Vadászat
Vadetetés tavasszal
Az Ipoly és Dobroda-patak között terül el a balassagyarmati Ipoly Erdő Rt. egyik vadászterülete. A folyóparti részen legelők húzódnak, kisebb szántóföldekkel, nádasokkal, fűz- és égerligetekkel vegyesen. A Komra-völgyi víztározó, Piliny, Nógrádszakál, Ludányhalászi és Szécsényfelfalu közötti dombvidéket cser-, tölgy- és akácerdők borítják, a bükk is megél az árnyékos, magasabban fekvő oldalakon, meg persze előbbiek mellett jó pár elegyfaj. A 3200 hektár 65 százaléka erdő, az adottságok pedig már csak azért is kiválóak, mert a terület belsejében nincs lakott hely.
Gímszarvas, őz, muflon, vaddisznó fordul elő a területen tudtuk meg Páris Istvántól, az Ipoly Erdő Rt. szécsényi erdészetének helyettes vezetőjétől , az apróvadak közül a mezőgazdasági területeken kevés fácán és mezeinyúl is él, de utóbbiak állománya nem jelentős. Ami az eredményeket illeti, vadászidényenként 20–25 gímszarvas, 50–55 őz, 15 muflon és 100–110 vaddiszó kerül terítékre. Az utóbbi években mind a mennyiség, mind a minőség jelentős mértékben javult.
Ami a minőséget illeti, első helyen érdemel említést a tavalyi szezonban a Ludányi-réten puskavégre került megyei rekord, országos hatodik helyezett, 631 grammos, aranyérmes őzbak trófeája. Ugyancsak a tavalyi szezonban lőttek egy, a nógrádi átlaghoz képest jónak mondható, nyolc kilogrammos agancsot viselő gímszarvasbikát is. Korábban ennél még nagyobb, 9,75 kilós bika is került már terítékre az erdészeti területen.
A muflontrófeáink is nagyon szépek, az idősebb kosok 70–80 centiméter közötti csigákat viselnek. A vaddisznó társas vadászatára érkező vendégek rendkívüli élményekkel térhetnek haza, mert hajtásonként átlagosan 12 feketecsuhás kerül puskavégre! Ez az Ipoly Erdő Rt. vadászterületei között a napi terítékátlagok vonatkozásában a második legjobb eredmény.
Honnan érkeznek a vendégek?
Zömmel külföldiek, elsősorban németek és osztrákok érkeznek hozzánk. A trófeás nagyvadfajok egyéni vadászata mellett a téli disznóhajtások a legvonzóbbak. Egyébként egyre nagyobb a hazai bérvadászok részéről megnyilvánuló érdeklődés is.
Mi jellemzi a vadföldgazdálkodást?
A terület több pontján alakítottunk ki a vad táplálkozását biztosító agrárkultúrát, ezekkel is csökkenteni kívánjuk az erdő- és a mezőgazdasági károkat. Összesen 25 hektárnyi vadföldet művelünk. Általában őszi búzát, kukoricát és vegyes takarmánykeveréket termelünk, és elsősorban a szarvasok számára lucernaföldjeink is vannak. A vadetetést egész évben folytatjuk, értelemszerűen nyáron kevesebb, télen több takarmány fogy. A kihelyezett mennyiségeket az időjárástól függően növeljük vagy csökkentjük. Évente 350400 mázsa szemeskukoricát, mellette lédús takarmányként 200 mázsa silót etetünk fel. Nemrég nagyobb mennyiségű sárgarépát is sikerült beszereznünk, amit folyamatosan etetünk.
Észrevehető-e a területen a vadkár?
A tekintélyes mennyiségű takarmány feletetése mellett kicsi! Emellett mind az erdőterületeken, mind a mezőgazdasági kultúrákban törekszünk persze a károk elhárítására, így a makktermést állandó kerítések építésével igyekszünk megóvni a vaddisznóktól. A mezőgazdasági kultúráktól villanypásztorral próbáljuk távol tartani a vadat. Ez nagyon jó és hatásos megoldás, kevesebb gond van vele, mint drótkerítéssel. Utóbbinak nagyobb az anyagköltsége, a munkadíja, ráadásul, miután teljesítették feladatukat, le is kell bontani őket. Egyébként a területen két kerületvezető erdész dolgozik, ők látják el a hivatásos vadász feladatait is. Közreműködésükkel történik a szakszerű selejtezés is, így jelentős mértékben kiveszik részüket az állományszabályozás munkájából.
