Vadászat
Jelentős bevételcsökkenést okozhat a vadgazdálkodóknak a vaddisznóállomány gyérítése
AFRIKAI SERTÉSPESTIS | Felére csökkenhet a vaddisznók száma a 2024–2025-ös vadászati év végéig előírt vaddisznógyérítés miatt, ez pedig középtávon jelentős bevételcsökkenést, veszteséges működést okozhat a vadgazdálkodóknak, ezért a gyérítési akcióterv végrehajtásával párhuzamosan a szakmai szervezet egyeztetéseket kezdeményez az Agrárminisztériummal – közölte az Országos Magyar Vadászati Védegylet az MTI kérdésére.
Az afrikai sertéspestis (ASP) megszüntetésére irányuló uniós stratégia tavaly áprilisi módosítása minden tagállamot a vaddisznóállomány szabályozásáról szóló nemzeti akcióterv összeállítására kötelezett. Annak egyik legfontosabb stratégiai célja, hogy a vaddisznóállomány sűrűsége négyzetkilométerenként (azaz 100 hektáronként) 2025. február 28-ig 0,5 egyedre csökkenjen, ennek elérése pedig az eddigieknél is komolyabb többletfeladatokat ró a vadásztársadalomra.
A védegylet ismertette, hogy már az elmúlt években is az állomány csökkenése, ezzel párhuzamosan az elejtések számának, a vadfaj terítékének növekedése volt tapasztalható. Magyarországon mintegy 83 ezer egyedből álló törzsállomány volt a 2019. tavaszi becslés szerint, amelyet az ágazati statisztikákat nyilvántartó Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) közölt. A vaddisznóállomány eloszlása nem egyenletes, de országos átlagot tekintve egy négyzetkilométerre 0,9 jut, a terv szerint ezt csökkentenék majdnem a felére, 0,5-re.
Az elejtett vaddisznók száma a 2018–2019-es vadászati évben közel 160 ezer volt, a 2019–2020-asban meghaladta a 168 ezret. A február végén záruló, jelenlegi vadászati évben várhatóan még ennél is nagyobb lesz a teríték, mert a vadászatra jogosultak eleget kívántak tenni a járvány megakadályozása érdekében már az elmúlt két évben is megemelt elejtési terveknek. Az ASP járványhoz kapcsolódó diagnosztikai célú elejtések a 2019–20-as vadászati évben csaknem 40 ezret, egy évvel korábban mintegy 11 ezret tettek ki.
Kiemelték, hogy a vadgazdálkodás költségeinek fedezetét a vadgazdálkodók túlnyomó többségét jelentő, egyesületi formában működő vadásztársaságok maguk termelik ki, állami támogatás nélkül. Így az OVA adataiból kiindulva a pesszimista becslések szerint középtávon a mintegy 4,5 milliárd forintos bevételkieséssel az ágazat veszteségessé válhat.
A 2019–20-as vadászati évben az összes vadfaj vadászatát tekintve 13,89 milliárd forint bevétel származott a külföldi és magyar vadászok bérvadászatából és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból. A vaddisznóállomány 2025-ig történő, folyamatos gyérítése a bevételt akár 2–3 milliárd forinttal is csökkentheti. Ezen túl a leadott vaddisznóhúsból mintegy 800 millió forint, míg az ASP-hez kapcsolódó intézkedések értelmében megsemmisítésre lőtt vaddisznókért kártalanítás címén 1,5–2 milliárd forint folyt be. Mindezek alapján akár további 1,5 milliárd forintos bevételkiesést is elkönyvelhet a vadgazdálkodás 2025-re a jelenlegi bevételekhez képest, amit valamilyen forrásból pótolni kell – összegezték.
Kitértek arra is, hogy leginkább azok a – jellemzően dunántúli – vadászatra jogosultak kerülhetnek nehéz helyzetbe, amelyek az elmúlt években-évtizedekben a vaddisznóvadászatra alapozták a gazdálkodásukat. Ezt súlyosbíthatja, hogy a koronavírus-világjárvány miatt a 2020–2021-es évben a bevételek jelentősen elmaradtak a tervezettől: egyrészt a külföldi bérvadászok elmaradása, másrészt a vadhúsfelvásárlási árak mintegy felére esése miatt. A vaddisznóért kilogrammonként nettó 150–200 forintot fizetnek a vadgazdálkodóknak.
A magyar vadhús több mint kilencven százalékát exportálják, így a pandémia ennek okán is jelentősen érintette a vadgazdálkodókat. A külföldi vendéglátóegységek ugyanis nem rendeltek vadhúst azoktól a felvásárlóktól, feldolgozóktól, amelyek hazánkban a vadászatra jogosultaktól szerezték be az élelmiszert, így áresést generáló túlkínálat alakult ki.
A védegyletnek még nincsenek konkrét tervei a bevételek és az azokat generáló vadászati lehetőségek növelésére. Bizonyára a vadászat is átstruktúrálódik, ami már ebben az idényben is érzékelhető volt. Az elmaradt vaddisznóhajtások helyett megnövekedett az igény a mezei nyúl és fácán társas vadászatokra. Emellett abban is bízik a szervezet, hogy a járványügyi intézkedések enyhülése hozzájárul majd a külföldi vadászok visszatéréséhez és a vadhúspiac feléledéséhez.
agrotrend.hu | MTI
Vadászat
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
A MATE szakemberei is részt vesznek az afrikai sertéspestis elleni nemzetközi összefogásban
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének közleménye.
A VAX4ASF projekt egy nagyszabású nemzetközi kezdeményezés, amelynek célja az afrikai sertéspestis (ASF) elleni küzdelem modern technológiai megoldásokkal. A program keretében biztonságos és hatékony vakcinaprototípusokat fejlesztenek, különös figyelmet fordítva az európai vírusvariánsokra és az immunválasz szabályozására. A kutatás nemcsak az oltóanyagok előállítására fókuszál, hanem olyan diagnosztikai eszközök létrehozására is, amelyekkel megkülönböztethetőek a beoltott és a természetes úton fertőzött állatok.
Fotó: MATE
A projektben tizenegy ország tizenhét partnere működik együtt négy éven keresztül, az Európai Unió hatmillió eurós támogatásával. A végső cél a házi sertések és vaddisznók védelme, valamint a vírus terjedésének megállítása új járványügyi stratégiák kidolgozásával. Ez az összefogás tudományos áttörést ígér az állategészségügyben egy globálisan pusztító betegséggel szemben.
Magyarországról két partner vesz részt a munkában. A mohácsi székhelyű Prophyl Kft. (Dr. Halas Máté tudományos igazgató vezetésével) és Intézetünk, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet (Csányi Sándor Professzor úr, a Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék vezetésével). Intézetünk megbecsülését és a programon belüli fontos szerepét is mutatja, hogy a program harmadik személyes értekezlete Gödöllőn, az intézet épületében került megszervezésre. A két napos programon minden ország (11) és minden partner (17) személyesen képviselte magát, összesen 39 fő volt jelen.
Az egyes munkacsoportok vezetői beszámoltak eddigi eredményeikről. Az előadások között Csányi Sándor ismertette intézetünk eddigi munkáját, amely kameracsapdákkal 4 intenzív nagyüzemi sertéstelepen vizsgálta a vaddisznók és a házisertések közötti érintkezés lehetőségét. A Bonafarm Zrt. négy sertéstelepe mellett végzett kameracsapdázás eredményei pedig azt jelzik, hogy az intenzív telepeket, az előzetesen feltételezettekkel szemben, sokkal kevésbé veszélyeztetik, látogatják a vaddisznók. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatbázisa és a NÉBIH ASP adatbázisa közösen az egyik legjelentősebb modellezési lehetőséget adja a program során. A jelenleg a Dél-Dunántúlon, a Dráva-síkon zajló kitörés pedig szinte valós idejű elemzést lesz tehetővé.
A VAX4ASF keretében a munka folytatódik, bízunk benne, hogy a program végére valóban áttörő eredményeket érünk majd el.
