Keressen minket

Mezőgazdaság

Megalakult a Debreceni Egyetem agrárkarának új Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központja

Print Friendly, PDF & Email

Innovatív precíziós növénytermesztési technológiákat, termékeket fejleszt és szolgáltatásokat nyújt a Kárpát-medence egyedi jellemzőihez igazodó precíziós, helyspecifikus növénytermesztéshez kapcsolódva a Debreceni Egyetem agrárkarának új Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központja.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Innovatív precíziós növénytermesztési technológiákat, termékeket fejleszt és szolgáltatásokat nyújt a Kárpát-medence egyedi jellemzőihez igazodó precíziós, helyspecifikus növénytermesztéshez kapcsolódva a Debreceni Egyetem agrárkarának új Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központja.

Dr. Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja és Dobos Attila, a Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ vezetője (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) új szervezeti egységének kutatási és szolgáltatási portfóliója a MÉK fejlesztési stratégiájának egyik meghatározó zászlóshajója. A Központ K+F+I programjának célja a folyamatosan változó klíma- és agrárgazdasági környezet negatív hatásait kompenzáló élelmiszer, valamint takarmány-előállítás minőségi és mennyiségi optimalizálása.

– Az eredmények, gyakorlati tapasztalatok alapján alakította ki a szervezeti egység K+F szolgáltatására jellemző komplexitást, ahol a talaj-növény-klíma rendszerek vizsgálata, elemzése egyidejűleg jelenik meg. A folyamatos fejlesztések és eredmények következtében napjainkban a PNK igen nagy helyzeti előnnyel rendelkezik országosan és nemzetközi megközelítésben is – mondta el Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A kutatócsoport a kar szerkezeti átalakulásáig az egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetében, nem önálló szervezeti egységként működött.

– A most önállóvá vált központ koncepciója a 90-es évek végén indult, megelőzve az elmúlt időszakra jellemző gyakorlatot, felismerve a precíziós technológia hazai viszonyokra történő adaptálásának pozitív hatásait. Örvendetes, hogy a technológiával szemben egykor szkeptikus szakemberek is már támogatják a fejlesztéseket, sőt szerves részévé, hívószóvá vált az oktatásban és kutatásban. Az új szervezeti egység megalapítása egy dinamikus fejlődés eredménye, az átalakulás elsősorban a profil markáns megjelenését jelenti, hozzájárulva a kar stratégiai céljaihoz – hangsúlyozta Stündl László.

Az első évtized a geofizikai és távérzékelési technológiák összehasonlító vizsgálatairól, módszertani fejlesztésekről és a precíziós felmérésekhez, adatszolgáltatáshoz szükséges infrastruktúra kialakításáról szólt.

– A precíziós növénytermesztéshez kapcsolódó kutatások a heterogenitás kezelését célozzák meg, így szükséges volt a hazai kísérlettervezésben, kiértékelésben alkalmazott módszerek átgondolására is. Az új módszertani megközelítésünk ötvözi a precíziós növénytermesztés adta lehetőségek és a klasszikus kisparcellás kísérletek pozitívumait. Jelenleg évente mintegy 1500-2000 hektár területen végzett kutatások jelentik a fejlesztéseink alapját – fejtette ki Dobos Attila, a PNK igazgatója.


A Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ programjának többek között kiemelt prioritású pillére a víz- és tápanyag-ellátottság tér és időbeli változásának nyomonkövetése, a beavatkozások idejének, mennyiségének meghatározása, optimalizálása, összességében a precíziós növénytermesztési technológiák termőhelyi adaptálása a klímaváltozáshoz alkalmazkodva.

– A központ K+F+I tevékenységének alapja a legújabb precíziós adatgyűjtési valamint kijuttatási technológiák tesztelése, a precíziós növénytermesztés alap- és beavatkozás térképeinek (tápanyag, vetés, növényvédelem, talajművelés) közel valós idejű előállításának módszertani fejlesztése.  Precíziós öntözött területeken a kutatási célok ugyancsak a talajheterogenitásból eredő eltérések meghatározására irányulnak, csökkentve a talajszerkezetben bekövetkező degradációs folyamatok negatív hatásait és meghatározva az optimális georeferált öntözővíz mennyiséget. Újabb kutatási terület az egyes technológiai beavatkozások hatásainak vizsgálata a talajéletre dinamikus CO2 fluxus összehasonlító mérésékkel – fejtette ki Dobos Attila.


A szakmai vezető hozzátette: az eredményeink révén a Debreceni Egyetem vezetői is támogatták az új egység alapítását, így biztosítva K+F projektek és szolgáltatások optimális kialakítását a mezőgazdasági vállalkozásokkal együttműködve.