* * *
Tavasz van elméletileg. Előbb Pilinyt, majd a faluvégi majort is elhagyva rátérünk a Komra-völgyi víztározó üzemi útjára, ami egyben a vadászterület határa is. Alig pár száz métert haladunk az erdészet terepjárójával, amikor őzeket látunk az akácos oldalban. Megállunk, a vad pedig, bár bizalmatlan, de a közelben marad. Az őzek egymás után mozdulnak meg, így kiderül, hogy öten vannak. Amikor a fotós kolléga kiszáll, hogy jobb képet csinálhasson róluk, egymás után menekülnek el a kocsi közeléből. Fehér tükrük villog a fák között, mintha csúfolódnának…
A következő őzet ezek szerint majd a kocsiból kell fényképezni, mert az ajtó csapódására elszaladnak. Tovább hajtunk, s egy perc múlva már előttünk egy újabb, barkás agancsot viselő bak. Megugrik, aztán Páris István füttyére megáll, felénk figyel gyönyörű látvány éppen két fa között , csakhogy már a teleobjektíveknek is túl messze van.
Tovább hajtunk, alattunk feltűnik a Komra-völgyi víztározó. Be van fagyva, de a levegőztető körül állandó a vízmozgás, ott nem áll be a jég, s a folyékony elem kétféle halmazállapotú változatának éles határa pár száz méteres hosszúságban húzódik keresztbe a tavon. A jég szélén tőkés récék pihennek: a szorosan egymás mellett üldögélő madarak tömege egyetlen, szürke sávvá olvad össze, parttól partig. Háromszáz? Négyszáz? Ötszáz? Ki tudná megszámolni…
Rászoktak a récék az erdei szórókra is jegyzi meg Páris István. Esténként jönnek, megeszik a szemes takarmányt, mozgásukkal, hangoskodásukkal az óvatos nagyvadat, még disznót is, elriasztják…
A víztározó partjáról az erdő felé vesszük az irányt. Nemsokára két őzet látunk a sűrűben, aztán egy magasleshez és a közelében kialakított szóróhoz érünk. A nyomok tanúsága szerint őzek és néhány vaddisznó járt erre. A magasles alatt ismeretlen rendeltetésű lemezhordó áll. Néhány napra való szemes takarmány elfér benne mondja kérdésünkre vezetőnk. Amikor olyanok a terepviszonyok, hogy a traktor sem tud kijönni ide, ebből pótoljuk, amit a vad megeszik.
Megnézünk még néhány szép fekvésű magaslest és szórót, aztán egy helyen gyalogos sétát teszünk egy völgy aljába. Szóró, kupacba lerakott siló két helyen is, fatőkén elhelyezett sózó, magasles, szarvasetető egymás közelében, körülöttük pedig milliónyi nyom. A terület nagyvadállományának minden képviselője megfordult itt, gímszarvas, vaddisznó, muflon, őz lehet ismerkedni, melyik, miféle patalenyomattal írja nevét a hóra.
Az őz reggel tovább marad a szórón, mint a többi vad, azért tűnik úgy a nyomok alapján, mintha sokkal több lenne belőlük jegyzi meg Páris István.
Körülnézünk alaposan. A szarvasetető mellett nagy kupac, frissen kihozott siló, zsáknyi sárgarépa, az oldalán pedig kukoricával feltöltött önetető, kizárólag szarvasnak alkalmas magasságban. Megnézünk még egy szórót egy nehezen művelhető, ököl nagyságú kövekkel borított vadföld közelében. Nagyobb mennyiségű répa várja itt is a vadat.
Különösen fontos ilyenkor a lédús takarmány etetése, mert a vad inkább csak szénához, szemestakarmányhoz, rügyekhez jut, inni pedig nem tud, mert a vizek befagytak mondja kísérőnk. Azt is megtudjuk tőle, hogy a közelben egykor tanya volt, a terület akácosait és többnyire csenevész tölgyeseit valószínűleg a régi, rossz birkalegelőkre ültették.
