Keressen minket

Mezőgazdaság

Mézelemzéssel a környezetért

Print Friendly, PDF & Email

Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját nyerte el a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa. Baranyai Edina kutatásában a régi mézek környezeti rekonstrukciós alkalmazási lehetőségeit vizsgálta.

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját nyerte el a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa. Baranyai Edina kutatásában a régi mézek környezeti rekonstrukciós alkalmazási lehetőségeit vizsgálta.

A Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékén a mézek kémiai összetételét vizsgálják évek óta. A vizsgálataikban a méz környezeti hatásait kutatják.  (Kép: Debreceni Egyetem)

Évek óta elemzi a mézeket mint környezeti indikátorokat Baranyai Edina. A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa kiemelte, hogy a méz számos olyan faktort tartalmaz, ami alapján ki tudják mutatni a környezet változásait.

A mézek összetételét nagymértékben a geológia és a botanikai eredet határozza meg. A nektáradó faj és a nektáradó terület mellett a víz, a talaj, az ember által a környezetbe kerülő szerves és a szervetlen anyagok is hatással vannak rá. Ennek következtében a méz összetétele, komponensei kitűnően tükrözik a gyűjtési terület környezeti háttérváltozóit, így indikátorként is lehet alkalmazni őket – magyarázta Baranyai Edina.

Baranyai Edina a Debreceni Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszékének adjunktusa nyerte el a MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíját (Kép: Debreceni Egyetem)

A mostani vizsgálat újdonsága az volt, hogy nem jelenlegi méhészeti termékeket elemeztek, hanem régi mézeket szereztek be az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (Éger György) segítségével méhészeti múzeumokból, gyűjtőktől, melyek révén átfogó képet kaptak a térség korábbi környezeti állapotáról és annak változásáról.

Volt egy olyan vas megyei termelő, aki az elmúlt két évtizedben minden évben őrzött meg az akácmézéből, amely mindig ugyanarról a területről származott és ugyanazzal a technológiával készült. Így a vizsgálatokból jól megállapítható, hogy miként változott a környezet, a mezőgazdasági, szántóföldi területek használata. Kimutatható volt az ólmozott benzin alkalmazásának beszüntetése, az ólomgyár bezárása, a méhészeti munkafolyamatban beállt változások, például a horganyzott edények használatának korlátozása után határérték alá csökkent a cink koncentrációja a mézekben. Egy ilyen mintasor elemzésével bizonyítottuk, hogy a régi idők környezeti változásait is ki tudjuk mutatni a mézekből, hiszen egy 20 éves méz – kémiai analízis szempontjából – ugyanolyan, elemezhető állapotban van – fejtette ki az adjunktus. Hozzátette: a kutatás áttörő jellegét erősíti, hogy az ATOMKI IKER laboratóriumának kutatóival együttműködve először végeztek ilyen korú mézeken radiokarbon kormeghatározást.

A méz vizsgálatával számos eseményt tudnak kimutatni a debreceni kutatók (Kép: Debreceni Egyetem)

Baranyai Edina és a kutatócsoportja a Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj Pályázat keretében folytatja a kutatást, már több mint 600 mézmintát kaptak – egyebek mellett az Egyesült Államokból –, és tovább vizsgálják a régi mézek környezeti rekonstrukciós alkalmazási lehetőségeit.

A győztes kutatás publikációja a nemzetközi környezettudományi lapban, a Science of the Total Environment folyóiratban jelent meg 2020-ban „Honey, as an indicator of long-term environmental changes: MP-AES analysis coupled with 14C-based age determination of Hungarian acacia samples” címmel. A tanulmányban kiemelt szerepet vállaltak Baranyai Edina kutatótársai, Varga Tamás és Sajtos Zsófi doktoranduszhallgatók.

Az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat az MTA elnöke – Mohar Lászlóné Sóti Borbála magánszemély hagyatéki intézkedése alapján – a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére hozta létre azért, hogy a tudomány eszközeivel és lehetőségeivel elősegítse a lokális és globális emberi környezet megóvását, a biológiai sokszínűség védelmét, környezetbarát technológiák kifejlesztését, meghonosítását.

Az elismeréshez adható jutalom összege pályadíjanként bruttó 200 000 forint. A beérkezett pályamunkákat az érintett tudományos osztályok bevonásával a Szathmáry Eörs akadémikus vezette Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagjai értékelték. Javaslatuk nyomán az elismeréseket az MTA elnöke adományozta a környezetvédelmi világnap alkalmából.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

71 százalékkal nőtt a friss tojás importja

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen nőtt a friss tojás importja

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Az Európai Bizottság adatai alapján az unió (EU27) tojás- és tojástermékimportja 68 százalékkal 9 ezer tonnára nőtt 2024 januárjában az előző év azonos hónapjához viszonyítva. Az import 82 százaléka Ukrajnából és az Egyesült Királyságból származott.

Fotó: Pixabay

A közösség tojás- és tojástermékexportja 30 százalékkal 29 ezer tonnára emelkedett 2024 első hónapjában 2023 januárjához képest. Az Európai Bizottság adatai szerint az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 227 euró/100 kilogramm volt 2024 első tizennégy hetében, 11 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának értékét.

