Vadászat
Betett a koronavírus az afrikai vadászatnak
AFRIKA | Az afrikai szafari legendája minden változás ellenére ma is él, a földrész most is ugyanúgy rabul ejt, mint száz évvel ezelőtt – mondta Kondor Imre hivatásos vadász. A szakember 1990-ben lépett először Namíbia földjére és azóta hetvennégy alkalommal ingázott, csoportokat kísérve vadászszafarikra, fotózásokra, korábban még óceáni horgászatra is, illetve körutazásokra. Ám a turisták koronavírus miatti elmaradása miatt, veszélybe kerülhet a vadállomány fenntartása és védelme, borulhat a felelős vadgazdálkodás.
A soproni egyetemen végeztem, de eszembe sem jutott irodai mérnöki beosztást vállalni. Így lettem állami kerületvezető erdész a Sárvár melletti Bajtiban, de kísérővadászként tevékenykedtem például a Bakonyban és Gemencen, Zalában is.
Hogyan került kapcsolatba Afrikával?
Negyven évvel ezelőtt kerültem az Alpokaljára, ahol a legnagyobb Vas megyei vadásztársaság 25 ezer hektáros területéne irányítása lett vadászmesterként a feladatom. Törzsvendégünk lett többek között az Osztrák Gyáriparos Szövetség Vadásztársasága, a Jeruzsálemi Szent Lázár Lovagrend Vadásztársasága, a Rotschild család, gróf Merán Fülöp és herceg Esterházy Pál.
Itt ismertem meg egy Afrikában élő osztrák üzletembert, az SCI, azaz a Nemzetközi Safari Club Afrika szekciójának vezetőségi tagját, illetve a namíbiai Omatako Big Game Safaris és a botswanai Blue Diamond Enterprises Safari vállalkozások tulajdonosát. Az úr alaposan feladta a leckét. Addig mondogatta, hogy látnom kell, „mi hogyan csináljuk Afrikában”, míg 1990-ben kaptam tőle egy táviratot: most vagy soha, ugyanis vadvédelmi konferenciát szervez az SCI.
Nem örült? Hiszen ezt várta!
Dehogynem, csak épp építkeztem, ráadásul az első önálló vadászati vállalkozásom szervezésébe is belevágtam. Persze tudtam, ha a ziccert kihagyom, soha nem jutok ki. A magyarok közül elsőként vágtam neki 1990. október 9-én az Air Namíbia Frankfurtból induló „Etosha” nevű Boeing 747 Jumbo fedélzetén a nagy útnak. Egy nappal később már Namíbia földjét tapostam. Amikor épp nem – az amúgy roppant érdekes és tanulságos – előadásokat hallgattam, igyekeztem minél több vadásszal megismerkedni. Egyre többet kirándultunk, így lett fantasztikus utazás a konferencia utáni két hét.
Vadászott is?
Igen, ekkor már volt erre lehetőség. Ráadásul önállóan. Közben ismerkedtem a tereppel. Így indult az afrikai kalandom.
Az első afrikai zsákmány 1990-ben
A kontinens olyannyira rabul ejtett, hogy elvégeztem a vadgazdálkodási szakképzést, majd 1996-ban a dél-afrikai egyetem vadvédelmimenedzser-képzését is, ahol a Professional Hunter, azaz a hivatásos vadász képesítést is megszereztem.
Ön hány nyelven beszél?
Az angolt és a németet hoztam magammal. Mára megtanultam afrikaans nyelven, kicsit ismerem a sonát és a kwangalit is.
[…]
A vírus miként rendezte át a vadászati üzletágat?
Afrikában a külföldi vendégvadászok elmaradása, a bevételek kiesése miatt sok vadgazdálkodó és nemzeti park súlyos gondokkal küzd. Veszélybe kerülhet a vadállomány fenntartása és védelme.
A vadászterületek tulajdonosai és a vadállomány kezelői fizető külföldi vadászvendégek hiányában arra kényszerülnek, hogy a hasznosításra tervezett vadmennyiséget saját maguk dolgozzák fel és értékesítsék a bőrrel együtt, hogy a túléléshez bevételhez jussanak. Szomorú helyzet. A közvetlen értékesítés lényegesen kevesebb, mint az elmaradt vadászati bevétel, annak csupán töredéke.
A dél-afrikai Kwazulu-Natal tartományban egy törzsi tulajdonban lévő kis 12 ezer hektáros nemzeti park 400–800 db impala és nyala kilövését és vadhúsként való értékesítését kezdte meg, hogy a vadállomány fenntartásához valamelyest bevételhez jusson.
Mekkora bevételi összeget jelenthet ez?
Impala példával szemléltetem: az értékesítésre szánt mennyiség az impala- és nyalaállománynak mindössze körülbelül tíz százalékát teszi ki, amit ezen vadfajok szaporulata könnyen ellensúlyoz. A nyers, darabolt vadhúst 60 rand/kg áron (körülbelül 1050 forint) értékesítik, a félkész termékek (hamburger hús, kolbászhús, vagdalt-darált hús) 30–50 rand/fél kilogramm áron kaphatók.
Ez így lényegesen olcsóbb, mint a közkedvelt bárányhús, ezért értékesítési gond nincs, a kereslet nő. Ennek ellenére számítani kell az árak csökkenésére, mert ha a többi nemzeti park – köztük a nagyok, Etosha, Bwabwata, Krügerpark, Kalahari-Gemsbok, Pilanesberg – is rákényszerülnek a vadállomány egy részének hús formájában való értékesítésére, ők minden bizonnyal hatalmas mennyiségeket dobnak piacra.
Az orvvadászat mekkora kárt okoz? Ezt sem állította meg a vírus?
A COVID-19 miatti beutazási tilalmak következtében jelentősen csökkent az Afrikába utazó külföldi vadászok száma. Ezért, mint mondtam, csökkent a helyi lakosság vadászatból származó bevétele, csökkentek a munkalehetőségek és a vadhúsjuttatások is.
Ahol a kormányzat és a vadgazdálkodók nem gondoskodtak a helyi közösségek élelmezéséről, ott sokan élelemszerzés céljából orvvadászni kezdtek.
Nem elsősorban lőfegyverrel, hanem visszatértek az ősi módszerekhez, a lándzsához, az íjhoz és a különféle igen rafinált csapdákhoz. Mivel a csapdák önműködőek, nem szelektívek, súlyos veszélyt jelentenek az emberekre, az állatoknak pedig elképzelhetetlen szenvedést okoznak. Ezek felderítése azonban nehéz és rendkívül veszélyes, mivel álcázva vannak. A hatóság emberei az életük kockáztatásával derítik fel és semlegesítik ezeket a veszélyes eszközöket.
Mi a helyzet a hatalmas vitákat kavaró elefántagyar-feketekereskedelemmel?
Az elefántagyar illegális kereskedelmét és az árait nagyban letörné, ha az országok a tulajdonukban lévő óriási állami elefántagyar-készleteket forgalomba hozhatnák. Rögtön nem volna értelme a kockázatos orvvadászatnak és csempészetnek! Sok ország évek óta kérelmezi már ezt, de a nyugati „állatvédő szervezetek” befolyása alatt lévő CITES (Washingtoni Egyezmény) ehhez nem járul hozzá.
Olyan „sötétzöld” szervezetek, kormányok, delegáltak döntöttek az afrikai emberek és vadvilág fenntartása ellen, akik a SADC-országok (Dél-afrikai Fejlesztési Közösség – 14 tagországgal) eredményes vadvédelmét még soha egyetlen fillérrel nem támogatták. És ők papolnak felelős vadvédelemről?
Jelenleg több mint 36 000 vadon élő állat és növény kereskedelme szabályozott. A valós helyzet megismeréséhez a lábukat soha be nem tették azon közösségek területére, ahol az emberek az elefántokkal, a vadvilággal együtt élnek. Ez a kiindulópont.
Akkor ebből nem sok jó származik? Nem szigorodnak a feltételek?
A hozzá nem értő, oktalan, értelmetlen tiltások több kárt okoznak, mint hasznot. Az elefántot, mint fajt védő intézkedések már régóta megvannak és az ellenőrzés szigorú. Az igazi veszélyt a kívülről jövő szakszerűtlen, amatőr beavatkozások jelentik és a „fejlődés”, az élőhelyek zsugorodása.
Mit gondol az állatvédők mozgalmairól, tiltakozásairól, különös tekintettel az elefántokkal kapcsolatban?
A kérdést messzebbről kell megközelíteni. Az elefántok Namíbiában is erős túlszaporodásban vannak, a fenntartható 20 ezer elefánttal szemben mintegy 30–32 ezer darab él a bozótvadonokban, ahol a növényzetben és az élővilágban óriási károkat okoznak, veszélyeztetve más állatfajok létfeltételeit is.
Namíbia tagja a Washingtoni Egyezménynek, amely évente 100–120 elefánt vadászattal való hasznosítását engedélyezi az állományból.
Ez nyilvánvalóan túl kevés, hiszen az éves szaporulat ezres nagyságrend. Ezért Namíbia kérelmezte a vadászattal hasznosítható éves kvóták felemelését. A szomszédos országokban is hasonló mértékű a túlszaporodás, ezért Botswana, Zimbabwe és Zambia is kezdeményezte ezt. Az elefántok mára több száz kilométerrel kitolták elterjedésük határát a 25–30 évvel ezelőttihez képest. Ezzel együtt természetesen a károkozás, az ember–állat-konfliktusok határait is
Milyen eredményt sikerült elérni?
Elutasították a kérelmet a különböző vadászatellenes, „állatvédő” szervezetek NGO-k, zöldpárti politikusok és celebek nyomására. A namíbiai kormány ezért úgy döntött, hogy a veszélyeztetett helyeken tartózkodó több elefántcsoportot, összesen 170 elefántot, olcsón felajánl megvételre ezeknek a hatalmas költségvetésből, adományokból gazdálkodó állatvédő szervezeteknek, milliomos celebeknek vagy akárkiknek.
A vevő a megvásárolt elefántokat befoghatja, elszállíthatja és a saját birtokán elhelyezheti. Netán odaajándékozhatja olyan más, alkalmas élőhelyekre, ahonnan az elefánt kipusztult vagy létszáma vészesen lecsökkent. Pont, ahogy ezt az állatvédők hirdetik.
Milyen eredményre számít?
Tudom mi történik. Semmi! Korábban a szakminisztérium egy példány fekete orrszarvúbika és tíz fokföldi zsiráf élve történő értékesítését ajánlotta fel! Az „állatvédő NGO-k” mindkét vadfajt kihalással fenyegetettként hirdetik és siratják. Ez persze a legkevésbé sem igaz Afrika déli részén. Tudja hányan jelentkeztek?
Öntől szeretném hallani…
Senki! Nem kellettek a tisztelt állatvédőknek, hogy megmentsék őket. Hol vannak, hol voltak? Az elefántokért sem fog, bármilyen olcsók is azok. Nem 170, de egy kisebb elefántcsapat befogása és elszállítása is olyan hatalmas munkával, vesződséggel és főleg olyan horribilis költségekkel jár, hogy nem lesz aki vállalná.
Miért nem?
Mert igaz ugyan, hogy a nagy nemzetközi állatvédő szervezetek iszonyatos összegű, hiszékenyektől összetarhált pénzekből gazdálkodnak, de azoknak a pénzeknek „jobb helye van a vezetők, szakértők” fényűző afrikai életvitelének finanszírozásában, luxus-hotelszámlák, ultramodern terepjárók és a vadászatellenes propaganda költségeinek fedezésében. Az elefántok nem érdekesek, ők várhatnak!
A költségek mekkorák?
Elefántonként akár egy euró is ajánlható. De egy elefánt élve befogása, rakodása és szállítása akár tízezer euróra is rúghat darabonként! A legkisebb elefántcsoport létszáma is több tucat, ugyanis csak csoportonként lehet elszállítani. A költség kapásból háromszázezer euró. Ehhez jön még az új élőhely költsége, amelynek legalább 30 ezer hektárosnak kell lennie és alkalmassá kell tenni az elefántok számára.
Botswana tavaly 400 elefántot adott el így. Egyet sem az „állatvédők” vettek meg, hanem a kínai kormány.
A kudubikák kemény harcot vívnak, akárcsak a mi itthoni szarvasbikáink. A hatalmas, dugóhúzószerű szarvak éppen olyan kibogozhatatlanul akadnak össze, mint a szarvasagancsok. Az eredmény mindkét fél számára a keserves halál. Így járt ez a két ifjú legény is. Kár értük.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Fotó: Mizsei Bernadett – OMVK
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK
Vadászat
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
Több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény
Május 17-ától, majd 2025. január 1-jétől több ponton változik a Vadgazdálkodási törvény (Vtv.). A jogszabályban egyebek mellett módosulnak, pontosításra kerülnek, valamint kiegészülnek a kerítéstelepítésre, a nemkívánatos fajok egyedeinek elejtésére, a zárttéri vadtartásra (különösen a vadaskertekre) vonatkozó előírások. A törvény 2025. március 1-jétől opcionálisan lehetővé teszi az „elektronikus beírókönyv” használatát a papíralapú adminisztráció helyett.
Ábra: OMVK
A tartós telepítésű kerítések létesítéséhez kapcsolódó szabályok legfontosabb újdonságai:
- az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladhatja meg;
- a vad természetes életfeltételeinek, jellemző mozgásirányának biztosítottnak kell maradnia,
- a kerítésnek műszaki jellemzői alapján alkalmasnak kell lennie a vadkár elleni védekezésre,
- feltétel, hogy a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel ne legyen biztosítható.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
A kerítés építését – noha volt más irányú gazdálkodói kezdeményezés – továbbra is csak akkor engedélyezheti a hatóság, ha az érintett vadászatra jogosult hozzájárult ehhez.
Új rendelkezésként épül be a jogszabályba, hogy a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj egyedei – a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervtől függetlenül vagy annak hiányában is – vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthetők. Az elejtésnél a szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.
Szintén új szabály, hogy az éves vadgazdálkodási terv akkor is teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg.
2025. március 1-jétől minden vadászatra jogosult használhat elektronikus vadászati naplót és teríték-nyilvántartást („e-beírókönyvet”) a papíralapú helyett. Az ilyen szoftvereket az arra kijelölt szervezet fogja bevizsgálni, és az eredményeket honlapján közzéteszi. A további részletszabályok a Vtv. végrehajtási rendeletének módosítása tartalmazza majd.
A vadaskertek tekintetében a változások egyebek mellett a hatósági felügyeletre, az alhaszonbérletre, az adminisztrációra és a kertekben tartható állománynagyságra vonatkozó rendelkezéseket érintenek.
A Vtv. módosításáról a jogszabályalkotó Agrárminisztérium folyamatosan egyeztetett a vadászati érdekképviseletekkel, miként a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet szükségessé vált módosításával kapcsolatban is kikérte, kikéri a véleményünket és javaslatainkat. Ezúton is köszönjük a szaktárcának – úgy is, mint stratégiai partnere – a proaktív hozzáállást és meglátásaink figyelembe vételét!
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
***
A Vtv.-t is módosító, az Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény a Magyar Közlöny május 9-ei, 52. számában jelent meg.
A követhetőséget segítve egységes szerkezetben, a változásokat korrektúrával kiemelve közzétesszük a Vtv. május 16-áig hatályos szövegét. Ezt ide kattintva töltheti le.(Microsoft Word formátum)
A Vtv. mindenkor hatályos állapota ide kattintva érhető el a Nemzeti Jogszabálytárban.
