Vadászat
Gyimesi György: Vadászataim az Újvilágban
FELVIDÉK | Nemrég jelent meg Gyimesi György Vadászataim az Újvilágban című könyve. A magyar vadászirodalom legjelesebb hazai képviselője túl a nyolcvanon is aktívan hódol szenvedélyének, idén például újabb afrikai vadászatra készül.
A nagybátyám, Lukács István élt-halt a vadászatért és a halászatért. Először az ő kölcsönpuskájával vadásztam. Aki később igazi vadásszá válik, már a génjeiben hordoz mindent, ami ehhez kell. Gyermekkora óta vonzódik a természethez, az állatvilághoz, a zsákmányszerzéshez. Azokat, akik ötvenéves korukban, státuszszimbólumként kezdenek el vadászni, nem tekintem igazi vadászoknak. Az első vadászatokon 6-7 éves koromban vettem rész, hamarosan pedig a vadászirodalom rabja lettem. Gyűjtöttem Kittenberger Kálmán, Széchenyi Zsigmond és mások műveit. Már egész fiatalon, 1957-ben vadászvizsgát tettem. Az első fegyveremet 1960-ban szereztem. Mint válogatott lövész a prágai Dukla színeiben versenyeztem. A parancsnokom azt mondta, ha megnyerem a baráti hadseregek vetélkedését, teljesíti egy kívánságomat. Valószínűleg azt hitte, rendkívüli szabadságot fogok kérni, de én a győzelmem után egy sörétes fegyvert kértem. Megkaptam.
A birtokomban van a háború előtti időkből a királyhelmeci vadásztársaság jegyzőkönyve. Ebből kiderül, hogy az akkori társaság tagjai a járási hivatal tisztségviselői, néhány pap és tanító, illetve gazdagabb földbirtokosok voltak. A vadászterületeiket versenytárgyalásokon szerezték, melyeken példaértékűen gazdálkodtak. 1948 után a helyzet gyökeresen megváltozott. A „népi vadászat” korában minden faluban sorra alakultak a vadásztársaságok, melyek mai szemmel nézve elég primitív módon gyakorolták a vadászati jogot. Az akkori vadászok fekete gumicsizmában, kék overallban, micisapkával a fejükön járták az erdőt, a vadnak járó tiszteletadás ismeretlen fogalom volt számukra. Az egyetlen cél a zsákmányolás volt, később pedig az egyes társaságokra kirótt vadhús-beszolgáltatási kvóta teljesítése.
Milyen volt korábban a Bodrogköz vadállománya?
A vidék mindig is az apróvadjáról volt híres. Az ország egyik legjobb foglyászterülete volt, egészen 1941 teléig, amikor a kemény tél miatt kipusztult az állomány. A mocsarakkal tűzdelt Rigóország vadkacsában is gazdag volt. Ősszel vadlibázás, télen a nyúlvadászat volt soron. A fácánokat csak valamikor a harmincas évek elején telepítették ide, ez nem őshonos vadja a vidéknek. A fácánvadászat aztán a szocializmus éveiben került a nagyterítékes vadászatok közé. A Királyhelmec melletti Erősben ugyanis kiválóan felszerelt fácánkeltetőt üzemeltettek, ahol évente kb. 30 ezer fácáncsibét keltettek ki. A létesítmény a rendszerváltás után bezárt, és mára a fácánok száma is jelentősen megcsappant. Mostanság a királyhelmeci vadászok a decemberi fácánvadászaton egy-két fácánt akasztanak az aggatékukra, míg a 70-es, 80-as években ugyanitt egyetlen nap alatt százötven madarat is lőttek ilyenkor.
Az őz korábban szintén csak egyes helyeken fordult elő, például az Erősben vagy a szentmáriai erdőben, mely a kassai püspök vadászterülete volt, valamint a Vécsey-birtokon, Bodrogszerdahelyen. A ma már rendkívül elszaporodott vaddisznó akkoriban egyáltalán nem volt a régióban. Az első vaddisznót Királyhelmec környékén csak mintegy tizenöt évvel ezelőtt lőtték.
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.

Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.

Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.

Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.

balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV







