Keressen minket

Vadászat

Galóca – egy megkerült szalonkajeladó margójára

Újabb érdekességek erdei szalonkáról

Közzétéve:

 A modern technikai eszközöknek köszönhetően ma már nem ritka az, hogy napról-napra, olykor pedig akár valós időben is lehet bizonyos állatok mozgását nyomon követni, mindezt akár kontinensnyi távolságból is. Ezt teszik 2020 óta az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával a MATE Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének munkatársai az erdei szalonkával. És a kutatásnak egy igazán érdekes fejleményéről számolhatunk be most.

Fotó: dr. Schally Gergely

Az állatok tudományos célból történő követése mindig izgalmas, és tartogat újabb és újabb meglepetéseket. Számos korábbi példa bizonyította már, hogy a legtöbbször általános mintázatok helyett inkább nagyfokú változatosságot lehet találni, és az állatok nagyon ritkán viselkednek csak úgy, ahogyan azt várnánk tőlük.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Az erdei szalonkák vonulásának műholdas nyomkövetőkkel történő követése során a Budapest és Gödöllő közötti térségben 28 erdei szalonkát jelöltünk meg ilyen eszközökkel 2020 és 2023 között. A jeladók GPS segítségével előre programozott időpontokban rögzítik a koordinátákat, és egy műholdas adatközlő rendszeren keresztül el is küldik azokat egy központi adattárolóba. Kisebb időbeli csúszással, de tulajdonképpen napról-napra nyomon tudjuk követni a madarak helyzetében, illetve mozgásában bekövetkezett változásokat.

Fotó: dr. Schally Gergely

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881. május 24.-én alakult gróf Nádasdy Ferenc elnökletével, védnökének Rudolf trónörököst, örökös tiszteletbeli elnöknek pedig József királyi főherceget kérték fel. Fotó: Facebook

Feszült figyelemmel követtük az egyik jeladó útját 2023 decemberében is, azonban rendhagyó módon nem a szokásos, külön e célra kialakított felületen, hanem ezúttal egy nagy, nemzetközi futárcég csomagkövetési weboldalán. Az egyik jelölt szalonkát ugyanis telelőhelyén, a spanyolországi Menorca szigeten meglőtték. A madár jeladója az elejtőnek, valamint a Societat Ornitològica de Menorca (Menorcai Madártani Társaság) munkatársainak köszönhetően néhány napon belül vissza is került hozzánk.

Miért jó az, hogy visszakaptuk a jeladót?

Mivel az erdei szalonkára számos országban vadásznak, viszonylag nagy a valószínűsége annak, hogy akár egy gyűrűs, akár más módon megjelölt példány valahol megkerül. Lehetett arra számítani, hogy előbb-utóbb az általunk jelölt madarak között is lesz ilyen példány, arra azonban kevésbé, hogy a jeladó végül valóban el is jut hozzánk, és ha igen, akkor használható állapotban láthatjuk azt viszont. A Menorca-szigetet és Moszkvát is megjárt eszköz szerencsére meglepően jó állapotban került a kezünkbe, és a számítógéphez csatlakoztatva is tökéletesen működött. Most először nyílt lehetőségünk ellenőrizni azt, hogy a műholdas adatközléssel kapott adatok mennyire térnek el a valós terepi körülmények között alkalmazott jeladón tárolt adatoktól minőség, és elsősorban mennyiség tekintetében.

Fotó: dr. Schally Gergely

Összességében elmondható, hogy a műholdas adatközlés megfelelően működött, az adatok nagy része meg is érkezett hozzánk a műholdas adatforgalom révén. Bár a szalonkák előszeretettel tartózkodnak a műholdas kommunikációt nehezítő fedett, fás-bokros élőhelyeken, ennek ellenére nem csak a rögzített adatok mennyisége, hanem a rögzített lokalizációs adatok pontossága is kitűnőnek bizonyult.  Néhány adatpont azonban sajnos már nem jutott el a központi adatbázisba, az adatáramlás főleg az akkumulátor lemerülését közvetlenül megelőző időszakban kezdett el szakadozni. Emiatt korábban nem lehetett napra pontosan meghatározni sem a telelőhelyre, sem a költőhelyre való indulás dátumát, ezt azonban a jeladóról letöltött adatok végül lehetővé tették. A letöltött adatokból megismerhettük a madár teljes vonulási útvonalát. Míg korábban csak a telelőhely pontos helyét, illetve részben a tavaszi vonulás útvonalát ismerhettük meg, a költőterület pontos elhelyezkedésére csak most derült fény.

A Földközi-tengeri Menorca-sziget (Spanyolország) telelőhelyére november végén indult el, és két rövidebb megállással megszakítva útját, hat napon belül el is érte azt. Telelőhelyén a szalonkákra alapvetően jellemző kis, alig 10 hektáros területen belül mozgott. Bár ideje nagy részét a szintén tipikus erdő-mezőgazdaság-gyümölcsös élőhelyeken töltötte, egy-egy estén azért egy közeli medencés nyaraló kertjét is meglátogatta. Fontos megjegyezni, hogy a Magyar Madárgyűrűzési Központ adatai szerint már korábban is került meg Magyarországon gyűrűzött erdei szalonka a szigeten, viszont az általunk nyomon követett madarak közül eddig Galóca vonult a legmesszebbre telelni, földrajzi szélesség és hosszúság tekintetében egyaránt.

Telelőhelyéről következő év február végén indult el a Földközi-tengeren át, útját egy 20 napos olaszországi megállással megszakítva március második felében visszatért a Kárpát-medencébe – pontosan a jelölés helyszínére.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Oroszországi költőhelyére való vonulását két héttel később folytatta, végül május 10-re érte azt el. Jeladója utoljára július közepén rögzített adatot, ugyanarról a területről. Mintegy másfél évvel ezután, elejtését a korábban megismert telelőhelyétől mindössze 800 méter távolságról jelentették.

Mi ebből a tanulság?

A madár korát tollazata alapján lehetett meghatározni, amely alapján a jelölésekor minimum a 3. életévében volt, megkerülésekor pedig legalább az 5. életévében járt. A jelenlegi, a gyűrűzés és a modern technológia révén szerzett ismereteink alapján a szalonkák nagyfokú területhűséggel jellemezhetők, így nagyon valószínű az, hogy ez a madár a költő- és telelőhelye közötti mintegy 3800 km távolságot már legalább kilencszer megtette élete során.

Fotó: dr. Schally Gergely

Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy a megtalált, kézre került madaraknak köszönhetően további, nagyon értékes információkhoz juthatnak a vonulásukat és viselkedésüket vizsgáló szakemberek. Éppen ezért, ha valaki elpusztult vagy általa elejtett madáron jelölő gyűrűt, esetleg egyéb jelölőt (pl. műholdas nyomkövető eszközt) talál, az illetékes madárgyűrűzési központ felé történő jelzésével nagyban segítheti ezt a munkát!

Mi derült ki az adatokból?

A madarat 2021. október 28-án fogtuk és jelöltük meg Gödöllőn, jelölésekor azonosításhoz a Galóca nevet kapta. A madár bal lábán, a csüdjén egy korábbi sérülés, feltehetően csonttörés nyomait lehetett felfedezni. Szemmel láthatóan gyógyult volt már, de a forradást könnyen fel lehetett ismerni.

Írta: Dr. Schally Gergely, Dr. Csányi Sándor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadbiológiai- és Vadgazdálkodási Tanszék

Forrás: Országos Magyar Vadászati Védegylet

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom