Természetvédelem
Jogászok és erdészek a magyar erdők fenntartható jövőjéért
Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt.
Ismét szakmai-tudományos jogi konferenciának adott otthont a Pilisi Parkerdő Zrt., melyen számos neves szakértő és állami tisztségviselő vett részt, hogy megvitassák és felhívják a figyelmet az erdőgazdálkodás és vadászat aktuális jogi kérdéseire, mind hazai, mind nemzetközi tekintetben.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A kétnapos rendezvényt Reinitz Gábor, a Pilis Parkerdő vezérigazgatója és Dr. Gremsperger Gábor, a Gremsperger Ügyvédi Iroda vezetője nyitotta meg, akik emlékeztették a résztvevőket arra, hogy mintegy másfél éve ugyanezen a helyszínen alakult meg a jogász szakembereket tömörítő Lex Silvarum Jogászok az Erdőkért Egyesület. Az ügyvédi iroda és főváros és tágabb környezetének zöld infrastruktúráját kezelő erdőgazdaság között évek óta tartó közös műhelymunka eredményeként a jogalkalmazás területén számos sikeres és előremutató esettanulmány született, melyeket már a jogalkotás folyamata során is figyelembe vesznek az illetékes szakterületek.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára az eseményen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy az erdőalapú gazdaság keretrendszerében gondolkodva az erdő terméke nem kizárólag a faanyag, hanem a teljes ökoszisztéma, vagyis az élő erdő maga. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fával borított területek kiemelt fontossággal bírnak a klímasemlegességi célok elérésében, melyeket a meglévő erdők minőségének megőrzésével, állapotuk javításával, illetve területük bővítésével lehet biztosítani. Az államtitkár emlékeztetett: 2020 óta már 30 ezer hektár új erdőt telepítettek, a Településfásítási Program keretein belül pedig év végéig 56 ezer sorfát ültetnek el az erdészek segítségével közel 2000 településen, miközben országszerte jelentős siker az Újszülöttek erdeje program megvalósítása. Zambó Péter előadásában kiemelte, hogy az erdők az ország stratégiai fontosságú zöld vagyonát jelentik, amelynek kezelésében az állam a közcélokat szolgáló kiemelt szerepet vállal.
Dr. Andréka Tamás, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára előadásában felvázolta egy – elsősorban az erdészeti szakszemélyzetből álló – Magyar Erdészeti Kamara kialakításának lehetőségét, melynek célja az erdészek hatékonyabb érdekképviselete, főként hazai berkekben. Az államtitkár kitért továbbá az Erdőbirtokossági társulatok jövőbeni szerepének, illetve az osztatlan közös tulajdonú erdők rendezésére is, melyekkel ismét egy újabb lépést tesz a minisztérium a fenntartható, tartamos erdőgazdálkodás irányába, elsősorban a magánszektorban. Szintén az Agrárminisztérium részéről, a földügyek aktuális kérdéseiről Dr. Kovács Zita birtokpolitikáért felelős miniszteri biztos osztott meg hasznos információkat a jelenlévőkkel. A miniszteri biztos kiemelte: A Nemzeti Földügyi Központ feladatainak hatékonyabb ellátását várja az Agrárminisztériumba történő beolvadástól. Kiemelt feladat az elmúlt időszakban kialakult ügyhátralék ledolgozása.
A szakmai előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek az Európai Unió zöld irányelvei mentén indított programjaiba is. Dr. Petrétei Kristóf, a Petrétei Ügyvédi Iroda vezetője gyakorlati példákon keresztül ismertette a GreenDeal keretében megfogalmazott uniós célokat, melyek operatív megvalósítása a hazai erdészeti ágazatra is feladatokat ró. Kiemelte, hogy a program elsősorban a passzív védelem helyett aktív természetvédelmi beavatkozásokat irányoz elő, melyekkel az élőhelyek helyreállítását kívánja szorgalmazni az EU.
A vadászható állat által okozott károk témakörét több előadás is érintette. Az előadás résztvevői több jogeset ismertetése révén betekinthettek a Kúria jogértelmezési gyakorlatába, valamint az igazságügyi vadkárszakértő mindennapi munkavégzése során tapaszalt gyakorlati nehézségekbe.
A jogi előadások mellett a jelenlévők Szabó Péter, a Budakeszi Vadaspark ügyvezető igazgatójának tolmácsolásában megismerhették a főváros közvetlen környezetében működő ökoturisztikai élményközpont működését és mindennapjait is. Az igazgató kitért a Vadaspark ügyfélkezelésére és kommunikációs tevékenységére, jogi esetek kezelése során történő alkalmazásukra.
A konferencián résztvevő szakemberek egyetértettek abban, hogy szükség van olyan fórumokra, melyek lehetőséget biztosítanak a szakmai kapcsolatok építésére, az aktuális kérdések megvitatására és a szakmai tudás bővítésére. Az erdőgazdálkodási ágazatban közel 100 jogász szoros együttműködésben dolgozik az erdők ügyéért, így fontos, hogy megtalálják a közös nyelvet, mely segíti az érintetteket az erdészeti és vadászati jogrendszer bonyolult világában való eligazodásban.
Forrás: Pilisi Parkerdő
Természetvédelem
Újra medve tűnt fel a Zemplénben
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, a Zemplén-hegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Hunter vadkamerák rögzítették a szlovák-magyar államhatártól 30 kilométerre, Magyarország területén, a Zemplén-hegységben, a fényképen látható barnamedvét – tájékoztatta az Agro Jager Newst Dr. Fekésházy Szabolcs.
Barnamedve a Zemplén-ben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Az Agro Jager News olvasója számos alkalommal szerepelt már lapunk hasábjain és most egy rendkívüli képsorozatot juttatott el szerkesztőségünkbe. Amikor ellenőriztem a képeket, a szóróra kihelyezett kamera képeit, még nem gondoltam, hogy ilyen meglepetés ér.
Semmi különöset nem lehetett észrevenni a szórón. Szárazság van és nem is akartam összejárni a területet. Nem szokásunk és akkor minek is helyeztünk ki vadkamerát, ha ugyanúgy viselkedünk, mintha nem lenne éjjel-nappali szeme az embernek.
Ezek a vadkamerák, amelyet a Hunter Vadkamerák forgalmaznak, sok érdekességet megmutattak már nekünk, de most különös élményben volt részünk. Erre igazán nem számítottunk – mesélte a vadász.
Barnamedve a Zemplén-ben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
Azt pontosan jól tudtuk, hogy járja a medve a területet, de most, hogy májusban is feltűnik és látszólag nyugodtan járkál, pihen, mindenképpen fontos tudatni, nemcsak a vadgazdálkodókkal, hanem mindenkivel, aki az erdőn jár.
Kövesse a Hunter vadkamerák oldalát a Facebookon is. Kattintson a képre!
A medve kiszámíthatatlan. Fokozott figyelemmel túrázzunk, szedjünk gombát, vadgyümölcsöt. Az eddig megszokott módon ma már nem járhatjuk a hegyeink sűrűségeit s ha voltak is, akik szabadon sétáltatták házi kedvenceiket, arra kérik őket a szakemberek, hogy a medve és a farkas miatt ezt ne tegyék.
Barnamedve a Zemplén-ben 2024. május 7-én Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs / Hunter vadkamera
A területre most még több kamerát helyeznek ki, amelyet Hunter Vadkamera támogat. A medve jelenlétére a Zemplénben folyamatosan számíthatunk, ezért érdemes az erdőben kirándulóknak, túrázóknak arról is tájékozódni, hogy miként kell viselkedni, ha medvével találkoznak. Fontos hangsúlyozni, ha véletlenül bocsot, vagy bocsot vezető medvét látunk, semmiféleképpen ne próbáljuk megközelíteni az állatokat. Ez a szabály továbbra is igaz a malacokat vezető kocára és esetlegesen a farkasra is – tájékoztatott Dr. Fekésházy Szabolcs a Zemplénből.
