Vadászat
A fenntarthatóságról
A világkiállítás egyik legfontosabb célja a vadászat és a természetvédelem összhangjának fontosságára való figyelemfelhívás, amely révén természeti értékeink hosszútávon fenntarthatóak maradnak.
Mi magyarok büszkék vagyunk arra, hogy amióta csak jegyezzük történelmünket, népünk igyekezett harmóniában élni a minket körülvevő természettel, tiszteltük és megbecsültük környezetünket. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a magyar nemzet történetének számtalan természeti és vadászemléke van, gondoljunk csak nemzeti identitásunk kiindulópontjának tekinthető csodaszarvas legendájára. Híres vadászok, mint Széchenyi Zsigmond vagy Kittenberger Kálmán; sikeres erdőgazdálkodók, mint Bedő Albert és Wágner Károly; nemzetközileg ismert – és elismert – természetfestők, mint Csergezán Pál vagy Muray Róbert, elismert természetfilmesek és -fotósok, mint Homoki-Nagy István, vagy Máté Bence, valamint sokak tudományos és ismeretterjesztő tevékenysége igazolja, hogy a magyaroknak több évszázados gyakorlata van abban, hogy miképpen élhetnek harmóniában a természettel, miképpen vehetik fenntartható módon hasznát és védhetik értékeit.
Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésével Magyarország egyértelmű szándéka a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi nagyközönség számára. Ezt a gondolatiságot erősíti a kiállítás víziója, amely egy olyan világot tükröz, amelyben a fenntarthatóság a természetközeli szakmák tevékenységének szinergiáján keresztül érvényesül, úgy is mint a biológiai sokféleség megőrzésének fontos eszköze.
A programsorozat mottója szintén kifejező: az „Egy a Természettel” (One With Nature) jelzi, hogy az emberiség a természet része; sorsa a globális élővilág jövőjétől függ, ezért azt védeni kell, megújulási képességét pedig fenntartani.
A kiállítás kiemelt célja, hogy az emberek figyelmét a természet megőrzésének fontosságára, a fenntartható természethasznosítás értelmére és a vad-, hal-, és erdőgazdálkodás hasznára és szükségességére irányítsuk.
Ennek a törekvésnek a jegyében hívtuk életre a World Conservation Forum 2021 nemzetközi kezdeményezést a világkiállítás jegyében, amely eddig példátlan módon biztosít teret az ágazati szereplők globális szintű párbeszédének. Az ötlet mögött napjaink egyre inkább sürgető gondolata áll, mely szerint az egyes ágazatok a természet megőrzése, illetőleg kezelése szempontjából nem riválisai egymásnak, hanem éppen ellenkezőleg, harmóniában folytatandó tevékenységek, hiszen mindegyik közös érdeke, hogy a jelenleg rendelkezésünkre álló természeti erőforrások még hosszútávon fenntarthatóak legyenek, időről-időre megújulhassanak, és elérhetőek legyenek az utánunk következő generációk számára is.
A World Conservation Forum 2021 kimagasló számú szakmai előadóval és szervezettel valósul meg a világkiállítás ideje alatt. A fórum egy vissza nem térő lehetőség arra, hogy a szakmai és civil érdeklődők valós képet alkothassanak természetközeli szakmák (vadász, halász, erdész, stb.), valamint a természetvédelem közös alapokon nyugvó jövőjét illetően. A rendezvény rávilágít arra, hogy természeti erőforrásaink egyik legfőbb ellenségei olyan kizsákmányolók, akik az általuk végzett illegális tevékenység révén – mint például az orvvadászat – a vadvilág egyik valós, világviszonylatban is közismert veszélyét jelentik számos faj kipusztulását eredményezve.
A nemzetközi csarnokban előadások, panelbeszélgetések, digitális és analóg installációk, valamint interaktív elemek segítségével fedezzük fel ezeket a területeket, mindezt a látogatók maximális bevonásával a velük folytatott interakció révén. Döntsük le a régi tabukat és alkossunk közösen új narratívát! Bizalommal tekintsünk a jövőbe és már ma cselekedjünk felelősségteljesen!
Forrás: Egy a Természettel
Fontos a természetes vadállomány téli táplálékának kiegészítése, ezért a hideg idő beálltával megkezdődik a vadetetés. A gazdálkodók és a vadászatra jogosultak sokat tesznek azért, hogy a vadállomány egészségesen vészelje át a téli hónapokat.
A TAEG Zrt. munkatársai megkezdték a cukorrépa etetését és két-három hetente nyalósóval töltik fel az etetőhelyeket, amely biztosítja a kieső természetes tápanyag és nyomelem utánpótlást. A téli takarmányozása nélkülözhetetlen és komoly hozzáértést igénylő feladat.
