Keressen minket

Horgászat

„Az utolsó dobás”

Közzétéve:

Pintér Bence csónakból pergetve angolnát fogott a Balatonból. Életében először sikerült nyílt vízen műcsalival is megakasztania egyet. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News

Minden évben izgatottan várom a május elsejét, mivel attól a naptól kezdve újra korlátozások nélkül lehet csónakból horgászni a Balatonon. Feloldódik ugyanekkor a ragadozóhalak tilalma is, magyarán dupla ünnepről van szó a balatoni csónakos horgászok számára.

Idén is természetesen már éjfélkor kimentünk egy barátommal pergetni az ismert kövezésekre, bár sejtettünk, hogy legfeljebb egy-két süllő akad a horgunkra. Az előzetes aggodalmaink beigazolódtak, de azért sikerült fejenként két-két méretes süllőt fognunk, valamint a délután során három balint is, amely újra kezd visszatérni a Balatonon. Ez után teltek a napok… Másodfokú viharjelzés, másodfokú viharjelzést váltott…, valamint ilyenkor szokásom pihentetni pár hétig a süllőket, az első pár napi ostrom után. Május 11-én végre ideálisnak láttam az időjárást arra, hogy megnézzem mi a helyzet a vízen, mivel enyhe északnyugati szél borzolta a Balaton felszínét.

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News

Megálltam, nagyjából egy tucat helyen, ahol láttam esélyt fogasokra, de a várt koppintások elmaradtak. Elérkezett az utolsó hely, amelyre a naplementét szántam. Ez egy viszonylag sekély rész, ahol kicsit márgásabb a marás széle. Fél óra elteltével sem volt kapás, ezért vertikális wobblerre váltottam. Eleinte erre sem volt érdeklődés, továbbá az órám is azt mutatta, hogy ideje lesz hazaindulni. Viszont minden pergető tudja, hogy mindig van egy „utolsó dobás”, amely legalább egy, de sokszor inkább több dobást jelent. Ez ebben az esetben három volt, mivel három a magyar igazság. Csobbant az utolsó dobás, a csali elérte a Balaton fenekét. Ráemeltem és erőteljes rávágást éreztem. A bevágást követően a gerinces pergető botom karikára hajlott, a spicce pedig szépen járt. Elsőre nagy süllőre gondoltam, de hamar megváltozott a gondolatom egy kis harcsára… De aztán gyanús lett nekem az egész, majd jött a gondolat: „talán angolna?”. A csónak mellé vezettem és az előkénél fogva beemeltem a csónakba, mivel a merítőt kivételesen az autóban hagytam.

Fotó: Pintér Bence – Agro Jager News

Minden évben szoktam fogni egy-két angolnát kishallal, pergetve is fogtam már küszíváson, wobblerrel, de még így, nyílt vízen, műcsalival soha. Gyorsan bekönyveltem a fogási naplóba és már indultam is a kikötő felé a lemenő nap fényeiben gyönyörködve. A kikötőben készítettem róla még egy képet, majd gyorsan elpakoltam, hogy ne késsek az esti megbeszélt vadászatról. Ezért is szeretem ennyire a Balatont és minden más vadvizet, mert mindig tud meglepetést okozni ennyi év után is.

 

Írta és fényképezte: Pintér Bence

Horgászat

MŰCSALI LAS-SÍ-TÁS…

Published

on

Varga Szilárd osztotta meg a tapasztalait a téli pergetésről:

Télen, amikor jószerivel szinte az egész természet mély álomba merül és az élővilág lüktetése is jelentősen lelassul, nekünk, pergetőknek is más aspektusból kell megközelítenünk a rablóhalak elejtésének praktikáit. A téli hónapok didergős időjárásában már nem tudunk tempósan, ütemre vezetett műcsalikkal (csak egészen minimális körülmények között) halat fogni. Számunkra is itt az ideje, hogy más taktikával kutassuk fel a kevesebb aktivitást mutató rablóhalakat. Természetesen több műcsali-prezentációs lehetőség is adott számunkra, de most egy, kifejezetten süllőre sikeres, metódust szeretnék megosztani a kedves pergetőkkel.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing

Mint ismert, az éj királynője (fogassüllő) télen jelentősen nehezebben fogható meg, köszönhetően a hideg miatt kialakuló lelassult anyagcseréjének. A lelassult anyagcsere-folyamatok (metabolizmus) miatt a tüskéshátú ragadozók is jóval kevesebbet táplálkoznak, emiatt pedig jóval passzívabban reagálnak az általunk felkínált műcsalikra. Ahogyan a korábbi írásaimban már többször kitértem az éjszakai wobbleres süllőzés hatásosságára, ez télen sincs másképp – csupán más technikákat kell alkalmaznunk a hideg évszakban.

