Keressen minket

Vadászat

A magyar nemzeti kutyafajta, ami épphogy megmenekült

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

ERDÉLYI KOPÓ | „Csallóközi gyerek vagyok, de régóta itt élek. Nagyon sokat kaptam Budapesttől, de évek óta egyre jobban zavar is a főváros: mindenki ideges, túlfeszült és folyvást siet valahová. Egyáltalán nem egyedi jelenség ez, a stressz civilizációs korszellem. Egyszer csak kezdett irritálni az a túltechnicizált világ is, amiben élünk. Ma már azt érzem, a kopótartás mindez ellen való lázadás. Legalábbis az én lázadásom. Minden pillanat, amit a kutyáimmal töltök, a mókuskerék őrületétől kiszorított minőségi idő.”

Furcsa ezt hallani, miközben a kutyatartás népszenvedély, olyannyira, hogy sokaknak kutyája van család helyett. Nem inkább ez a korszellem? A történész szerint ez igaz, hisz Magyarországon is több mint hárommillió kutya van (köztük legalább 3–400 ezer kóbor állat), azaz minden harmadik magyarországi háztartás „kutyás”. De vadászkutyát tartani mégis sokkal nagyobb macera. Ennek a kutyafajtának jóval nagyobb a mozgásigénye, és ha igazán a természete szerint szeretnénk tartani, akkor előbb-utóbb vadászatokra is kezdünk vele járni, ami utazás, idő, pénz, szervezés. Ezért egyre kevesebb vadásznak van vadászkutyája, ami kicsit olyan, mintha egy huszárnak nem lenne lova. A kopótartás zendülés az ellen a világ ellen amiben élünk: ne vállalj felelősséget semmiért, élj egyedül, rázd le magadról a nyűgöket, minőségi időt és energiát ne fecölj semmire csak magadra. Egy vadászkutyával való elhivatott és felelősségteljes foglalatoskodás mindezzel óhatatlanul szembe megy.

Bödők Gergely vadászatokra is megy a kopóival, azaz minden évben, november végétől február középig, hajtásokra jár.

Idővel azon kapod magad, hogy megváltozik az öltözködésed, a gondolkodásod, és lassacskán életformát váltasz.

Történészként elkezdtem vadászati anyagokat, folyóiratokat és szakirodalmat gyűjteni, mostanra már eléggé fejest ugrottam a hazai vadászat történetébe, tavaly pedig elkezdtem egy vadásztanfolyamot is, hogy a gyakorlati oldalába is valamelyest belelássak. Aztán, mintha csak régi, gondosan elcsomagolt emlékekre bukkantam volna: felidéződött bennem, hogy keresztapám és dédnagyapám (mindketten református lelkészek) is odahaza a Csallóközben szenvedélyesen vadásztak. Tulajdonképpen számtalan emlékem fűződik az agancsokkal, régi bútorokkal és vadászfegyverekkel tarkított régi parókiákhoz, a hazahozott, gyönyörű színekben foszforeszkáló vadkacsatollakhoz, vagy amikor gyerekfejjel elvittek hálóval vadnyulat fogni »olasz importra«. Az igazi vadászat és a kopótartás roppant élvezetes dolog, és abszolút korszerűtlen életforma. Időt igényel, makacs foglalkozást egy erős jellemű kutyával, de nagy fokú határozottság és szeretet is kell hozzá – ezért nem is való mindenkinek.”

Az erdélyi kopó körül több mítosz kering. Például hogy a honfoglalással hoztuk be, illetve hogy a román kommunista diktatúra ki akarta írtani, mint magyar kutyafajtát. Vajon miért keringenek róla ilyen történetek?

Bödők Gergely szerint valószínűleg azért, mert idehaza is szeretjük a mítoszokat. „Tulajdonképp nincs ezzel semmi baj, a mítoszok identitást tudnak adni. De komoly ismereteket ezekre alapozni nem szabad. Az erdélyi kopó a legritkább magyar kutyafajta, ráadásul évtizedekre feledésbe merült a léte, és majdnem ki is halt. Ez önmagában kölcsönöz a fajtának egy különleges varázst.

Az erdélyi kopó szép, elegáns, arisztokratikus megjelenésű kutyafajta.

Közepes testfelépítésű, arányos, izmos, ruganyos. Jellemzően nagyon szívós, amiért sokat tud futni a vadászatokon, akár ötven-hatvan vagy még több kilométert is. Viszont amilyen robbanékony a vadászatokon, annyira jó családi kutya otthon. Mintha átállítana az agyában egy kapcsolót. Mindkét kutyánk végtelenül nyugodt, ha túl vagyunk a napi sétán jóformán egész nap csak fekszenek. Fölöslegesen sohasem ugatnak, a gyerkőcünket szeretik. Társasházi körülmények között is remekül lehet velük együtt élni, mert igazodik a ritmusuk a család ritmusához. Persze a kutyák a rítusok és a kiszámíthatóság rabjai: ha minden nap reggel hétkor mész velük sétálni, akkor azt várni fogják, nincs kihagyás, nincs késés, felkeltenek. Az óraátállításokat ezért nem különösebben szeretjük.”

Nem csak a sétához kell korán kelni. Hanem a vadászathoz is. Az erdélyi kopó a klasszikus főúri hajtóvadászatok kutyája volt, de ma is vadásznak vele. Hajnalban indul a hajtás. „Adott jelre, a vadászatvezető engedélyére engedheted csak el a kutyádat. Erdélyi kopóból négy-öt kutya is teljesen elég egy vadászathoz, de azért ennél több szokott lenni.” A kutyák elviharzanak, a vad nyomát fürkészve szinte „kilőnek”. Ha van a területen vad, azt meg fogják találni. Ezután jön a kopós vadászat igazi lényege, a hajtás, amit ez a kutya egyfajta magas frekvenciás hangon csaholva művel. Bessenyei György szerint a kopók „jajdulnak”.

Messziről és messzire hallatszik, ennek köszönhetően tudható, hogy merre halad a vad és vele kutyád. Ha a vad elfáradt, megáll, ilyenkor a kutyák egy mélyebb hangot kiadva „állják a vadat”, azaz lényegében biztonságos távolságot tartva körülállják és ugatják. A kopós vadászat gyalogvadászat, gyors lábat, erős fizikumot igényel. Régen a gyors lábú és a terepet kiválóan ismerő vadásznak ezért esélye volt a vadat utolérni és a zsákmányt elejteni. Ma jellemzően a felállított puskások sora felé hajtják a kutyák és a hajtók a vaddisznót.

Egy vadászat során, a két-három nagyobb hajtás alatt mindössze párszor találkozol csak a kutyáddal. Mivel a kopó messze van tőled, akár kilométerekre, a néhány száz éves tenyésztés folyamán kialakult természetes ösztönére hagyatkozik, azaz a gazdája jelenléte nélkül kénytelen önálló döntéseket hozni. Te a hajtókkal egy kötelezően meghatározott irányba mozogsz az erdei terepen, magadban meg imádkozol, hogy ne legyen a kutyádnak semmi baja. Ami ugyanis távol folyik az élet-halál harc – mesél Bödők.

A vaddisznóra való vadászat komoly dolog, az „erdei” nagyon gyors, nagyon dühös, a vadkanok élesre fent agyarai és az akár 150–200 kilós súlyuk miatt is veszélyes ellenfelek. A kutyának ezért gyorsan fel kell tudnia mérni a helyzetet, a terepet, a konda többi tagjának és más kutyáknak a mozgását. Mindezt az űzés közben. Ha téved, egy pillanatra kihagy, vagy túl vakmerő lesz, komoly sebeket szerezhet, a hiba akár az életébe is kerülhet. „Még csak három éve járok vadászatokra, de már láttam szörnyű sebeket. Mi viszont eddig még szerencsére mindig megúsztuk.”

Az erdélyi kopó ma is a legveszélyeztetettebb magyar kutyafajtánk, belőle van a legkevesebb:

alig van több belőle az egész Kárpát-medencében ezer példánynál. Ebből körülbelül öt-hatszáz van itthon és négy-ötszáz lehet Erdélyben. A fajta ma sem túl divatos, 1991-ben 316 példányt törzskönyveztek belőle, húsz évvel később viszont mindössze hatvannyolcat.

Vadászat

Társasági rekordbak Ibrányban

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságnál rendkívüli élményben volt része Czina Ferenc vendégnek és kísérőjének, Vigh Sándor vadászmesternek. Az idei vadászati idény kezdetén, néhány órányi sikertelen bakra történő cserkelés után, a vendég már javasolta, hogy térjenek vissza a vadászházhoz és a nap második felében kíséreljenek meg elejteni egy 500 gramm fölötti őzbakot. 

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Végül megegyeztek, hogy tesznek még egy utolsó reggeli próbát, mindkettőjük által jól ismert területrészen. Sándor az idény előtti megfigyelései alapján tudta, hogy a kiszemelt területrészen két szép bak is található, amelyek jól tartják helyüket. A két bak közül az egyiket kiemelkedő agancsúnak tartotta, amely már látszott a téli etetéskori felrakásból is, de ekkor még nem tudta, mennyire igaza lesz.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A területre érve, a gépkocsiból kiszálltak majd egy domboldalon cserkeltek és óvatosan, éppen csak a fejüket kidugva várták, hogy a szokásos búzatáblában meglássák a kiszemelt bakot. Aznap reggel kivételesen egy őzet sem láttak a búzatáblában. A rutinos vadászmesterben elkezdődött keringeni a csalódottság érzése. Egyszer csak a búzatáblából felállt egy suta, egy gida, egy barkás bak, még egy barkás bak, mégy egy suta gida és még egy suta. Sándor már ekkor tudta, hogy nem lesz itt a bak.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A kis rudli lassan elvonult, majd a vadászmester és vendége épp menni akartak, amikor Ferenc elnézett jobbra, egy 4-500 méterre lévő lucernatábla irányába, amiben  meglátott egy őzet. A vadászmester a spektívjével  megállapította, hogy egy suta. Ez bizalommal töltötte el, mert korábban a megfigyelt bak, mindig egy sutával mutatkozott, feltételezte, hogy ott lesz a bak is, de azt nem látták. Egyszer csak észrevették, ahogy a tavaszi napfény megcsillan a nagy bak agancsának a végén. Beültek a terepjáróba, hogy közelebb érjenek, de ekkor elindult a suta, majd felállt bak és követte a sutát. Szerencsére nem elfelé mentek, hanem a vadászokhoz közelítettek, a szokásos búzatáblájuk felé. Mindössze 40-50 méterre az őzek felé, volt egy fasor, ami mellett a vadászok már takarásból tudtak közelíteni. Megállt a suta és megállt a bak is. A vendég kiszállt és gyalog folytatta az útját, míg a vadászmester gépkocsival gurult lassan tovább mellette, amíg elértek egy nyiladékot, aminél a vendég jelezte, hogy megfelelő lesz a biztonságos lövéshez.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