Forrás: OMVK
A megyei vadásznapok kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a kiváló teljesítményt nyújtó vadásztársak áldozatos munkáját, több esetben évtizedes szolgálatát a tágabb közösség előtt is méltassuk, illetve elismerjük. Az idei első vadásznapon hét vadásztársunk részesült kitüntetésben:
Árvai István. Fotó: Gyurom János – OMVK
Árvai István a Magyar Vadászatért Érdemérem kitüntetést vehette át Győrffy Balázstól és Takács Szabolcstól. Árvai István a Hajag Vidéke Vadásztársaság alapító tagja, 1997 óta. Veszprém Vármegye egyik meghatározó és mindenki számára példaként említhető, kimagasló emberi tulajdonságokkal rendelkező vadásza.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Az Országos Magyar Vadászkamara a hivatásos, valamint a sportvadászok önkormányzattal rendelkező, közfeladatokat, továbbá általános szakmai érdekképviseleti feladatokat is ellátó köztestülete, (Ábra: OMVK)
A vadászat iránti elkötelezettsége szinte egész életútját végig kísérte, számtalan kimagasló vadászati pozíciót töltött b,e és minden esetben kimagasló munkát végzett. Vadásztársaságánál 2002-től 2012-ig, egy évtizeden át vadászmesterként tevékenykedett, meghatározó szerepe volt a társaság fejlődésében és gyarapodásában.
2012-től 2024-ig a vadásztársaság Ellenőrző Bizottságának elnöki teendőit látta el, ebben a választott funkciójában is egy előremutató, tenni akaró, kompromisszumkészséget mutató vadásztársat ismerhettünk meg.
2024-től aktív vadászati tevékenységét már nem gyakorol, de ennek ellenére a Hajag Vidéki Vadásztársaság tiszteletbeli tagjává fogadta.
Árvai István aktív szerepet vállalt a Veszprém Vármegyei Vadászkamara életében is. A Kamara megalakulásától kezdődően 2009-ig Sportvadász Alelnöki tisztséget töltött be, de mai napig is Vármegyei küldöttje a Kamarának.
Munkásságát 2003-ban Nimród Vadászéremmel, 2008-ban a Vadászkamara Aranyérme kitüntetéssel ismerték el.
A Hubertusz Kereszt kitüntetéseket Pap Gyula és Áldozó Tamás adta át:
Fejes Dezső 1958-ban született Magyargencsen. Édesapja is vadászember volt. Akkoriban a terület inkább apróvadas jelleggel bírt. Nagyon sok közös vadászélményt éltek meg együtt.
A Hertelendy vadásztársaság elődjénél, a Rába-Marcalközi vadásztársaságnál megüresedett hivatásos vadászi állást 1986-tól 2023 nyaráig, azaz nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Az elmúlt 38 évben szerves része lett a vadásztársaság vadászatainak, és vadászat szervezésének. Sok kapitális gímbika és remetekan elejtésénél adta meg a vadnak járó végtisztességet. 2022 óta a társaság vadászmestereként is tevékenykedik. Kiemelkedő vad-, és területismeretét a mai napig tudja kamatoztatni a kísérések alkalmával.
Fotó: Gyurom János – OMVK
37 évi áldozatos, a Hertelendy vadásztársaság érdekeit figyelembe vevő munkájáért a Hertelendy vadásztársaság vezetése Hubertus kereszt gyémánt fokozata kitüntetésben részesíti.
Baki Zoltán 1980-ban született Pápán. Családjában senki nem vadászott, de a mező, erdő, és a természet szeretete mindig közel állt családjához.
Mezőgazdasági középiskola elvégzése után a Nyugat-magyarországi Egyetem Mosonmagyaróvári Karán szerzett agrármérnöki képesítést. Ekkor még a horgászat ált közelebb szívéhez.
Baki Zoltán. Fotó: Gyurom János – OMVK
Az egyetem elvégzése után Nemesszalókra került állattenyésztési vezetőnek, ezen évek alatt vált vadásszá.
A Magyargencs, Kemeneshőgyész területein működő Hertelendy vadásztársaságnál először bérlő, majd teljes jogú tag lett. 2017 óta látja el a vadásztársaság gazdasági vezetői pozícióját. Sikeres vadász és kísérő. Önzetlen, a vadásztársaság érdekeit képviselő munkájáért a vadásztársaság vezetése a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetésben részesíti.
Mayer Nándor, a Hubertus kereszt arany fokozata kitüntetés birtokosa a Kislődi Hunor Vadásztársaság alapító tagja, 1990 óta aktív vadász. Jelenleg a vadásztársaság gazdasági vezetője. Önként vállalt feladatát lelkiismeretesen, nagy precizitással végzi. Számára a vaddal való törődés, a vad gondozása, etetése, megfigyelése mindenkor fontosabb és nagyobb élményt jelent, mint annak elejtése. Közvetlen, vidám személyiségével, egyedi humorával könnyen kerül a társaság középpontjába, hozzájárulva ezzel a vadászatok jó hangulatához. Nagy szerepet vállal a Farkasgyepűi Önkormányzat üzemeltetésében lévő Bakony Vadjai állandó kiállítás népszerűsítésében.
May Nándor. Fotó: Gyurom János – OMVK
Szívesen és töretlen lelkesedéssel vezeti az iskolás és egyéb turistacsoportokat, mely tevékenységével nagyban hozzájárul a felnövekvő nemzedékek, valamint a természet iránt érdeklődők vaddal és vadászattal kapcsolatos szemléletének formálásához.
A Nimród érem kitüntetéseket Győrffy Balázs és Takács Szabolcs adták át Kovács Attila, Bedő Gábor és Sipos Gábor részére.
Kovács Attila, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének erdészeti igazgatója egyetemi diplomájának megszerzése után, 2002. július 1-től kezdte meg munkáját az akkori Bakonyerdő Rt-nél, mint a Bakonybéli Erdészet fahasználati műszaki vezetője. Emellett már a kezdetektől elkötelezett résztvevője volt a Bakonyerdő Zrt. vadászati tevékenységének, aktívan közreműködött a vadkárelhárító vadászatokban és a hajtások lebonyolításában is.
2007 novemberétől 2010 decemberéig a Központban termelési, majd erdőgazdálkodási osztályvezető tisztséget töltött be.
2010-2012 között ismét fahasználati műszaki vezető volt, az akkor már az Ugodi Erdészet területeivel megnövelt Bakonybéli Erdészetnél.
2012. július 6-tól a Bakonyszentlászlói Erdészet erdészeti igazgatója lett, ahol az erdészet jellegéből fakadóan körültekintő gazdálkodásra volt szükség. A vad-és erdőgazdálkodási tevékenység során jó kapcsolatot ápolt a környező gazdákkal és vadászatra jogosultakkal is. Jelentős eredményeket ért el a zárttéri vadtartás területén, mint a gici vaddisznóskert kezelője.
2020. augusztus 1-től a mai napig a Bakonybéli Erdészet erdészeti igazgatója.
A jellemzően nagyvadas bakonybéli vadászterület gondos gazdája, munkatársai körében megbecsült vezető.
Munkája során kiemelt figyelmet fordít a terelővadászatok és vaddisznóhajtások magas színvonalú, eredményes és pontos lebonyolítására. Az erdőgazdálkodás és a vad egyensúlyának folyamatosan szem előtt tartásával gazdálkodik a rá bízott állami vagyonnal.
Kovács Attila. Fotó: Gyurom János – OMVK
Mint a huszárokelőpusztai vendégházért felelős vezető, annak a magas elvárásoknak megfelelő színvonalon való működtetésében jelentős szerepe van, amit a számos vadászvendég visszajelzése is igazol. Az egyre inkább növekvő turisztikai elvárások között is szem előtt tartja és kiemelten kezeli az objektum fő profilját. A vendégház jelenleg is zajló átalakításában is kiemelt szerepet vállal.
Képzett vadászkürtösként aktív tagja a Bakonyerdő kürtös csoportjának, szervezi és bonyolítja a kürtösök rendezvényeken és képzéseken való részvételét, a magyar vadászati hagyományok elkötelezett híve.
