Keressen minket

Vadászat

Lehet-e természetvédő a vadász?

Közzétéve:

Feltöltő:

0

A kérdés megválaszolásához először saját vadászénemhez fordulok, ami mögött negyvennégy év területes vadásztársasági tagság áll, legalább ezer vadászattal eltöltött nap tapasztalatával. Ennek egyötöde társasvadászat, négyötöde egyéni cserkelés vagy lesvadászat. Több százszor éjszakáztam kint egyedül, magaslesen, szalmakazalon vagy az erdei avarban, pokrócba burkolózva.

Fiatal anyamedve (a szerző felvétele)

Ami számomra fontos volt és maradt a mai napig, az a JELENLÉT, csupa nagybetűvel. Az elmagyarázhatatlan beleolvadás a környezetbe, nem látványban, hanem teljes létezésemben. Olyan éberség, amikor az ember nem figyel, hanem lát, nem szagol, mégis érti a szagok információját, nem hallgatózik, csak örömmel nyugtázza a fák, a bokrok, az erdei, mezei állatok, madarak és a bogárvilág hangüzeneteit. Ezek a természetbe merülések ősi teljességélményt jelentenek.

Az idő intenzív megélését, az állandóság kitapintását a folyamatos változás ütőerein.

És az ölőszerszám, a puska, mit keres a válladon? – kérdezheti joggal a városi, civilizált ember.

A puska az útlevél, hogy kiléphessek a lakott területek biztonságos tereiből, letérhessek a térképeken feltüntetett utakról, ösvényekről, és szigorú, rendszerszemléletű szabályok keretei között – először a vadászházban elhelyezett beírókönyvben számkóddal vagy helynévvel legalizáljam a kintlétet – lefoglaljam az adott területrészt.

A puska (vagy az erre specializált vadásztársaságoknál az íj) a vadász kezében azért is kell, hogy a kötelezően előírt felesleget, ha mód van rá, szelektíven elejtse, kiemelje az erdőből és a megművelt földekről, továbbá az értékes vadhúst előkészítve (kizsigerelve) beszállítsa a kijelölt hűtőkamrába. Ez nem humánus, és nem esztétikus művelet. Maga a természet sem humánus.

Ami a vadászatot humanizálja, az a szigorú keretrendszer, amely a legapróbb részletekig szabályozza azt.

Az egyensúlyteremtés áldozatokkal jár. Valamennyi növényevőnek megvannak a természetes ragadozói, és ez az ellentétpár a fajok fejlődésének a motorja. Az ember mindenevő, a majmokhoz, a medvefélékhez, a disznófélékhez és a rágcsálókhoz hasonlóan. A macskafélék, farkasfélék (kutyafélék) húsevők, a vadászat legnagyobb mesterei. Vannak dögevők is, a hiénák kiváló szaglásukkal, a keselyűk kivételes látásukkal vásárolják meg a már megölt élelmet a természet nagy bevásárlórendszerében. Persze a mindenevők valamennyi faja szívesen fogyasztja a húst, sőt legtöbbjük az öléstől sem riad vissza egy-egy könnyen elérhető préda esetében.

„A gyógyítást a természet jobban elvégzi (elvégezné), mint az ember” – írja Krómer István. Szép, idealista gondolat, a valóság viszont ezt időnként cáfolja. Kilenc éve Erdélyben, a Maros megyei Havad Pro Diana Vadásztársaságának külső tagja vagyok. A vadászterület 7500 hektár, a Kis-Küküllővel párhuzamos, 500–650 méter magas, kilenc falut érintő domblánc. A dombtetőket keskenyebb és szélesebb erdők borítják. A terület 45 százaléka erdő, 35 százaléka legelő, kaszáló, 20 százaléka gyümölcsös vagy szántóföld. A lakosság többsége idős ember, aki a saját parcelláin gazdálkodik. A vadállomány jó minőségű, stabil létszámú őzből, vaddisznóból és növekvő számú gímszarvasból áll.

Az állomány szabályozását folyamatosan segíti néhány farkas, az Abod környéki északkeleti sarokban meg-megjelenik a hiúz, és a 90-es évek óta egyre szaporodnak a medvék. 2000-től a vadásztársaság egy-két, 2015-ben már három medvekilövési engedélyt kapott, de a következő évtől a bukaresti természetvédő lobbi elérte, hogy megszűnjön a medve vadászata. Az eredmény: a medveállomány robbanásszerűen növekszik.