A KSH adatai alapján Magyarország 2,6 ezer tonna héjas tojást (+14 százalék) vásárolt a nemzetközi piacról 2024 első hónapjában, ezen belül 71 százalékkal több, 1,6 ezer tonna friss tojást szállított be. A héjas tojás exportja 70 százalékkal 1,5 ezer tonnára emelkedett, míg ezen belül a friss tojás kivitele 30 százalékkal 117 tonnára csökkent 2024. januárban az előző év hasonló hónapjához viszonyítva. Az AKI PÁIR adatai szerint Magyarországon a ketreces tartásból származó étkezési tojás (M+L) csomagolóhelyi ára 55,13 forint/darab volt 2024 első tizenöt hetében, ami 16,8 százalékkal maradt el a 2023. év azonos időszakának átlagárától.

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Baromfi című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 8. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Agancstolvajt fogtak a veszprémi rendőrök

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Lopás miatt indult büntetőeljárás egy 29 éves férfival szemben.

Fotó: Rendőrség

Egy ágyneműhuzatba tekert, furcsa alakú csomag keltett gyanút a járőröző körzeti megbízottakban, és igazoltatták a tulajdonosát 2024. április 26-án délelőtt. A Veszprémben gyalogló férfi kibontotta a csomagot, amelyben hét szarvasagancs volt.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

Állítása szerint februárban a környékbeli erdőkben gyűjtötte azokat, több mint százezer forinttal megkárosítva a vadásztársaságot. Az egyenruhások lefoglalták az agancsokat, a 29 éves helyi férfit pedig előállították a Veszprémi Rendőrkapitányságra, ahol lopás miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

Fotó: Rendőrség

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hullajtott agancsok a területen vadászati jogú társaság tulajdonát képezik, azok gyűjtését kizárólag az erdészetek szakemberei, vadászok vagy az erdőgazdaságok írásos engedélyével rendelkező személyek végezhetik.

Forrás: Rendőrség

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Fotópályázatot hirdetett a debreceni agrárkar – május 10-én zárul

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar jelenlegi és volt hallgatói számára fotópályázatot hirdet. A legjobban sikerült fotó készítője egyebek mellett bérletet nyerhet Magyarország egyik legkedveltebb és legizgalmasabb debreceni zenei és kulturális nyári rendezvényére, a Campus Fesztiválra – tájékoztatta az Agro Jager News Debrecenből Fekete István a DE MÉK Kommunikációs Csoport vezetője.

Fotó: Agro Jager News

A pályázatra több kategóriában nyújthatják be fényképeiket a jelenlegi és volt hallgatók – mondta el Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa. Így a termesztett növények sokszínűsége, gazdasági állataink világa, az élő környezet, a vidéki Magyarország, sőt a gasztronómia éppen olyan fontos, mint a munka legszebb pillanatai. Abból az aspektusból pedig különösen, hogy ma már élelmiszertudománnyal kapcsolatos kutatásokat is végez az egyetem s végül, de nem utolsó sorban pedig várják a pályamunkákat az „élet az agráron” kategóriában, azaz az egyetemi évek alatt készült fotók is szerepelhetnek.

Fekete István kiemelte, hogy a pályázó kizárólag saját alkotásával pályázhat és maximum három fotóval nevezhetnek.

Kattints a képre és kövesd az egyetem híreit a Facebook oldalukon keresztül is!

A pályázatokat elektronikusan úton kell beküldeni. Részletek ITT!

A fotók mellé szükséges elküldeni a készítés helyét (ország, település, földrajzi megnevezés).

A pályázat beküldésének határideje május 10. A beérkező fotókból a kari vezetés előválogatást tart, majd a legjobbnak megítélt fotókat kiállítják, amelyeket a Debreceni Egyetem MÉK főépületében 2024. május 15. – 2024. május 31. lehet majd megtekinteni.

A pályázaton értékes belépőket sorsolnak ki a Campus Fesztiválra, amely Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb fesztiválja. Közönségdíjat a legtöbb szavazatot kapott fotót benyújtott pályázó kapja. Az elektronikus közönségszavazás a hivatalos kari Facebook felületen kerül meghirdetésre.

A felületet ITT lehet elérni!

A díjátadóra ünnepélyes keretek között a Debreceni Egyetem MÉK, B épület üvegfolyosó, 2024. június 5. 10:00-tól kerül sor.

Fotó: Agro Jager News

Díjazás

  1. helyezett: Campus Fesztivál Bérlet
  2. helyezett: Campus Fesztivál Hétvégi jegy (2 napos)
  3. helyezett: Campus Fesztivál Napijegy

Közönségdíjak: Campus Fesztivál Bérlet

Különdíjak: Élménynapok a Hortobágyi Nemzeti Parkban, a Tisztatáj Közalapítvány Szamárháti Látogatóközpontjában, a Nagyerdei Kultúrparkban és további ajándéktárgyak.

Fotó: Agro Jager News

Fekete István, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar munkatársa hozzátette, hogy nem titkolt célja a pályázatnak, hogy akiknek az élete valamilyen módon kapcsolódik a debreceni agrártudományi karhoz, azokat összegyűjtse és értelemszerűen összegyűjtse azokat az értékes fényképeket is, amelyek a kar történelméhez hozzátartozhatnak. Megjegyezte, hogy máris sok érdekes fénykép érkezett, amelyek agrártörténeti vonatkozása mindenképpen figyelemre méltó – tájékoztatta az Agro Jagert News Fekete István Debrecenből.

Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. – lapigazgató
Fotó: Agro Jager News

 

Tovább olvasom