Aztán megnézzük a volt vadászházat a víztározó közelében, most egy cég nyaralója , közelében az őz- és muflonnyomokkal teli szórót, aztán a Mihálygerge és Litke felé húzódó kisebb-nagyobb vadföldeket. Út közben szerencsénk van: az út mellől három őz ugrik meg közeledtünkre, de amikor a kocsi fékez, megállnak. Páris István rájuk fütyül, mire szépen felénk néznek, s néhány fotó erejéig várnak. Persze nem tartós a fütty hatása, eliramodnak végül… Litke közelében még három őz kerül elénk. Nyugodtan legelnek, ám amikor megpróbáljuk fotózható távolságra megközelíteni őket, hosszú szökkenésekkel menekülnek a takarás nélküli mezőről.
Visszafelé Litkétől a vadászterület határa mellett megyünk végig, az ipolyparti úton. Nógrádszakál és Ludányhalászi között mezőgazdasági terület húzódik: éppen itt került puskavégre tavaly az országos hatodik, megyei rekord nagy őzbak. Közvetlenül a néhány helyen jól látható folyóterasz alatt magasles áll, közelében most is két őz keresgéli táplálékát. Talán a csodatrófeát viselő bak utódja valamelyik? Reménykedhetünk benne!
FARAGÓ ZOLTÁN
Nimród Tudósítói Hálózat
Fontos a természetes vadállomány téli táplálékának kiegészítése, ezért a hideg idő beálltával megkezdődik a vadetetés. A gazdálkodók és a vadászatra jogosultak sokat tesznek azért, hogy a vadállomány egészségesen vészelje át a téli hónapokat.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
A TAEG Zrt. munkatársai megkezdték a cukorrépa etetését és két-három hetente nyalósóval töltik fel az etetőhelyeket, amely biztosítja a kieső természetes tápanyag és nyomelem utánpótlást. A téli takarmányozása nélkülözhetetlen és komoly hozzáértést igénylő feladat.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
Magyarországon ezt a vadászok végzik több hónapon keresztül, de egész évben az ő feladatuk a rájuk bízott vadállomány egyensúlyának megóvása is. Idén a szárazság is komoly gondot okozott erdőn és mezőn egyaránt, ezért a folyadék utánpótlás biztosítása is kiemelkedő feladat volt a soproni erdőkben.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
Magyarország mezőgazdasági kultúrája általában változatos és a vad sokféle élelmet talál a határban, de ahol szegényebbek a termőhelyi körülmények ott nagy szükség van a vad etetésére.
Fotó: Sopron Tv – Youtube
A téli etetés azért is szükséges, mert ilyenkor a természetes tápanyagmennyiség és választék is csökken, viszont az idő előrehaladtával nagyobb mennyiségű energiára, tápanyag fellelésére lesz szüksége az erdei állatoknak. A mesterséges tápanyag utánpótlás mellett szükség esetén gyógyszerkészítmények is kijuttathatók a takarmánnyal együtt egy bizonyos területen.
A Sopron Televíziónak adott riportban Kuslits István kerületvezető erdész-vadász és Sárközy Áron vadgazdálkodási előadó kollégánk osztják meg sokéves tapasztalataikat.
Forrás: TAEG Zrt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tudományos Diákköri Konferencia Sopronban
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán Tudományos Diákköri Konferenciát szerveztek
Tudományos Diákköri (TDK) sikerek a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet oktatóinak témavezetésével! Az Erdőmérnöki Karon 2024.12.04.én tartották a Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK). Az eseményen 4 szekcióban 28 pályaművet mutattak be, ezek között kapott helyet az a hét dolgozat is, amelyek témavezetéseiben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet oktatói részt vettek.
Fotó: Soproni Egyetem – Vadgazdamérnöki szak Facebook oldala
Ábra: Facebook
Zagyva Zalán Rókus az Erdészeti-ökológiai Szekcióban, valamint a Természetvédelmi szekcióban ért el I. helyezést. Szintén a természetvédelmi szekcióban Jakabffy Lili II. helyezést ért el. Míg Zám Izabella az Erdő- és Vadgazdálkodási Szekcióban szerezte meg a III. helyezést.