Télen egy kifejezetten sikeres wobbleres technikának bizonyul, amikor a szembe sodrásban hagyjuk úgymond „megúsztatni” a wobblerünket. Ez egy hihetetlenül jól működő horgászmódszer, amelyben a sodrást használjuk fel arra, hogy hosszabb ideig tartsuk a wobblerünket egy bizonyos ponton, a megfelelő mélységben, a süllők számára presszionálva.

Na, de hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?
A legmegfelelőbb, ha olyan helyeket keresünk, ahol jellemzően két folyó torkollik egymásba. Az ilyen helyeken a wobblerünket egyszerűen bedobjuk arra a pontra, ahol láthatóan a két folyó összefolyik. Ekkor szoktam még egy kisebb trükköt alkalmazni: a becsobbanást követően még nem csapom rögtön vissza a felkapókart, hanem hagyom, hogy a wobblert még 15-20 métert sodorja a víz, így hosszabb szakaszon is végigkutathatom a süllők esetleges jelenlétét a spoton. Miután a csalink a megfelelő pozícióba került, jön a technika lényege.

A szembe sodrásban egyszerűen csak megtartjuk a wobblerünket: a terelőjének köszönhetően bevontatás nélkül, a sodrás segítségével érjük el a műcsali megfelelő mélységét. Ilyenkor általában 4-5 másodpercig tartom egy helyben a csalit, majd egy leheletfinom, kifejezetten lassú orsótekeréssel közelebb húzom a wobblert. Ezután ismét megállítom és hagyom, hogy a sodrás mozgassa a műcsalit további 4-5 másodpercig. Ezt a folyamatot ismétlem, amíg a süllők nem reagálnak.

Ha a süllő táplálkozási szándékot mutat, nem fog ellenállni a műcsalinknak. Ha pedig épp nem éhes, ezzel a technikával akkor is megfoghatjuk, mivel a süllő, territóriumát védelmező halfaj. Sokszor előfordul, hogy a süllő egyszerűen „leüti” a nem kívánatos halakat a közeléből és ilyenkor a wobblert állal érinti, amely a prezentálás közben kívülről az állkapcsába akad.

Fotó: Varga Szilárd – Absolute Fishing

Fontos, hogy télen teljesen le kell lassítanunk a csalink vezetését, különben elveszítjük az esélyt, hogy egy szép fogast tereljünk partra. Ezekben a hónapokban a legjobb barátunk a türelem és a kitartás. Másképp nem megy! Wobbleres süllőzésre télen is az éj leple lehet a legalkalmasabb.

A wobbler méretét tekintve nálam a móka 13 cm-nél kezdődik. Sokan ezen meglepődnek, de bátran kijelentem, hogy egy 40 centis süllő is gond nélkül torokra tud venni egy ekkora műcsalit.

Az alsó képen láthatjátok, hogyan néz ki egy ilyen horgászat. A két piros nyíl mutatja az egymásba torkolló folyókat (a folyásirányokkal együtt), a zölddel megjelölt sáv pedig a meghorgászandó területet.

Ajánlom mindenkinek ezt a technikát – nagyon sikeresen lehet vele süllőt fogni! Szóval ha tél, akkor lassuljunk vissza mi is egy kicsit! 🙂

Görbüljön mindenkinek! 😉

Írta és fényképezte: Varga Szilárd – Absolute Fishing

 

Érdekel a pergetés világa? Csatlakozz te is az Absulte Fishing közösségéhez!

Tovább olvasom

Horgászat

Abádszalóki süllőzés

Published

on

Fazekas Barnabás élménybeszámolója:

Az országos bajnokság után visszalátogattunk múlt héten két napra, Abádszalókra a barátommal, csapattársammal, Varga Levivel, hogy a gyerekeinek csináljunk egy élménypecát, ami szerencsére sikerült. Jó pár nagy csukát fogtunk velük és sok balint, sügeret, kövest.

Fazekas Barnabás

Közben egy otthoni horgász cimborám, Zsolti, megkért, hogy még az alsó-tiszai szonártilalom után, menjek el vele otthon, helyben párat dobni gumival, hátha tudok mutatni neki pár gumis trükköt, újdonságot. Így is lett. Reggel fél 7 körül leértünk, bepakoltunk a csónakba, aztán elindultunk. Először egy, általa fogósnak vélt, egyenes szakaszt dobtunk meg csorogva, ahol pár kisebb süllő és egy jó köves után koppintás nélkül csorogtunk tovább; teljesen megállt a hal.

Mivel Kisköre elkezdte engedni a vizet és a szél is feltámadt, a csorgás nem volt már olyan jó opció, így mondtam, nézzünk meg pár helyet, amiket én ismerek, fixen megállva. Nem volt nehéz rábeszélni. Bekötöttünk a helyre, 1-2 kisebb koppintásunk volt, de semmi komoly. Közben egy jó barátom, Herke Zsolti (aki egyébként a tavalyi világbajnoki bronzérmes válogatott keret tagja), hívott telefonon. Beraktam a headsetet, hogy tudjak közben dobálni. Beszélgetés közben volt egy finom, de éles koppintásom, amibe nem vágtam bele; inkább rávártam, és óvatos beletekerés után jött a második, erősebb koppintás, amibe sikerült keményen belevágnom és erős ellenállásba ütköztem, amit harcsának tituláltam. Még mondtam is a srácoknak, hogy végre ütöttem egy konyhára való harcsát karácsonyra. Bár furcsa volt, mert a harcsának nem szokott ilyen kapása lenni. A hal többször kitört, átment a csónak alatt, de a felszerelés szerencsére nagyon jól működött. Egyszer csak 10 méterre a csónaktól feldobta a víz, ami már gyanús volt.

Fazekas Barnabás

“-Zsolti! Ez egy 10 kilós süllő! Ne haragudj, de leraklak. Küldök fotót, ha kijön.” Ezzel le is raktam. Persze ő elhaló hangon mondta, hogy “10 kilós süllő, mi van?!”

A másik Zsolti, a csónakban, elhaló hangon csak annyit mondott: “Hozom a merítőt!” Persze én is elmondtam 1-2 imát, hogy kijöjjön, mert nagyon könnyen kirázhatja a horgot egy ekkora süllő már a csontos pofájából. Szerencsére Zsolti halál nyugodtan és profin megszákolta. Mikor beemelte a csónakba, gyors pacsi után a vigyort az arcomról nehéz lett volna letörölni. Hatalmas! Vastag! Brutális! Nem találtam szavakat.
Nagyon gyorsan lemértük: 91 cm, kb. 8 kiló! Óriási!
Nagyon gyorsan csináltunk pár fotót. Szerencsére jól akadt, nem verte szét magát, jól viselkedett, alig sérült a hal. Gyors fotózás után sértetlenül úszott tovább. Egy ekkora halnál már nagyon fontos a kemény felszerelés. A kritikus pont mindig az akadás, hiszen már teljesen csontból van a szájuk.

Szerencsére prémium japán bot és orsó volt, PE06 zsinór, 30-as fluorocarbon előkével. Márkákat és gumit nem szeretnék írni, mert ez itt nem a reklám helye. Szerencsére a hideg éjszakák, a 10 fok körüli víz megmozdította őket. Mindenkinek hasonló fogásokat és sok év kitartó dobálást kívánok. Minél többet dobunk, annál több esély van még január végéig az ilyen sárkányainkra!

Írta és fényképezte: Fazekas Barnabás

Tovább olvasom

Horgászat

Menyhal horgászata a Bodrogon

Fodor János élménybeszámolója:

Published

on

Fodor János Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Bodrogolasz határában menyhalra horgászott. Élményeiről beszámolt lapunknak:

Fotó: Fodor János – Agro Jager News

Közel másfél éve választottam hobbiként a horgászatot, melynek eredménye minden évszakban élményekkel volt tele. Legutóbbi horgászataim során, ismét a Bodrog folyó menti egyik faluban, Bodrogolasziban található kis tanyát választottam, amely alacsony vízállású és nagy részben kövezéses. Késő délutáni/esti órákban érkeztem a horgászhelyemre, ködös, hűvös időben.

Fotó: Fodor János – Agro Jager News

A menyhalfogás volt a célom, öröm volt látni a kapások sorozatát. Általában a jól bevált feeder botjaimat választom társamnak, ez most is így történt: 26-os monofil főzsinórral, 22-es trabucco előkével, süllőző horoggal. Csalinak halszeleteket használtam , amelyekkel közel 8 óra horgászat alatt, 10-15 menyhal akadt a horgomra. Átlagosan olyan 30-35 cm méretűeket sikerült kifognom, de aznap a legnagyobb köztük 43 cm volt. Mindegyik nagyon szép kapást csinált, gyönyörűen mentek a vízben, a sorozatos kapások nagy élménnyel szolgáltak.

Fotó: Fodor János – Agro Jager News

Azt tapasztaltam, hogy abban az időpontban a halszeletek másfajta halakat is bevonzottak, ugyanis halkockát alkalmazva, egy jó pár darab süllőt is sikerült fogni. Kíváncsian várom a következő alkalmat kint a parton, hiszen sose tudni mekkora hal akad a horgomra!

 

Írta és fényképezte: Fodor János

Tovább olvasom