gyönyörű látvány éppen két fa között , csakhogy már a teleobjektíveknek is túl messze van.
Tovább hajtunk, alattunk feltűnik a Komra-völgyi víztározó. Be van fagyva, de a levegőztető körül állandó a vízmozgás, ott nem áll be a jég, s a folyékony elem kétféle halmazállapotú változatának éles határa pár száz méteres hosszúságban húzódik keresztbe a tavon. A jég szélén tőkés récék pihennek: a szorosan egymás mellett üldögélő madarak tömege egyetlen, szürke sávvá olvad össze, parttól partig. Háromszáz? Négyszáz? Ötszáz? Ki tudná megszámolni…
Rászoktak a récék az erdei szórókra is jegyzi meg Páris István. Esténként jönnek, megeszik a szemes takarmányt, mozgásukkal, hangoskodásukkal az óvatos nagyvadat, még disznót is, elriasztják…
A víztározó partjáról az erdő felé vesszük az irányt. Nemsokára két őzet látunk a sűrűben, aztán egy magasleshez és a közelében kialakított szóróhoz érünk. A nyomok tanúsága szerint őzek és néhány vaddisznó járt erre. A magasles alatt ismeretlen rendeltetésű lemezhordó áll. Néhány napra való szemes takarmány elfér benne mondja kérdésünkre vezetőnk. Amikor olyanok a terepviszonyok, hogy a traktor sem tud kijönni ide, ebből pótoljuk, amit a vad megeszik.
Megnézünk még néhány szép fekvésű magaslest és szórót, aztán egy helyen gyalogos sétát teszünk egy völgy aljába. Szóró, kupacba lerakott siló két helyen is, fatőkén elhelyezett sózó, magasles, szarvasetető egymás közelében, körülöttük pedig milliónyi nyom. A terület nagyvadállományának minden képviselője megfordult itt, gímszarvas, vaddisznó, muflon, őz lehet ismerkedni, melyik, miféle patalenyomattal írja nevét a hóra.
Az őz reggel tovább marad a szórón, mint a többi vad, azért tűnik úgy a nyomok alapján, mintha sokkal több lenne belőlük jegyzi meg Páris István.
Körülnézünk alaposan. A szarvasetető mellett nagy kupac, frissen kihozott siló, zsáknyi sárgarépa, az oldalán pedig kukoricával feltöltött önetető, kizárólag szarvasnak alkalmas magasságban. Megnézünk még egy szórót egy nehezen művelhető, ököl nagyságú kövekkel borított vadföld közelében. Nagyobb mennyiségű répa várja itt is a vadat.
Különösen fontos ilyenkor a lédús takarmány etetése, mert a vad inkább csak szénához, szemestakarmányhoz, rügyekhez jut, inni pedig nem tud, mert a vizek befagytak mondja kísérőnk. Azt is megtudjuk tőle, hogy a közelben egykor tanya volt, a terület akácosait és többnyire csenevész tölgyeseit valószínűleg a régi, rossz birkalegelőkre ültették.
Aztán megnézzük a volt vadászházat a víztározó közelében, most egy cég nyaralója , közelében az őz- és muflonnyomokkal teli szórót, aztán a Mihálygerge és Litke felé húzódó kisebb-nagyobb vadföldeket. Út közben szerencsénk van: az út mellől három őz ugrik meg közeledtünkre, de amikor a kocsi fékez, megállnak. Páris István rájuk fütyül, mire szépen felénk néznek, s néhány fotó erejéig várnak. Persze nem tartós a fütty hatása, eliramodnak végül… Litke közelében még három őz kerül elénk. Nyugodtan legelnek, ám amikor megpróbáljuk fotózható távolságra megközelíteni őket, hosszú szökkenésekkel menekülnek a takarás nélküli mezőről.