Magyarországon ezt a vadászok végzik több hónapon keresztül, de egész évben az ő feladatuk a rájuk bízott vadállomány egyensúlyának megóvása is. Idén a szárazság is komoly gondot okozott erdőn és mezőn egyaránt, ezért a folyadék utánpótlás biztosítása is kiemelkedő feladat volt a soproni erdőkben.
Magyarország mezőgazdasági kultúrája általában változatos és a vad sokféle élelmet talál a határban, de ahol szegényebbek a termőhelyi körülmények ott nagy szükség van a vad etetésére.
A téli etetés azért is szükséges, mert ilyenkor a természetes tápanyagmennyiség és választék is csökken, viszont az idő előrehaladtával nagyobb mennyiségű energiára, tápanyag fellelésére lesz szüksége az erdei állatoknak. A mesterséges tápanyag utánpótlás mellett szükség esetén gyógyszerkészítmények is kijuttathatók a takarmánnyal együtt egy bizonyos területen.
A Sopron Televíziónak adott riportban Kuslits István kerületvezető erdész-vadász és Sárközy Áron vadgazdálkodási előadó kollégánk osztják meg sokéves tapasztalataikat.
Forrás: TAEG Zrt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Tudományos Diákköri Konferencia Sopronban
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán Tudományos Diákköri Konferenciát szerveztek
Tudományos Diákköri (TDK) sikerek a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet oktatóinak témavezetésével! Az Erdőmérnöki Karon 2024.12.04.én tartották a Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK). Az eseményen 4 szekcióban 28 pályaművet mutattak be, ezek között kapott helyet az a hét dolgozat is, amelyek témavezetéseiben a Vadgazdálkodási és Vadbiológiai Intézet oktatói részt vettek.
Zagyva Zalán Rókus az Erdészeti-ökológiai Szekcióban, valamint a Természetvédelmi szekcióban ért el I. helyezést. Szintén a természetvédelmi szekcióban Jakabffy Lili II. helyezést ért el. Míg Zám Izabella az Erdő- és Vadgazdálkodási Szekcióban szerezte meg a III. helyezést.
Különdíjban részesültek: Bereczki Enikő, Kovács Hanna, Peska Beatrix Mária, Rinyai Ágnes Karolina, Sandle Rebekah Zoe és Szabó Máté Zoltán. A pályamunkák részletei a bejegyzés végén olvashatók.
A dolgozatok témavezetésében Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár, Dr. Kalmár Sándor Flóris egyetemi docens, Dr. Tari Tamás egyetemi docens és Nagy Eszter tanársegéd vállaltak szerepet.
Hallgatóinknak és témavezetőiknek ezúton is gratulálunk és kívánunk további szakmai sikereket!
Zagyva Zalán Rókus (I. helyezés, Természetvédelmi Szekció): Alföldi homokpusztagyepek szerepe a hangyaközösségek diverzitásának fenntartásában, Témavezető: Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár
Zagyva Zalán Rókus (I. helyezés, Erdészeti-ökológiai Szekció): Összehasonlító talajbiológiai vizsgálatok a hansági Csíkos-éger erdőben és a környező ültetvényszerű faállományokban
Jakabffy Lili (II. helyezés, Természetvédelmi Szekció): Agrárélőhelyek szerepe a madárvilág diverzitásának megőrzésében, Témavezető: Dr. Korda Márton egyetemi adjunktus, Dr. Kalmár Sándor Flóris egyetemi docens
Zám Izabella (III. helyezés, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Echinococcus multilocularis terjedésében résztvevő fajok vizsgálata urbánus élőhelyen, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens, Nagy Eszter tanársegéd, Dr. Nagy Gábor tudományos munkatárs (MATE)
Peska Beatrix Mária (Különdíj, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Nagyvadfajok mikrohabitat használatának vizsgálata természetes erdőfelújításokban, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens
Bereczki Enikő, Kovács Hanna, Peska Beatrix Mária, Rinyai Ágnes Karolina, Sandle Rebekah Zoe (Különdíj, Erdő- és Vadgazdálkodási Szekció): Az agancsgyűjtés mögött megbúvó ok-okozati összefüggések elemzése, Témavezető: Dr. Tari Tamás egyetemi docens
Szabó Máté Zoltán (Különdíj, Természetvédelmi Szekció): A Lovadi-rét, mint mozaikos élőhely fészkelő madárközösségeinek vizsgálata. Témavezető: Prof. Dr. Winkler Dániel egyetemi tanár
Forrás: Soproni Egyetem – Vadgazdamérnöki szak
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
A deteki bika
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Galambos-völgye Egyesület hivatásos vadásza, Tóth Róbert ejtette el, szeptember 10-én, élete egyik legszebb gímbikáját. Területük két nagy vadásztársaság közé ékelődött be s mintegy 4000 hektáron vadásznak. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében járunk, Miskolctól északra vagy mondhatnánk úgyis, Kassának tartva.
Tölgyesek, akácosok szakítják meg a szántóföldeket, de vannak jó gyepek, kaszálók is Detek körül. Tóth Róbert már 2023-ban látta ezt a gímbikát, de nem cserkeltek rá s bíztak benne, hogy jövőre visszatér és találkoznak. Semmi ígéret nem volt ebben, csak pusztán a remény és hittek benne, hogy jövőre már nyugodt szívvel megkereshetik az ígéretes bikát. Valahogy így gondolkodnak a környező társaságoknál is, mert újra feltűnt Detek alatt. Persze, hogy megismertem – mesélte az Agro Jagernek Tóth Róbert.
Egy-egy ilyen gímbika megmutatja, hogy mégiscsak van értelme egységesen bírálni a szarvast. Ha a szarvas át is lépi a határokat, ha kímélni kell, akkor kíméli mindenki és ez valahol megerősít bennünket, hogy jó, amit végzünk nap, mint nap. Ha nem is találkozunk minden nap a kollegákkal, de valahogy mindig egy irányba nézünk – igényli ezt a szakma.
Szeptember 10-én ültem fel a lesre. Augusztus végén már éjjelente, majd nem sokra rá, nappal is bőgtek már a gímek. Az én bikám egy sűrűbe állt be és annyira jól tartotta bőgőhelyét, hogy innen, úgy 100 méterre láttam először. Azóta azonban eltelt egy év és ahogy ő is, mi is egy évvel öregebbek lettünk. Szép agancsot rakott fel, s ennél többet, ezen a területen, ezek az élőhelyen nem tud a gím. Látjuk ezt évről, évre. Eljött az idő, csak a szerencse, az, vajon, hogy fordul? Kedvez-e vagy egyáltalán és ha kedvet, akkor kinek kedvez?
A 6.5 creedmorommal voltam. Szeretem ezt a kalibert, bár vannak vadőr barátaim, akik a nagyobb kaliberre esküsznek. Billenőcsövű, de tudtam, hogy lesről fogok vadászni. Egy lövés. Kísérő nélkül, egyedül, mindig más vadászni, de a felelősség, a bírálat, nemcsak a szarvast, hanem a vadászt is mérlegre teszi. Nem lehet hibázni. A bikám azután pedig egyszer csak kilépett a tarvadjaival.
Hamarabb hallottam, már előtte egy félórával elkezdte odabent, de nem jött ki. Mikor kijött azonban még nem lőttem rá. Szinte a lesem alatt ment el és bőgött, folyamatosan bőgött. Úgy 30 méterre állt meg. A les két erdőtömb között állt, én meg ott ültem és hallgattam az estét.
Ahogy terelgette a teheneket, rábőgtem. Tisztességesen akartam elejteni. Királyhoz illően megállt és kereste az ellenfelet. Nem vártam soká. Megcéloztam és elsütöttem a fegyveremet.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Éveket várni egy bikára és bízni abban, hogy találkozunk egyszer, sok idő. Nehéz elmondani, mit jelent vadásznak lenni. Ha láttuk is egymást tavaly és ha meg is lőhettem volna, nem jelentett volna ennyit, mert tudtam volna, hogy ennek a bikának még feladatai vannak és várni kell, mert fiatal.
30 méterre állt, de ennek ellenére hallottam a becsapódást, miután megfordult és az erdő irányába szaladt. Úgy 120 métert. Halálvágtája az erdőig tartott, ahol elesett. Eddig még sohasem lőttem gímszarvast bőgésben, hogy tűzben maradt volna.
Megtörtem az egylövetűmet, kiürítettem és nem tettem bele új töltényt..
Aznap este mások is voltak kint, hallották a lövést és a becsapódást is. Persze nem sokkal később vadásztársak és a barátok is hívtak. Jól esett és jöttek segíteni is.
Ám mire bárki ideért volna, egyedül mentem oda a bikámhoz. Úgy vártam meg mellette a többieket, ott a bika mellett. Lámpázni sem kellett, mert az első vadászbarátom már a fekete tömegről tudta, hogy merre vagyunk a réten, a többieknek meg könnyű dolga volt az első autó után.
Korát 10-11 évesre tettük. A trófeát időközben kifőztük, amely 7 kilogrammot nyomott – tájékoztatta az Agro Jager Newst Tóth Róbert Detekről.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Tóth Róbert
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131