A vendég a lőzsákot felhelyezte a géptetőre. Az útközben Sándor végig követte a bakot, hol szabad szemmel, hol távcsővel, így tudta, hogy megtalálták a vágyott bakot, amely végig követte a sutát. Azonban a fasori fák takarása miatt a vadászmester nem látta a bakot, csak a sutát, így annak jelzéseire figyelt. Évek óta visszatérő, jó lövő vendége eleresztette a lövést, a becsapódás jól hallható volt. A suta elugrott balra, majd kis idő múlva visszafordult és lefelé nézett. Ekkor már Sándor biztos volt benne, hogy sikerrel jártak. A vendég elindult a nyiladékon keresztül a rálövés helyére, a vadászmester pedig a fasort megkerülve indult el. A kísérő már a fasort elhagyva egyből meglátta, hogy a bak a tarlón fekszik, a nagy kő leesett a szívéről. Amikor odaértek, hogy birtokba vegyék az elejtett vadat, mindkettőjük szeméből kicsordult egy-egy könnycsepp és egy kis ideig megszólalni sem tudtak. Ott feküdt előttük egy csodálatos bak. Ferenc élete bakjának nevezte, de Sándor kijavította, hogy egy gyönyörű, csodálatos bak, nem tudhatja, mit hoz még az élet. Ez amiatt volt, mert a vadászmester egy korábbi, szintén évekig visszajáró vendége, egy ilyen kijelentetés után, sajnálatos módon rövid időn belül elhunyt. De most Ferenc és Sándor nem búslakodtak, közösen élték meg az örömüket.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Az elejtés után közvetlenül 550-600 grammra becsülte Sándor a bakot, amit elsőfokon 692 gramm tömegűre, 6 éves érettre és 174,1 CIC pontra bíráltak. A végleges trófea bírálatot másodfokon, az Országos Trófeabíráló Testület fogja meghatározni. Ez a bak a társaság történetének legnagyobbika, amellyel a nyugdíjba vonuló Vigh Sándor megkoronázta az elmúlt 17 éves vadászmesteri karrierjét, amely során több, mint 500 bak sikeres elejtésében működött közre, az általa kísért vendégek nagy örömére. „Életem egyik legszebb vadászélménye volt.”, zárta beszámolóját a vadászmester.

Fotó: Nimród ’96 Vadásztársaság – Agro Jager News

Vadászmesterünk a tagság felé tartott szakmai értékelésében kihangsúlyozta, hogy véleménye szerint a bakok tömegét három fő dolog befolyásolja. Az első a genetika. A második a változatos növény kultúra, pillangós- és kalászos növények valamint kukorica és napraforgó is található az adott terület részen. A harmadik pedig a vadnak biztosított nyugalom, amelyet a lehető legkisebb mértékben történő vadásztatással lehet biztosítani egy-egy ilyen kiemelkedő területrészen. Biztos abban, hogy a suta aznap reggel megérezte, hogy bakja a kiszemelt és emiatt nem volt a kiskora óta tartott búzatáblában. Vadászmesterünk érvelését mi sem bizonyítja jobban, hogy  a tavalyi évben ugyanezen a területen, ugyanígy Czina Ferenc, egy 547 grammos bakot hozott terítékre.

Üdv a vadásznak és tisztelet a vadnak.

 

Az ibrányi Nimród ’96 Vadásztársaság rövid bemutatása:

Vadásztársaságunk Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Nyíregyházától északra található, a Tisza partján. Társaságunk 11.835 hektár területen folytat vadgazdálkodást, amely a Tiszamenti Vadgazdálkodási Tájegységhez tartozik. A terület jellegzetes alföldi, erdő foltokkal tarkított mezőgazdasági terület, amely esetünkben kiegészül a Tisza parti ártéri erdősávval, kifejezetten apróvadas és őzes tájnak tekinthető. A  megfelelő élőhely kialakítására nagy gondot fordítunk, a területen több magaslest, őz és fácán etetőt és itatókat hoztunk létre, amelyeket folyamatosan karbantartunk, fejlesztünk és nagy hangsúlyt fektetünk a téli etetésre is. Ennek a munkának köszönhetően fejlődik az őz állományunk is, a legutóbbi vadászati idényben az elejtett bakok közül 3 arany, 6 ezüst és 13 bronz érmes lett. A bakok selejtezésére kiemelten figyelünk, ennek köszönhető, hogy az elejtett bakok 30%-a 300 gramm alatti selejtbak, ami mellé párosul 20%-nyi 400 gramm fölötti trófea tömegű és évi 3 darab 500 gramm fölötti, kiemelkedő bak is. Az elmúlt 5 évben (2019-2023) 432 őz bak került elejtésre tagjaink, valamint belföldi és külföldi vendégeink által.

