Keressen minket

Mezőgazdaság

Mezőgazdasági termékek: 2023-ban már “csak” 2 százalékos volt az átlagos áremelkedés az EU-ban

Print Friendly, PDF & Email

Az Eurostat közleménye az élelmiszerek inflációjáról

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email

2023-ban a mezőgazdasági termékek (kibocsátási) átlagára éves összevetésben átlagosan 2 százalékkal emelkedett az Európai Unióban, míg a mezőgazdasági termelésben felhasznált áruk és szolgáltatások átlagára 5 százalékkal csökkent.

Fotó: KAVOSZ

Az Eurostat adatai szerit a mezőgazdasági termékek egészének szerény mértékű áremelkedése ellentétes irányú folyamatok eredője. Jelentősen drágult – többek között – az olívaolaj (54 százalék), a burgonya (23 százalék), a sertés (22 százalék) és a tojás (20 százalék), a gabonafélék ára ugyanakkor jelentősen, átlagosan 26 százalékkal csökkent.

A nem beruházás-jellegű mezőgazdasági ráfordítások közül a műtrágyák és talajjavító szerek átlagára 23 százalékkal, az energetikai kenőanyagoké pedig 12 százalékkal csökkent. A növényvédő szerek ezzel szemben 9 százalékkal drágultak, és emelkedett a vetőmagok ára is.

A 2023-as, számos tagállamot érintő aszály több növény, köztük a burgonya termelésére is hatással volt. A burgonya a 27 tagállamból 24-ben drágult: a legnagyobb mértékben Németországban (49 százalék), Szlovákiában (48 százalék) és Horvátországban (44 százalék) emelkedtek az árak. Csökkenést regisztráltak ugyanakkor Belgiumban (mínusz 18 százalék), Cipruson (mínusz 14 százalék) és Ausztriában (mínusz 4 százalék). Magyarország 38 százalékos drágulással a többséghez csatlakozott.

A műtrágyák ára 2023-ban az Eurostatot tájékoztató 26 tagállam közül 22-ben csökkent 2023-ban, a legnagyobb mértékben Luxemburgban (46 százalék), Svédországban (41 százalék), Finnországban (39 százalék), Lettországban (38 százalék) és Magyarországon (37 százalék). Cipruson ugyanakkor 14 százalékkal, Máltán 9 százalékkal, Görögországban 6 százalékkal, Romániában pedig 3 százalékkal drágább volt tavaly a műtrágya, mint 2022-ben.

Forrás: KAVOSZ

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent

Print Friendly, PDF & Email

Adatokat közölt az AKI

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai szerint az unió (EU27) baromfihúsexportja 17 százalékkal 171 ezer tonnára emelkedett 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az unió legnagyobb célországa az Egyesült Királyság volt. A közösség baromfihúsimportja 27 százalékkal 85 ezer tonnára emelkedett ezzel egy időben. Az import több mint fele Brazíliából és Ukrajnából származott.

Fotó: AKI

A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsexportja 10 százalékkal 35 ezer tonnára nőtt 2024 első két hónapjában 2023 azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele 7 százalékkal 24 ezer tonnára, a pulykahúsé 25 százalékkal 4 ezer tonnára emelkedett. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia és Bulgária voltak. Magyarország baromfihúsimportja 21 százalékkal 12,5 ezer tonnára csökkent a megfigyelt időszakban. Ezen belül a csirkehús beszállítása 29 százalékkal 9 ezer tonnára esett vissza, míg a pulykahúsé 36 százalékkal 831 tonnára bővült. A legtöbb baromfihús Lengyelországból és Romániából érkezett.

A vágócsirke havi termelői ára

Ábra: AKI

Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a vágócsirke élősúlyos termelői ára 19,9 százalékkal 412,6 forint/kilogrammra, a vágópulykáé 14,9 százalékkal 596,9 forint/kilogrammra csökkent 2024 első tizenhét hetében az előző év azonos időszakához képest.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről

Print Friendly, PDF & Email

Közlemény a TMR-rendszerről:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság előírásai miatt a tavalyi esztendő óta – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar agrártámogatási rendszerben is kötelező alkalmazni a Sentinel műholdcsalád felhasználásával működő területi monitoring rendszert, azaz TMR-rendszert.

Fotó: Pixabay

A rendszer alkalmazása az uniós elvárások okán 2024-ben bővül a tavalyi esztendőhöz képest és minden területalapú agrár- és vidékfejlesztési támogatás azon jogosultsági feltételeire ki kell terjednie, ahol a műholdfelvételek vizsgálata és értékelése alapján nagy bizonyossággal megítélhetőek azok teljesítése.

Az alábbi letölthető szakmai tájékoztató a gazdálkodók munkájának és döntéseinek segítése érdekében, az öntözött területek azonosításáról és az abból fakadó következményekről ad iránymutatást az érintetteknek.

Forrás: AM

Tovább olvasom