Különdíjban részesültek: Bereczki Enikő, Kovács Hanna, Peska Beatrix Mária, Rinyai Ágnes Karolina, Sandle Rebekah Zoe és Szabó Máté Zoltán. A pályamunkák részletei a bejegyzés végén olvashatók.
A dolgozatok témavezetésében Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár, Dr. Kalmár Sándor Flóris egyetemi docens, Dr. Tari Tamás egyetemi docens és Nagy Eszter tanársegéd vállaltak szerepet.
Hallgatóinknak és témavezetőiknek ezúton is gratulálunk és kívánunk további szakmai sikereket!
Zagyva Zalán Rókus (I. helyezés, Természetvédelmi Szekció): Alföldi homokpusztagyepek szerepe a hangyaközösségek diverzitásának fenntartásában, Témavezető: Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár
Zagyva Zalán Rókus (I. helyezés, Erdészeti-ökológiai Szekció): Összehasonlító talajbiológiai vizsgálatok a hansági Csíkos-éger erdőben és a környező ültetvényszerű faállományokban
Jakabffy Lili (II. helyezés, Természetvédelmi Szekció): Agrárélőhelyek szerepe a madárvilág diverzitásának megőrzésében, Témavezető: Dr. Korda Márton egyetemi adjunktus, Dr. Kalmár Sándor Flóris egyetemi docens
Zám Izabella (III. helyezés, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Echinococcus multilocularis terjedésében résztvevő fajok vizsgálata urbánus élőhelyen, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens, Nagy Eszter tanársegéd, Dr. Nagy Gábor tudományos munkatárs (MATE)
Peska Beatrix Mária (Különdíj, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Nagyvadfajok mikrohabitat használatának vizsgálata természetes erdőfelújításokban, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens
Bereczki Enikő, Kovács Hanna, Peska Beatrix Mária, Rinyai Ágnes Karolina, Sandle Rebekah Zoe (Különdíj, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Az agancsgyűjtés mögött megbúvó ok-okozati összefüggések elemzése, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens
Szabó Máté Zoltán (Különdíj, Természetvédelmi Szekció): A Lovadi-rét, mint mozaikos élőhely fészkelő madárközösségeinek vizsgálata. Témavezető: Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár
Forrás: Soproni Egyetem – Vadgazdamérnöki szak
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A deteki bika
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, Miskolctól északra vagy mondhatnánk úgyis, Kassának tartva.
Tóth Róbert tés a deteki bikája.
Tölgyesek, akácosok szakítják meg a szántóföldeket, de vannak jó gyepek, kaszálók is Detek körül. Tóth Róbert már 2023-ban látta ezt a gímbikát, de nem cserkeltek rá s bíztak benne, hogy jövőre visszatér és találkoznak. Semmi ígéret nem volt ebben, csak pusztán a remény és hittek benne, hogy jövőre már nyugodt szívvel megkereshetik az ígéretes bikát. Valahogy így gondolkodnak a környező társaságoknál is, mert újra feltűnt Detek alatt. Persze, hogy megismertem – mesélte az Agro Jagernek Tóth Róbert.
Egy-egy ilyen gímbika megmutatja, hogy mégiscsak van értelme egységesen bírálni a szarvast. Ha a szarvas át is lépi a határokat, ha kímélni kell, akkor kíméli mindenki és ez valahol megerősít bennünket, hogy jó, amit végzünk nap, mint nap. Ha nem is találkozunk minden nap a kollegákkal, de valahogy mindig egy irányba nézünk – igényli ezt a szakma.
Szeptember 10-én ültem fel a lesre. Augusztus végén már éjjelente, majd nem sokra rá, nappal is bőgtek már a gímek. Az én bikám egy sűrűbe állt be és annyira jól tartotta bőgőhelyét, hogy innen, úgy 100 méterre láttam először. Azóta azonban eltelt egy év és ahogy ő is, mi is egy évvel öregebbek lettünk. Szép agancsot rakott fel, s ennél többet, ezen a területen, ezek az élőhelyen nem tud a gím. Látjuk ezt évről, évre. Eljött az idő, csak a szerencse, az, vajon, hogy fordul? Kedvez-e vagy egyáltalán és ha kedvet, akkor kinek kedvez?