Társaságunk egy nagyon szép állapotú, kényelmes, jól felszerelt, csendes helyen elhelyezkedő vadászházzal rendelkezik, amelynek vendégszobáiban 6 vendéget tudunk elszállásolni, a nagyterme pedig lehetőséget biztosít különböző (önkormányzati, társasági és családi) rendezvények megtartására.

Társaságunk minden évben nevel 1000-1200 darab fácánt is, a vadászházunk mellett kialakított volierben, amelyek 75%-a visszavadászásra kerül, 25%-ával pedig az apróvad állományt erősítjük.

 

Írta és fényképezte: Bárány Péter, a Nimród ’96 Vadásztársaság titkára

 

Az ibrányi székhelyű Nimród ’96 Vadásztársaságról további információ itt érhető el

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A hangtompítók vadászat során való engedélyezése, hirtelen számos kérdést vetett fel a vadászok körében. Mi legyen a régi, kedves fegyverekkel? Nem változik-e meg a jól bevált puska működése? Vegyünk-e újat? Egy olyan fegyverre, ami jól bevált, amin nem található menet, arra csakis szakemberrel vágassunk menetet, hiszen hangtompítót csak így tudjuk megfelelően rögzíteni és biztonságosan használni. Ma már az új fegyvereket menettel hozzák forgalomba, de mit lehet kezdeni a régebbi típusokkal és egyáltalán milyen lehetőségeink vannak? Megannyi kérdés! Ezzel kapcsolatosan a FROMMER Fegyverbolt budapesti, Szenes Iván téri üzletében működő, állandó fegyverműhelyét kerestük fel, ahol Tibori Ádám fegyverműves készségesen válaszolt is a kérdéseinkre.

Menetvágás egy Mauser márkájú golyós fegyverre.

Mitől függ, hogy vágathatunk-e menetet egy fegyver csövére?

Elsőként függ a cső állapotától, mennyire használt a cső, mert, amennyiben a végét járja, nem érdemes ezt a műveletet elvégezni. Látni kell, hogy a csőnek mekkora a falvastagsága és meg kell mérni, hogy melyik menetet bírja el biztonságosan. Meg kell vizsgálni, milyen hangtompítót szeretne a vadász, ezért azt javaslom, hogy olyan szakemberhez forduljon, aki teljesen tisztában van azzal, milyen menetekkel hozzák forgalomba a hangtompítókat és a vágyott típust milyen menettel gyártják.

Fontos, hogy a mentet szakember tervezze meg és vágja rá a csőre.

Mit vizsgáltok?

Legelső az, hogy milyen kaliberű a fegyver, azután jöhet csak szóba a hangtompító. Itt a FROMMER-ben széles választékot tudnak a kollégák bemutatni. Ebben nagyon szerencsések is vagyunk, mert az értékesítőkkel szemben található a műhely, tehát csak át kell lépjek az üzletben a polcokig és máris be tudom mutatni a termékeinket. A menetválaszték egyébként széles, de a csőfal vastagsága mellett az anyagminőség is fontos. A fegyvergyártók az új fegyverek esetében a közkedvelt meneteket vágják a csövekre, de a kérdés a régi fegyverek esetében a legkényesebb, hiszen egy hibás menetmetszést a legritkább esetben tudunk javítani. Gyakorlatilag nem is lehet, mert sok esetben már annyira elvékonyodik az anyag, hogy le kell vágni.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Ilyen is előfordul?

