Vadászat
Gróf Széchenyi Zsigmond emlékoldal
A híres vadász, Széchenyi Zsigmond halálának 50. évfordulója (2017. április 24.) alkalmából készült ez az összeállítás. A szerkesztők célja az volt, hogy a lehetőségek szerint a legteljesebb képet állítsanak össze Széchenyi Zsigmond életéről, munkásságáról és családjáról. Bár a rendelkezésre álló források töredékesek, mégis az apró részletekből, mint tükörcserepekből igyekeztek egy teljes képet összerakni. Örömmel vesznekk minden kiegészítést, pontosítást, újabb adatot. (https://afrikavadasz.hu)
https://afrikavadasz.hu/
Beszélgetés gróf Széchenyi Zsigmonddal, az afrikavadásszal, aki alaszkai vadászata után Indiába indul
— Az Est tudósítójától —
Mindenki ismeri … aki nem személyesen, legalább látásból vagy képről, az afrikavadászt. Most újabb trofeái érkeztek, ezek között ül, mialatt beszélget. Óriási medvebőrök függnek a falról, kissé távolabb világos jávorbika-lapátok, odébb pedig fehér vadkos hegyes, fehér csigája.
— Alig férnek már el, különösen a jávorbika-lapátok olyan terebélyesek, hogy jól meg kellett válogatni a falat, ahová felakaszthattuk.
Széchényi Zsigmond, még ha beszél is, tulajdonképpen hallgat, soha sincs az a benyomásom, hogy most »valaki élményeiről beszél«. Az ember minden újabb híres vadászexpedíciója után mindig újra csodálkozik, hogy ez a torzonborz, rabiátus fellépésű ember, milyen szerény, szinte gyerekesen egyszerű és közvetlen.
Vadász-ember… ez mindent megmagyaráz, mert, amint most ő maga is mondja:
— Mindig oda vágyom, ahol kevés az ember, sok a vad és messze van, ott jól hallgathat az ember.
— Hol mindenütt volt már!
Nevet.
— Hát ezt már megírtam… csak az utolsó nem:
Alaszkát, azt most fejeztem be. Nagyon melegem volt már mindig Afrikában, Kenyában, a trópusokban… elmentem kicsit fel. Északra, a jég közé, Alaszkába. Magam sem tudom, miért vágytam oda már gyerekkorom óta. Azt mondják, kis kölyök voltam, amikor már azt mondogattam odahaza: »Majd amikor jávorbikát lövök Alaszkában!«
Alaszka csodálatos állatai
Megmutatja az egyik világítóan halvány jávorbika lapátot a feje fölött:
— Látja… valóban lőttem jávorbikát! Ott, Alaszkában »musz«-nak hívják.
A világ legnagyobb szarvasa.
Nemcsak a mi mai satnya világunkban mondják róla, hogy a »legnagyobb«, de az őskori állatfajták között is a legnagyobb szarvasfajta. Egy ilyen jávorbika 800—900 kilót nyom és az eddigi világrekorder lapátnak 208 cm a terpesztése. Ez a távolság a két lapát csúcsai között.
— Az én két jávorbikám persze nem éri el a rekordot, mert 168 és 165 cm széles a terpesztésük. Én ezzel is nagyon, de nagyon meg vagyok elégedve, mert senki sem tudja, milyen csodás az, ha az ember ott fent van Alaszkában és a ködös domboldalon egyszerre csak megjelenik ez az őskori lény. Álla alatt vastag bőrnyulvány lóg, a »harang«, amint az angolok hívják.
— Még milyen más vadra vadászott odafent?
— Mindenekelőtt nem vadásztam alaszkai rókára
— mondja kissé gúnyosan. — Ezt azért mondom, mert amikor kimentem, mindenki azzal kezdte, hogy vajjon vadászok-e majd alaszkai rókára? Három hónapig voltam Alaszkában, de sem szürke, sem kék, sem ezüst alaszkai rókát nem láttam, erről minden budapesti dámát biztosíthatok! De most beszéljünk komolyan is, mert ez a legutóbbi vadásztapasztalatom volt eddig a legérdekesebb élményem: vadásztam jávorbikára, vadjuhra, óriás medvére és karibura, ami olyan rénszarvas-fajta.