Visszafelé Litkétől a vadászterület határa mellett megyünk végig, az ipolyparti úton. Nógrádszakál és Ludányhalászi között mezőgazdasági terület húzódik: éppen itt került puskavégre tavaly az országos hatodik, megyei rekord nagy őzbak. Közvetlenül a néhány helyen jól látható folyóterasz alatt magasles áll, közelében most is két őz keresgéli táplálékát. Talán a csodatrófeát viselő bak utódja valamelyik? Reménykedhetünk benne!
FARAGÓ ZOLTÁN
Nimród Tudósítói Hálózat
Vadászat
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
A medvefül kankalin (Primula auricula) és más különleges növényfajok megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Vérteserdő Zrt. munkatársai összefogtak.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2024 tavaszán adtunk hírt arról, hogy a hazánkban igen ritka, jégkorszaki reliktum cifra vagy más néven medvefül kankalin (Primula auricula), illetve más különleges növények megmentése érdekében a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Vérteserdő Zrt. dolgozói összefogtak, és a cifra kankalin egyik megmaradt, nagyjából szobányi élőhelye köré vadkizáró kerítést építettek. Hogy miért volt erre szükség, az már az első év eredményei alapján jól látható volt.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Az idei monitoring idejére még látványosabb lett a különbség. Az első képpáron látható, hogy az aszály ellenére az elzárt részen még magasabb, változatosabb, színesebb lett a növényzet, míg a kerítésen kívül még jobban visszaszorult, és a kopár, dolomit alapkőzet uralja az élőhelyet.
A kerítéssel elzárt mintaterületből jól látható, hogy nem a kopár, csupasz felszín lenne itt a „normális”, de sajnos a túlszaporodott vadállomány, jelen esetben elsősorban a tájidegen, betelepített muflon miatt a növényzet – beleértve az erdő felújulását biztosító facsemetéket is – lényegében eltűnt a lejtőkről. A csupasz felszínen erőteljes az erózió és a több ezer év alatt kialakult sekély termőréteget lemossa az eső, így maga a termőhely is tönkremegy.
Fotó: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
A túltartott vadállomány már országszerte akadályozza az erdők felújulását, ezért látjuk egyre több helyen kényszerből a drága, az erdőfelújítási költségeket jelentősen megnövelő vadkizáró kerítéseket erdeinkben…
Ezen a területen már ugyan elkezdődött a vadállomány csökkentése, de ez nem megy egyik napról a másikra. Fontos, hogy ez másutt is mihamarabb elkezdődjön, majd hatékonyan folytatódjon…
Forrás: Dr. Riezing Norbert – Duna-Ipoly Nemzeti Park
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
2026. június 13-án Mudra László vadászíjász őzbakra vadászott, élményeiről beszámolt lapunknak:
Egy új területrészt terveztem meglátogatni. Korábban többször is hajnal 4 után érkeztem a területre, majdhogynem elkésve. Most viszont jóval előbb értem ki, volt időm a tavak felől kocsival barkácsolni.
A tavaknál láttam egy őzet a hőkamerával, aztán egész közel láttam 5 nyulat. Ahhá, gondoltam, ez az a banda, amelyiket szoktam látni, de a másik részen.
Fotó: Mudra László – Agro Jager News
Ekkor nem jutott eszembe elgondolkodni, hogy mi lehet az oka a revírváltásnak, de a későbbiek megértettem. Továbbgurultam lekapcsolt lámpával az erdősáv melletti árpa és lekaszált zabföld felé. Mikor kiértem az erdősávból, 3 kisróka játszadozott a tarlón. Gyorsan leraktam a kocsit, és mivel semmi mást nem láttam a közelben, jó széllel elkezdtem rájuk cserkelni.
Játék közben kiugrottak, beugrottak a bokrokba. Volt lehetőségem lopni a távot, 20 méternél elkezdtem cincogni. Ki is jöttek, de túl gyorsan váltogatták a helyüket. Biztosra akartam menni, de a fene nagy cincogásra oldalról, az árpából apuka is kinézett, szájában egy pocokkal. Riasztott egyet, és az egész bagázs eltűnt.
