Vadászat
Így lett vadászkutyám
Örömmel látom, hogy megérkezett a tavasz minden színével, illatával. Rügyeznek a fák, zöldell a határ, madárcsicsergésre ébredek minden reggel. A kutyám is érzi a kikeletet, ásatásokba kezdett a kert némely szegletében. Eddig csak a macska itatótálját ásta el, no meg az én papucsomat szokta, amikor kint felejtem, de az ejnye-bejnyén kívül más büntetést nemigen kap. Pedig nem így kezdte ám az életét nálunk…
Augusztus volt, meleg, és olasz vadászokkal teli fürjező szezon. Hajnalban keltem, napközben a vendégeket vezettem, este vacsorát szerveztem nekik, meg az aznap lőtt vadat tisztítottuk és raktuk a fagyasztóba. Így ment ez minden áldott nap. Eszembe sem jutott kölyökkutyát hozni a házhoz. A kedves feleségem még engem is nehezen viselt el, nemhogy egy kiskutyát! De a sors könyvében más állt.
Janó barátom, vadásztársam, kapott egy néhány hónapos, tüneményes kis magyar vizslát. Nem volt hol tartania, így sunyi módon meghívott magához, és ott közölte velem, hogy szerzett nekem egy kiskutyát. Vigyem is mindjárt haza — tette hozzá. Böbe, a drága, leült elém, és okos tekintettel addig bűvölt, amíg fel nem vettem — onnantól már nyert ügyük volt, nem volt szívem otthagyni. Pedig éreztem, hogy ezt nem fogom simán megúszni!
Életem párjának sosem volt kutyusa. Nem is vágyott rá, kutyaházunk sem volt, meg rendes kerítésünk sem. Abba már beleegyezett ugyan, hogy majd egyszer, valamikor, ha minden feltétel adott lesz hozzá, lesz kutyánk, no de az a valamikor nem most kellett volna, hogy legyen. Mondhatom, igen ferde szemmel nézett rám, amikor meglátott a kis vizslával. Pedig a titkos fegyvert is bevetettem: előbb a gyerekeknek mutattam meg a kis jövevényt. A nejem nem szidott, néha azonban a csend is vérfagyasztó tud lenni.
Már-már azt kívántam, bárcsak kiabálna. Dobozból csináltunk házikót, megitattuk, megetettük a kis ebet, és bementünk a szobába. Ott meséltem el, hogy hogyan kaptam ezt a kiskutyát. Próbáltam megmagyarázni, hogy nem hagyhattam ott, hiszen ráment volna a barátom házassága. — Igen?! — kérdezte párom. — A mi házasságunk meg smafu! Majd itt fog nyöszörögni ez az alig gombóc! Te elmész vadászni, én meg hallgathatom meg rendezhetem. Le fogja taposni a virágokat, elhordja majd a cipőinket. És különben is: meg sem kérdeztél, hogy hozhatod-e?! — duzzogott. Igaza volt, visszacsinálni azonban már semmit sem lehetett…
Én valóban elmentem vadászni, és késő éjjel értem haza. Beköszöntem csendben, válasz azonban nem volt. Lezuhanyoztam, és odafeküdtem békíteni a kedvest. Ám akárhogyan tapogattam a hitvesi ágyat, ifjú nejemet nem találtam. Pánikba estem, felkapcsoltam a villanyt, és akkor szembesültem a keserű ténnyel: szép szavú bülbül madaram hazament a szüleihez aludni! Hátramentem, nézem Böbe kutyust, amint alszik, és néha álmában nyöszörög meg rúg egyet. Hagytam tovább aludni, én meg átvirrasztottam az éjszakát. Találgattam, mit is fogok majd mondani, kedvest, szépet, s tán’ nem veri szét rajtam a képet.
Reggel ismét vadászni mentem, délután pedig otthon várt a család, persze a kiskutyával együtt. Nem mondtam semmit, párom sem veszekedett velem, csak közölte, hogy otthon aludtak. Mondtam, hogy tudom, és ennyiben maradt a dolog. Néhány hét múlva Janóéknál szülinap volt. Mi is hivatalosak voltunk, éppen vacsorázni készültünk, amikor Janó nevetve mesélte, hogy aznap, amikor hazavittem a kölyökkutyát, olyat kapott a drágámtól, hogy ijedtében még a telefont is majdnem kiejtette a kezéből. Ő kapta azt, amit nekem szánt a szépem.
Azóta a kiskutyából nagy kutya lett, és a család kedvence. Hát így lett nekem vadászkutyám meg egy felejthetetlen élményem. Ja, és akkor este mérgemben, amiért a barátom kapott ki helyettem, gyalog indultam haza, de félúton felvett a drágám. Itt a tavasz, éljen a szerelem!
hetnap.rs
“Kevesen vagyunk itt, akiknek valamelyik fegyvere ne viselné magán Pisti keze nyomát, legyen az javítás, szerelék felrakás, vagy pusztán csak belövés…őrizzük az ujjlenyomatot emlékünkben és mindig jusson eszünkbe majd, ha célzásra emeljük a tust.”
Így búcsúztunk Tőle egykor, hiszen már 10 éve, hogy nincsen közöttünk Geges István a mindig vidám, a lősportot és a vadászatot szerető és tisztelő családfő, vadásztárs és barát.
