Vadászat
Helyre kell állítani a vadászat becsületét
„Adja az Isten, hogy minél több igaz vadász legyen, és minél inkább megértse az egész magyar társadalom, hogy a magyar vadászat bizony hungarikum, mindannyiunk közös öröksége” – zárta szavait a miniszterelnök-helyettes.
Helyre kell állítani a vadászat becsületét, de ezt csak úgy lehet elérni, ha a társadalomnak is be tudjuk mutatni a vadászat kultúráját – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vásárosnaményban.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki tisztségét is betöltő kereszténydemokrata politikus a Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetsége által rendezett vadásznapon elmondta: a vadászat megismertetésében nagyon fontos szerepet játszanak a szakmai események keretében szervezett interaktív vadászati bemutatók és kiállítások mellett a kormányzati kezdeményezések, például a vadhús közétkeztetésbe történő bevonásának minisztériumi támogatása is.
Lehetővé kell tenni, hogy a vad és hal gasztronómiája eljusson az emberekhez, mert ez is egy lépés ahhoz, hogy a társadalom elfogadja a vadászatot és a horgászatot – fogalmazott Semjén Zsolt.
A miniszterelnök-helyettes szavai szerint, ha ezeket az értékeket sikerül bemutatni, akkor nagyobb lehet a vadászat „a természet rendje és a normalitás szerinti elfogadottsága”. A vadásztársakhoz szólva felidézte, néhány évvel ezelőtt még támadások érték a szarvasbőgés időszakát, most azonban a közmédia híradásaiban már bemutatják ezt a fontos vadászati eseményt – tette hozzá.
Néhány szélsőséges hangot leszámítva, komoly helyről alig éri már támadás a vadászatot, a társadalom óriási többségével sikerül megértetni, hogy a szenvedély, a vadgazdálkodás és a vadászati kultúra szempontjából mi a vadászat lényege – jelentette ki Semjén Szolt. Legyen minél több vadászati múzeum – folytatta a miniszterelnök-helyettes –, a nagy „zászlóshajó”, a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum mellett szükséges régiós múzeumok létrehozása, amelyek az adott terület sajátos vadgazdálkodását és vadászati értékeit mutatják be.
Fontos, hogy a kisebb településeken is legyenek falumúzeumok vagy emlékszobák, ahol a helyi trófeákat lehet bemutatni – szögezte le a kormányfő-helyettes. Semjén Zsolt rámutatott, ez kötődést ad és a helyi értékeket be tudja mutatni, ezzel párhuzamosan pedig növekszik azoknak a vadászoknak a száma is, akik a köz javára bocsátják saját gyűjteményüket és bemutatják a vadászélet alatt összegyűjtött tárgyi és tapasztalati anyagot.
„Adja az Isten, hogy minél több igaz vadász legyen, és minél inkább megértse az egész magyar társadalom, hogy a magyar vadászat bizony hungarikum, mindannyiunk közös öröksége” – zárta szavait a miniszterelnök-helyettes.
Kiss B. Zoltán, a szervező szövetség vezetője köszöntőjében felidézte, a Felső-Tiszavidéki Vadgazdák Szövetsége 1990-ben alakult meg tizenkét vadásztársasággal.
A beregi kisvárosban szervezett vadásznapon több mint 140 emlős és madár preparátumot, valamint vadtrófeát bemutató állandó interaktív kiállítást is rendeztek, amelyet Semjén Zsolt, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár jelenlétében nyitottak meg.
A színes programok keretében vadászházat adtak át, megtartották a hivatásos vadászok versenyét, gímszarvas és dámszarvas trófeabírálatot rendeztek. A vadásznap délutáni részében konferenciát tartanak a gímszarvasról, kora este pedig világjáró vadászok úti beszámolóját hallgathatja meg a közönség.
vadaszativedegylet.hu
Mezőgazdaság
Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban.
Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban. Az első érintett községek között volt Csiliznyárad is, ahol Lukács József polgármestert a kialakult helyzet jelenlegi állásáról kérdeztük, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községében helyi lakosokkal beszélgettünk.
Lukács József a Paraméternek elmondta, múlt hét péntek óta (március 21.), amikor is a hatóságok értesítették a településeket a száj- és körömfájás megjelenéséről, felbolydult az élet Csiliznyáradon. „Azt gondolom, hogy a Covid után pszichikailag ez nagy hatással lesz az emberekre, illetve pár héten, vagy hónapon belül a gazdasági oldala is érezhető lesz nemcsak a környékbeliek számára, de egész Szlovákia-szerte” – fejtette ki véleményét a polgármester. „A farmon dolgozóktól már sajnos elszállították az állatokat. Jelenleg dolgozunk azon, hogy listát készítsünk a községben tartott háztáji állatokról” – folytatta.
Hozzátette, véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az állatok többsége ilyenkor, tavasszal vemhes, így még nagyobb a veszteség. „Ez nagyon nagy szívfájdalom a gazdáknak, mert ők az év 365 napjában együtt éltek ezekkel az állatokkal. Lényegében majdnem családtagként tekintettek rájuk, nagyon a szívükhöz nőttek” – mondta.
A polgármester továbbá kiemelte, tudatosítani kell, hogy a likvidálás a párosujjú patásokat, azon belül a szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti, illetve fontos tudni, hogy a betegség a háziállatokra – például kutyára, macskára – nem veszélyes, ahogyan az emberre sem.
Lukács József aláhúzta, a legfontosabb, hogy betartsuk az érvényben lévő előírásokat és óvintézkedéseket. „Látjuk, hogy a betegség határon túlról is be tud jönni és határon túlra tovább tudjuk vinni. Meg tudunk fertőzni vele új állományokat. Tehát a legnagyobb kérés az, hogy próbáljuk meg elkerülni a fertőzött területeket, farmokat. Próbáljuk meg úgy megtervezni az útjainkat, hogy ne érintsük ezeknek a farmoknak a környékét. Azt hiszem, ezzel tudunk most a legtöbbet segíteni” – fogalmazott a polgármester.
Bakán Bertalan Zoltánnal közvetlenül az állatai – három sertés és három vietnámi malac – likvidálása előtt beszélgettünk, Kováč Annamária pedig azután állt kameránk elé, hogy el kellett búcsúznia szeretett kecskéjétől és három csüngőhasú malacától. Mindkettejüket megviselték a történtek, mint mondták, az állatok nagyon közel álltak a szívükhöz. A fertőzést egyikük állatainál sem mutatták ki, ennek ellenére kénytelenek voltak elfogadni a döntést, miszerint likvidálni kell a fertőzés által veszélyeztetett jószágokat.
Forrás: Paraméter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
AM – Jelentős segítség a gazdáknak: érkezik a kárenyhítő támogatás
Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.