Gondoltam, rókavadászat game over, hajrá tovább.
Mikor korábban bejártam az új részt, láttam pár őzet, nyulat, kakast. Az első alkalommal láttam egy bakot messziről, nem tűnt rossznak, de közelebbről is szerettem volna megnézni.
Ahogy nekiindultam, hogy kinézzek az erdősáv sarkán, látom a keresőkamerával, hogy kb. 50 méterre világít valami a fűben. Elsőre olyan volt, mintha egy rókagyerek ült volna. De nem stimmelt, hogy ritmikusan járt a szája, és hogy igazából szimplán csak egy fejet látok. Ekkor tudatosodott bennem, hogy egy, a fűben fekvő őznek látom kizárólag a fejét.
Elővettem a sima keresőt, és a derengő szürkületben látom, hogy agancsa van!! Ezt a bakot kerestem!!
Hajrá, négykézláb, jó széllel, a hátamra vetett íjjal elkezdtem kúszni feléje. Egyre fogyott a távolság, a szél pont annyira fújt, hogy elfedte a neszezésemet, bár a nedves, utókelt zab szélén egész csöndesen lehet haladni.
Rámértem a távolságra, 20 métert mutatott a kamera!
Lassan feltérdeltem, már majdnem elkezdtem kihúzni az íjat, azon gondolkozva, hogy hogyan állítsam fel a vackáról a bakot, amikor eszembe jutott, hogy még a rókázásra felrakott SGH heggyel szerelt vessző került az idegre. Halk csere, de mire megtörtént, a baknak valami gyanús lett, felállt, és elindult 4-5 lépést megtéve az akácos felé.
Innentől kezdve már azon gondolkodtam, hogy hogyan késztessem megállásra. 😅
Egy bokrocska takarásában haladt át, kihúztam az íjat, onnan kilépve megállt keresztben, talán 22-25 méterre. Mivel a mellkasán világított a 20-as pin, már oldottam is. Nem láttam tisztán a találatot, de a becsapódás hangja jónak tűnt. Kemény dobbanás volt, abban biztos voltam, hogy mellkast ért. Azt is jó jelnek tartottam, hogy nem riasztott. Ha riaszt az őz lövés után, akkor általában nincs jól meglőve.
Szóval 4:15-nél járunk, rálövést tettem egy lőhetőnek tartott bakra!!
Madarat lehetett volna velem fogatni. A nagy izgalomban, hogy véletlenül se induljak korán utánkeresni, gondoltam, összekötöm a cipőfűzőimet. 😅
Csakhogy gumicsizma volt rajtam. 😁
Amilyen türelmetlen fajta vagyok, kb. 5 perc múlva azért a rálövés helyét megnéztem. Szép piros vért találtam, és a vesszőt csurig véresen. A pengetartó gumi hátracsúszott, egészen rá a tollakra, ebből is arra következtettem, hogy bordacsonton ment át a vessző.
Lenyugodtam, vártam negyedórát, és elindultam. Nem sokat mentem, mikor eszembe jutott, hogy akár videót is készíthetnék. Az utánkeresést és a bak birtokbavételét már azon láthatjátok.
Zsigerelésnél kiderült, hogy az egyik penge épphogy súrolta a szívet, amúgy tiszta kétoldali tüdőlövést kapott.
Lövéstávolság: 22-25 méter.
Menekülési távolság: 54 méter.
Mathews V3 27, 66#
Vessző: Easton Aftermath 300.
Hegy: NAP Shockwave 125 grain.
Vadászíjász üdvözlettel: Mudra László
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Több határozatot hozott az Országos Magyar Vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara elnöksége rendkívüli, összevont elnökségi ülésén a Nimród Vadászújság további kiadásáról, valamint az ahhoz kapcsolódó szerződéses és szervezeti kérdésekről. Az egyeztetésre Hatvanban, a Vadászkamara székhelyén, a hatvani Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati múzeumban került sor június 23-án.
