Vadászat
Túl sok a medve
ERDÉLY | Háromszéken igen nagy a felháborodás amiatt, hogy egy miniszteri rendelettel megszüntették a nagyvadak kilövési kvótáját – gyakorlatilag tehát nem szabad medvét, farkast és vadmacskát kilőni, csak ha veszélyesek.
A gazdák, polgármesterek, intézményvezetők hangsúlyozzák: rengeteg a medve okozta kár a megyében, sőt, embereket is megsebesítettek vadállatok. Széles körű konzultációt tartottak tegnap Sepsiszentgyörgyön, majd a megyeházán összegyűltek levélben fordultak a szakminiszterhez, s a dokumentumot a kormányfőnek is eljuttatják.
Az is kiderült: a hivatalosan jegyzett medveállomány kétszerese él a háromszéki erdőkben, ám kormányszinten nem ismerik el ezeket az adatot.
Polgármesterek, vadásztársaságok, erdészetek, közbirtokosságok képviselői, valamint károsultak vettek részt a megyeháza által összehívott tanácskozáson. Tamás Sándor tanácselnök elmondta, nem a megyei önkormányzat feladata a kérdéssel foglalkozni, de igen sok embert érint, és igyekeznek segíteni. Ismertette a szóban forgó miniszteri rendeletet, annak visszásságait, valamint a medvék okozta, hivatalosan jegyzett károkat.
Az elnök elmondta, túlszaporodott a medvepopuláció, hivatalosan 650–700 állatot jegyeznek, ám szakemberek szerint ennek kétszerese él a megyében. Nem az a baj, hogy az erdőben találkoznak az emberek a medvével, hanem hogy az utcán, sőt, a gazdaságokban is, és nemcsak a terményben tesz kárt, hanem a pajtából elviszi a háziállatot, és emberre támad. Közös álláspont kialakítására törekednek, és azt levélben megküldik Cristiana Paşca Palmer környezetvédelmi miniszternek, valamint Dacian Cioloş kormányfőnek.
A Kovászna Megyei Szarvasmarhatartók Egyesülete már küldött egy tiltakozó levelet a minisztériumba. A szervezet elnöke, Ötvös Mózes az ülésen kifejtette, a minisztérium gúnyt űz mindenkiből. Vargyasi és erdőfülei károkkal példálózott, emberekre támadt a medve, ez tűrhetetlen. A baj, hogy puhák vagyunk, tette hozzá, keményen kell fellépni, mondotta. Beadványt fogalmazott meg Fodor István, Sepsibodok község polgármestere, és felolvasta azt. Ő is ecsetelte a medvék túlszaporodása okozta károkat.
Könczei Csaba, a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője közölte, heti egy-két kártérítési igénylés fut be a hivatalba. Már 2014-ben kidolgoztak egy kárfelmérési eljárástervet, amelyet felküldtek a szaktárcához, de semmi foganatja nem volt.
Több károsult gazda elmesélte eseteit. Erdővidéki, zágoni, Bodza-vidéki esetekről lehetett hallani. Egy baconi gazdának évente okozott kárt a vad, háromszor egy-egy tehenét pusztította el, negyedszer a gyümölcsösben tett kárt. 2012 óta egyetlen bani kártérítést nem fizettek, pedig kéréseit kedvezően bírálták el. Közben védekezésül kutyákat szerzett, azért viszont megbírságolták.
Tamás Sándor elmondta, a minisztérium egymillió euróval finanszírozott állatvédelmi programokat, miközben hat éve nem fizet kártérítést az állatok okozta károkért.
Kiss József, Zágon község polgármestere kifogásolta, hogy a hivatalos adatok nem valósak. A bejelentett kárnál sokkal kevesebb jelenik meg a statisztikában, a reális medveállománynak csak mintegy felét szerepeltetik. A kártérítést nem fizetik ki. Az emberek félnek kimenni az utcára, Zágon községben az utóbbi 30–40 napban huszonkét juhot és három tehenet pusztított el a medve.
