Keressen minket

Kiemelt cikk

A magyar méztermelés alakulása 2021-ben

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.

Közzétéve:

Feltöltő:

Print Friendly, PDF & Email

Az Agro Jager News Fehér Péter méhészt szólaltatta meg, a mézpiac várható alakulásáról. Fehér Péter ács mestersége mellette mindig is szerette a méheket, és hobbiként a mai napig járja a természetet. A kecskeméti méhész most 38 darab egyedi tervezésű nagyboconádi családdal rendelkezik Bács-Kiskun megyében.

Fehér Péter kecskeméti méhész munka közben (Kép: Fehér Péter)

Kérlek értékeld az idei évet!

26 éve méhészkedem, de ezidáig ezt az évet tartom a legrosszabbnak. A tavalyi év sem volt egyszerű, de a mostani talán ennél még rosszabb. Nekünk, méhészeknek, egyre jobban alkalmazkodnunk kell a szélsőségesebbé váló időjáráshoz. Változik az idő, amit a méhek már jó ideje mutatnak nekünk. Például az akác virágzása, lent délen, május 8-10-e között szokott elkezdődni. A virágzás előtt 40-ik naptól vannak veszélyben a virágrügyek a fagytól. Ez idő alatt ebben évben három olyan nap volt, amikor fagyott. Ennek ellenére valamilyen csoda folytán, és a helyenként bőséges csapadéknak köszönhetően, maradt virág a fákon és nektár képződés is történt. Az akácméz nemzeti kincsnek számít, különleges méz, mivel ez a fafaj a pillangósvirágúak családjába tartozik. Az exportra az akácmézet keresik legjobban hazánkban. Éppen ezért is vándorméhészként először délen kezdünk a feleségemmel, majd június 5-e körül Nógrád megyében fejeződik be az akácra a vándorlás átlagos években. Idén a fagy miatt június 5-én indultunk el Észak-Magyarországra.

A vaddohány az elvirágzást követően egy hónap múlva hoz termékeny termést. Régebben akár 40 kilogramm per család mézet is termeltek a hazai méhészetek (Kép: Agro Jager News)

Az idei évet a hideg és helyenként száraz, majd esős periódus váltotta fel. A repce esetében, amikor virágzott az állomány, éppen hideg, esős idő volt, ami a méheknek egyáltalán nem kedvezett. A rossz idő miatt a gyurgyalagok idén letámadták a méhészeteket, sajnos az enyémet is. Az atka mellett a gyurgyalagok károkozása nagy problémát jelent a hazai méhészeteknek.

Péter felesége Piroska, aki nélkül nincs vándorlás (Kép: Fehér Péter)

A legfontosabbnak a méhek időbeni felkészítését tartom a szezonra. Így amikorra eljön a munka dandárja, erős egészséges családokat tudok kivinni a határba nektárt gyűjteni. Mi, méhészek, a természet részesei vagyunk, ha jön egy virág, nagyjából tudjuk, mi a teendő. Éppen ezért szomorúsággal tölt el, amikor a vaddohányt ilyenkor tavasszal folyamatosan kaszálják. Annak ellenére, hogy tisztában vagyok avval, hogy egy nehezen irtható, invazív növényfajról beszélünk, tudni kell azt, hogy a virágzást követően egy hónap kell a növénynek, mire termékeny magot hoz. Régebben családonként akár 40 kilogramm vaddohány mézet is tudtunk pergetni, ami mostanra szinte konvergál a nullához. Nekünk jó lenne, ha csak az elvirágzást követően kaszálnák ezt a növényt, ami főleg az Alföldön él.

A vándorméhészek járják az országot, jó kapcsolatokat ápolva a gazdákkal (Kép: Fehér Péter)

Milyen pozitív dolgokat látsz méhészként?

Nagyon örülök annak, hogy a mezőgazdaság szereplői egyre pozitívabban állnak hozzánk, méhészekhez. Vannak kifejezetten jó kapcsolataink gazdálkodókkal, növénytermesztőkkel. Mindenki nyer, ha összefogunk. Mi, a méheinkkel segítjük a terméskötést, a virágokból pedig a méheink nektárhoz jutnak. Személyes jó kapcsolatok kialakítása ebben a szakmában nélkülözhetetlen, enélkül nehéz eredményes méhészedkedést folytatni. Az idei évben nagy örömmel olvastam a hírt, miszerint olyan repcéket kellett kitárcsáznia a gazdának, ami méhekre veszélyes, nem engedélyezett szerrel volt permetezve. Ilyen eddig sajnos nem volt, de most 2021-ben ezt is megértük. A hatóság munkája sokat jelent nekünk méhészeknek, mert így sajnos egy pillanat alatt el lehet veszíteni a méheinket.

Az akácméz nemzeti kincsnek számít. Az idei év hideg és fagyos hajnalai miatt sok helyen nem volt akácvirágzás, ami katasztrófa a hazai méhészeteknek. Idén jóval kevesebb méz kerül a boltok polcaira. A napraforgó virágzás hamarosan kezdődik (Kép: Agro Jager News)

Melyek azok a veszélyek, amit méhészként tapasztalsz manapság?

A méhek a dinoszauruszokkal egyidős fajnak számítanak, túléltek eddig mindent – az emberiség azonban a vegyszerekkel képes kipusztítani a méheket – ha nem vigyázunk rájuk.

Egyes gazdákkal jó kapcsolat, de azonban előfordul olyan is, hogy nincs kommunikáció a gazda és méhész között. Olyan is előfordulhat, hogy az egyértelműen előírt növényvédelmi technológiát nem tartják be.  Jelenleg több olyan probléma van, amit nekünk, ágazati szereplőknek, meg kellene oldania. Sajnos a mézhamisítás továbbra is jelen lehet a piacon. Fontos lenne a hatóság további szigorú munkája azért, hogy ilyen csalások ne legyenek, mert ez veszélyezteti a hazai méztermelők életét és az exportot egyaránt egyaránt. Emellett fontos lenne a rossz minőségű külföldi olcsó mézek kérdését is körbejárni. Az árérzékeny vásárlók hajlanak az olcsóbb termékek felé, ami amúgy is csökkentheti egyébként is alacsony bevételeinket. Emellett fontos kiemelni a jövedelmeinket is. A sajtóban sokat beszélnek a méhekről-, a méhek védelméről, de a méhészekről sajnos nem sok szót lehet hallani. Nekünk méhészeknek is a stabil bevételek jelentenék a jövőt.

Út mellett álló vaddohány Szeged közelében (Kép: Agro Jager News)

Kistermelőként azt látom, hogy a piac és a kereslet hajlik a megállapodásra a felvásárláskor. Nem titok, hogy sokunknak nincs más bevételi forrása és a termelő, aki egész évben ezért dolgozott, nincs egyszerű helyzetben ilyenkor. Emiatt, egyes esetekben, kiszolgáltatottak vagyunk. Most a kevés méz miatt azt gondolom, hogy a kereskedők között nagyobb lesz az árverseny. Érdemes lenne várni az értékesítéssel. Összefogás kellene a termelők között is, kiszámolni az önköltségünket és olyan haszonnal értékesíteni a termékeinket, ami egy biztos jövőt jelente a következő évekre. Ez sajnos nincs meg, és sokan ezért is számolják fel a kisgazdaságaikat.

Mivel ács szakmában éltem az életem, és már nyugdíjas vagyok, megengedhetem magamnak azt, hogy a mézet december-január körül értékesítem, a téli időszakban realizálva a legnagyobb profitot. A nagykereskedői ár nem minden esetben a legbarátságosabb. Jelenleg egy kiló tisztítatlan akácmézet 2200 Ft/kg, a repcét 1200 Ft/kg ajánlanak megvételre a termelők. Az árak nap mint nap változnak, ezek becsült értékek. Azok a termelők vannak előnyben, akik megfelelve a Nébih előírásainak, otthon maguk is ki tudnák csomagolni a terméküket. Jó lenne, ha a szabályok nem lennének olyan szigorúak, mert most egy külön helyiséget kell biztosítani a méz kiszereléséhez, amit sokan nem tudunk megengedni magunknak. A beruházást sokan nem tudják megvalósítani, de igény lenne rá..

Ha az árakról beszélünk, akkor azt látjuk, hogy a nagy bevásárló áruházakban az akácméz körülbelül már 4000 Ft/kg-os és afölötti áron érhető el. Ezt mindenki maga dönti el, hogy megveszi-e vagy sem. Annyi biztos, hogy a méz ára növekedni fog idén. A reális ár egy üveg akácmézért a piacon a termelőtől szerintem 3500 Ft/kg körül van.

A méhészek – mint őstermelők – sokan felismerték az egyéni értékesítésből eredő hasznokat, ami ugyan több munkával jár a piacozás miatt, de védettebbé teszik a termelőt. A méz tulajdonsága miatt nem kell minőségi romlástól tartani, mert évekig eltárolható.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Kép: Fehér Péter & Agro Jager News

Méhekről korábban megjelent cikkek itt érhetőek el az Agro Jager News honlapján

 

Címkék:

Kiemelt cikk

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Published

4 hét

on

2024.10.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A nagyvárosok mellett egyre többen választják a vidéki, a faluhoz közel eső területeket lakhatásra és befektetésre, ezért az alföldi kisvárosokat, kistérségi központokat folyamatosan fejlesztik. Iskolákat építenek, egészségügyi intézményeket fejlesztenek, ahogy teszik ezt a Hajdú-Bihar vármegyei Komádiban is – meséli Tóth Ferenc a város polgármestere. Érkezik az M47-es, az M4-es autópálya és ezzel nemcsak Debrecen, hanem közelebb kerül Békéscsaba, Szeged és Kecskemét is. S ha valóban megépül az új közlekedési folyosó, az M47 is, akkor Komádi hirtelen a Baltikumot a Balkánnal összekötő folyosó mellett találja magát. Sok lehetőség előtt áll a kisváros és nagy várakozással tekintünk a jövőnk elé, ezért közel 32 hektáron készítettük elő ipari területet, amely nagyságában, elhelyezkedésében no és ár/érték arányában jelenleg verhetetlen a Tiszántúlon. Nagy összefogással sikerült ezt kialakítani, amely az egyik pillére lehet a városnak – tájékoztatta az Agro Jagert Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Komádi Hajdú-Bihar vármegye déli részén található. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A Bihari-síkon járunk. Vadászni már jártunk erre az Agro Jagerrel, most azonban egy ipari területet nézünk meg a városban. Komádi „lába” alatt folyik a Sebes-Körös és a városban található egy TV torony, amely 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya, amelyet mind nappal, mind éjjel is igen messziről lehet látni, s amely Kelet-Magyarország digitális TV adásáért is felel.

A Komádi TV torony 180,5 méter magasságával Magyarország egyik legnagyobb TV-tornya. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

A város reményteljes várakozással tekint a jövő elé – vág bele Tóth Ferenc – egyetértek azzal, ahogy Bulcsu László, a Hajdú-Bihar vármegyei közgyűlés alelnöke fogalmazott: itt a komádiaknak nemcsak a városért kell tenni, hanem a környező településeket is támogatni kell, hiszen kormányablak, bankfiókok, három háziorvos, egy gyermek- és egy fogorvos, továbbá két védőnő is dolgozik a városban.

Kattintson a képre és nézze meg, hogyan juthat el Komádiba! Forrás: Google Maps

Mentőállomással, rendőrőrssel, szociális intézményekkel és minden olyan lehetőséggel bír, amely más kisvárosokra jellemző. Mindez itt a Kis-Sárréten, a Bihari-síkon elérhető, ami kicsit szokatlan egy ilyen kicsi, de városi rangú településtől.

Komádi közvetlen közelében, a környező településekkel 12 000 él. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Több mint 12 000 ember, ennyien vagyunk itt, – folytatja a polgármester – a környező településekkel és Komádival együtt, ehhez a földrajzi térséghez ennyien tartozunk s ha itt is húzódik Békés és Hajdú-Bihar vármegye határa szinte nem jelent semmit az itt élőknek, mert ha más miatt nem is, de a szolgáltatások és a kereskedelem, a nagypiac miatt biztosan megfordulnak várasunkban a környékbeliek.

32 hektáron terül el a komádi ipari park. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ezért is döntöttünk úgy, hogy a város belterületi részén kialakítunk egy ipari parkot. Sok buktatója volt a pályázatnak– teszi hozzá Tóth Ferenc-  de sikerült kialakítani, rendbe tenni és így ma már rendelkezésünkre áll egy hat+hat hektáros terület, amely további 20 hektárral bővíthető. A területen infrastruktúrafejlesztés is folyt.

A komádi ipari park bekötőútja közvilágítással és közművekkel kiépítve várja a befektetőket, mintegy 32 hektáron. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Ez azt jelenti, hogy jelenleg 350 m3/óra gázt tud vételezni aki itt befektet. Az elektromos áram kapacitása 550 kW. Ivóvizet 432 m3/nap mennyiségben tudunk jelenleg biztosítani, a csatornázás jelenleg 400 m3/nap szennyvizet képes elvezetni, miközben a tűzivízből percenként 4000 litert lehet lekötni – mutatja be Tóth Ferenc polgármester a területet.

Az ipari parkban egy épületet irodaháznak alakítottak ki. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Bár városunk Budapesttől 250 km-re található, de például a romániai Nagyvárad csupán 47 km-re van tőlünk. Az ott kiépült fejlett infrastruktúra, a repülőtér, a körgyűrű, az autópályák közelsége és Románia schengeni egyezményhez való csatlakozása lerövidíti a településeink közötti menetidőt. A bővülő nagyváradi lakosságszám mellett Komádi számára további előny lehet az is, hogy az ottani egyetemek jól képzett szakembereket bocsájtanak a munkaerőpiacra. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa, amihez mi is csatlakozhatunk.

Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa alig 47 kilométerre fekszik. Nagyvárad a Partium – az egyik legdinamikusabban fejlődő régió – fővárosa

Miközben Nagyvárad 47 kilométerre fekszik Komáditól, addig Berettyóújfalu 30 kilométerre található, ahol a nemzetközi vasútvonal az egyik legforgalmasabb kereskedelmi ütőerét adja a térségnek, mely kelet-nyugati irányban, Erdély felől bonyolít le jelentős forgalmat.

Orvosirendelő Komádiban, ahol három körzeti orvos, egy gyermek-, és egy fogorvos rendel. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Debrecen, az épülő berettyóújfalui nyugati elkerülővel már 30-35 perc alatt elérhető lesz, de így is 45 perc alatt megközelíthetjük Magyarország legnagyobb vidéki városát, amelybe Berettyóújfalutól már most is az M35-ös autópályán juthatunk be.

Komádiban Rendőrőrs működik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Érkezik Szolnok felől az M4-es autópálya s mi több az M47-es is valahol a közelben fut majd. Információnk szerint hamarosan napirendre kerülhet az építkezés indítása is, amely már Kelet-Európa észak-déli folyosójaként nemcsak a magyar lakosságnak, de a Baltikumtól a Balkánig a legjelentősebb gazdasági közútja lesz. A tervezés részéről érthető is, hogy a Szegednél, az M5-ös autópályába csatlakozva, egyben Európa leghosszabb főútvonalát elérve, az E75-ös főúttal köti majd össze az unió keleti régióit. Kétségtelen, hogy meghatározó úttá fog válni, amelyet nem lehet egyszerűen csak egy szélesített, kibővített úttá alakítani.

Komádiban mentőállomás segíti a környező települések ellátását. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL. M. / Agro Jager

Tóth Ferenc kiemelte, hogy a város az ipari területtel kapcsolatban első sorban hosszútávú bérletben gondolkodik, de nem zárkózik el a Komádiban található ipari területek értékesítésétől sem. A terület értékét első sorban az adja, hogy régészeti érintettsége nem releváns, nincs sem természetvédelmi, sem NATURA 2000-es területek közelségében, továbbá ökológiai hálózat és erdők övezete által sem érintett. Nem kell mezőgazdasági ágazatból kivonni és mivel teljesen új minősítésű ipari terület, ezért kármentesíteni sem kell. Vízfolyás sem nehezíti a beruházást és a helyben és a környező településeken lakó munkaerő mellett Nagyvárad közelsége biztosíthatja a munkaerőt is.

A Bihari-síkon, Hajdú-Bihar vármegyében, Komádi városában kiadó egy 32 hektáros ipari park.

A Komádi Ipari Park műszaki leírása itt érhető el!

Angol nyelvű ajánlója itt érhető el!

Román nyelvű ajánlója itt érhető el!

Magyar nyelvű ajánlója itt érhető el!

Kérdése van?

Keresse Tóth Ferenc polgármestert telefonon: + 36/30 970 10 31 vagy érdeklődjön e-mailben: phkomadi@t-online.hu

Tóth Ferenc, Komádi város polgármestere.

 

 

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Ülésezett a Mezőgazdasági és Halászati Tanács Brüsszelben – GALÉRIA

Published

2 hónap

on

2024.09.25.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség alatt megtartott második formális Mezőgazdasági és Halászati Tanács (MHT) a Közös Agrárpolitika jövőjéről szóló tanácsi következtetések előkészítő munkáinak következő lépéseként elsősorban a KAP stratégiai terveinek végrehajtási tapasztalataira összpontosított.

Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A rendkívül zsúfolt napirenden szerepelt emellett többek között az agrárpiacok helyzete, a halászati lehetőségek, valamint a tagállamok által felvetett további 14 egyéb téma.

Az egyszerűbb, rugalmasabb és könnyebben végrehajtható stratégiai tervek kulcsfontosságúak a tagállamoknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Biztosak vagyunk abban, hogy a mai vitán elhangzottakat fel tudjuk majd használni a Közös Agrárpolitika jövőjéről elfogadni tervezett tanácsi következtetésekben.

Balról Feldman Zsolt, magyar mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. © Hungarian presidency

A KAP-stratégiai tervek végrehajtásáról szóló eszmecsere kiváló lehetőséget teremtett arra, hogy a tagállami agrárminiszterek véleménye becsatornázásra kerüljön az ősz folyamán elfogadni tervezett tanácsi következtetésekbe. A magyar elnökség célja továbbra is az, hogy az intézményi átmeneti időszakot kihasználva a Tanács következtetések formájában adjon iránymutatást az új Európai Bizottságnak a 100 napon belül kidolgozásra kerülő mezőgazdasági vízióhoz, valamint a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!

A mezőgazdasági miniszterek emellett eszmecserét folytattak az agárpiacok helyzetről is, mely ismétlődő téma a Tanács napirendjén. Megvitatták a jelenlegi és jövőbeli kihívásokat és lehetséges megoldásokat, figyelembe véve a jelenlegi geopolitikai környezetet, illetve olyan kérdéseket is, mint a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a vásárlóerő globális csökkenése és az állatbetegségek terjedése.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A miniszterek vitát folytattak az Egyesült Királysággal, Norvégiával és a part menti államokkal a 2025. évi halászati lehetőségekről folytatott közelgő konzultációkról. Ezenkívül megvitatták a Bizottság javaslatát is, amely a 2024. és 2025. évi halászati lehetőségek módosítására irányul bizonyos halállományok tekintetében. Az Atlanti-óceán ibériai vizein a szardellára vonatkozó rendelkezések továbbra is kiemelt kérdést képeznek.

Az informális ebéd során Peter Strohschneider professzor bemutatta a minisztereknek az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd eredményeiről készült jelentését.

Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár © Hungarian presidency

A rendkívül intenzív tanácsi ülés agendájának „Egyéb kérdések” pontja alatt a magyar elnökség tájékoztatást adott a Tanácsnak többek között a 2024. szeptember 11-én Budapesten megtartott EU–Nyugat-Balkán állat-egészségügyi csúcstalálkozóról, emellett tagállami kérésre erdészeti, állatbetegségekkel kapcsolatos, növényegészségügyi, valamint az agárpiacok helyzetéhez kapcsolódó napirendi pontok is megvitatásra kerültek.

Magyar Elnökség

Tovább olvasom

Kiemelt cikk

Budapesten találkoztak az EU agrárminiszterei – Galériával

Published

2 hónap

on

2024.09.11.

By

Print Friendly, PDF & Email

A magyar elnökség szervezésében 2024. szeptember 8-10. között Budapesten és Budapest környékén került sor a mezőgazdasági miniszterek informális találkozójára. A Magyarországra érkező minisztereket és delegációjukat szeptember 8-án dunai sétahajózással, majd a Magyar Zene Házában nyitó vacsorával fogadták. Szeptember 9-én a delegációk a magyar lovas hagyományokkal ismerkedtek meg egy egész napos program keretében a Domonyvölgyben található Lázár Lovasparkban, majd este a Pesti Vigadóban kerül sor a kulturális programmal egybekötött gálavacsorára. A találkozó zárásaként szeptember 10-én a miniszterek a Várkert Bazárban megtartandó informális ülésükön megkezdték az eszmecserét a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról annak érdekében, hogy a jövő mezőgazdasága versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú legyen, a gazdák érdekeivel a középpontban – tájékoztatta az Agro Jager Newst, az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége.

Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntötte a Budapestre érkező agrárminisztereket. Fotó: © Hungarian presidency

A mezőgazdasági miniszterek szeptember 10-i budapesti informális ülésén szakpolitikai vitával kezdtek és a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról tárgyaltak. Az ülés témája a magyar EU elnökségi prioritásokkal összhangban a „Gazdaközpontú uniós mezőgazdaság: úton egy versenyképes, válságálló, fenntartható, gazdabarát és tudásalapú jövőbeli Közös Agrárpolitika felé” volt.

Dr. Nagy István agrárminiszter vezette az ülést. Fotó: © Hungarian presidency

Az európai gazdáknak számos kihívással kellett megküzdeniük az elmúlt időszakban, így az éghajlatváltozás okozta rendkívüli időjárási eseményekkel, a magas input költségekkel, a háború negatív hatásaival, vagy a harmadik országokból érkező növekvő import okozta piaci zavarokkal.

Peter Meedendorpot, a Fiatal Gazdák Európai Tanácsának (CEJA) holland elnökét köszöntik Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

Ezzel párhuzamosan egyre szigorúbb termelési előírásoknak kell megfelelniük és megnövekedett adminisztratív terhekkel kell megbirkózniuk.

A gazdálkodóknak ezekre a kihívásokra európai szintű válaszokra van szüksége.

Munkában egy Békés vármegyei kombájn. A 2024-es aszály miatt nehéz évet zárnak a magyarországi termelők. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter / Agro Jager News

Ezért a magyar elnökség célja, hogy vitát kezdeményezzen a Tanácsban a 2027 utáni Közös Agrárpolitikáról, és az agrárminiszterek elvárásait következtetésekben rögzítse, ezzel irányt mutatva a várhatóan ősszel felálló új Bizottságnak a 2027 utáni KAP-ra vonatkozó jogszabályi javaslatok kidolgozásához.

Agrárminiszterek talákozója Budapesten. Fotó: © Hungarian presidency

A miniszteri véleménycsere három kérdés köré csoportosult:

  • Ennek keretében egyrészt vitát kezdeményeztünk az agrártámogatások kifizetésének egyszerűbbé tételéről és a főbb támogatástípusokról.
  • Másrészt vizsgáltuk, hogy hogyan növelhető a mezőgazdasági ágazat zöld célok teljesítéséhez való hozzájárulása a gazdák versenyképességének veszélyeztetése nélkül.
  • Végül át kellett tekinteni a válságkezelési eszközök rendszerét is, hogy az egyre gyakoribb krízishelyzetekben lehetőség legyen a gazdák támogatására.

Forrás: Az Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége

Tovább olvasom
Cart
Pénztár - 0 Ft
  • 0
  • 1