Vadászat
A fenntarthatóságról
A világkiállítás egyik legfontosabb célja a vadászat és a természetvédelem összhangjának fontosságára való figyelemfelhívás, amely révén természeti értékeink hosszútávon fenntarthatóak maradnak.
Magyarország egyértelmű szándéka a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi nagyközönség számára (Kép: Egy a Természettel)
Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy amióta csak jegyezzük történelmünket, népünk igyekezett harmóniában élni a minket körülvevő természettel, tiszteltük és megbecsültük környezetünket. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a magyar nemzet történetének számtalan természeti és vadászemléke van, gondoljunk csak nemzeti identitásunk kiindulópontjának tekinthető csodaszarvas legendájára. Híres vadászok, mint Széchenyi Zsigmond vagy Kittenberger Kálmán; sikeres erdőgazdálkodók, mint Bedő Albert és Wágner Károly; nemzetközileg ismert – és elismert – természetfestők, mint Csergezán Pál vagy Muray Róbert, elismert természetfilmesek és -fotósok, mint Homoki-Nagy István, vagy Máté Bence, valamint sokak tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége igazolja, hogy a magyaroknak több évszázados gyakorlata van abban, hogy miképpen élhetnek harmóniában a természettel, miképpen vehetik fenntartható módon hasznát és védhetik értékeit.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésével Magyarország egyértelmű szándéka a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi nagyközönség számára. Ezt a gondolatiságot erősíti a kiállítás víziója, amely egy olyan világot tükröz, amelyben a fenntarthatóság a természetközeli szakmák tevékenységének szinergiáján keresztül érvényesül, úgy is mint a biológiai sokféleség megőrzésének fontos eszköze.
A programsorozat mottója szintén kifejező: az „Egy a Természettel” (One With Nature) jelzi, hogy az emberiség a természet része; sorsa a globális élővilág jövőjétől függ, ezért azt védeni kell, megújulási képességét pedig fenntartani.
A kiállítás kiemelt célja, hogy az emberek figyelmét a természet megőrzésének fontosságára, a fenntartható természethasznosítás értelmére és a vad-, hal-, és erdőgazdálkodás hasznára és szükségességére irányítsuk.
Ennek a törekvésnek a jegyében hívtuk életre a World Conservation Forum 2021 nemzetközi kezdeményezést a világkiállítás jegyében, amely eddig példátlan módon biztosít teret az ágazati szereplők globális szintű párbeszédének. Az ötlet mögött napjaink egyre inkább sürgető gondolata áll, mely szerint az egyes ágazatok a természet megőrzése, illetőleg kezelése szempontjából nem riválisai egymásnak, hanem éppen ellenkezőleg, harmóniában folytatandó tevékenységek, hiszen mindegyik közös érdeke, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló természeti erőforrások még hosszútávon fenntarthatóak legyenek, időről-időre megújulhassanak, és elérhetőek legyenek az utánunk következő generációk számára is.
A World Conservation Forum 2021 kimagasló számú szakmai előadóval és szervezettel valósul meg a világkiállítás ideje alatt. A fórum egy vissza nem térő lehetőség arra, hogy a szakmai és civil érdeklődők valós képet alkothassanak természetközeli szakmák (vadász, halász, erdész, stb.), valamint a természetvédelem közös alapokon nyugvó jövőjét illetően. A rendezvény rávilágít arra, hogy természeti erőforrásaink egyik legfőbb ellenségei olyan kizsákmányolók, akik az általuk végzett illegális tevékenység révén – mint például az orvvadászat – a vadvilág egyik valós, világviszonylatban is közismert veszélyét jelentik számos faj kipusztulását eredményezve.
A nemzetközi csarnokban előadások, panelbeszélgetések, digitális és analóg installációk, valamint interaktív elemek segítségével fedezzük fel ezeket a területeket, mindezt a látogatók maximális bevonásával a velük folytatott interakció révén. Döntsük le a régi tabukat és alkossunk közösen új narratívát! Bizalommal tekintsünk a jövőbe és már ma cselekedjünk felelősségteljesen!