Egy falusfele tizenegy medvetámadást jelentett, abból miért csak kettő jutott el Bukarestbe? – tette fel a kérdést a felelősök iránt érdeklődve és a környezetvédelmi hivatal vezetőjére nézve. A kormány képviselője, a prefektus miért nincs jelen? – tette fel a szónoki kérdést, megtoldva, ő is csak a zászlókkal tud törődni. Simon András baconi polgármester a vadkárok mellett arra is felhívta a figyelmet, hogy a túl nagy medvepopuláció miatt kiveszett a Kárpátok büszkesége, a szarvas, idén egyetlen szarvasbőgést sem hallottak.
Gheorghe Neagu, a környezetvédelmi hivatal ügyvezető igazgatója ismertette az intézményhez befutott adatokat. Elmondta, annál több lehet, de ennyire érkezett kártérítési igénylés: 106 esetre ebben az évben. Ami a medvék valós létszámát illeti, a közölt útmutatás szerint, a lábnyomok alapján elvégezték a számlálást: 1300 egyedet jelentettek, végül csupán 650–700 példány jelent meg a hivatalos kimutatásban.
Az is elhangzott, hogy a kilövési kvótát leállító miniszteri rendelet kiadása előtt egy munkacsoport dogozott a javaslaton. Azt törvényellenesen állították össze, mivel nem a szakágak képviselőiből állt, hanem zömében állatvédők, civil szervezetek küldötteiből. Többen szorgalmazták a medvepopuláció reális felmérését, azt is javasolták, a bukaresti íróasztalaik mellett döntők jöjjenek, s legalább egy éjszakát töltsenek Háromszéken, „kóstolják meg”, miről van szó.
Benedek Barna, a Pro Silva Vadászegyesület vezetője figyelmeztetett, hogy a minisztériumban elhelyezett időzített bombáról van szó, hiszen a jelenlegi tárcavezetőnek még néhány hete van hátra, nem hozhatott volna ilyen horderejű döntést. A háttérben egy árnyékban levő bűnözői csoportot feltételez, mert hatalmas európai uniós pénzösszegek lehívásáról van szó.
Ha ez a csoport megkaparintja a vadállomány megfigyelési, felmérési jogát, akkor nagy bajok születnek. Sárkány Árpád, az Abies Hunting vadásztatócég vezetője és dr. Benke József, a zetelaki erdészet igazgatója is támogatta azt a felvetést: ne azt kérjék, hogy az állományt felmérjék, hanem egyenesen azt, hogy tegyék közzé a valós adatokat.
Az ülés végén megfogalmazott beadvány egyik pontja ezt kéri, a másik azt, hogy a kilövési kvótákat reálisan állapítsák meg, hiszen a megyében él a romániai medveállomány nyolcada, akkor a kvóta is arányosan ezt tükrözze, továbbá a károk mielőbbi megtérítését is szorgalmazzák.
Szekeres Attila
3szek.ro
– A természeti erőforrásokat használó társadalmi kategóriák cinkossága elveszejti a medvét mint fajt, mert az értékét veszíti mindenki előtt: nem lesz érdek a megtűrése a vadászok számára sem, mert megeszi más vad elől a táplálékot, sőt a más vadat is – vonta le a következtetést a Pro Silva vadászegyesület elnöke.
Vadászat
Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán
Megnyílt Valaczkai Erzsébet festőművész kiállítása Orosházán, a Nagy Gyula Területi Múzeumban.
A Békés vármegyei kötődésű grafikus-festőestőművész „Erdőn-mezőn járva” elnevezésű tárlatát Zuberecz Tibor, Békés vármegye fővadásza nyitotta meg.Valaczkai Erzsébet vadászfestői tevékenységét a szakmai közönség is ismeri és elismeri.
Eddigi munkásságát a Hubertus Kereszt arany fokozatával, a VKE Arany-ecset díjával, Magyar Vadászatért Érdeméremmel, dr. Egyed István emlékplakettel, Nimród-díjjal, valamint Magyar Arany
Érdemkereszttel ismerték el.
A művész 1958-ban, Orosházán született, gyermekkorát a pusztaföldvári tanyavilágban élte, 1982
óta Heves megyében, egy festői környezetű falucskában, Tarnaleleszen él.