Karácsonyi ajándékok az Agro Jager webshopjában. Kattints és szerezd be a minőségi sípokat a legjobb áron, közvetlenül az USA-ból!
A 6.5 creedmorommal voltam. Szeretem ezt a kalibert, bár vannak vadőr barátaim, akik a nagyobb kaliberre esküsznek. Billenőcsövű, de tudtam, hogy lesről fogok vadászni. Egy lövés. Kísérő nélkül, egyedül, mindig más vadászni, de a felelősség, a bírálat, nemcsak a szarvast, hanem a vadászt is mérlegre teszi. Nem lehet hibázni. A bikám azután pedig egyszer csak kilépett a tarvadjaival.
Hamarabb hallottam, már előtte egy félórával elkezdte odabent, de nem jött ki. Mikor kijött azonban még nem lőttem rá. Szinte a lesem alatt ment el és bőgött, folyamatosan bőgött. Úgy 30 méterre állt meg. A les két erdőtömb között állt, én meg ott ültem és hallgattam az estét.
Ahogy terelgette a teheneket, rábőgtem. Tisztességesen akartam elejteni. Királyhoz illően megállt és kereste az ellenfelet. Nem vártam soká. Megcéloztam és elsütöttem a fegyveremet.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Éveket várni egy bikára és bízni abban, hogy találkozunk egyszer, sok idő. Nehéz elmondani, mit jelent vadásznak lenni. Ha láttuk is egymást tavaly és ha meg is lőhettem volna, nem jelentett volna ennyit, mert tudtam volna, hogy ennek a bikának még feladatai vannak és várni kell, mert fiatal.
30 méterre állt, de ennek ellenére hallottam a becsapódást, miután megfordult és az erdő irányába szaladt. Úgy 120 métert. Halálvágtája az erdőig tartott, ahol elesett. Eddig még sohasem lőttem gímszarvast bőgésben, hogy tűzben maradt volna.
Megtörtem az egylövetűmet, kiürítettem és nem tettem bele új töltényt..
Terítéken a deteki bika.
Aznap este mások is voltak kint, hallották a lövést és a becsapódást is. Persze nem sokkal később vadásztársak és a barátok is hívtak. Jól esett és jöttek segíteni is.
Ám mire bárki ideért volna, egyedül mentem oda a bikámhoz. Úgy vártam meg mellette a többieket, ott a bika mellett. Lámpázni sem kellett, mert az első vadászbarátom már a fekete tömegről tudta, hogy merre vagyunk a réten, a többieknek meg könnyű dolga volt az első autó után.
Korát 10-11 évesre tettük. A trófeát időközben kifőztük, amely 7 kilogrammot nyomott – tájékoztatta az Agro Jager Newst Tóth Róbert Detekről.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Tóth Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Téli vadetetés
Megjelent az egyedi szaktanácsadási szolgáltatásokat támogató kiírás
A mezőgazdasági gépberuházások 52 százalékát erőgépekre fordították
Szigorodik a szakmai kontroll az ültetvényekhez kapcsolódó támogatások védelme érdekében
Tudományos Diákköri Konferencia Sopronban
A jégkármérséklő rendszer kapcsán akarta megzsarolni az agrárkamarát
Kis lilikek nyomában
Vakmerő varjak üldözik a sasokat a Csanádi puszták felett
Igazi madárritkaság, egy reznek bukkant fel Kardoskúton
Január 1-jétől a felvásárlóknak 30 napon belül ki kell fizetni a termelőket
Farkas Imre a Bakony vadásza
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
A bronzérmes kan
Visszanéző: Az érsekvadkerti vadkan
Komádi aranysakál
22 év után új magyar dámrekord született
Domolykó a Rábcából
Vadászjegyváltás – megszűnik az Ügyfélkapu!
A deteki bika
You must be logged in to post a comment Login