Vadászat
Több vadászati tájegység is lehet Heves megyében
Egyeztető fórumokat terveznek az illetékesek a kialakítandó vadászterületekről. Ehhez várják a vadászközösségek szakmailag is elfogadható javaslatait.
Tavaly módosult a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény, amelynek végrehajtási rendeletei egyelőre az előkészítési fázisban vannak. A vadgazdálkodásért felelős miniszter feladata egyebek között a jogszabályba új elemként bekerülő vadgazdálkodási tájegységek kialakítása.
– A vadgazdálkodási tájegységekkel kapcsolatban az elmúlt esztendőben közzétett elképzelések már módosultak. Információnk szerint megyénket, a korábbiakkal ellentétben, nem kettő, hanem három tájegység érinti majd.
Az új elképzelés szerint a szűkebb hazánk északi részére tervezett nagyvadas és a déli vidékére elképzelt apróvadas tájegységeken kívül létrejönne egy, a Tisza-tavat magába foglaló tájegység is – mondta el a Hírlap érdeklődésére Bocsi Csaba, a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály főosztályvezető-helyettese.
A tájegységek határvonalainak kialakításában a Heves Megyei Vadgazdálkodási Tanács már a múlt évben is véleményt nyilvánított, de a jogalkotási folyamat újabb szakaszában ismételten megvitatták az eddigi terveket. A vadászati törvénnyel összhangban a tájegységek határainak egyértelműen beazonosíthatóknak és időt állóknak kell lenniük.
A korábbi javaslatuknak megfelelően a tájegységek határainak olyan létesítményeket javasoltak, amelyek a fenti kritériumoknak megfelelnek, így egyebek között az M3-as autópályát és a 21-es számú főutat, utóbbit a közelmúltban több helyen négysávossá átépítettek, ezért kevésbé átjárható a vad számára.
Bocsi Csabától megtudtuk továbbá, hogy a vadászati hatóságnak március 31-ig kell kifüggesztenie a kialakítandó vadászterületekre vonatkozó ajánlást, a térképet, s a határleírást. Mégpedig azért, hogy a vadászterületek határai szakmailag és a földtulajdonosok számára is egyaránt elfogadhatók legyenek.
Az ajánlások kifüggesztése előtt egyeztető fórumokat szeretnének szervezni a vadászok a földtulajdonosok közös képviselői, valamint mindazok számára, akiknek a jogát, jogos érdekét érinti a 2017. évet követő vadgazdálkodási időszak. Azt szeretnék, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket is figyelembe véve, szakmailag megalapozott ajánlásokat tehetnének közzé. Vitás esetekben a földtulajdonosok többsége dönthetne a hovatartozásról.
– A legfontosabb nyilvánvalóan az emberi élet védelme, hiszen a vadászat veszélyes üzem. Sok baj származhat abból, ha átlőnek a határvonalon, ezért kell azt úgy kijelölni, hogy jól látható legyen. Ennek a célnak tökéletesen megfelel akár egy földút is – jegyezte meg a főosztályvezető-helyettes.
– A vadászati év február utolsó napjáig tart, azonban a vadászatra jogosultaknak február 15-ig kellett a vadállomány becslési jelentést – amely egyben az éves vadgazdálkodási terv is – a hatóságnak megküldeni, valamint március 20-ig a lezárt vadgazdálkodási évre a vadgazdálkodási jelentést megtenni.
A jelentések vizsgálata, az éves tervek jóváhagyása, valamint az új vadászterületek kialakításával járó feladatok egy időszakra esnek – nem kis mértékben leterhelve a vadászati hatóságot –, ezért a vadkárok megelőzése és a vadgazdálkodás zavartalan és folyamatos végzése érdekében ideiglenes terveket adnak ki a megye 62 vadászatra jogosultja részére.
Kis vadászterületek, zártkerti vadászat
A vadászterületek minimális mérete szabály alapján háromezer hektár lesz, jelenleg vannak azonban olyan területek, amelyek ennél kisebbek, 2500–2600 hektárosak. A vadászati törvény lehetővé teszi az ilyen nagyságú területek engedélyezését is, azonban esetükben érdemes lehet összefogni a szomszéddal, és egy nagyobb vadászterület kialakítására benyújtani javaslatot.
A zártkertek között lehetnek kivett területek, így ezek nem tartoznak a földforgalmi törvény hatálya alá. Alapvetően ezeken az ingatlanokon tilos a vadászat, de tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy a zártkertjük vadászterületnek minősüljön. Ekkor azonban egy nagyobb blokk minden tulajdonosának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy földjükön vadászat folyhasson.
Előbb vadászterületi határ kellene
A Heves Megyei Vadgazdálkodási Tanács szerint a tájegységek konkrét határainak meghatározása előtt csak irányelvet kellene meghatározni a tájegységre nézve. A vad védelmére, valamint a vadgazdálkodásra és annak tervszerűségére kedvező hatással lenne, ha előbb a vadászterületek határait határoznák meg, ezután jelölnék ki a tájegységek határait.
A tájegységek határa mentén érintett földtulajdonosok élhetnek a törvényben foglalt vadászati jogukkal a vadászterületek kialakítása során, így megelőzhető, hogy a tájegység határai birtoktesteket, birtokkoncentrációkat vágjanak szét, évtizedes problémákat generálva.
heol.hu
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV








You must be logged in to post a comment Login