Keressen minket

Természetvédelem

Júliustól betiltja az egyszer használatos műanyag termékek jelentős részét a kormány

A második félévtől tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala – jelent meg az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Közzétéve:

A második félévtől tilos bizonyos egyszer használatos műanyagtermékek, továbbá oxidatív úton lebomló műanyagból készült termékek forgalomba hozatala – jelent meg az erről szóló kormányrendelet a Magyar Közlönyben.

Az egyszer használatos műanyag termékek “kora” lejárt. A rendelet értelmében nem lehet többet foralomba hozni  műanyagból készült egyszer használatos termékeket. (Kép: Pixabay)

  • Fültisztító pálcika;
  • Evőeszköz (villa, kés, kanál, evőpálcika);
  • Tányér;
  • Szívószál;
  • Italkeverő pálcika;
  • Léggömbökhöz – kivéve az ipari vagy más foglalkozásszerű felhasználásra szánt ballonokat, valaminta fogyasztók számára nem értékesített alkalmazásokat – rögzítendő és azokat tartó pálca, beleértvea léggömböt a pálcához rögzítő szerkezetet;
  • Expandált polisztirolból készült ételtároló edény, azaz ételtartó, különösen doboz tetővel vagy anélkül, amely olyan étel tárolására szolgál, amely azonnal fogyasztható helyben vagy elvitelre, illetve fogyasztása általában az edényből történik, vagy készételként fogyasztható, azaz további elkészítést, különösen főzést, forralást vagy melegítést nem igényel, beleértve különösen a gyorsételekhez vagy egyéb készételekhez használt ételtároló edényt, kivéve az italtárolót, tányért és tasakot, valamint az ételt tartalmazó csomagolást;
  • Expandált polisztirolból készült italtároló, beleértve a kupakját és a fedelét is;
  • Expandált polisztirolból készült italtartó pohár, beleértve annak tetejét és fedelét is;
  • Könnyű műanyag hordtasak forgalomba hozatala, amelynek falvastagsága 15 mikron feletti, a biológiailag lebomló műanyagból készült kivételével;
  • Oxidatív úton lebomló műanyagtermékek (ezek olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagok, amelyek oxidáció révén a műanyag mikroméretű részecskékre történő széttöredezését vagy kémiai lebontását idézik elő).

2023. január 1-ig kapott haladékot a nem expandált polisztirolból készült italtartó pohár, azután ennek is tilos lesz a forgalomba hozatala.

Bizonyos termékekre a rendelet hatálya nem terjed ki, így például a kisgyermekeknek készült poharakra vagy az orvostechnikai eszközként használatos szívószálakra és pálcikákra.

Portfolio vélemény:

A most hozott kormánydöntésnek volt már előzménye, hiszen éppen egy évvel ezelőtt terjesztette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fenti listával gyakorlatilag megegyező törvényjavaslatát egy uniós kötelezettség miatt (a nem újrahasznosítható műanyagok után új adónemet vezettek be idéntől a tagállamok). A törvényjavaslat benyújtása láttán a műanyagipari szereplők erős tiltakozásba kezdtek, hogy a 15 mikron feletti műanyag tasakokat egyelőre ne tiltsák be, mert az egyrészt termelésileg érvágást jelentene (nem voltak még tömegesen felkészülve a szereplők a biológiailag lebomló termékek kizárólagos gyártására), másrészt a bolti kiskereskedelem napi lebonyolításában is zavarokat okozhatott volna az akkori azonnali tiltás (pl. zsemlék, zöldségek, gyümölcsök elcsomagolása az ilyen pultoknál a járvány miatt is fokozott higiéniai követekmények mellett). Végül a jelek szerint az történt, hogy egy év haladékot kaptak a termelők és a kereskedelem résztvevői, hogy felkészüljenek a mostani döntésre, így a 15 mikron feletti nem lebomló zacskók el fognak tűnni a boltokból.

Forrás: Portfolio

Természetvédelem

Rövid vendégség: batlacsapat pihent meg a Kisbogárzói-tavon

Nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban.

Published

on

Április 24-én egy nyolc példányból álló batlacsapatot sikerült megfigyelni a Körös-Maros Nemzeti Parkban, a Kisbogárzói-tavon. A madarak csak rövid ideig tartózkodtak itt, másnap már továbbindultak költőhelyükre.

A fotó illusztráció. Készítette: Motkó Béla

Kardoskút térségében most a szárazság az úr, egyedül a nemzeti park igazgatóság Sóstói Állattartótelepének közelében található Kisbogárzói-tóban van víz. Nem csoda hát, hogy a batlák kis létszámú csapata éppen itt állt meg pihenni. A délutáni órákban érkeztek, majd táplálkozás után az éjszakát is a tavon töltötték, másnap viszont már nem láttuk őket.

A batlák a Szaharától délre eső területeken, a trópusi Afrikában töltik a telet, s áprilisban térnek vissza költőhelyükre. A XIX-XX. század fordulóján még nagy számban költöttek Magyarországon, a Kis-Balatonon például több százas telepük volt. Aztán hosszú kihagyás után, az 1980-as években jelentek meg ismét költőfajként. Napjainkban csak a Hortobágyon költenek rendszeresen, de csak kis számban, 10-15 pár. Az utóbbi évtizedekben néhány alkalommal a Kis-Sárréten is költöttek.