Nyári vihar érkezik a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.
2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek.

Belvíz uralja Kiskundorozsmát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager
2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.
A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.
Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez és a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer. További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működnek.
Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak
A ragadós száj- és körömfájásról cikket vadászoknak és vadgazdálkodóknak
A betegség magyarországi megjelenése miatt az alábbiakban hívjuk fel a vadászok és vadgazdálkodók figyelmét a számukra fontos információkra. Kérjük, feltétlenül tartsák észben a leírtakat, hogy lehetőségeihez mérten a vadgazdálkodási ágazat is hozzájárulhasson a betegség terjedésének megfékezéséhez!

Fotó: OMVK
Amennyiben egy hasított körmű, vadon élő állatnál
- az orr-ajaki részt,
- a szájnyálkahártyát,
- a nyelvet, illetve
- a pártaszélt,
- a körömközt érintő,
hólyagképződéssel, kimaródásokkal járó tüneteket figyel meg, illetve ilyen állatoknál élő állapotban
- fokozott nyálzást,
- orrfolyást
tapasztal, az állatot RSzKF-gyanúsként kell kezelni, és azonnal értesíteni kell a hatóságot.
Amennyiben egy területen megjelenik a betegség, a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet érintő előírásokról az állategészségügy ad tájékoztatást. Kérjük, hogy az így közölt előírásokat a vadásztársak és a vadászatra jogosult szervezetek feltétel nélkül és maradéktalanul tartsák be!
A betegségről minden információ elérhető a NÉBIH tematikus oldalán, ide kattintva.
Forrás: OMVK
You must be logged in to post a comment Login