Vadászat
Engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni!
Az illegális agancsgyűjtésről:
Már elkezdődött és a következő hetekben tart a gímbikák agancshullatási időszaka. Ilyenkor sokan indulnak az erdőre, hogy megtalálják a leesett koronákat. Fontos tudni azonban, hogy amennyiben a gyűjtőnek nincs írásbeli engedélye a területileg illetékes vadászatra jogosult szervezettől, a Büntető Törvénykönyv (Btk.) szerinti lopást követ el, ha hazaviszi az agancsot, aki pedig felvásárolja, orgazdává válik. Emellett a vad zavarásáért vadvédelmi bírság is kiszabható az illegális agancsgyűjtőre, mi több megvalósulhat a szintén Btk. szerinti – börtönnel is sújtható – állatkínzás is.
A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval is bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan, a gyűjtés ezért is folytatható kizárólag a vadászatra jogosult engedélyével. Aki engedéllyel rendelkezik, keresés közben annak sem szabad hangoskodással zavarni, meghajtani az állományt, hiszen ez az egyedek sérüléséhez vezet. A bikák menekülés közben leverhetik az egyébként még levetésre nem érett agancsot, ami koponyasérüléshez, azaz az agancstőnek nevezett csontnyúlvány töréséhez is vezethet. Mindezen túl pedig a vadállomány zavarása miatt a télen nagyobb – akár több száz egyedből álló – csapatok menekülés közben gyakran keresztezik a közutakat, ami fokozott balesetveszélyhez vezethet.
Az Országos Magyar Vadászati Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, nyomatékosan kéri az erdőjárókat és az agancsgyűjtés iránt érdeklődőket, hogy feltétlenül vegyék figyelembe a leírtakat illetve a vonatkozó jogszabályi hátteret a magyar szarvasállomány, a vadgazdálkodók és saját maguk érdekében!
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.)
A vadászati jog – egyebek mellett – a hullatott agancs Vtv. szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. (2. § d))
A hullatott agancs a vadászati jogot gyakorló vadászatra jogosult (amely általában civil szervezetként működő vadásztársaság, ritkábban gazdasági társaság) tulajdonába kerül. (9. § (2))
A nem vadászterületen – tehát egyebek mellett a települések belterületén – megtalált hullatott agancs annak a vadászatra jogosultnak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről az azt levető vad odakerült. Kétség esetén tulajdonosnak a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultját kell tekinteni. (9. § (3))
Az agancsgyűjtésre is vonatkozik, hogy a vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási helyét zavarni. (Természetesen nem minősül zavarásnak az okszerű mező- és erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység.) (28. § (3))
Az illegális agancsozás bizonyos esetekben vadvédelmi bírsággal is sújtható: ezt egyebek mellett arra szabhatja ki a vadászati hatóság, aki a vadat szándékosan kínozza vagy tiltott módon zaklatja. Ilyen eseteknél, amelyek megvalósulhatnak például a szarvascsapatok szándékos hajtásával, amely az agancs leverését célozza, az ismételten is kiszabható bírság összege 50 000-től 1 000 000 forintig terjed. Ha valaki akadályozza a jogszerű vadászati és vadgazdálkodási tevékenységet, akkor a bírság összege 100 000-től 5 000 000 forintig terjedhet. (84. § (1)-(3))
Aki a vad zavarásával vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a vadászatra jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, az ebből eredő kárt is köteles megtéríteni. (77. §)
A Vtv. végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (vhr.)
A vadászterületen a hullott agancsot, illetve az elhullott vad trófeáját a vadászatra jogosult előzetes írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. (77. § (5))
A hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság engedélye szükséges. (79. § (2))
A hullott agancs vadgazdálkodási értéke (amelyet a vadvédelmi bírság megállapításánál is figyelembe vesz a hatóság) kilogrammonként 5000 forint. (20. számú melléklet)
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
A szarvasok szándékos zavarása, hajtása során megvalósulhat az állatkínzás vétsége, amelyet többek közt az is elkövet, aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, azzal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Ez két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (244. § (1) a)) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. (244. § (2) b))
Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. (370. § (1) – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek) (Aki ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást követ el, vagy azt megkísérli, az szabálysértést követ el a Szabálysértési törvény 177. § (1) értelmében, és bírsággal sújtható.)