Forrás: MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Afrikai sertéspestis (ASP) vírusának jelenlétét mutatták ki két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Mogyoród térségében talált vaddisznóban. A Pest vármegyei esetek miatt az országos főállatorvos szigorúan korlátozott területté nyilvánította az érintett vadgazdálkodási egységet, valamint további négy vadgazdálkodási egységet fertőzött területként sorolt be. Magyarország házisertés-állománya továbbra is mentes a betegségtől, ugyanakkor kiemelten fontos a fertőzés házi sertésekre történő átterjedésének megelőzése és a járványvédelmi előírások maradéktalan betartása az állattartók részéről.
Fotó: NÉBIH
A Nébih laboratóriuma május 18-án kimutatta az afrikai sertéspestis vírus jelenlétét a Pest vármegyei Mogyoród belterületén, az M3 autópálya északi oldalától mintegy 500-700 méterre talált vaddisznókból származó mintákban.
Az érintett egyedek közül az egyik elhullottan került elő, míg a másik gázolás következtében pusztult el. A laboratóriumi vizsgálatok mindkét esetben igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét. Az állatokat az ASP-vel már fertőzöttnek minősített terület kockázati kategóriájába tartozó, 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységben találták meg. A legközelebbi eset légvonalban körülbelül 14 kilométerre található, ami a járvány terjedése szempontjából a szokásosnál nagyobb távolságot jelent.
A járványügyi helyzetre tekintettel az országos főállatorvos az 572650 kódszámú vadgazdálkodási egységet szigorúan korlátozott területté nyilvánította. Emellett további négy vadgazdálkodási egység került fertőzött területi besorolásba.
Ábra: NÉBIH
A hatóság felhívja a vadászatra jogosultak, az állattartók és a lakosság figyelmét a felelős magatartás fontosságára. Az elhullott vaddisznók vagy sertések észlelése esetén a haladéktalan bejelentésük, a mintavételi és hullakezelési előírások betartása, valamint a megfelelő higiéniai intézkedések alkalmazása elengedhetetlen a járvány terjedésének megelőzéséhez és a védekezési intézkedések hatékonyságának biztosításához.
A témában minden további hasznos információ elérhető a Nébih portálon: https://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis
Forrás: NÉBIH
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott éves választmányi ülésén Dr. Bárándy Pétert választotta elnökévé.
Kattintson és látogasson el a FROMMER Fegyverbolt honlapjára.
A választásra az Országos Magyar Vadászati Védegylet május 20-án megtartott, éves választmányi ülésén került sor.
balról: Hrabovszki János alelnök, dr. Jámbor László alelnök, dr. Bárándy Péter elnök, Pechtol János ügyvezető elnök és Imre János, a Felügyelőbizottság elnöke
A korábbi igazságügyi miniszter és ügyvéd az egyetlen jelölt volt, a megjelent választmányi tagok egyhangú támogatásával vezetheti a szervezetet a következő négy évben.
Dr. Semjén Zsolt is lemondásról bővebben itt adtunk hírt.
Forrás: OMVV
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
VAX4ASF: áttörés az ASP elleni küzdelemben
Vigyázzunk az úton átkelő teknősökre!
Befejeződik a Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 9. digitalizálási üteme
Dél felé terjed a járvány: Mogyoródon talált vaddisznókban mutatták ki az afrikai sertéspestis vírusát
Dr. Bárándy Péter a Védegylet új elnöke
Vadat és halat is lopott egy orvvadász
Kiskunhalason mutatta ki a Nébih a lovak fertőző kevésvérűséget (FKV)
KITEKINTŐ: Románia – visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől
Kiss Sándor: A Nagy-Sárrét apró vadászai – Eredeti képekkel
KITEKINTŐ: Japán „Farkasszörny” robotokat vet be a rekordszámú medvetámadások visszaszorítására
Nem volt elejtési jogosultsága
Lemondott dr. Semjén Zsolt, a Védegylet elnöke
Életbak puskavégen
Rekord pontyok a Pilismaróti öbölből
Új kutyajóléti szabályok: ezt kell tudniuk a vadászoknak
A nagy bajszos
110 méterről lőtte le a korongot Davide de Carolis – Benelli Advanced Impact bemutató Hatvanban
KITEKINTŐ (Németország): Lezárult a módosítás: a farkas is szerepel a vadászati törvényben
KITEKINTŐ (NÉMETORSZÁG): Azonosították az első aranysakál territóriumot