Forrás: Egy a Természettel
Vadászat
Az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket
Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra
Komoly importnyomás helyeződik a hazai élelmiszeripari feldolgozókra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint míg az elmúlt néhány évben folyamatosan erősödött a magyar élelmiszerek szerepe a kereskedelemben, ám a piaci jelzések szerint ebben az évben ismét csökken a hazai termékek aránya a polcokon. A hazai termékek választása ugyanakkor nem csak a minőségre jelent garanciát, hanem választásukkal a magyar vállalkozásokat – termelőket és feldolgozókat – is segítik a vásárlók.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Bár az infláció az év végéhez közeledve konszolidálódni látszik, az eddig igencsak jelentősnek mondható áremelkedés miatt a fogyasztók a korábbinál is árérzékenyebbek lettek, keresik az olcsóbb termékeket, sokszor a minőség rovására is inkább az olcsóbb élelmiszereket helyezik a kosaraikba. Mindez a magyar termékek kiskereskedelmi eladásaiban is érezhető visszaeséssel jár. A felpörgő élelmiszer-infláció hatására – a fogyasztáscsökkenésen túl – felgyorsult a diszkontláncok térnyerése, egyre erősödik a saját márkás termékek szerepe a márkázott árukkal szemben, újra megjelentek a különböző helyettesítő termékek, utánzatok.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint hazánk európai uniós csatlakozása utáni években folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a polcokon, 2018-tól kezdődően megfordult a trend, s három olyan év is volt, amikor érdemben emelkedett a hazai élelmiszerek aránya a kiskereskedelmi forgalomban. Ez a kedvező trend ugyanakkor az idén megtört, s újra nyílik az olló a kiskereskedelmi forgalom és a hazai élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítései között.
Noha a magyar élelmiszeripar szereplői a legfontosabb élelmiszercsoportok esetében teljes egészében ki tudnák elégíteni a hazai fogyasztói igényeket, a kiskereskedők gyakorta „elcsábulnak”, ha alacsonyabb import beszállítói árakkal találkoznak. Az importnyomás az elmúlt hónapokban felerősödött. A hazai termékek aránya az idén csökkenő tendenciát mutat a polcokon és a vásárlói kosarakban is, ami azt jelenti, hogy az év egészét tekintve a hazai élelmiszeripari szereplők érdemi piacvesztést kénytelenek elszenvedni.
Ami az árakat illeti: az elmúlt évben csak a mezőgazdasági termékek, vagyis az alapanyagok esetében 50 százalékos költségnövekedést kellett lenyelnie az ágazatnak, miközben az átadási áraik „csupán” 34 százalékkal nőttek. Ugyanakkor míg 2022-ben a kereskedők hajlandóak voltak engedni a saját árrésükből, úgy tűnik, hogy 2023-ban a visszaeső forgalmat a haszonkulcsok megemelésével próbálja kompenzálni a szektor. Ez azt jelenti, hogy az idén a fogyasztói árak az élelmiszeripar átadásai árainál nagyobb mértékben emelkednek, illetve az átadási árak nagyobb mértékben csökkennek, mint a fogyasztói árak.
A szektor szereplőinek a fogyasztás visszaesése és az import térnyerése mellett további jelentős kihívásokkal kell szembe néznie. Ilyen a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) is. Miközben az új rendszer a NAK számításai alapján 120-125 milliárd forintos éves költségnövekedést okoz az ágazatnak, az EPR díjtételét a piaci szereplők nagyon nehezen tudják beépíteni az átadói árakba. A rendszer működésének feltételrendszeréről, s annak részleteiről a NAK több alkalommal kezdeményezett egyeztetést a kormányzati szervekkel és a működtetésért felelős MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel.
Az ágazat rövidtávon sok nehézséggel néz szembe, az élelmiszeripari termelés jövedelmezősége pedig épp abban az időszakban csökken, amikor megjelennek a KAP Stratégiai Terv új támogatásai. A fejlesztési lehetőségekkel ezért vélhetően csak azok a vállalkozások tudnak majd élni, amelyek a jelenlegi nehezebb helyzetben is eredményesek tudnak maradni, ami felgyorsíthatja az ágazatban a konszolidációs folyamatot. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint olyan bölcs, tudatos állami piacvédelemre lenne szükség, ami lehetőséget teremt arra, hogy a hazai élelmiszer-feldolgozó cégek többsége sikerrel küzdje le a nehézségeket és a jövőre várhatóan növekvő keresletet mind nagyobb részben magyar élelmiszerekkel tudjuk kielégíteni.
Forrás: NAK
Vadászat
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
A Terrorelhárítási Központ állította elő a két orvvadászt
Hónapokon keresztül engedély nélkül vadászott két férfi a Tapolcai Rendőrkapitányság illetékességi területén. Az orvvadászok a környező erdőkben tevékenykedtek, és az így elejtett vadakat illegálisan vették magukhoz.
Fotó: Rendőrség
A tapolcai rendőrök 2023. december 04-én intézkedtek a 49 és 59 éves férfiakkal szemben, akik Sümegen a Fehérkő Vadásztársaság területén vadásztak jogosultság nélkül. A nyomozók felkérésére a Terrorelhárítási Központ műveleti egysége fogta el a fiatalabb férfit Sümegen, míg idősebb társát Tapolcán.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az egyenruhások előállították őket a Tapolcai Rendőrkapitányságra és orvvadászat bűntettének gyanúja miatt kihallgatták, a 49 éves férfit pedig őrizetbe is vették. A gyanúsítottak sümegi és tapolcai ingatlanjaiban, valamint járműveiben tartott kutatás során fegyverek, lőszerekek, íjak és nyílvesszők, hangtompítók, éjjellátók, puskára szerelhető távcsövek és további eszközök is előkerültek, amiket a nyomozók lefoglaltak.