Itt ismerkedett meg az erdő élővilágával. Rendszeresen járja az erdőt, a mezőt, valamint több mint két évtizede aktívan foglalkozik vadászattal is.
Az átélt élményeket rajzain és festményein jeleníti meg. Kedvenc témái a madarak, a nagyvadak és
a famatuzsálemek. Példaképei között említi Csergezán Pált és Rein Poortveliet, akik egyéni és
életszerű módon örökítették meg a természet érdekes és szép pillanatait.
Forrás: OMVK
Valaczkai Erzsébet festőművészről további információ itt érhető el
***
A kiállítás június 16-ig tekinthető meg a Nagy Gyula Területi Múzeumban
Vadászat
Megnyílt a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás
Megnyitotta kapuit a Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás.
Igazán különleges tárlatnak ad otthon a mesebeli környezetben álló csopaki Plul-malom épülete. A Bakony Vadjai és Élővilága Kiállításnak köszönhetően bárki bepillantást nyerhet a hazánk ékszerdobozának is mondható bakonyi és Balaton-felvidéki táj faunájába.
A II. Balaton Vadgasztro Fesztivál keretein belül, május 18-án a Bakony Vadászkürt Egylet közreműködésével megnyitotta kapuit az 1910-ben épült Plul-malomban található Bakony Vadjai és Élővilága Kiállítás. Az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének, azon belül is Baracskay Lajos titkárnak köszönhetően számos kiállítási tárgyat, illetve vadpreparátumot sikerült kiállítani az épületben, és csodálatos diorámákba helyezni azokat. A látogatók testközelből csodálhatják meg a vadállatokat. A cél, hogy a vendégek a jövőben közelebbről megismerkedjenek az erdei növényekkel, gombákkal is. Vadász Oszkár, a Balaton Vadgasztro Fesztivál alapítója, illetve a kiállítást üzemeltető Magyar Vadért és Vadászati Kultúráért Alapítvány kurátora szerint az itt látottak után a vendégek sokkal otthonosabban mozognak majd az erdőben, és a gyerekekben korán kialakul a természet iránti tisztelet.
A helyszínre látogatott Kontrát Károly országgyűlési képviselő is, aki elmondta, már többször volt szerencséje megtekinteni ezt a gyönyörű helyszínt, és élvezni a csodálatos klímát. – Annak idején biztattam Ambrus Tibor polgármester urat, hogy gyarapodjanak, és vásárolják meg a malom körül elhelyezkedő területet. A vadászok társadalmi szerepvállalása miatt is nagyon fontos, hogy a civil társadalommal jó kapcsolatban legyenek. Ez a bemutatóhely ezt is szolgálja. Magam is szeretem a természet, falun nőttem fel. Az apám gazdaember volt, és amikor szénát kaszált az árokparton, már tudta, hol fészkelnek a foglyok, fürjek, fácánok, letakarta a fészkeiket, vigyázott rájuk, hogy kikeljenek az utódok. Bízom abban, hogy ez a kiállítás is hozzájárul azoknak a céloknak a megvalósításához, amelyet mind az önkormányzat, mind az alapítvány és a vadászkamara kitűzött – tette hozzá.
Vadászat
Bakonybéli vadőr lett a vármegye legjobbja
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot Veszprém vármegyében
Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza érte el a legmagasabb pontszámot a szakma megyei versenyén, így ő képviselheti régiónkat az országos megmérettetésen Chernelházadamonyán június 18-19-én.
Immár harmadik alkalommal adott otthont a gyenesdiási Természet Háza Látogatóközpont a hivatásos vadászok vármegyei versenyének. – Nagy öröm számunkra, hogy ismét mi lehetünk a házigazdái ennek a neves rendezvénynek. Számunkra komoly elismerés, hogy újra és újra alkalmasnak találtok bennünket arra, hogy nálunk folyjon ez az esemény – mondta el köszöntőbeszédében a Bakonyerdő Zrt. turisztikai főelőadója, a Festetics Imre Élményközpont vezetője. Gerencsér Zoltán rámutatott, a 2024-es év újabb nagy kihívások elé állította a hivatásos vadász szakmát.
