Egyeztető fórumokat terveznek az illetékesek a kialakítandó vadászterületekről. Ehhez várják a vadászközösségek szakmailag is elfogadható javaslatait.

Tavaly módosult a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény, amelynek végrehajtási rendeletei egyelőre az előkészítési fázisban vannak. A vadgazdálkodásért felelős miniszter feladata egyebek között a jogszabályba új elemként bekerülő vadgazdálkodási tájegységek kialakítása.

– A vadgazdálkodási tájegységekkel kapcsolatban az elmúlt esztendőben közzétett elképzelések már módosultak. Információnk szerint megyénket, a korábbiakkal ellentétben, nem kettő, hanem három tájegység érinti majd.

Az új elképzelés szerint a szűkebb hazánk északi részére tervezett nagyvadas és a déli vidékére elképzelt apróvadas tájegységeken kívül létrejönne egy, a Tisza-tavat magába foglaló tájegység is – mondta el a Hírlap érdeklődésére Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese.

A tájegységek határvonalainak kialakításában a Heves Megyei Vadgazdálkodási Tanács már a múlt évben is véleményt nyilvánított, de a jogalkotási folyamat újabb szakaszában ismételten megvitatták az eddigi terveket. A vadászati törvénnyel összhangban a tájegységek határainak egyértelműen beazonosíthatóknak és időt állóknak kell lenniük.

A korábbi javaslatuknak megfelelően a tájegységek határainak olyan létesítményeket javasoltak, amelyek a fenti kritériumoknak megfelelnek, így egyebek között az M3-as autópályát és a 21-es számú főutat, utóbbit a közelmúltban több helyen négysávossá átépítettek, ezért kevésbé átjárható a vad számára.

Bocsi Csabától megtudtuk továbbá, hogy a vadászati hatóságnak március 31-ig kell kifüggesztenie a kialakítandó vadászterületekre vonatkozó ajánlást, a térképet, s a határleírást. Mégpedig azért, hogy a vadászterületek határai szakmailag és a földtulajdonosok számára is egyaránt elfogadhatók legyenek.

Az ajánlások kifüggesztése előtt egyeztető fórumokat szeretnének szervezni a vadászok a földtulajdonosok közös képviselői, valamint mindazok számára, akiknek a jogát, jogos érdekét érinti a 2017. évet követő vadgazdálkodási időszak. Azt szeretnék, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket is figyelembe véve, szakmailag megalapozott ajánlásokat tehetnének közzé. Vitás esetekben a földtulajdonosok többsége dönthetne a hovatartozásról.

– A legfontosabb nyilvánvalóan az emberi élet védelme, hiszen a vadászat veszélyes üzem. Sok baj származhat abból, ha átlőnek a határvonalon, ezért kell azt úgy kijelölni, hogy jól látható legyen. Ennek a célnak tökéletesen megfelel akár egy földút is – jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes.

– A vadászati év február utolsó napjáig tart, azonban a vadászatra jogosultaknak február 15-ig kellett a vadállomány becslési jelentést – amely egyben az éves vadgazdálkodási terv is – a hatóságnak megküldeni, valamint március 20-ig a lezárt vadgazdálkodási évre a vadgazdálkodási jelentést megtenni.

A jelentések vizsgálata, az éves tervek jóváhagyása, valamint az új vadászterületek kialakításával járó feladatok egy időszakra esnek – nem kis mértékben leterhelve a vadászati hatóságot –, ezért a vadkárok megelőzése és a vadgazdálkodás zavartalan és folyamatos végzése érdekében ideiglenes terveket adnak ki a megye 62 vadászatra jogosultja részére.

Kis vadászterületek, zártkerti vadászat

A vadászterületek minimális mérete szabály alapján háromezer hektár lesz, jelenleg vannak azonban olyan területek, amelyek ennél kisebbek, 2500–2600 hektárosak. A vadászati törvény lehetővé teszi az ilyen nagyságú területek engedélyezését is, azonban esetükben érdemes lehet összefogni a szomszéddal, és egy nagyobb vadászterület kialakítására benyújtani javaslatot.

A zártkertek között lehetnek kivett területek, így ezek nem tartoznak a földforgalmi törvény hatálya alá. Alapvetően ezeken az ingatlanokon tilos a vadászat, de tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy a zártkertjük vadászterületnek minősüljön. Ekkor azonban egy nagyobb blokk minden tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy földjükön vadászat folyhasson.

Előbb vadászterületi határ kellene

A Heves Megyei Vadgazdálkodási Tanács szerint a tájegységek konkrét határainak meghatározása előtt csak irányelvet kellene meghatározni a tájegységre nézve. A vad védelmére, valamint a vadgazdálkodásra és annak tervszerűségére kedvező hatással lenne, ha előbb a vadászterületek határait határoznák meg, ezután jelölnék ki a tájegységek határait.

A tájegységek határa mentén érintett földtulajdonosok élhetnek a törvényben foglalt vadászati jogukkal a vadászterületek kialakítása során, így megelőzhető, hogy a tájegység határai birtoktesteket, birtokkoncentrációkat vágjanak szét, évtizedes problémákat generálva.

heol.hu