Forrás: Rendőrség
Vadászat
Dr. Kőhalmy Tamás emléke előtt tiszteleg a TAEG Zrt.
Bemutatták dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban
SopronMédia: Kötetlen beszélgetés keretében mutatták be dr. Kőhalmy Tamás 12 holdtölte című könyvének második kiadását az Erdészeti Múzeumban. A húsz évvel ezelőtt írt alkotás a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. támogatásának köszönhetően megújult külsővel várja az olvasókat.
Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
“A könyvben a vadásztörténetek mellett édesapám mintegy 50 éves munkásságát is megismerhetik az olvasók. A kötet az ország számos erdejébe, így a Bakonyba, a Gemenci-erdőbe és a Soproni-hegységbe is elkalauzolja az olvasókat. A mű középpontjában a természet és az ember kapcsolata áll” – mondta el ifj. Kőhalmy Tamás festőművész, a Soproni Egyetem címzetes egyetemi docense.
Fotó: Griechisch Tamás – SopronMédia
Az eseményen dr. Farkas Ciprián is köszöntötte a résztvevőket. Sopron polgármestere hangsúlyozta: dr. Kőhalmy Tamás Magyarországon és külföldön is elismert szakember volt, akinek munkásságát számos könyv, jegyzet és publikáció is megőrzi az utókor számára.
KŐHALMY TAMÁS (1936-2003) SÁROSDON SZÜLETETT. 1960-BAN ERDŐMÉRNÖKI OKLEVELET SZERZETT A SOPRONI ERDŐMÉRNÖKI FŐISKOLÁN. A GEMENCI ÁLLAMI ERDŐ- ÉS VADGAZDASÁG VADÁSZATI OSZTÁLYÁNAK VEZETŐJEKÉNT RÉSZT VETT AZ 1971-ES BUDAPESTI VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉBEN. DOKTORI CÍMÉNEK MEGSZERZÉSÉT KÖVETŐEN, 1976-BAN ELNYERTE AZ ERDÉSZETI ÉS FAIPARI EGYETEM VADGAZDÁLKODÁSI TANSZÉKÉNEK TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRSI ÁLLÁSHELYÉT, MAJD 21 ÉVIG IRÁNYÍTOTTA A KÉSŐBBI INTÉZETET. ÍRÁSOS ANYAGAINAK SZÁMA 289, AMELYEK KÖZÖTT KÖNYVEK, KÖNYVRÉSZLETEK, ÉRTEKEZÉSEK, EGYETEMI JEGYZETEK, SZAKCIKKEK IS SZEREPELNEK. ÍRÁSOS PUBLIKÁCIÓIBÓL 21 JELENT MEG IDEGEN NYELVEN, FŐLEG NÉMETÜL. MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSEKÉNT TÖBBSZÖR KAPOTT KITÜNTETÉST, KÖZTÜK A KÖZTÁRSASÁGI ARANY ÉRDEMKERESZTET, A HUBERTUS KERESZT ARANY FOKOZATÁT ÉS A NIMRÓD EMLÉKÉRMET.
A neves professzor nevét viseli a Károly-kilátó szomszédságában található Kőhalmy Vadászati Múzeum, ahol a szakember személyes bútorait, trófeáit, jegyzeteit és szakkönyveit is megtekinthetik a látogatók.
Forrás: SopronMédia
Fotó: Griechisch Tamás
Idén kevesebb vonuló aranylile állt meg a Kardoskúti-pusztán
A Makuka művelet
Az olcsó import áruk kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket
Felavatták a Nébih új állatházát és magas biztonsági fokozatú kutatólaboratóriumát
Nem változott a nemzetközi élelmiszerkosár ára novemberben
Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára
Népszerű az Agrár-ökológiai Program
Megbolygatták a Tarna folyását, így védett állatfajok tömegeit pusztították el
Orvvadászokat fogtak el a tapolcai rendőrök
Lengyelország: megjelent az első import szamóca az üzletekben
Kolozsi-Kecskés Zsófia: Az agarászat új hajnala
Tásnak nézett kormorán
Gyászhír – elhunyt Ernszt Tamás
Milliós értékű vadászpuskákat foglalt le a NAV
Nagy Réka: A nagy vadkanom története
Különös magyar megfigyelés segítheti az aranysakál gyors terjeszkedésének megértését
Vári István első aranysakálja
Erdészeti terepjáróból is szállhat ki rendőr
Nagy testű aranysakál esett a hajtásban