Az erdők birtokbavétele után, a gazdag élelemforrásért rákaptak a könnyen elérhető domboldali gyümölcsösökre, gátlástalanul tönkreteszik a külső zöldségeskerteket, kisparcellás ültetvényeket. A területünk közvetlen közelében már két halálos medvetámadás is történt. Így érthető, hogy a helybeli emberek elhagyják a több mint fél évezredes életterüket, beszorulnak a faluba,

megszűnik az állattartás, az önellátásuk, és a védelemre nagyon is rászoruló, kiegyensúlyozott kultúrtáj eltűnik.

Összegzésképp: a vadászat teremtésvédelem is. A vadőrök (hivatásos vadászok) nagy része szereti, érti és védi az ökoszisztéma maradékait, amit még nem teljesen hódított el az ember a természetes körforgásból. A sportvadászok mindegyike befizeti az éves tagdíját, részt vesz a vadállomány egyensúlyban tartásában, hazavihet évente egy-két süldőt vagy borjút, néhány fácánt a családi konyhára, kisebbik része azonban „igazvadász” is, aki átéli az ősi hívást, a teljesség megélésének szépségét, felelősségét, viszonzásul adja fizikai állóképességét, fáradságát, fázását, szabálykövetését, önkorlátozását.

A vadászat gazdálkodás. A természetvédelem is gazdálkodás. A mezőgazdaság és az erdőművelés is jó esetben gazdálkodás. Ez a közös fogalom jól körülhatárolható tartalmat jelöl: a gazdálkodó a kitermelt eredmény mellett felelősséggel tartozik az élő vagyon szakszerű kezeléséért és fenntartásáért.

0

Mezőgazdaság

Fájdalommal búcsúztak állataiktól a csallóközi gazdák

+1

Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban.

+1

Published

on

+1

Mostanra egyre több települést érint a száj- és körömfájás a Dunaszerdahelyi járásban. Az első érintett községek között volt Csiliznyárad is, ahol Lukács József polgármestert a kialakult helyzet jelenlegi állásáról kérdeztük, míg a szintén gócpontként számon tartott Baka községében helyi lakosokkal beszélgettünk.

Lukács József a Paraméternek elmondta, múlt hét péntek óta (március 21.), amikor is a hatóságok értesítették a településeket a száj- és körömfájás megjelenéséről, felbolydult az élet Csiliznyáradon. „Azt gondolom, hogy a Covid után pszichikailag ez nagy hatással lesz az emberekre, illetve pár héten, vagy hónapon belül a gazdasági oldala is érezhető lesz nemcsak a környékbeliek számára, de egész Szlovákia-szerte” – fejtette ki véleményét a polgármester. „A farmon dolgozóktól már sajnos elszállították az állatokat. Jelenleg dolgozunk azon, hogy listát készítsünk a községben tartott háztáji állatokról” – folytatta.

Hozzátette, véleménye szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy az állatok többsége ilyenkor, tavasszal vemhes, így még nagyobb a veszteség. „Ez nagyon nagy szívfájdalom a gazdáknak, mert ők az év 365 napjában együtt éltek ezekkel az állatokkal. Lényegében majdnem családtagként tekintettek rájuk, nagyon a szívükhöz nőttek” – mondta.

A polgármester továbbá kiemelte, tudatosítani kell, hogy a likvidálás a párosujjú patásokat, azon belül a szarvasmarhákat, sertéseket, kecskéket és juhokat érinti, illetve fontos tudni, hogy a betegség a háziállatokra – például kutyára, macskára – nem veszélyes, ahogyan az emberre sem.

Lukács József aláhúzta, a legfontosabb, hogy betartsuk az érvényben lévő előírásokat és óvintézkedéseket. „Látjuk, hogy a betegség határon túlról is be tud jönni és határon túlra tovább tudjuk vinni. Meg tudunk fertőzni vele új állományokat. Tehát a legnagyobb kérés az, hogy próbáljuk meg elkerülni a fertőzött területeket, farmokat. Próbáljuk meg úgy megtervezni az útjainkat, hogy ne érintsük ezeknek a farmoknak a környékét. Azt hiszem, ezzel tudunk most a legtöbbet segíteni” – fogalmazott a polgármester.

Bakán Bertalan Zoltánnal közvetlenül az állatai – három sertés és három vietnámi malac – likvidálása előtt beszélgettünk, Kováč Annamária pedig azután állt kameránk elé, hogy el kellett búcsúznia szeretett kecskéjétől és három csüngőhasú malacától. Mindkettejüket megviselték a történtek, mint mondták, az állatok nagyon közel álltak a szívükhöz. A fertőzést egyikük állatainál sem mutatták ki, ennek ellenére kénytelenek voltak elfogadni a döntést, miszerint likvidálni kell a fertőzés által veszélyeztetett jószágokat.

Forrás: Paraméter

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

AM – Jelentős segítség a gazdáknak: érkezik a kárenyhítő támogatás

Published

on

+1


Március végéig több mint 10 ezer mezőgazdasági termelő részesül a tavaly keletkezett káresemények után mintegy 30 milliárd forint mezőgazdasági kárenyhítő juttatásban. A kifizetéssel érintett összes terület nagysága meghaladja a 260 ezer hektárt.

Nyári vihar érkezik a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

Az elmúlt évtizedben tudatosan fejlesztett mezőgazdasági kockázatkezelési rendszerben a kárenyhítő juttatások kifizetése jelentősen segíti a mezőgazdasági termelőket a tavaszi munkálatok elvégzésében és a termelés fenntartásában.

2025-től a Közös Agrárpolitika Stratégiai terv módosításának köszönhetően az Agrárkár-enyhítési Alap már uniós forrással is bővült, amellyel a termelői befizetés és központi költségvetési hozzájárulás évente mintegy 10 milliárd forinttal egészült ki. Az uniós forrás bevonásával idén elegendő pénzeszköz áll rendelkezésre, így az agrárkár-megállapító szerv által megállapított jogos termelői igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül kifizethetőek.

Belvíz uralja Kiskundorozsmát. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager

2024-ben az aszály okozta a legjelentősebb károkat. A teljes kárenyhítési juttatás összegéből aszálykárra mintegy 25,6 milliárd forintot folyósít a Magyar Államkincstár.

A kárenyhítő juttatásra vonatkozó jogosultság és a kárenyhítő támogatás összegének megállapításkor az államkincstár a 2023. november 1-től 2024. október 31-ig tartó kárenyhítési időszakban bekövetkezett, a kormányhivatalok által igazolt káreseményeket vette alapul.

Az Agrárminisztérium kiemelt célja, hogy a mezőgazdasági termelők tevékenységének jövedelmezőségét segítse. Ehhez és a kiszámíthatósághoz járul hozzá a 2012 óta folyamatosan fejlődő mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amelynek első és egyben legfontosabb pillére az agrárkár-enyhítési rendszer. További két kockázatkezelési eszköz pedig a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás és a mezőgazdasági krízisbiztosítás, amelyek ugyancsak a gazdálkodói öngondoskodás tekintetében működnek.

Agrárminisztérium
Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom

Vadászat

A ragadós száj- és körömfájásról vadászoknak

+1

A ragadós száj- és körömfájásról cikket vadászoknak és vadgazdálkodóknak

+1

Published

on

+1

A betegség magyarországi megjelenése miatt az alábbiakban hívjuk fel a vadászok és vadgazdálkodók figyelmét a számukra fontos információkra. Kérjük, feltétlenül tartsák észben a leírtakat, hogy lehetőségeihez mérten a vadgazdálkodási ágazat is hozzájárulhasson a betegség terjedésének megfékezéséhez!

Fotó: OMVK

Amennyiben egy hasított körmű, vadon élő állatnál

  • az orr-ajaki részt,
  • a szájnyálkahártyát,
  • a nyelvet, illetve
  • a pártaszélt,
  • a körömközt érintő,

hólyagképződéssel, kimaródásokkal járó tüneteket figyel meg, illetve ilyen állatoknál élő állapotban

  • fokozott nyálzást,
  • orrfolyást

tapasztal, az állatot RSzKF-gyanúsként kell kezelni, és azonnal értesíteni kell a hatóságot.

Amennyiben egy területen megjelenik a betegség, a vadgazdálkodási, vadászati tevékenységet érintő előírásokról az állategészségügy ad tájékoztatást. Kérjük, hogy az így közölt előírásokat a vadásztársak és a vadászatra jogosult szervezetek feltétel nélkül és maradéktalanul tartsák be! 

A betegségről minden információ elérhető a NÉBIH tematikus oldalán, ide kattintva.

Forrás: OMVK

Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

+1
Tovább olvasom