Fontos kiemelni, hogy fegyverhez csak vadászpuskaműves vagy fegyvermester nyúlhat és megdöbbentő, de nagyon sok elkeseredett vadász érkezik hozzánk. A legnagyobb és leggyakoribb probléma a ferdén metszett menet, ezzel találkozunk a legtöbbet, majd jön az irányzék előkészítés. Egyszerűen arra vágják rá a menetet. Ezzel gyengül a menet is és mit ne mondjak, a műszaki hiányosságai mellett esztétikai kívánnivalókat is hagy maga után.

Mi történik, ha elvékonyodik a csőfal?

Nagyon egyszerű. Lövéskor expanzió lép fel, amely a elvékonyított cső esetében csőtágulást okoz. Az elvékonyított csőre tekert hangtompítót ilyenkor többet nem tudjuk letekerni, mert beledagad a menet. Magyarul kitágul a puskacső és le kell vágni. Mindezeken túl rendkívül balesetveszélyes is.

Az esztergálás alatt a cső.

Említetted, hogy megvizsgáljátok a fegyvert. Műszeresen is?

Korábbi, a FEGYVERMESTER rovatban foglalkoztunk már a csövek vizsgálatával. Ha jól emlékszem, a fegyvervásárlások kapcsán. Korábbi cikkünk itt érhető elFEGYVERMESTER: Majd a következő lövés kiviszi c. korábbi ckkünk idekattitnva érhető el! ) Megjegyeztük azt is, ha valaki fegyvert szeretne vásárolni, lehetőség van a fegyver átvizsgálására is. A metszés előtt ugyanilyen endoszkópos kamerát engedünk a csőbe és megvizsgáljuk a cső állapotát belülről is. Ha rossz a cső, nem javasoljuk, de amennyiben a fegyver jó állapotban van, akkor azért azt tanácsoljuk, hogy fődarab cserével szerelünk fel egy vadonatúj csövet. Vastag csővel érkeznek a csövek, 30-as átmérővel, amelyeket azután kontúrozunk és profilra esztergálunk. Akkor már úgy készül minden, hogy a hangtompítót is fel tudjuk szerelni.

 

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Alapesetben mennyi időt igényel egy esztergálás?

Beérkezik a fegyver, átnézzük, átvesszük, a megrendelő elmondja az igényeit és már keressük is a megoldást. A bontás, előkészítés nem szokott sok időt igényelni, alig egy óra alatt készen vagyunk. Mindent leszerelünk, csak a csupasz cső marad. Tehát, ha hétfőn leadják, akkor általában szerdán már a barnítást is elvégeztük. Visszaszereltünk mindent és nincs más dolga a vadászoknak, mint feltekerni a hangtompítót és elindulni a lőtérre.

Digitális programozású automata esztergagépekkel dolgoznak.

Tudsz adni néhány tippet a használatához?

Durván 5-6 lövésből be tudja lőni egy rutinos vadász. Régóta forgalmazzák már a ballisztikai tornyos céltávcsöveket. Mielőtt eltekernénk a távcsöveinket, jelöljük be milyen pozícióban állt, ilyen céltávcsövek például KONUS LZ30-as modelljei, amelyek közkedveltek a vadászok körében is. A Hikmicro termékei pedig már elektronikusan is mentik a beállított adatokat, ugyanis ballisztikai programozásúak, amik lehetővé teszik több beállítás elmentését. Ezek a korszerű céltávcsövek fejlett technológiával kerültek piacra. Már elérhető a hőkamerás céltávcsövünk is, szóval olyan kor előtt állunk, amely leginkább a dúvadvadászat reneszánszát vetíti előre. Hívjanak fel bennünket, álljanak meg itt a Szenes Iván téren. Nézzenek be hozzánk! Látogassanak el a honlapunkra. Címünk

Frommer Fegyverbolt

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Fényképezte: Tibori Ádám fegyverműves – FROMMER Fegyverbolt

Agro Jager News

Tovább olvasom

Természetvédelem

Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, az Északi-középhegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.

Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.

Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.

Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!

A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.

Barnamedve az Északi-középhegységben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera

A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére az Északi-középhegységben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs az Északi-középhegységből.

Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs

Tovább olvasom