Fotó: Agro Jager archív
Az előzetesen a két érdekképviselet vezetősége által előkészített, a Védegylet elnöksége által egyhangúlag elfogadott javaslatok értelmében az érdekképviseleti szervezet felmondja az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-vel fennálló kiadói szerződését. A felmondás a szerződés szerint rendes felmondással, június 24-ével, három hónapos felmondási idő mellett történik. A döntést a megváltozott külső körülmények indokolják.
A Védegylet elnöksége arról is döntött, hogy június 23-i hatállyal felmenti dr. Kovács Zoltánt a lap főszerkesztői feladatainak ellátása alól. A felmondási időszak alatt a főszerkesztői feladatokat Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke látja el annak érdekében, hogy a lap működése és megjelenése zavartalan maradjon. A főszerkesztő munkáját a javaslatok alapján Imre János, a Védegylet Felügyelőbizottságának elnöke, valamint Bajdik Péter, a Vadászkamara főtitkára segíti szakmai felügyelőként a következő hónapokban.
A Kamara részéről a határozati javaslatok a Nimród Vadászújsághoz kapcsolódó pénzügyi és szerződéses kötelezettségek felülvizsgálatát irányozzák elő. (Az elmúlt években a kiadvány részeként jelent meg a Vadászkamara 16 oldalas hírlevele, amely ingyenesen juthatott el minden magyar vadászhoz, aki ezt a vadászjegy érvényesítésekor igényelte.)
A vadászati érdekképviseletek – amelyek általában is szoros szakmai együttműködést ápolnak – elkötelezettek amellett, hogy a Nimród Vadászújság a magyar vadászok közösségének meghatározó szakmai fóruma maradjon, a szükséges átmeneti intézkedések mellett is biztosított legyen a lap folyamatos megjelenése és szakmai színvonala, valamint a lap októbertől is megjelenhessen. Ennek részleteit a következő hetekben dolgozzák ki a Védegylet vezetői.
Fotó: OMVK
A Vadászkamara elnöksége arról is döntött, hogy a korábban szeptember 5-ére, Pákozd-Sukorói Arborétumba és Vadasparkba tervezett Országos Vadásznapra mégsem kerül sor. Ennek alapvetően technikai és anyagi okai vannak, illetve a partner állami erdőgazdaság, a VADEX Zrt. sem tudja a korábbi elképzelések szerint támogatni az eseményt. Ehelyett a hatvani vadászati múzeumba tervezett, hagyományos Vadász-Gyermeknap idén – talán hagyományteremtő jelleggel – országos esemény lesz.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Békászó sasok vadásznak a sárréti kaszálókon
Fajgazdag, zárt gyeptakaró vagy csupasz, kőtörmelékes felszín? – ez a vadállománytól függ
Kurfis Ilona: Bütykös ásóludakat fotóztam
A rókás bak
KITEKINTŐ: Vietnám – Felszámolták a macskahúsmaffiát
Csütörtöktől az egész országra kiterjedő tűzgyújtási tilalom lép életbe
Döntések a Nimród jövőjéről
A kerecsensólymok nyomában – lezárult a 2026. évi gyűrűzési és jeladózási szezon
Házisertés ASP: minden minta negatív
Gidamentés: Precíziós vadvédelem és ágazati összefogás a gyakorlatban
Az eddigieknél is intenzívebb vaddisznóállomány-csökkentés indul az ASP megfékezésére
Orvvadászok rendőrkézen
KITEKINTŐ: Izrael – Sakálok támadtak éjszaka a Kinneretnél: 11 embert vittek kórházba
Visszanéző (2026): Zubogyi vadászat
Döntések a Nimród jövőjéről
Megjelent az M1 autópálya déli oldalán az afrikai sertéspestis
Házisertés-állományban igazolta a Nébih az ASP jelenlétét
I. Szegedi Zsidótemető takarítás
„Ilyen nincs és mégis van!” – rekordponty Csepelen
You must be logged in to post a comment Login