Most mégis csak belejön a »mesélésbe«:
— Ezek a medvebőrök grizzly- és kodiak-medvék bőrei. Gyerekkorunkban, amikor Karl May indiántörténeteit olvastuk, mindnyájan azt hittük, hogy a »grizzly«-medve szürke. Már pedig nem szürke, hanem sötétbarna. Különben Alaszkában 82 fajta medve van, de ez a kodiak vagy óriásmedve, a legnagyobb szárazföldi ragadozó. De valóban óriási, nemcsak úgy használom ezt a jelzőt, ahogy manapság »hozzávetőlegesen« azt mondják, »legnagyobb«, »legóriásibb« stb.
Egymilliós kutyaderby
Megkérdezem, igaz-e, hogy törött kézzel csinálta végig az egész expedíciót?
— Igen … valami buta véletlen folytán tényleg eltörtem a kezem, sinben utaztam, azután ott később levettük. De erről nem is érdemes beszélni, ez érdektelen véletlen, az a fontos, amit ott láttunk 12.000 kilométernyire Magyarországtól!
— Furcsa az a sokfajta, ismeretlen állat, azok a különös színű virágok a hideg hegyi patakok partján. Mielőtt odaértem, azt hittem, csupa köd, jeges fehérség lesz ott minden és egyszerre csak piros, sárga, ibolyaszín virágokat láttam a gyéren ott élő benszülöttek kalapja mellé tűzve. Hát még az állathangok, melyek ott fogadtak: a kojot (ez egy ottani sakál fajta) elsuhanó nesze, a nagy szürke farkas szivettépő vonítása, az eszkimók kutyáinak ugatása. Ott, a primitív eszkimóknál, nem elég, ha az ember azt mondja »kutya«, úgy mint nálunk… ott vannak »dolgozó kutyák« és luxus-kutyák«. Sőt, még versenykutyákat is tenyésztenek és Seward városában kutyaversenyeket rendeznek, melyek közül a »derbynyertes« egymillió pengős díjat visz haza urának.
Még ezer érdekes dologról beszélünk: az ezüstösen rózsaszín lazac-csoportokról, melyek édesvízben születnek, de nemsokára a sós tengerbe vándorolnak, ott töltik életüket és csak haláluk előtt sodródnak vissza a hegyi tavakba és hegyi patakokba, hogy lerakják petéiket, mielőtt kimúlnak… az óriás bálnákról, melyeknek vérük olyan meleg, hogy a jeges vizet is kibírja.
Aranyláz
— Van egy dolog, amiről inkább nem beszélek, amire inkább nem emlékezem vissza: az aranyásókról, az aranylázról, mely annyi embert odacsalt, tönkretett! Amikor Amerika 1867-ben megvette Alaszkát Oroszországtól, hétmillió dollárt fizetett az egészért, vagyis nyolc fillért magyar holdankint! Azóta pedig már 606 millió értékű fémet találtak ott, ebből 400 millió értékű aranyat. Jó üzlet volt, ugy-e? — teszi hozzá nevetve.
— Mikor indul a legközelebbi vadászatára?
— Most, a legközelebbi napokban. Eleget fáztam a gleccserek között, most elmenekülök az itteni tél elől és Indiába megyek.
Ugyanaz a Maharádsa hívott meg, akinél Apponyi Henrik vadászott annakidején.
— Meddig marad?
— Jó pár hónapig, talán tavaszig. Erre az expedíciómra eljön a feleségem is — mondja befejezésül.
Báró Doblhoff Lily
Az Est című napilap 1937. november 14.
Vadászat
Lőttek az elvárásnak
Tizenöt illegálisan tartott vadászpuskát foglaltak le a győri rendőrök
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
Dobos Gábor zászlós, a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály 3. Személyelleni és Vegyes Ügyek Alosztály nyomozója abból indult ki, hogy annál a férfinál is legfeljebb két-három illegális lőfegyvert találnak, akiről ilyen információt kaptak, de Sz. A. minden elvárásukra rácáfolt, ahogy a bombakereső kutya is.
Fotó: Rendőrség
Magyarországon most is több százan élnek kistelepülések külterületén hétvégi házakban vagy gazdasági épületekben. Mivel az ilyen részeken jellemzően csak a gépkocsizó körzeti megbízott szokott időközönként körülnézni, sokan gondolják közülük, nyugodtan törvényt szeghetnek. A Győri járás egyik falva mellett éldegélő Sz. A. is erre alapozhatott.