– Kreatív humán erőforrás nélkül elképzelhetetlen a fejlesztési irányok, valamint programok megvalósítása és a kapcsolódó infrastrukturális beruházások optimális működtetése. Mint a szervezeti egység vezetője szerencsés helyzetben vagyok, mert az innovációs céloknak maximálisan megfelelő kollégákra tudok támaszkodni, megtiszteltetés ilyen kvalitású csapatot vezetni – tette hozzá a központ vezetője, Dobos Attila.

A DE MÉK tudományos dékánhelyettese, Veres Szilvia szerint óriási előrelépés a kar fejlesztési programjában a szervezeti egység megalakulása.

– Az Európai Unió és a hazai ösztönző, beruházást támogató intézkedések (Magyarország Digitális Agrár Stratégia, Vidékfejlesztési Program) a technológia erőteljes növekedését prognosztizálják, így piaci előnyt eredményez markánsan megjelenni egy kiforrott, a gyakorlatban már több esetben bizonyított K+F csoporttal – véli Veres Szilvia.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központja számára a független szervezetté válás új piacokat nyitott meg, a jelenleg elsősorban a Dunántúlra összpontosuló partnerek mellett új mezőgazdasági vállalkozások bevonását teszi lehetővé.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Új eszközök és szankciók segítik a termelőket a felvásárlókkal szemben

Print Friendly, PDF & Email

Az Országgyűlés elfogadta a termelővédelmi törvénycsomagot

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Szankcionálhatóvá válnak a felvásárlók általi, 30 napon túli késedelmes fizetések a gazdálkodók felé az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A szabályozás új lehetőségek megteremtésével javítja a termelők felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatott helyzetét és jogi eszközökkel biztosít erősebb védelmet számukra. A legtöbb új szabály a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2025. január 1-jétől lép életbe.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Feldman Zsolt kiemelte, világszerte jellemző az, hogy az élelmiszer előállítási láncban a termelők arányaiban nagyobb kockázatokat viselnek, az eredményekből pedig kisebb mértékben részesülnek. Ennek oka, hogy a termelők legtöbbször kisebb alkuerővel és érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek, mint a láncban felettük álló feldolgozók vagy a kereskedők. A kockázatok és az eredmények arányosabb megosztása érdekében szükség van a termelők szabályokkal történő támogatásra, azért, hogy a felvásárlók, feldolgozók ne háríthassanak minden kockázatot a termelőkre. A termelők számára emellett átláthatóbbá és tervezhetőbbé kell válnia a felvásárlási folyamatoknak – tette hozzá.

Az államtitkár szerint a magyar kormány az agrárium vonatkozásában arra törekszik, hogy ne csak a támogatáspolitikában, hanem a hazai termékpályák működésében is előrelépés történjen. Ezért folyamatosan fejleszti a hazai szabályozási rendszert, mely megalapozza a hazai termelők felvásárlókkal szembeni védelmét, helyzetük jogi eszközökkel történő javítását és integrációjuk erősítését. Ezt szolgálja a most elfogadott termékpiacokról szóló törvény módosítása is, mely számos, a termelők védelmét erősítő, kézzelfogható szabályozási elemet tartalmaz. Ezek közé tartozik a kockázatmegosztási rendelkezések kötelező alkalmazása a zöldség-gyümölcs, valamint sertés- és baromfi ágazati szerződésekben, a 30 napnál későbbi késedelmes fizetések hatékonyabb szankcionálása 2025. január 1-jétől, valamint bizonyos esetekben a felvásárló tevékenységtől történő eltiltásának bevezetése. A cél mindezzel az, hogy ne egyedül a termelő viselje a termékpálya működésének teljes kockázatát. Fontos cél, hogy a szerződések a jövőben egyértelműen tartalmazzák ezeket a kockázatokat és a teherviselés arányait. A termelők védelmének javítását szolgálja az is, hogy az ágazati érdekképviseleti szervezetek mintaszerződéseket vezethetnek be a jó gyakorlatok széleskörű elterjesztése érdekében – hangsúlyozta.

Kifejtette, ez a törvénymódosítás kiterjed a vertikális együttműködésekre vonatkozó, önkéntesen alkalmazható termeltetői szerződés kategóriájának és szabályainak megteremtésére is. Ez az új szerződéstípus keretet ad a termeltetői együttműködéseknek, ami nemcsak a termelők helyzetét teszi kiszámíthatóbbá, hanem a feldolgozók alapanyag ellátottságának biztonságához is hozzájárul, valamint csökkenti a piaci túltermelés kockázatát is. A termeltetői együttműködésekre vonatkozó előírások alapján az árat olyan módon kell meghatározni, hogy az a szerződés egész időtartamára vonatkozóan biztosítsa az átláthatóságot és kiszámíthatóságot – ismertette Feldman Zsolt.