Írta: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Fotó: Dr. Fekésházy Szabolcs
Természetvédelem
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Ásólúd költését dokumentálták Mórahalmon
Idén tavasszal kiemelkedően nagy csapatai mutatkoztak a bütykös ásólúdnak, amely valaha ritka kóborló madarunk volt, de mára rendszeres, kisszámú költőfaja a Dél-Alföldnek. Idén viszonylag korán kikeltek az első fiókák, elsőként a mórahalmi Nagyszéksós-tavon.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Nyugat-Európa tengerpartjain és az ázsiai sztyeppéken is közönséges költőfaj, hazánkban két évtizede jelent költőfajként, azóta lassú terjedéssel egyre több pár költ.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
Idén tavasszal a Dél-Alföld vizes élőhelyein feltűnően nagy példányszámban mutatkozott, voltak olyan napok, amikor több mint 300 pd volt egyidőben a különböző halastavakon és szikes tavakon.
A mórahalmi Nagyszéksós-tó eredetileg egy kb. 100 hektáros szikes tó, amelyet azonban az 1950-es években halastóvá alakítottak át; a közepén áthúzódó csatorna gondoskodott a vízszabályzásról. A tavat az 1980-as évekig hasznosították, azonban utána a tó, – a víz csökkenése mellett –, elnádasodott, nyílt vízfelületet évekig nem lehetett látni.
Húsz évvel ezelőtt, 2004-ben, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság és Mórahalom Város Önkormányzata egy élőhely-rekonstrukciós munka keretében vízibivaly-gulyát telepített a tóhoz, újra gondoskodva a megfelelő vízkormányzás mellett az élőhelykezelésről.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A csatorna ugyan megmaradt, de annak két partja, – két zátonysorként elnyúlva a tó közepén –, jó költőhelyet hozott létre partimadaraknak és sirályféléknek.
A bütykös ásólúd néhány éve kezdett rendszeresen költeni a tavon, idén április végén jelent meg egy pár 12 fiókájával.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
Az ásóludak tavak mentén foglal el nyúl, róka vagy borz által ásott üregeket. Fészekalja 7-15 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, de a fiókák felnevelésében mindkét szülő részt vesz. Táplálékában nagy szerepet kapnak különféle csigák, kagylók, férgek, rákok. Növényi tápláléka főleg vízi és parti növényekből áll.
Az ásólúd-család viszonylag bizalmas, ha valaki kíváncsi rájuk, jó eséllyel megtekintheti az apróságokat a Nagyszéksós-tó mindenki által szabadon látogatható nagy kilátójából.
Forrás: Dr. Tokody Béla – MME
Természetvédelem
Érdekes vonuló madárfajok a szegedi Fehér-tavon
Tokody Béla madarakat figyelt meg a szegedi Fehér-tavon
A Tisza mellett fekvő alföldi halastavak a nagy madártömegek mellett mindig is vonzották a ritkább vízimadarakat. 2024 áprilisában több olyan madárfaj is előfordult a szegedi Fehér-tavon, amelyek ugyan minden évben távcső elé kerülnek, de idén kicsit korábban érkeztek, hasonlóan más madarakhoz.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A szegedi Fehér-tó több mint 2000 hektáros vízfelülete vízimadarak tömegeit vonzza minden tavasszal. Abban az esetben, ha március és április között van lecsapolt tóegység, akkor partimadarak ezrei lepik az iszapfelületet táplálék után kutatva. A gyakoribb partimadarak (pajzsoscankók, havasi partfutók, füstös cankók és gulipánok) között idén is feltűnt néhány olyan madárfaj, amely ugyan minden évben előfordul, de nem nagy példányszámban és kicsit későbbi időpontban.
Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!
A csigaforgató (Haematopus ostralegus) kisszámú, de rendszeres átvonuló. Viszonylag nagy termetű madár, hosszú piros csőre és fekete-fehér mintázata miatt eltéveszthetetlen. Április első napjaiban jelent meg egy példánya a Fehér-tó új tavain.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A sarki partfutó (Calidris canutus) nagy testű partfutó, nászruhában vörös színű, összetéveszthetetlen partfutófaj. A sarkkörön túli tundraövezetben költ. Nálunk rendszeres, de kis számú átvonuló faj, főleg májusban és augusztus-szeptember között tűnik fel lecsapolt halastavakon és szikes tavakon. Április első hetében tűnt fel két téli ruhás egyed, amely viszonylag korainak számít, de maradtak több napig a területen.
A széki lile (Charadrius alexandrinus) még 30 évvel ezelőtt rendszeresen költött a szárazon hagyott halastó medrekben is és jellegzetes költőfaja volt az alföldi szikes tavaknak, de sajnos rendkívüli módon visszaszorult hazánkban, mindössze 10-15 pár költ a Kiskunságban. A szegedi Fehér-tavon már csak ritka átvonuló, ezért is volt öröm az a hím madár, amely szintén április elején vendégeskedett egy napig a tavon.
A kis goda (Limosa lapponica) régebben ritka, manapság azonban már rendszeres, de kisszámú átvonuló partimadarunk. Közeli rokona a hazánkban már vészesen megfogyatkozott nagy godának, de a kis goda északon, a tundraövezetben költ. Hosszútávú vonuló, sajátos madárrepülési világrekord fűződik a fajhoz; egy fiatal kis goda közel 13 000 kilométert repült Alaszkától egészen Tasmániáig leszállás nélkül, amely út 265 órán keresztül tartott.
A szegedi Fehér-tó egyik lecsapolt tóegységén tűnt fel egy nászruhás madár és néhány napig táplálkozott az egyik lecsapolt tóegységen.
Fotó: Dr. Tokody Béla – MME
A klímaváltozás hatására sok időszakos vízállású szikes tavunk kiszárad már késő tavaszra, ezért is értékelődött fel a mesterséges halastavak szerepe, ahol az extenzív gazdálkodás egyrészt az állandó vízállással jó költő-és vonulóhelyet biztosít azoknak a vízimadárfajoknak, amelyek táplálkozása és költése ezt igényli, de a gazdálkodásnak megfelelően a lecsapolt halastavak iszapfelületei tökéletes élőhelye a partimadaraknak. A ritkább fajokat látni mindig jó élmény, de ami nagyon fontos, hogy ezek a tavak több olyan tömegesen vonuló fajnak jelent biztos megállóhelyet, mint a pajzsoscankó, havasi partfutó vagy a nagy goda.
Forrás: dr. Tokody Béla – MME
FEGYVERMESTER: Mire figyeljünk, ha menetet vágatunk a fegyverünkre
Ajánlott olvasmány lett Hubert, a vadászmanó
Újra medve tűnt fel a Zemplénben
Megint őzet gázoltak a 47-es főútvonalon
A baromfihúsimport 21 százalékkal csökkent
Veszélyt jelentő inváziós halfajok telepítését akadályozta meg az Állami Halőri Szolgálat
Fontos tudnivalók az öntözött területek műholdas ellenőrzéséről
Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben
Aszály információk: 2024. május 2.
A bütykös ásólúd újabb költése a mórahalmi Nagyszéksós-tavon
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A kitartás jutalma
A négy kapitális harcsa
A jászsági öreg harcos!
Őzbakvadászat Kömpöcön
A Rendőrmúzeum bemutatja: Tibi, a gyilkos őzbak
Farkasok és sakálok a Hargitán
Újra medve tűnt fel a Zemplénben