Mint fogalmazott, soha nem volt még ekkora szükség a hivatásos vadászok felkészültségére, tudására, hiszen folyamatosan változnak a törvényi szabályozások, a vadgazdálkodási előírások, a kilövési tervek, illetve új vadászati eszközöket vezetnek be. – Egy ilyen megmérettetésen nincsenek vesztesek, csak nyertesek. Mindenki, aki részt vesz ezen a versenyen, gazdagodik valamivel – tette hozzá.
Pap Gyula, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezetének elnöke elismerését fejezte ki a megjelentek létszámát illetően. A szakmai megmérettetésen induló 15 fővel ugyanis vármegyénkben önálló versenyt indíthattak, míg más megyék arra kényszerülnek, hogy összefogva szervezzék meg az eseményt. – A hivatásos vadászok versenye nem csupán egy színvonalas rendezvény, hanem egy komoly szakmai összejövetel is. A kamara szeretné kifejezni megbecsülését a jelentkezők felé azáltal, hogy az első díjazottat 300 000, a másodikat 200 000, a harmadik helyezettet pedig 100 000 forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazza, melyet a sümegi Lutra Vadászboltban válthatnak be – hangsúlyozta Pap Gyula. A dobogósok mellett minden résztvevőnek kedveskedett a kamara egy üveg borral, a Lutra Vadászbolt képviseletében pedig Hettyei Emőke ajándékcsomagokat adott át. Emellett a szerencsés indulók vadászati lehetőséget is nyerhettek, melyeket a Bakonyerdő Zrt., a Verga Zrt., illetve a vadászkamara ajánlott fel.
Korn Ignác, az Országos Magyar Vadászkamara Veszprém Vármegyei Területi Szervezete Hivatásos Vadász Osztályának alelnöke ismertette a verseny menetét. Elmondta, igyekeztek úgy összeállítani az egyes versenyszámokat, hogy azok harmonizáljanak az országos rendezvénnyel. Kitért arra is, hogy az ilyen jellegű szakmai megmérettetések azért fontosak, mert erre készülve a kollégák frissítik szakmai tudásokat, ami elengedhetetlen az állandóan változó jogszabályi környezetben.
A 15 résztvevőnek először 100 tesztkérdésre kellett választ adnia. A szakmai kérdések egyaránt érintették az vadismeretet, a lövészeti tudást, illetve a csapdázási módszereket, de otthon kellett lenniük a hatályos jogszabályokat és a vadászirodalmat illetően is. Ezt követte a 20 kérdést feltevő interaktív videosorozat. A minifilmek különféle, előre nem kiszámítható kérdésekkel zárultak, így a hivatásos vadászoknak minden apró részletre koncentrálniuk kellett, megadva a helyes választ a kiosztott bírálati lapokon.
Ez után növény-, majd állatfelismerés következett, és külön pontot kaphattak azok, akik a vadászkürtszignálokat is felismerték. A tantermi feladatok után a versenyzők a gyenesdiási BEFAG Sportlőtérre mentek, ahol 5 különböző helyszínen zajlottak a versenyek egy időben. Keczeli Zoltán lőtérvezető irányításával a futóvadlövészet (50 m távolságból .22 LR fegyverrel) mellett koronglövészetben is teljesíteniük kellett, és természetesen nem maradhatott el a tájegységi fővadászok irányítása alatt zajló növény- és vadászkutyafajták felismerése, valamint a trófeabírálat sem.
A képzeletbeli dobogó legfelső fokára idén Hüll László, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészetének hivatásos vadásza állhatott. A második helyezett Rózsahegyi Bence, a Verga Zrt. Zirci Erdészetének hivatásos vadásza, a harmadik pedig Obermayer Attila, a Verga Zrt. Kab-hegyi Erdészetének hivatásos vadásza lett.
Szívből gratulálunk a díjazottaknak!
Írta és fényképezte: Mizsei Bernadett – OMVK