Munkájára igényes, azt magas színvonalon végző, nagy munkabírású, lelkiismeretes szakember. Hozzáértésének és tapasztalatának köszönhetően eredményes, gondos területgazda, mindezek mellett kiváló erdészeti igazgató.
Bedő Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK
Bedő Gábor a Marcal-Bitvaközi Vt. fővadászi teendőit látja el ma is. Dabronyi születésű, szinte egész életpályája összefüggött a természetvédelemmel, a vad szeretetével és részben a társasághoz történő kötődésével. Mindez vezetett oda, hogy ezt az életpályát választotta. 2007-ben végzett Sopronban vadgazda technikusként, és hamarosan, 2010-ben vadgazda szakmérnöki képesítést is szerzett.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
A Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnál 2007 óta van munkaviszonyban, mint hivatásos vadász, 2011-től pedig a társaság fővadásza.
Bedő Gábor meghatározó szerepet tölt be a társaság vadgazdálkodási tevékenységének irányításában, szervezi és részese a bérvadásztatási tevékenységnek, de kimagasló érdemei vannak a földtulajdonosokkal, gazdákkal való napi szintű kapcsolattartásban a vadkármegelőzés érdekében.
Mint hivatásos vadász Veszprém Vármegyei Vadászkamara küldötte, aktív szerepet vállal az új vadászok sikeres képzését illetően kihelyezett oktatások, bemutatók tartását illetően. Mindezt önzetlenül teszi.
Folyamatosan képezi magát, jelenleg vadászkürt-oktatáson vesz részt, és ha a későbbiek folyamán még a telefonját is időben felveszi, nagy sikerek előtt állhat.
Sipos Gábor 1997-től 2002-ig a szombathelyi Hermann Ottó Szakképző Iskolába járt vadász, vadtenyésztő szakra, majd vadgazdálkodási technikumot végzett.
Sipos Gábor. Fotó: Gyurom János – OMVK
2002 és 2005 között a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol agrármérnök diplomát szerzett. A főiskolai évek alatt az állattenyésztő menedzser és a vadgazdálkodási specializáció követelményeit is teljesítette.
2000 és 2005 között a Sümegi Kinizsi Vadásztársaságnál a hivatásos vadász mellett gyakorlaton vett részt, majd 2007-től itt helyezkedett el hivatásos vadászként az akkori a Bertény Vadásztársaságnál, amely később átalakult a mostani néven ismert Sümegi Kinizsi Vadásztársasággá.
Azóta is hű az első munkahelyéhez, amely reméljük, az utolsó is lesz számára, hiszen mindenki elégedett a szorgalmas és szakértő munkájával. Megbecsüli minden tagtárs, hiszen a lefontosabb neki, hogy a vadásztársaság érdekeit szem előtt tartsa, időt és energiát nem sajnálva. A vadgazdálkodás nem csak hivatása, hanem egyben a hobbija is, hiszen hihetetlen szeretettel fordul az állatok felé.
Nem elhanyagolható érdeme, hogy minden évben 20-30 gímbika, illetve 2020-ban Veszprém megye legnagyobb gímbikája az ő segítségével kerülhetett terítékre, 14,03 kilogrammal.
A vadásztársaság vezetősége büszke arra, hogy ilyen kiváló munkaerőt tudhatnak maguk mellett!
Forrás: OMVK
Fotók: Gyurom János
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Lezárult a FAO Európai Regionális Konferencia az agrár-élelmezési rendszerek megújításáról
Vadvízi harcsázás Tiszalökön
Madárfiókát találtam!
Óriásbaglyok a Börzsönyben 1. – az uráli bagoly
Vtv. módosítás – kerítések, „e-beíró”, vadaskertek
„Az utolsó dobás”
Rekordszintű búzatermés várható
Hét kitüntetett a pápai Agrárexpón
Áfonya 58. munkája
A négy kapitális harcsa
A kitartás jutalma
A jászsági öreg harcos!
Angolna horgászat a Balatonon
Termetes szürkeharcsát akasztottak Nőtincsen
Újra medve tűnt fel az Északi-középhegységben
Őzbakvadászat Kömpöcön
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak