Vadászat
Nyolcvan farkas kilövésére adtak engedélyt Szlovákiában
Állatvédő szervezetek tiltakozása dacára az idén ismét adott ki engedélyeket farkasok kilövésére a szlovák földművelésügyi minisztérium. A Szlovák Vadászkamara (SPK) honlapján nyilvánosságra hozott kvótából kiderül, hogy a tárca az idei vadászidényre nyolcvan farkas kilövését engedélyezte – írja pozsonyi hírében 2014. november 7-én az MTI.
Bár az Európai Unió (EU) tagállamainak többségében a farkas védett, és kilövése tilos vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás kevésbé szigorú, és idényjelleggel lehetővé teszi a ragadozó vadászatát.
A Szlovákiában élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek statisztikái szerint számuk ezertől akár több mint kétezerig terjedhet, a környezetvédők szerint a valós létszám a töredéke lehet, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.
Szlovákia 1995-ben az egész országra tilalmat vezetett be a farkas vadászatát illetően. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabja meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi években száz feletti példányról rendelkezett, ugyanakkor az elejtett állatok száma rendszerint ennél több lett.
A helyzet hosszú évek után tavaly először javult némileg, miután a környezetvédelmi tárca szűkítette azokat a területeket, ahol a farkasra vadászni lehet, és megtiltotta a ragadozó csoportos – vagyis több vadász által közösen űzött – vadászatát. Erre azután került sor, hogy az Európai Unió garanciákat kért Szlovákiától arra, hogy az ország képes biztosítani a területén élő farkasállomány fennmaradását.
Az illetékes szaktárca ezt követően némileg csökkentette a kiadott kilövési engedélyek számát, de megtartotta a kvóta kiadásának gyakorlatát. A tárca által kiadott kvótát túlzónak, a farkas szlovákiai vadászatának néhány évvel ezelőtti újbóli engedélyezését pedig téves és a környezetre is káros döntésnek tartja az egyik legaktívabb szlovák környezetvédelmi szervezet, a Vlk (Farkas), amely szerint a Szlovákiában jelenleg élő farkaspopuláció csak az egyéb vadfajok természetes szelekciójának biztosításához elég.
Katarína Grichová, a Vlk aktivistája az MTI-nek azt mondta: a szlovák vadászegyletek saját érdekeiket követve túlbecsülik a farkasok állományát és a vadállományban általuk okozott pusztítást. Kiemelte, hogy tavaly hivatalos statisztikák szerint Szlovákiában nem egész ezerháromszázra volt tehető a farkasok által megölt nagyvad darabszáma, ugyanakkor a vadászok által elejtett őzek, szarvasok, vaddisznók száma meghaladta a 71 ezret.
diohejkiado.hu
Mezőgazdaság
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban.
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban. Az első érintett községek között volt Csiliznyárad is, ahol Lukács József polgármestert a kialakult helyzet jelenlegi állásáról kérdeztük, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községében helyi lakosokkal beszélgettünk.
Lukács József a Paraméternek elmondta, múlt hét péntek óta (március 21.), amikor is a hatóságok értesítették a településeket a száj- és körömfájás megjelenéséről, felbolydult az élet Csiliznyáradon. „Azt gondolom, hogy a Covid után pszichikailag ez nagy hatással lesz az emberekre, illetve pár héten, vagy hónapon belül a gazdasági oldala is érezhető lesz nemcsak a környékbeliek számára, de egész Szlovákia-szerte” – fejtette ki véleményét a polgármester. „A farmon dolgozóktól már sajnos elszállították az állatokat. Jelenleg dolgozunk azon, hogy listát készítsünk a községben tartott háztáji állatokról” – folytatta.
Hozzátette, véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az állatok többsége ilyenkor, tavasszal vemhes, így még nagyobb a veszteség. „Ez nagyon nagy szívfájdalom a gazdáknak, mert ők az év 365 napjában együtt éltek ezekkel az állatokkal. Lényegében majdnem családtagként tekintettek rájuk, nagyon a szívükhöz nőttek” – mondta.
A polgármester továbbá kiemelte, tudatosítani kell, hogy a likvidálás a párosujjú patásokat, azon belül a szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti, illetve fontos tudni, hogy a betegség a háziállatokra – például kutyára, macskára – nem veszélyes, ahogyan az emberre sem.
Lukács József aláhúzta, a legfontosabb, hogy betartsuk az érvényben lévő előírásokat és óvintézkedéseket. „Látjuk, hogy a betegség határon túlról is be tud jönni és határon túlra tovább tudjuk vinni. Meg tudunk fertőzni vele új állományokat. Tehát a legnagyobb kérés az, hogy próbáljuk meg elkerülni a fertőzött területeket, farmokat. Próbáljuk meg úgy megtervezni az útjainkat, hogy ne érintsük ezeknek a farmoknak a környékét. Azt hiszem, ezzel tudunk most a legtöbbet segíteni” – fogalmazott a polgármester.
Bakán Bertalan Zoltánnal közvetlenül az állatai – három sertés és három vietnámi malac – likvidálása előtt beszélgettünk, Kováč Annamária pedig azután állt kameránk elé, hogy el kellett búcsúznia szeretett kecskéjétől és három csüngőhasú malacától. Mindkettejüket megviselték a történtek, mint mondták, az állatok nagyon közel álltak a szívükhöz. A fertőzést egyikük állatainál sem mutatták ki, ennek ellenére kénytelenek voltak elfogadni a döntést, miszerint likvidálni kell a fertőzés által veszélyeztetett jószágokat.
Forrás: Paraméter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
AM – Jelentős segítség a gazdáknak: érkezik a kárenyhítő támogatás
Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.

Nyári vihar érkezik a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.
2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek.

Belvíz uralja Kiskundorozsmát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez és a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer. További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működnek.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
A ragadós száj- és körömfájásról cikket vadászoknak és vadgazdálkodóknak
A betegség magyarországi megjelenése miatt az alábbiakban hívjuk fel a vadászok és vadgazdálkodók figyelmét a számukra fontos információkra. Kérjük, feltétlenül tartsák észben a leírtakat, hogy lehetőségeihez mérten a vadgazdálkodási ágazat is hozzájárulhasson a betegség terjedésének megfékezéséhez!

Fotó: OMVK
Amennyiben egy hasított körmű, vadon élő állatnál
- az orr-ajaki részt,
- a szájnyálkahártyát,
- a nyelvet, illetve
- a pártaszélt,
- a körömközt érintő,
hólyagképződéssel, kimaródásokkal járó tüneteket figyel meg, illetve ilyen állatoknál élő állapotban
- fokozott nyálzást,
- orrfolyást
tapasztal, az állatot RSzKF-gyanúsként kell kezelni, és azonnal értesíteni kell a hatóságot.
Amennyiben egy területen megjelenik a betegség, a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet érintő előírásokról az állategészségügy ad tájékoztatást. Kérjük, hogy az így közölt előírásokat a vadásztársak és a vadászatra jogosult szervezetek feltétel nélkül és maradéktalanul tartsák be!
A betegségről minden információ elérhető a NÉBIH tematikus oldalán, ide kattintva.
Forrás: OMVK
You must be logged in to post a comment Login