A batlák hazánkban is általában nádasokban fészkelnek, s mivel kevesen vannak, ezért a többi gémfajjal közös telepeken rakják le tojásaikat. Ha lehetőségük van rá, akkor próbálnak a nagyobb növényzetben maradni, rejtve a kíváncsi szemek elől. Táplálékul főként puhatestűeket és férgeket fogyasztanak, de megeszik a kétéltűeket, ebihalat is, szinte mindent, amit csak találnak a vízben.

A nemzeti park Kardoskúti Fehértó részterületén szinte minden évben megfigyelünk vonuló batlákat. Tavaly egy népesebb, 19 példányból álló csapatot is láttunk a Fehér-tó közelében található barackosi élőhelyen.

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Anyák napján érkezett a Körösvölgyi Állatpark legifjabb lakója

Anyák napján, a délelőtti órákban adott életet borjának egy gímszarvastehén a Körösvölgyi Állatparkban.

Published

on

Különleges és megható eseménynek lehettek tanúi a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság szarvasi bemutatóhelyének, a Körösvölgyi Állatparknak a látogatói május első vasárnapján. Anyák napján ugyanis a délelőtti órákban adott életet borjának az egyik gímszarvastehén.

Fotó: KMNP

Az új jövevény érkezése nemcsak a természet örök körforgásának szép példája, hanem szimbolikus üzenetet is hordoz ezen a jeles napon. A szarvasborjak általában késő tavasszal, kora nyáron jönnek világra, így az időzítés teljesen természetes – mégis különleges, hogy éppen Anyák napjára esett az első borjú érkezése. A nőivarú kisborjú egészséges, már az első órákban lábra állt, és anyja gondoskodó közelségében tölti első napjait.

A szarvastehenek rendkívül odaadó anyák: a néhány perces ellést követően gondosan tisztogatják borjukat, majd biztonságos, rejtett helyen pihentetik. A kicsinyek bundája kezdetben pettyes, ami kiváló rejtőszínt biztosít számukra a fűben és az aljnövényzetben. Az első hetekben a ragadozók elleni védelemként a borjak „szagmentesek” és többnyire mozdulatlanul lapulnak, míg anyjuk táplálkozni jár, majd visszatér hozzájuk szoptatni.

A Körösvölgyi Állatpark látogatói az elkövetkező hetekben megpillanthatják a fiatal állatot, amint anyja közelében fedezi fel környezetét. Az állatpark munkatársai arra kérik a vendégeket, hogy fokozott figyelemmel és nyugalommal közelítsenek a kifutóhoz, hiszen ebben az érzékeny időszakban különösen fontos az anya és borja zavartalan együttléte.

Látogassanak el a parkba és ismerjék meg közelebbről az állatpark legifjabb lakóját!

Forrás: KMNP

Tovább olvasom

Természetvédelem

Szalakóta Zalában

Természetvédelmi szakemberek szalakótát figyeltek meg a Nyugat-Zala Tájegységben

Published

on

Április 29-én munkatársaink, Schneidler Viktor és Magyari Máté a Nyugat-Zala Tájegységben igencsak meglepődve fékeztek le, majd tolattak vissza egy helyi faiskola melletti kerítésnél, ugyanis annak egyik oszlopán egy szalakóta (Coracias garrulus) üldögélt.

Magyari Máté, BfNPI

A szalakóta a Dunántúlon vonulási időben is különösen ritkának számít, kivéve Fejér megyét, ahol az utóbbi évtizedben stabil és növekvő állománya alakult ki. Egykoron, amikor még a legeltetéses gazdálkodás hétköznapi volt és a hatalmas, vegyszerezett monokultúrás szántók helyett változatos és fajgazdag, öreg fákkal tarkított legelők borították a tájat, valamennyi dunántúli megyében előfordult kisebb-nagyobb számban. Azonban a gazdálkodási szerkezet gyökeres megváltozása és a rovarok totális irtására törekvő gyakorlat, mely ragadozómadarainkat is megtizedelte, az 1970-80-as évekre a Dunántúlon kvázi megszüntette a faj állományait. Valaha Zala megyében is előfordult, különösen a Hetés környékén, az emberek népiesen „ződ bákány”-nak nevezték. Napjainkban keletről lassacskán terjed újra a gyönyörű, kék tollú faj, működési területünkön Veszprém megyében tavalyelőtt öt, Észak-Somogyban tavaly két költőpár telepedett meg és várhatóan tovább terjeszkednek. Zalában az utóbbi évtizedben vonulási időszakban került megfigyelésre mindössze 4-5 alkalommal , olykor a megfigyelő számára is csak pár pillanatra. Most másodszor sikerült fényképpel dokumentálni e csodálatos madár példányát megyénkben.

Megtelepedését és védelmét odúkihelyezéssel igyekszünk elősegíteni az arra alkalmas élőhelyeken, ahol még kiterjedt legelők és az azokhoz kapcsolódó gazdag rovarvilág található.

Szöveg és fotó: Magyari Máté, BfNPI

Tovább olvasom