Ilyenkor, ősszel szerveztük mindig a Somogyi Vadászok Lőbajnoksága versenyeket – amelynek dolgos házigazdája is volt Pista -, és amely versenyek a Geges család messzeföldön híres vendégszeretetéről, a barátságról, az együtt eltöltött kellemes emlékektől, vidám napokról voltak híresek.
„Elmegy lassan a berek, az erdő,
el a nádas, a tél, a nyár,
a hegy, a völgy, a nappal s az éjjel,
a szememlátta egész határ…
Elmegy? De talán mégsem egészen,
Meglátom tán az örök vizen,
Hiszen a szépség maga az Isten!
Lelkemben ott lesz, hiszem, hiszem!”
(Fekete István: Búcsú)
Őrizzük Geges István emlékét!
Forrás: Dr. Kemenszky Péter – OMVK
Révész Zsolt, a Csíkvölgyi Wass Albert Vadásztársaság területén egyéni vadászaton vett részt. Élményeiről beszámolt lapunknak:
Hát röviden, kissé hihetetlen, ahogy történt. Kiültem a múlt héten a társaság egyik szórós lesére. Általában az autó kesztyűtartójába több doboz cigi is szokott lenni, de ez most nem így volt. 21 óra körül jöttem le a lesről és akkor szembesültem azzal, hogy nincs egy szál cigarettám sem. Akkor pakoltam és mentem a közeli városba vásárolni.
Ahogy visszaértem a területre, a földes út kezdete után, 50 méterre megálltam és gondoltam elszívok egy cigit, ott, ahol egy gazos rész van. Kiszálltam a kocsiból és még a cigarettát meg sem tudtam gyújtani, már kamerán láttam, hogy tőlem nem messze turkálgat. Hátsó ajtó kinyit, lőbot felállít. Belenézek a kamerába, még mindig ott van. Oké. Majd puska betölt.
Útjára engedtem a lövedéket. A kan súlya, megközelítőleg 180 kilogramm lehetett. A hatósági bírálat bronzéremmel jutalmazta a trófeát.
Írta és fényképezte: Révész Zsolt
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Az Országgyűlés a 2023. évi CIII törvény keretében elfogadta a digitális állampolgársági programot, amelynek elsődleges törekvése az állami szolgáltatások digitális térbe való költöztetése. A Vadászkamara online térben intézhető hatósági ügyeit is közvetlen befolyásolja a kormányzati rendszereket érintő változás.
Megszűnik az Ügyfélkapu, amely jelenleg az online vadászjegy érvényesítést és a vadászati engedély igényléséhez szükséges bejelentkezési felületet is biztosítja. A rendszert pont a vadászjegy érvényesítési dömping kezdetével, 2025. január 16-án vezetik ki, és ideiglenesen az Ügyfélkapu+ lesz használható helyette, de az is csak 2025. december 31-ig. Az Ügyfélkapu+ lényegében a kétlépcsős azonosítás bevezetése, ami a felületekre történő bejelentkezéshez egy megerősítést (QR-kód beolvasását vagy egy generált 6 jegyű kódot) kér az általunk választott háromféle hitelesítő alkalmazáson keresztül. Ennek beállítása csupán pár percet vesz igénybe, a felhasználó egy videóból is segítséget kaphat, amely elérhető ide kattintva.
A másik azonosítási lehetőség a Digitális Állampolgárság (DÁP) mobilalkalmazás, a jövőben kizárólag ezt az azonosítási módot tudjuk majd igénybe venni. Ez egy jóval összetettebb szolgáltatáscsomagot kínál, amelynek csupán egy eleme az e-azonosítás.
Az eSzemélyi igazolvánnyal rendelkezők kényelmesen, az applikáción keresztül is tudnak regisztrálni abban az esetben, ha az igazolványuk a személyigazolvány PIN kódjával aktiválásra került. Azok, akik 2021. június 23-a előtt kiállított okmánnyal rendelkeznek, a regisztrációt Kormányablakon keresztül tudják megtenni. Az ügyintézéshez külön ügymenetet biztosítanak: ha előzetesen letöltöttük az alkalmazást, az ügyintéző által kinyomtatott QR-kódot beolvasva tudjuk azonosítani magunkat a rendszerben, tehát maga az ügyintézés csak néhány percet vesz igénybe.
Az állami alkalmazás segítségével történő bejelentkezés során csupán QR-kód beolvasására van szükség, vagyis nem kell minden alkalommal megadnunk a felhasználónevünket és a jelszavunkat, majd pedig a külön applikációban generált hitelesítő kódot, mint az Ügyfélkapu+ esetében.
Jó tudni: egy mobileszköz csak egy profilt tud kezelni, és a DÁP mobilalkalmazást sem tudja az összes mobiltelefon használni (technikai feltételeknek megfelelő okos készülék kell hozzá). Érdemes tehát elsősorban a DÁP mobilapplikációt preferálni, hiszen hosszútávon az azonosítás ezen keresztül fog történni, és a bejelentkezés folyamata is egyszerűbb, mint az ideiglenes Ügyfélkapu+ esetében.
Az egyéb igénybe vehető szolgáltatásokról érdemes bővebben tájékozódni, azonban kiemelten fontos, hogy az új azonosítást a vadászoknak minél hamarabb célszerű megtenni annak érdekében, hogy a Vadászkamara által biztosított ügymenetek gördülékenységét – így elsősorban január 17-étől a vadászjegy érvényesítését – a kormányzati azonosítási szolgáltatások változása ne akassza meg.
Forrás: OMVK
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
You must be logged in to post a comment Login