Aki ellopott dolgot próbál értékesíteni, pénzmosást (korábban: orgazdaságot) követ el. (399. § – a paragrafusban olvashatók a büntetési tételek)
Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet
Jellemzően a késő őszi és téli időszak a legalkalmasabbak a vadállomány szinten tartására, szabályozására, melynek egyik leghatékonyabb eszköze a társasvadászat. A vadgazdálkodónak ilyenkor van lehetősége a számára előírt vadállomány-szabályozási feladatok elvégzésére.
A vadászatok szakszerű és eredményes végrehajtása, ezzel együtt a vadlétszám hatékony szabályozása érdekében a Bakonyerdő Zrt., mint vadászatra jogosult és erdőgazdálkodó, a kezelésébe tartozó vadászterületeket érintően a tervezett társas nagyvad vadászatok időpontjában átmenetileg korlátozhatja egyes területrészek látogatását az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. 94. § alapján.
Erdőgazdaságunk vadászterületein előreláthatólag február közepéig rendszeresen zajlanak a vadászatok, melyekre az előkészületeket már korábban megtették kollégáink. Egyes esetekben egy-egy út és terület rövidebb-hosszabb ideig történő lezárása elkerülhetetlen, baleset-megelőzési szándékból. A vadászatok előkészítése és végrehajtása az illetékes hatóságok folyamatos tájékoztatásával és hozzájárulásával, valamint időszakos ellenőrzésével zajlik.
A társas vadászatok helyszíne időjárásfüggő, gyakran csak a vadászat előtti napokon derül ki, hogy a tervezett időpontokban egyáltalán megtartható-e vadászat. Ezért, KÉRJÜK a természetjárókat, a fentiekre tekintettel, hogy kirándulásaikat, túráikat az átmeneti korlátozások figyelembevételével tervezzék.
Az alábbi táblázatban összefoglaltuk, hogy a 2024/2025-ös vadászati szezonban mely területeken lehet társas vadászatra számítani. Amennyiben a közöltnél részletesebb információra van szüksége, úgy kérjük keresse az adott erdészet igazgatóját. Elérhetőségek a táblázatban, illetve az erdészet oldalán találhatóak, további segítségként pedig tájékozódhat erdészeti térképeinken is, melyeket az adott erdészetre kattintva érhet el.
Továbbá kérjük a természetjárókat, hogy legyenek arra is figyelemmel, hogy a megadott dátumokon kívül a szezonban egyéni vadászatok is előfordulhatnak, amik a kora reggeli és a sötétedés előtti időszakokat érintik.
Társas vadászatok a 2024/2025-ös vadászati szezonban
Időpont | Erdészet | Kapcsolat |
2024.12.02. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2024.12.02. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2024.12.03. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2024.12.04. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2024.12.12. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2024.12.13. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2024.12.14. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2024.12.18. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2024.12.19. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2024.12.20. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.05-06. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.06. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2025.01.07-08. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.08. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.09. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2025.01.10. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.11. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2025.01.13. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.14. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2025.01.15. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.16. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2025.01.17. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2025.01.17. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2025.01.20-21. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
2025.01.23. | Pápai Erdészet | Peer László erdészeti igazgató +36 30/956-8033 |
2025.01.24. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.24. | Bakonybéli Erdészet | Kovács Attila erdészeti igazgató +36 30/530-6101 |
2025.01.27. | Bakonyszentlászlói Erdészet | Szórádi Zalán erdészeti igazgató +36 30/348-2540 |
2025.01.28. | Farkasgyepűi Erdészet | Korn Ignác erdészeti igazgató +36 30/268-8970 |
2025.01.30. | Devecseri Erdészet | Nagy Gergely erdészeti igazgató +36 30/385-4982 |
2025.01.31. | Balatonfüredi Erdészet | Némethi Kálmán erdészeti igazgató +36 30/742-1887 |
A balesetek és kellemetlenségek elkerülése végett kérjük a természetjárókat, hogy a megjelölt területeken az adott napokon ne tartózkodjanak.
Forrás: Bakonyerdő Zrt.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
A szervezet budapesti székhelyén november 28-án ültek össze a szakemberek, hogy egyeztessenek a dróntechnológia bevezetésének lehetőségéről a magyar vadgazdálkodásban.
A szakbizottság tagjait az ötletgazda, Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke kérte fel. A testület megfelelő tapasztalatokkal, illetve háttérismeretekkel rendelkező tagjai:
- Bleier Norbert tájegységi fővadász, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Erdő- és vadgazdálkodási országos osztály elnöke (az alakulóülésen egyéb feladatai miatt nem tudott részt venni; Tolna vármegye)
- Bögöti Gábor vadászati szakoktató, vadgazdálkodási szakember (az alakulóülésen egyéb feladatai miatt nem tudott részt venni; Vas vármegye)
- Góré Tibor informatikus, vadásztársasági tag (Szabolcs-Szatmár vármegye)
- Pukánszki Zoltán vadgazdálkodási, agrár- és természetvédelmi szakember (Vas vármegye)
- Szilágyi Dávid drónpilóta, agrárgazdálkodó és vadász (Békés vármegye)
- Török Henrik, vadgazdálkodási szakember, a Védegylet nyugalmazott főmunkatársa
Az eseményen megjelenteket Pechtol János, a Védegylet ügyvezető elnöke köszöntötte. Kiemelte a dróntechnológia fontosságát és perspektíváit, illetve a Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviseletének szerepét az új megoldások propagálásában.
Szabó László az ülésen hangsúlyozta: a Védegylet és személy szerint dr. Semjén Zsolt elnök támogatása igen fontos a további eredmények szempontjából. A drónok alkalmazási területéről szólva elmondta: az utóbbi években már Magyarországon is megtanulhattuk, hogy remekül használhatók a kaszálások előtti gidamentésben. Azonban fontosak lehetnek ezek az eszközök a vadkárfelmérésnél, használhatók a vadlétszámbecslésben (akár a nagyragadozók esetében is), az elhullott vad keresésénél vagy éppen az illegális agancsozás elleni küzdelemben. További felhasználási területe lehet az eszközöknek például a vad kiterelése a mezőgazdasági táblákból, vagy a sebzett nagyvad utánkeresése is. Mindezen információk minél szélesebb körben való tudatosítása a szakbizottság első komoly feladata.
Szabó László ezért már egyeztetett az Országos Magyar Vadászkamara hivatásos vadász alelnökével, Agyaki Gáborral, és a kamara kötelező vármegyei hivatásos vadász továbbképzéseinek központi témája 2025-ben a drón lesz. (Ez már csak azért is fontos, mert a kamara Országos Vadgazdálkodási Alapjából idén drónra és ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra is lehetett pályázni.) A Védegylet szakbizottságának tagjai pedig a továbbképzéseken előadásokban mutathatják majd be a technológia széleskörű felhasználási lehetőségeit a vadgazdálkodásban.
Forrás: Vadászati Védegylet
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31
Vadászat
Dr. Polgár Kálmán vadászkutyás emlékverseny Siófok-Balatonszabadiban
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész emlékére “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek.
Dr. Polgár Kálmán kir. ügyész (1877 – 1936) nevéhez fűződik a Magyar vizsla Tenyésztők Országos Egyesületének 1920-as megalapítása ezt követően 1924-ben megalakult az OVC (Országos Vizsla Club). Emlékére szombaton “Szent Hubertus vadász és vizslája” versenyt szerveztek a Sióvölgye Földtulajdonosi Vadászegyesület apróvadas vadászterületén, a Papp pincészet közreműködésével.
A bírók a vad kihelyezését követően indították a versenyző párokat., egy – egy futam 20’ –ig tartott, ez alatt kellett a vizslának megtalálni a fácánokat, azokat megfelelően jelezni a vadásznak, aki lőkészsége függvényében igyekezett terítékre hozni a fácánt. A nap folyamán sok látványos munkát láthatott az érdeklődő közönség, köztük a Vadászszövetség tanfolyamos/vadászjelöltjei, akiknek az apróvad gazdálkodás gyakorlati foglalkozásuk is itt történt!
A dobogós versenyzők és a fajtánkénti különdíjasok díszes serlegeket, A KASZÓ Zrt. vezérigazgatója által felajánlott fődíjat Dr. Kemenszky Péter a Somogy Megyei Vadászok Szövetségének fővadásza adta át és méltatta az emlékverseny eseményeit. A fődíj egy hétvégi egyéni, vaddisznó és tarvad vadászatra szólt teljes ellátással.
I. helyezett: Barta István és Bereki Ciklon rszmv. kan kutyája
II. helyezett: Sándliné Kiss Erzsébet és Billegi Vadász Jupiter rszmv. szuka kutyája
III. Szabó Sándor és Mezőföldi Kajtató Díva dszmv. Szuka kutyája
Megköszönve a házigazda Sióvölgye Földtulajdonosi Vadászegyesületnek a versenyhez való hozzáállását, Pomázi Ágoston Árpád az OMVK Svm. Területi Szervezete kynológiai szakbizottságának elnöke, a rendezvény vezetőbírója zárta a rendezvényt.
Forrás: OMVK
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36 70 330 91 31