Keressen minket

Mezőgazdaság

Magyar – francia – belga összefogás a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növeléséért

Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be a mai napon Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.

Közzétéve:

Nemzetközi, online sajtótájékoztatón jelentették be  május 20-án Párizsban, hogy három európai ország együttműködésében útjára indul az Európai Friss Csapat program, melynek fő célkitűzése a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése. A program az Európai Unió társfinanszírozásában valósul meg, 2021 és 2023 között, a korábbi Európai Friss Kalandok program folytatásaként.

Mars-téri piac Szegeden (Kép: Agro Jager News)

A nemzetközi programindító sajtótájékoztatón többek között elhangzott, hogy a NAK, az Interfel, a francia szamóca- és a paradicsom-uborka termelői szervezet (AOPn) mellett 2021-től csatlakozik a programhoz a francia Kiwi Szakmaközi Iroda (BIK) és a belga minőségi mezőgazdaság előmozdításával foglalkozó ügynökség, az Apaq-W is. Az Európai Friss Csapat kampány finanszírozását az Európai Unió 80 százalékban vállalja, ami a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) esetében 1,2 millió euró támogatást jelent.

Az újabb hároméves program célja, hogy a részt vevő országokban a gyermekes családok körében további 1-3 százalékkal növekedjen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mert a 2017 és 2018 közötti európai 4 százalékos növekedés* nem elégséges, különösen a fiatalok, illetve a gyermekes szülők körében.

Magyarországon a napi átlag zöldség- és gyümölcsfogyasztás 304 gramm/fő*, ami ugyan emelkedést mutat a korábbi adatokhoz képest, de még mindig elmarad a WHO napi 400 gramm/fő ajánlásától, leginkább a fiatalabb generációk körében.

– A fiatalok fogyasztási szokásait, az étkezési kultúrát megváltoztatni nem gyors folyamat. Sok energiára, sok erőfeszítésre van szükség, így a következő három évre is van előttünk éppen elég feladat. Hiszen most már lehetőségünk lesz egészen 18 éves korukig elkísérni a fiatalokat, és bemutatni nekik: azon túl, hogy a zöldség- és gyümölcsfogyasztás egészséges, természetesen tud finom is lenni. A szülőket és a gyerekeket egyaránt igyekszünk közelebb vinni az egészséges táplálkozáshoz – fogalmazott az újabb hároméves periódussal kapcsolatban Győrffy Balázs, a NAK elnöke.

A legújabb tanulmányok szerint ugyan nő az igény a zöldségek és a gyümölcsök iránt, de ahhoz, hogy a családok mindennapi étrendjének állandó részévé váljanak, folytatni kell a megkezdett munkát.

Magyarországon az Európai Friss Csapat program ezért is bővítette korábbi célcsoportját, így a 18 év alatti tizenéveseket és a 30 és 50 év közötti szülőket szeretné elsősorban elérni. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás mennyiségének növelése érdekében a program bővíteni szeretné a gyermekek és szüleik ismereteit „a termőföldtől a tányérig”, valamint szeretné eloszlatni a friss gyümölcsökkel és zöldségekkel kapcsolatos előítéleteket, különösen azokat, amelyek a konyhai elkészítés bonyolultságával és időigényességével kapcsolatosak. Emellett segít az egész családnak felfedezni a zöldségek és gyümölcsök ízének erejét, és széles körben ösztönzi ezek fogyasztását.

A nemzetközi sajtótájékoztatón Győrffy Balázs elmondta, öröm számára, hogy a következő három évben is lesz lehetőség együtt dolgozni azért, hogy a fiatal generációt is megismertessük a zöldség- és gyümölcsfogyasztás élvezetével, annak egészséges voltával.

*Forrás: Freshfel – Fogyasztási monitor 2020

**Forrás: Freshfel 2020 – Napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás grammban az EU országaiban 2018-ban

Háttérinformáció:

Az INTERFEL 1976-ban létrehozott francia zöldség-gyümölcs szakmaközi szervezet, amely a frisszöldség- és gyümölcságazat szereplőit, szakértőit fogja össze, képviseli az érdekeiket a termeléstől kezdve egészen az értékesítésig. A szakmaközi szervezet célja, hogy párbeszédet folytasson a különböző ágazatok között, illetve népszerűsítse a friss zöldség- és gyümölcsfogyasztást, valamint felhívja az emberek figyelmét a változatos és kiegyensúlyozott étrend fontosságára, köztük a zöldség- és gyümölcsfogyasztásra.

NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA 2013 tavaszán alapított, kötelező tagsággal rendelkező szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi, közülük több mint 50 ezren foglalkoznak zöldség- és gyümölcstermeléssel. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. Vezető szerepet tölt be a nemzeti agrár- és élelmiszer-stratégia alakításában és megvalósításában, továbbá a kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.

Az AOPn Fraises de France 2008-ban létrehozott francia szamócatermelői szervezet, amely több mint 350 francia szamócatermelőt tömörít és képvisel.

Az AOPn Tomates et concombres de France a francia uborka- és paradicsomtermelői szervezet, amely közel 1000 termelőt tömörít egész Franciaországban, a know-how-juk megosztása, a környezet iránti elkötelezettségük és a minőségi termékek érdekében.

Bureau national Interprofessionnel du Kiwi (BIK) csaknem 40 éve egyesíti a francia kivitermelőket, szövetkezeteket és szállítókat. A BIK tagjainak kivitermelése a francia termelés mintegy 65% -át teszi ki.

Az Apaq-W 2003 óta a minőségi mezőgazdaság előmozdítását célzó vallon ügynökség (Apaq-W, korábban ORPAH, 1938-ban alakult), amelynek célja a vallon mezőgazdaság és kertészet, valamint a mezőgazdasági, kertészeti és feldolgozott mezőgazdasági termékek imázsának erősítése.

Az Európai Friss Csapat program első hároméves periódusa, az Európai Friss Kalandok 2018 és 2020 között futott hazánkban. Célja a zöldség- és gyümölcsfogyasztás népszerűsítése volt elsősorban a családok és a 6-14 éves korú gyermekek körében.  A program első három évének eredményeként a 8-14 évesek körében, akik kifejezetten kevés zöldséget- és gyümölcsöt fogyasztanak, 30% feletti a program kabalafiguráinak, Fruttinak és Vegginek az ismertsége. A zöldség-gyümölcs testvérpár az elmúlt időszakban az egész országot bejárta, 35 ezer kilométert utazott, és 45 roadshow- valamint 100 nagyáruházi helyszínen 7750 kilogramm zöldséggel és gyümölccsel kóstoltatta meg az érdeklődőket.

Forrás: NAK

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom