Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Hollandia – Félnek a vidéki családok a farkastól

Egy holland kecsketenyésztő nem engedi a gyerekeit biciklizni a farkas miatt: “Kicsi az esély, de a kockázat nagy” – mondja. A hétgyermekes leusdeni De Kruijf gazdálkodó család hónapok óta csak autóval közelkedik a az iskola és a házuk között. Ahová korábban a gyerekek mentek egyedül biciklivel, addig mára – főleg – a legkisebbeket autóval viszik a szüleik iskolába és egyéb tevékenységekre. Félnek a farkastól és ez közvetlen hatással van mindennapi életükre.

Nem engedik a szüleik biciklivel a gyerekeket a városba. Fotó: RTV Utrecht
Martijn és Fenna de Kruijf Leusdenben élnek, és van egy kecskefarmjuk, mintegy ezer kecskével. Hét gyermekük közül három Scherpenzeelben jár általános iskolába. Ősz óta kocsival hozzák őket haza.
„Akkor kezdődött, hogy bejött egy üzenet, hogy egy iskolás fiú azt mondta, hogy több farkas vette körül” – mondja Fenna miközben az RTV Utrecht ,munkatársával beülnek az autóba, hogy elhozzák a gyerekeket az iskolából. A fiú tavaly novemberben azt mondta, hogy látott egy farkasfalkát Leusden és Scherpenzeel között. “Ha ott állnék és lenne egy farkas, nem tudnám, mit csináljak, ha három kisgyerekem lenne velem. Hogyan viselkednél?”

Leusden Hollnadia sűrűn lakott részén található. Forrás: Google Map
Sok időbe telik
Gyakran Fenna hozza és viszi fel a gyerekeket. Körülbelül tizenöt perces autóútra van. Néha hetente nyolcszor oda-vissza vezet. Iskolába, találkozni és a templomba. Időnként Martijn elviszi a gyerekeket.
“Most sokkal többet kell figyelnie az órát, hogy időben eljussanak a gyerekek. Különben maguktól jönnének haza. Ez csak a nap egy részét foglalja el” – mondja. Azt is szégyennek tartja, hogy a gyerekek ma már sokkal kevesebbet mozognak a szabadban. “Most már kevésbé lehetséges, hogy kiszellőztesse a fejét egy kerékpáron.”

Martijn és Fenna reméli, hogy hamarosan világos és reális politikát dolgoznak ki a farkas kezelésére és a problémás farkasok kezelésére. Februárban Leusdenben részt vettek egy tájékoztató találkozón a farkasról.
“Akkoriban a farkassal való együttélésről volt szó. De még az este után is az az érzésem, hogy a farkasnak szabad keze van, és nekünk kell alkalmazkodnunk. Azt hiszem, ez túl őrültség ahhoz, hogy szavakat lehessen mondani.” – mondja.
Mindig legyünk éberek a farkasra
Martijn nyárára már előre vetít egy problémát is: az ezer kecskét mindig az istállóban tartják, így ez addig védelmet is nyújt, de a nyári hónapokban a gazda valójában ki akarja nyitni az istálló ajtaját nappal és éjszaka is egyaránt. Érthető, mert ennyi állatra szellőztetni kell.
“Kell kerítést készíteni azokhoz az ajtókhoz? – kérdezi. Az istálló ajtaja négy méter magas. És naponta hússzor kell ki-be mennem az istállóból. Működőképesnek kell maradnia.”
A leusdeni gazda megérti, hogy ott van a farkas. De nem hiszi, hogy a jelenlegi politika olyan helyzetet teremtene, hogy jól együtt tudjunk élni a farkassal.
“Akár megszokjuk, akár nem, kicsi a támadás esélye, de a kockázat nagy. És ez nem változik, ezért mindig ébernek kell maradnunk a farkasra.”
Most érkeztünk haza Leusdenbe az iskolásokkal – mesélik az RTV Utrecht mnunkatársának. De Fennának nem ez volt a nap utolsó autóútja.
Templomba megyünk még az este s ezért ma még kétszer oda-vissza fogok vezetni Scherpenzeelbe, pedig mehetnénk biciklivel is…
Forrás: RTV Utrecht


Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Világpiaci kitekintés: gabonapiaci előrejelzés – 2026. június
A NAK közzétette a gabonapiac világpiaci előrejelzését
A 2025/26-os (július–június) gazdasági év lezárásával a 2025-ös globális gabonatermelést 3043 millió tonnára becsülik, ami 6,1 %-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A növekedés a gabonafélék termelésének meredek emelkedésének köszönhető. A 2025/26-os gazdasági évben a globális gabonafogyasztás 2952 millió tonnára becsülhető, ami 2,7 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest, tükrözve a kukorica- és a rizsfogyasztás növekedését. Ennek ellenére a gabonakészletek a becslések szerint 9,5 %-kal meg fogják haladni a szezon elején mért szintet, ami a búza, a kukorica és a rizs nagyobb készleteiből adódik (1. ábra). A 2025/26-os globális gabonakereskedelmet a FAO 508,6 millió tonnára becsüli, ami 4,8 %-os növekedést jelent a 2024/25-ös szinthez képest. Ez az emelkedés a búza globális kereskedelmének hirtelen emelkedésével magyarázható. Ezzel szemben a 2025/26-os gazdasági évben a rizs globális kereskedelme a becslések szerint a 2024/25-ös szint alatt marad.

1. ábra: A világ gabonatermelése, felhasználása és készletek 2016/17 és 2025/26 között.
A 2026/27-es gazdasági évre vonatkozóan a globális gabonatermelés várhatóan 2982 millió tonnára esik vissza, ami 2 %-os csökkenést jelent az előző évhez képest. Várhatóan az összes főbb gabonafaj termelése csökkenni fog a 2025-ben elért rekordszintek után. A visszaesés legnagyobb mértékben a búza, a legkisebb mértékben pedig a kukorica és az árpa esetében prognosztizálható. A globális gabonafogyasztása 2026/27-ben várhatóan 0,6 %-kal nő, elérve a 2969 millió tonnát. Az élelmiszercélú felhasználás várhatóan 1 %-kal nő 2025/26-hoz képest. A takarmánycélú felhasználás 0,5 %-kal bővülhet: a kukorica és az árpa felhasználásának növekedése várható, míg a búza és a rizs takarmánycélú felhasználása valószínűleg csökkenni fog. Az egyéb célú felhasználás várhatóan a búza és az árpa felhasználásának csökkenése révén 0,2 %-kal mérséklődik.
A globális gabonakészletek várhatóan 0,3 %-kal csökkennek a nyitószinthez képest, amivel 949 millió tonnára mérséklődnek. A várható csökkenés főként a rizs és a cirok alacsonyabb készleteinek tudható be, melyek ellensúlyozzák a búza- és árpakészletek növekedését. A jelenlegi előrejelzések alapján a globális készletfelhasználás arány várhatóan a 2025/26-os szint közelében, 31,7 %-on marad. A 2025/26-os év 4,8 %-os bővülését követően a globális gabonakereskedelem 2026/27-ben várhatóan 507,2 millió tonnára csökken, elsősorban a visszafogottabb árpa- és búzakereskedelem miatt. Ezzel szemben a kukorica és a rizs nemzetközi kereskedelme várhatóan növekedni fog.
Forrás: Fodor Attila – NAK
Mezőgazdaság
Májusban 1,8 százalékra lassult az infláció – Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett
Inflációs adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal
Májusban 1,8 százalékosra lassult a fogyasztói árak éves emelkedése az áprilisi 2,1 százalékról, áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elemzők enyhén élénkülő, 2,2 százalékos áremelkedést vártak májusra.
Az éves maginfláció az áprilisi 2,2 százalékról 2,0 százalékra, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció 1,8 százalékról 1,5 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,6 százalékról 2,3 százalékra esett.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az élelmiszerek ára az áprilisi 1,5 százalékkal szemben májusban 0,5 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 2,1 százalékkal csökkent. Ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7,0, a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorka, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5 százalékkal nőtt, viszont a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6 százalékkal csökkent – sorolta a KSH.
A szolgáltatások 4,3 százalékkal drágultak, ami magasabb az áprilisi 4,0 százaléknál. A színházjegy 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2 százalékkal került többe, mint tavaly májusban. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3 százalékkal emelkedett az áprilisi 4,1 százalék után, ezen belül a dohányáruké 4,1 százalékkal.
A háztartási energiáért 2,0, ezen belül a vezetékes gázért 7,1 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5 százalékkal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára – épp úgy, mint az előző hónapban – 2,4 százalékkal emelkedett. Az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7 százalékkal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2,0 százalékkal drágultak.
Áprilishoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6 százalékkal csökkent. A burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5 százalékkal többe került, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások ára átlagosan 0,2 százalékkal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3,0 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energia ára 0,8 százalékkal csökkent a vezetékes gázé 2,1 százalékkal mérséklődött, a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2 százalékkal, a szeszes italoké 0,1 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8 százalékkal többe kerültek.
Forrás: MBTT
Mezőgazdaság
Kettéosztott hatáskörökkel felállt az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom
Az új kormányzati struktúrában kettéváltak az agrár- és környezetvédelmi hatáskörök.
A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 90/2026. (V. 13.) Korm. rendeletből megismerhető és mára már hivatalossá is vált az új agrár- és környezetvédelmi végrehajtó hatalom rendszere.
Az eddigi irányítás helyett egy megosztott struktúra lép életbe: miközben az Agrárminisztérium a termelésre, a gazdák támogatására és a klasszikus élelmiszerlánc-biztonságra fókuszál, a frissen létrehozott Élő Környezetért felelős tárca a fenntarthatóság és a természeti erőforrások védelmének új bástyájává válik.

Fotó: NAK
Az Agrárminisztériumot Bóna Szabolcs vezeti, aki agrármérnök, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója. Több évtizedes tapasztalatot szerzett a növénytermesztés, állattenyésztés, agrárkereskedelem és agrárfinanszírozás területén, családja generációk óta kötődik a térséghez és az agráriumhoz.[1]
Az agrárminiszter az alábbi területekért felel:
- agrárpolitika,
- élelmiszerlánc-felügyelet,
- élelmiszeripar,
- földügy,
- földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészet,
- halgazdálkodás,
- vadgazdálkodás.

Fotó: NAK
Az Élő környezetért felelős minisztériumot Gajdos László vezeti, aki Kaposváron szerzett állattenyésztő üzemmérnöki diplomát. Közel három évtizede vezeti a Nyíregyházi Állatparkot, ami Magyarország legnagyobb vidéki állatgyűjteményévé vált, évente több mint hatszázezer látogatóval és nemzetközi hírnévvel.[2]
Az élő környezetért felelős miniszter az alábbi területekért felel:
- erdőgazdálkodás,
- hulladékgazdálkodás,
- körforgásos gazdaság,
- környezetvédelem,
- természetvédelem,
- vízgazdálkodás,
- vízvédelem,
- víziközmű-szolgáltatás,
- vízügyi igazgatási szervek irányítása.
A köztársasági elnök a 104/2026. (V. 24.) KE határozattal 2026. május 26-ai hatállyal kinevezte mindkét minisztérium operatív szakmai munkáját koordináló államtitkári kart. Következő cikkünkben őket mutatjuk be.
Forrás: NAK



