Vadászat
Csergezán Pál kiállítást is tervez idén az OMVK Kulturális Bizottsága
Évértékelő és évindító értekezletet tartott március 22-én az Országos Magyar Vadászkamara Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális Bizottsága. A jelenlegi összetételben bő egy éve működő testület a 2016-ra illetve a következő évekre tervezett feladatokat is sorra vette az ülésen. A tavaly elkezdett munka folytatásán kívül egy Csergezán Pál kiállítás is szerepel az idei tervek között.
Első napirendi pontként Oláh Csaba elnök értékelte a 2015-ös évet, amely a bizottság megalakulásának jegyében telt. A 2014-es tisztújító küldöttközgyűlésen nem volt eredményes a szavazás, amelyen a testület elnökéről döntöttek volna, így csak hónapokkal később sikerült betölteni ezt a tisztséget.A tagok felkérése is csak ezután történhetett meg, ily módon pedig az alakuló ülésre csak 2015. január 12-én kerülhetett sor – emlékeztetett.
A tagok száma jelenleg 7, mivel Kiss András a nyáron tragikus hirtelenséggel elhunyt. Helyére a tervek szerint – az OMVK vezetésével egyetértésben – dr. Rónai Ferencet, a soproni Roth Gyula Erdészeti, Faipari Szakközépiskola és Kollégium nyugalmazott igazgatóját kéri fel az elnök.
A 2015-ös munkáról szólva Oláh Csaba felidézte, hogy az alakuló ülésen 2018-ig szóló munkatervet fogadtak el. Az első év egyik feladata volt, hogy újakra cseréljék a Budakeszi Vadaspark információs tábláit a jelenlegi, részint elavult, részint pontatlan tájékoztató anyagok helyett. A munka befejezése áttolódott a 2016-os évre, az anyagok nagyobb része már elkészült.
A másik feladat egy kiadvány összeállítása volt, amely egyértelmű gyakorlati útmutatóul szolgálhat a magyar vadászoknak hagyományaink ápolásához. Ez az anyag az év végére szintén összeállt.
2015-ben is a bizottság feladata volt a Telkiben, a Budakeszi Erdészet területén található Vadászok Szoborparkjának karbantartása, gondozása. Ebben két posztamens még üresen áll, de a következő években a magyar vadászat egy-egy kiemelkedő alakjának mellszobra kerülhet rájuk. A javaslatokat ezen személyekre a testület következő ülésére gyűjti össze.
A decemberre tervezett adventi vadászmise a bizottság tagjain kívülálló okok miatt 2015-ben meghiúsult, így idén rendezhetik meg, a tárgyalások a helyszínről és az időpontról már most, jó előre elkezdődtek.
Több évre szól az a program, amely az ország általános és középiskoláiban népszerűsítheti a vadászatot. A bizottság tavaly júniusban az OMVK megyei Területi Szervezetei Kulturális Bizottságainak képviselőivel közös ülést tartott Budakeszin, amelyen körüljárták a témát.
A megyéktől azt kérték: összesítsék ezen a téren szerzett tapasztalataikat, amelyek alapján idén elkészülhet egy képzési tematika, majd elkezdődhet – akár az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve is – a vadászat és a vadgazdálkodás bemutatása az oktatási intézményekben. Mindezt dr. Rónai Ferenc koordinálhatja majd dr. Heltai Miklós, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézet igazgatóhelyettesének közreműködésével.
Végezetül megkezdődött a Fejet hajtunk című, hazai vadászati emlékhelyeket sorra vevő kiadvány második kötetének előkészítése. Ez szintén több esztendőt felölelő projekt, amelynek első lépéseként a megyei szervezetek gyűjtőmunkájára lesz szükség.
Az idei munkatervben szerepel még egy Csergezán Pál kiállítás megrendezése októberben a világhírű vadászfestő halálának 20. évfordulója alkalmából. Ennek az elképzelések szerint a városligeti Vajdahunyadvár adhatna otthont, és a megnyitót a művész munkásságáról szóló minikonferencia előzné meg. Ezt a rendezvényt a Nimród Vadászújsággal közösen szervezné meg a bizottság.
OMVK | Földvári Attila
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – ASP Wiesbadenben: csökkentették a korlátozási zónákat
Németországban, Wiesbaden térségében eredményesnek bizonyulnak az afrikai sertéspestis (ASP) elleni intézkedések.
Jó hírek érkeztek a járvány elleni védekezésből: az afrikai sertéspestis (ASP) elleni küzdelemben bevezetett intézkedések eredményesnek bizonyulnak. Ennek köszönhetően Wiesbaden városa két új általános rendelkezést adott ki, amelyek május 7-én léptek hatályba, és érezhető könnyítéseket hoznak a vadászok és a lakosság számára is.

Az új szabályozás központi eleme a korlátozási zónák módosítása. Az I-es számú védelmi zóna (zöld vonal) új határától északra eső területek teljes egészében kikerülnek a korlátozás alól. A vadászati gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezeken a területeken ismét lehet vadászni járványügyi korlátozások nélkül.
Az újonnan kijelölt I-es védelmi zónán belül – a zöld és a lila vonal között – szintén jelentős könnyítések lépnek életbe. A vaddisznóállomány vadászata itt most már szinte korlátozás nélkül lehetséges.
További enyhítések történtek a Schiersteiner Aue térségében is. Az utolsó korlátozásokat is feloldották: újra engedélyezett a vadászat, a kutyák – amennyiben más szabály ezt nem tiltja – szabadon futtathatók, valamint ismét megengedett például a kerékpározás a kijelölt utak mellett is.
Ugyanakkor a II-es számú védelmi zónában, a lila vonaltól délre továbbra is szigorú előírások maradnak érvényben. A úgynevezett „fehér zónákban” is fennmaradnak a korlátozások. Ezeken a területeken a vadászok feladata továbbra is a vaddisznóállomány következetes gyérítése, mivel az alacsony állománysűrűség továbbra is kulcsfontosságú az ASP további terjedésének megakadályozásában.
A vadászok mellett a lakosságnak is fontos szerepe van a védekezésben: a kihelyezett kerítések kapuit minden esetben zárva kell tartani. Az elhullott vagy gyanúsan viselkedő vaddisznók észlelését pedig haladéktalanul jelenteni kell a hivatalos bejelentési csatornákon.
A jelenlegi fejlemények azt mutatják, hogy a következetes vadászat és a fegyelmezett intézkedések meghozzák az eredményüket – ugyanakkor a veszély még nem múlt el teljesen.
Forrás: Wild und Hund
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Nyugállományba vonult Csonka Tibor, a GEMENC Zrt. vezérigazgatója
2026. április 8-án nyugállományba vonult Csonka Tibor, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. vezérigazgatója

Fotó: Ökoturisztikai Központ Gemenc
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE



You must be logged in to post a comment Login