Az agrártárca azt kívánja elérni, hogy ezek a szabályok gyorsan és sikeresen beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek országszerte.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszály információk: 2024. május 2.

Print Friendly, PDF & Email

Az aszály alakulása május elején

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. A múlt csütörtökön, pénteken és szombaton kevés helyen előfordultak még gyenge záporok, majd országszerte száraz napok következtek, és csak szerda estétől eredt el néhol ismét az eső.

Ábra: MME

A talaj felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 cm-es talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 cm-es rétegének nedvességtartalma.
Az említett területen tapasztalhatók aszály jelei a tavaszi vetésű növényeknél.
A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. Csütörtökön és pénteken főként az ország délnyugati felén kell ismétlődő záporokra, zivatarokra számítani, így a déli országrészben is enyhül az aszály, majd vasárnap az északi országrészben várhatók nagyobb számban záporok, zivatarok. A záporos időjárás a jövő hét első felében is folytatódik.

Forrás: MME

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Mérsékelt emelkedés a FAO élelmiszerár-indexben

Print Friendly, PDF & Email

A hús- és gabonafélék és növényi olajok magasabb jegyzése túlszárnyalta a cukor és tejtermékek árcsökkenését

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Róma, 2024. május 3. – Feljebb kúszott áprilisban az élelmiszer-alapanyagok nemzetközi piaci árainak mutatója, miután a hús jelentős és a növényi olajok és gabonafélék mérsékelt drágulása érvényesült a cukor és tejtermékek alacsonyabb árával szemben az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) ma frissített indexében.

©FAO/Rijasolo

FAO élelmiszerár-index, ami a nemzetközi kereskedelem legjelentősebb élelmiszer-alapanyagainak havi árváltozását követi le, március óta 0,3%-kal erősödött, de még így is 9,6%-kal múlja alul az egy évvel korábbi értékét.

A gabonafélék árindexe szintén 0,3%-kal emelkedett márciushoz képest, megszakítva a három hónapja tartó árcsökkenését. A búza exportpiaci ára stabilizálódott áprilisban miután a főbb exportőrök közötti verseny ellensúlyozta az Európai Unióban, Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban tapasztalt kedvezőtlen időjárási körülményeket. A kukorica külpiaci ára nőtt a nagy kereslet hatására és az ukrán infrastruktúrában bekövetkezett károk  okozta logisztikai fennakadások és a betakarítás előtt a brazil termés körüli aggályok miatt. A rizsfélék almutatója 1,8%-kal csökkent főleg az Indica alacsonyabb jegyzésének köszönhetően az aratás jelentette nyomás közepette.

A növényi olajok árindexe is 0,3%-kal erősödött áprilisban 13 hónapja nem látott szintre érve, ahogy a napraforgó- és repceolaj drágulása ellentételezte a pálma- és szójaolaj árcsökkenését.

A FAO húsárindexe 1,6%-kal nőtt az elmúlt hónapban, mivel mind a szárnyas-, a szarvasmarha és a birkahús is megdrágult a nemzetközi piacokon. A sertéshús ára globálisan valamelyest csökkent, tükrözve a lanyha keresletet Nyugat-Európában és a főbb importpiacokon, például Kínában.

A cukor indexe 4,4 %-kal esett, így 14,7%-kal múlva alul a tavaly áprilisi értékét. A csökkenés főként a javuló ellátási helyzetnek köszönhető, kiemelten a vártnál nagyobb indiai és thai termésnek és a kedvező brazil időjárásnak.

A FAO tejtermék árindex 0,3%-kal csökkent, pontot téve egy féléves drágulási ciklusra. A fő okok között találjuk a sovány tejpor gyengélkedő importkeresletét és az amerikai dollár erősödése miatti alacsonyabb nemzetközi sajtárakat. A stabil importkereslet által fűtve a vaj nemzetközi ára ezzel szemben nőtt.

További részletek itt.

Megnyirbált búza-előrejelzés

Megjelent a FAO új Gabonakínálati- és keresleti gyorsjelentése is, amelyben 2846 millió tonnára növelte a szezon globális gabonatermelésre vonatkozó előrejelzését, ami 1,2%-os bővülést jelentene éves szinten. A frissített számok a Mianmarból és Pakisztánból érkező adatokra reflektálnak.

A FAO szakértői valamelyest csökkentették a 2024-es globlis búzakibocsátásra vonatkozó előrejelzést, ami a várható 791 millió tonnával még így is félszázalékos éves bővülést jelentene.

A szemestermények esetében a fő betakarítási szezon a déli félteke országaiban hamarosan kezdődik, ám a nem megfelelő időjárás lehűtötte a hozammal kapcsolatos várakozásokat a főbb termelő országokban, mint Brazília és Dél-Afrika.

További részletek itt.

Forrás: FAO

Tovább olvasom