– A középkorú férfi bejelentett lakcíme egy hivatalos elnevezés nélküli, mezőgazdasági területen lévő, borospincévé alakított lakóház, amit még helyrajzi számmal sem volt egyszerű megtalálni – mondta Dobos Gábor, és hozzátette, a felderítés több napon át tartott. – Miután megtudtam, hogy kéz alatt kínált eladásra egy vadászpuskát, felvettem a kapcsolatot a fegyverügyesekkel a Győri Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályán. Ők arról tájékoztattak, hogy van engedéllyel tartott fegyvere, a területért felelős körzeti megbízottal pedig azt is megállapítottuk, hogy további két lakcím köthető hozzá a falu belterületén. Ezekbe közeli hozzátartozói vannak bejelentve.
Fotó: Rendőrség
A szolgálati kutya túlteljesítette a feladatát.
– Miután szemügyre vettük az ingatlanokat, megszerveztük a kutatásokat. A fegyverügyesek behívták Sz. A.-t a kapitányságra adategyeztetésre, és ahogy megjelent, közöltük, velünk kell jönnie, mert kutatni fogunk az ingatlanjaiban. Három kollegámmal mentem ki a helyszínekre, és csatlakozott hozzánk két körzeti megbízott, illetve Komárom-Esztergom megyéből egy kutyavezető a szolgálati bombakereső négylábújával; alosztályunk további három nyomozója bentről támogatta az intézkedést – vázolta a zászlós, hozzáfűzve, hogy Sz. A. kezdetben tagadta, hogy éles lőfegyvereket rejtegetne. – A külterületi lakhelyén kezdtünk, és ekkor már együttműködőbb volt. Nemcsak az engedéllyel tartott lőfegyverét mutatta meg, hanem további kettőt is, amelyekhez nem volt papírja. Azt állította, hozzátartozói ingatlanjaiban nem rejteget lőfegyvereket, majd hallgatásba burkolózott. Semmit nem mondott, amikor sorra kerültek elő további éles lőfegyverek. Az egyik ingatlan melléképületének padlásán 11 darabot találtunk tokba csomagolva, lomok közé rejtve. A négylábú kollega minden elvárásunkat túlteljesítette. Ott is jelzett, ahol korábban tárolhattak lőfegyvert.
Fotó: Rendőrség
A három ingatlan területéről 15 fegyver került elő.
– Régebb óta Győrben szolgáló kollegák sem emlékeznek olyanra, hogy egy kutatás során ilyen sok lőfegyvert találtunk volna. Én már sok hasonló kutatásban vettem részt, és az volt a tapasztalatom, hogy amikor a bejelentő vagy az informátor olyasmit állít, hogy valaki legalább húsz lőfegyvert rejteget, jó, ha kettőt találunk. Már olyan kutatást is vezettem, ahol a bejelentés 30 rejtegetett gépkarabélyról szólt, de végül csak két légpuskát találtunk, pedig még talajradart is bevetettünk. Ezúttal is azt gondoltuk, hogy az engedéllyel tartott lőfegyveren kívül talán egy vagy két engedély nélküli lehet. Aztán úgy a tizedéknél már meglepetten mondogattuk egymásnak, hogy ezt nem gondoltuk volna. Amúgy mind a 15 lefoglalt lőfegyver jó állapotú, karbantartott vadászpuska.
A kutyás kutatás során lefoglalt puskák a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba kerültek, Sz. A. pedig rács mögé, mert a Győri Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály kezdeményezésére a bíróság elrendelte letartóztatását. A lőfegyverek állapot- és eredetvizsgálata még tart, akárcsak a nyomozás. A zsaruk most azt próbálják kideríteni, hogy akár egy terrorsejt felfegyverzésére alkalmas mennyiséggel a férfinak mi volt a szándéka. A fegyvereken kívül ugyanis 8084, különböző kaliberű lőszer is előkerült.
Forrás: Rendőrség
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Elérhető az új, csökkentett adattartalmú Gazdálkodási Napló exportformátuma
Lőttek az elvárásnak
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
