Keressen minket

Vadászat

Az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap – GALÉRIÁVAL

Békés vármegyében, Békésen, Dánfokon a város és a környék, de mondhatjuk, hogy a vármegye egyik legszebb természeti környezetében rendezték meg 2024-ben a vadásznapot, amelyet immáron ötödik alkalommal a horgászokkal közösen hirdettek meg.

Közzétéve:

Békés vármegyében, Békésen, Dánfokon a város és a környék, de mondhatjuk, hogy a vármegye egyik legszebb természeti környezetében rendezték meg 2024-ben a vadásznapot, amelyet immáron ötödik alkalommal a horgászokkal közösen hirdettek meg. Míg a helyszín különleges, addig az időpont szokatlannak számított, de Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke, az Agro Jager Newst arról tájékoztatta, hogy rendhagyó, de az egyesületek közösen azt fogalmazták meg, hogy inkább így, nyárelőn találkozzanak. Nos, ahogy körbenézek, úgy látom, hogy jó döntésnek bizonyult – mondta az elnök.

Megnyitó ünnepség az. V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznapon Békésen. Fotó: Agro Jager

A Békés vármegyei vadásznapokat évtizedekig Dobozon, a Kettős-Körös partján rendezték. Már akkor látszott, hogy ez a vármegye szívesen összegyűlik, szívesen megmozdul a felhívásokra. Abban az időben még sokszor lőporfüst is kevergett a bográcsok között, ma már csak lőtéren lehet koronglövészetet rendezni. Bár meg kell hagyni, soha, senki nem emlékszik arra, hogy baleset történt volna.

Kéz a kézben: a kamara a tagokat, addig a szövetség a társaságokat tömöríti. Fotó: Agro Jager

A dobozi vadásznapok után egyszer csak más helyszínre került a vadásznap és azóta a vármegyei vadászok évről évre új és újabb helyszínt választanak, ami mondjuk ki, hogy nagy lökést adott a sorozatnak. Jártak a vadászok már sok helyszínen: Gyulán a vár alatt, Mezőberényben, Sarkadon és lehetne folytatni a sort. Egy biztos, hogy a Békés vármegyeiek eltalálják, ha úgy vesszük, ráéreznek a sikerre.

Várakozás: a megnyitó előtti pillanatok – balról Oszlács Norbert, a Rádió 1 Békés-, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szerkesztője, mellette balról Nemes Attila, a Körösvidéki Horgász Egyesületek ügyvezetője, ifj. Hrabovszki János, a Békés Vármegyei Vadászszövetség elnökségi tagja és a képen jobbról Erdei Márta, az OMVK Békés Vármegyei Területi Szervezet Diana Szakbizottságának tagja. Fotó: Agro Jager

Oszlács Norbert, a Rádió 1 Békés-, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei szerkesztője és egyben a vadász- és horgásznap műsorvezetője, lapunknak úgy fogalmazott, hogy ez bizonyosan azért is van, mert ebben a vármegyében vendégszerető emberek laknak és aki ebbe a vármegyébe ellátogat, azt mindenki le is ülteti az asztalához. A vadászcsaládból származó rádiós ugyan nem vadászik, de kiemelte, hogy mikor a vadásznapok műsorvezetését elfogadja, kicsit mindig hazajön és jól esik számára, amikor látja, hogy vadidegen látogatókat is megkínálnak a vadászok, leültetik maguk közé.

FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!

A megnyitón külön köszöntötték a szervezők dr. Rákóczi Attilát, a Békés Vármegyei Kormányhivatal főigazgatóját, majd Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke vette át a szót.

Az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke kitüntetést ad át Molnárné Szín Rózának, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredesének a békési vadász- és horgásznapon. Fotó: Agro Jager

1990-ben még 1500-an voltunk vadászok, most mintegy 3000-en vagyunk Békésben, miközben az országban ugyanez a szám, 30 ezerről 70 ezerre emelkedett. A horgászat és a vadászat a természethez kötődik, nem egy online, internetes világ a mienk. Számítógépen keresztül nem is érezhetők azok az ízek és illatok, amelyek a vadásznapi főzést jellemzik. Kiemelte, hogy a vadászat nemcsak sport, hanem hagyomány is, amelyet vadászatokon lehet véglegesen elsajátítani.

Kürtös várakozik az ünnepségen. Fotó: Agro Jager

Dr. Kutyej Lajos, a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének alelnöke leszögezte, hogy azért ünneplik együtt a vadász- és horgásznapot, mert a két tevékenység közös, mondhatni egy tőről fakad, mert a zsákmányszerzés ősi ösztönén alapul mindkettő.

Eközben a Kettős-Körös oldalában  megteltek a parkolók. Fotó: Agro Jager

Ma már ez részben szabadidős tevékenységgé, a természet szeretetén alapuló hobbivá nemesedett. Magyarországon napjainkban a horgászat a virágkorát éli. Ennyi horgász, ennyi horgász kezelésében lévő vízterületen még nem horgászott Magyarországon. Az országban a regisztrált horgászok száma meghaladta az egymilliót és a Körös-vidéken mintegy 28 ezren horgásznak, ahol 2400 hektáron 68 különböző vízterület áll rendelkezésre.

Szálkásszőrű tacskók a Sarkadkeresztúri Vadásztársaság trófeái előtt. Fotó: Agro Jager

Itt, Békés vármegyében, a szövetség évente több mint 2000 tonna pontyot telepít a horgászvizekbe. Hozzátette, hogy nagy öröm számára, hogy a IX. Körös-völgyi Halászlé- és Halételkészítő Versenyt is megnyitották a horgász-,vadásznapon, amelyre a pontyokat a szövetség a Körös-vidék vizeiben felnőtt, kiváló ízű halakból biztosította.

Folyamatosan érkeztek a családok, jó helyszínnek és jó időpontnak számított a június elseje az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap megrendezésére. Fotó: Agro Jager

A vadász-horgász találkozó jó alkalom arra is, hogy a tagságot tájékoztassák és arra is, hogy kitüntetéseket adjanak át. A vadászok-horgászok tradíciós kapcsolatokat ápolnak a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitánysággal. Az elmúlt évtizedekben kötött együttműködési megállapodások, a közös akciók mentén, a rendőrség aktív támogatásával visszaszorították az orvvadászatot. Ebben az Észak-Békés vármegyei kistérségben élő egyenruhások kiemelkedő teljesítménye mindenképpen figyelemre méltó teljesítmény, amelyet a kamara évről évre nem felejt el megköszönni.

Molnárné Szín Róza, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredese kitüntetésével. Fotó: Agro Jager

2024-ben Molnárné Szín Róza, a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőr alezredese, a vadászvizsgáztatásban és a fegyverügyekben nyújtott, magas színvonalú szakmai munkájáért Hubertusz Kereszt arany fokozatát vehette át, illetve Halmágyi Antal rendőr alezredes is ezt a kitüntetést érdemelte ki az V. Békés Vármegyei Vadász ás Horgásznapon.

Gróf Nádasdy Ferenc emlékplakettet vehetett át a békési Kittenberger Vadásztársaság, amelyet Balogh Béla elnök képviselt. Fotó: Agro Jager

Mindenképpen figyelemre méltó teljesítményt ért el a békési Kittenberger Kálmán Vadásztársaság az elmúlt években s ebben, a 2024-ben megrendezésre került vármegyei vadásznapon, ahol a város mellett a házigazda szerepet is felvállalták. Aki valaha is szervezett vadásznapot, tudja, hogy nem könnyű helyet állni s bár ezt sikeresen teljesítették is, mégis nem emiatt kaphatták meg a vadgazdálkodóknak járó legmagasabb szakmai kitüntetést. A gróf Nádasdy Ferenc emlékérem rangját jelzi, hogy nem kötelező a vármegyének adományozni, viszont, akik kiérdemlik, azok szakmai munkáját általában a szűken vett környezete, a szomszéd vadásztársaságok is elismerik. Jelentősége, szakmai elismerése így hangsúlyos az ágazatban. Az emlékplakettet Balogh Béla, a társaság elnöke vehette át.

Hatalmas standdal, szinte teljes taglétszámmal képviseltette magát a rendező, a 2024-es helyszínt biztosító békési Kittenberger Vadásztársaság. Fotó: Agro Jager

További kitüntetéseket nyújtottak át: Dr. Szentkereszty Tamás László a Magyar Vadászatért Érdemérmet, Kis Róbert, ifj. Kiss László, Baji László, dr. Takács Árpád, Békés Vármegye főispánja Nimród Vadászérmet, míg Békés Vármegye Vadgazdálkodásáért Érdeméremet Veres Sándor, Holcz Károly és Babinyecz János vehetett ét. Főispáni elismerésben ifj. Németh András, a Kígyósi Vadásztársaság hivatásos vadásza, Molnár Magdolna Gabriella, a KHESZ felügyelő bizottságának elnöke, továbbá Makra Tibor, a Biharugrai Földtulajdonosok Vadásztársaság elnöke részesült.

Megbízható távcsövet keresel? Távolságmérős távcsövek és minden, ami a megfigyeléshez kell – > FROMMER Fegyverbolt! Kattints a fényképre!

A vármegye nehezen eszmél abból a tragédiából, hogy a verőcei hajóbalesetben a dévaványaiak elveszítették Varga Mártont. A fiatal, kiváló képességű, tanulmányi eredményű, a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Technikum erdésztechnikus jelöltjét a Dévaványai Vadásztársaság kérésére posztumusz Hubertus arany fokozat kitüntetésre javasolták, amelyet a bizottság egységesen támogatott és a vármegyei napon egy perces néma felállással tisztelegtek az emléke előtt – érthető módon, a szokásosnál is nehezebben teltek a másodpercek.

Szép táblákkal készültek a békésiek. Ez bizony már a Körösök-völgye. Fotó: Agro Jager

Az ünnepélyes megnyitó záróeseményén végül Zuberecz Tibor, Békés vármegyei fővadász, az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei titkára, felavatta a vármegye új vadászait, akiknek szokásához hűen, dörgedelmesen mégegyszer felhívta a figyelmét a vad szeretetére, a vad óvására, gondozására és a tiszteletére.

Zuberecz Tibor, a Békés vármegyei fővadász avatja az új vadászokat. Fotó: Agro Jager

A vármegyei horgászok és vadászok sátrainál eközben lázasan készültek, főttek a különféle vadpörköltek, paprikások, hallék, sültek a halak, húsok, főtt a csúsza. Megannyi praktika, megannyi íz kavargott és kiderült, hogy nemcsak a vármegyéből, hanem még Bajáról is elutaztak Békésre – Valaki felhívta a figyelmemet arra, hogy dunai hallé fő, mert ott sorakozik már a gyufa tészta is! Ami igaz, az igaz, nem vettem észre, de azt már igen, hogy a hagyományos kolbászok mellett halkolbásszal is kedveskedtek a vendégeknek, akiket a Magyar Halkolbász Lovagrend várt.

A V. Békés Vármegyei Vadász-, és Horgásznap kitüntettjei. Fotó: Agro Jager

Sok helyen láthattunk trófeákat, de arra senki nem gondolt, amikor megállt egy gímszarvastrófeákat bemutató félkörben, hogy azt a sarkadkeresztúri Egyetértés Vadásztársaság tagjai ejtették el. Bakucz Péter, Sarkadkeresztúr polgármestere és a társaság elnöke az Agro Jager Newsnak kiemelte, hogy annyian megkérdezték, hogy külön, kézzel egy lapra felírták, hogy a „Sarkadkeresztúri helyi trófeák”.

A sarkadkeresztúri vadászokat Bakucz Péter a társaság elnöke és egyben a falupolgármestere vezette. A vendégeket gímszarvas pörkölttel kínálták. Fotó: Agro Jager

Az elnök hozzátette, hogy kifejezetten jó az együttműködés a helyi gazdákkal és Sarkadot elhagyva egy olyan érintetlen, vadregényes tájon gazdálkodhatnak, amelyért nagyon hálásak a „keresztúri” vadászok. Mély erdők, csatornák, rétek, legelők váltakoznak és jó szomszédok – tette hozzá az elnök, aki nem engedett el, míg meg nem kóstoltam a gímszarvaspörköltjüket. Oszlács Norbert, a Rádió1 vármegyei szerkesztőjének szavai jutottak eszembe, aki éppen az imént nyilatkozta lapunknak, hogy a Békés vármegyei vendégszeretet páratlan az országban, amit azzal egészítenék ki, hogy a Kis-Sárrét mai népei pedig ma is elevenen ápolják ezt a hagyományt.

FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja!   Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!

Árusok, vásári forgatag, antikváriusok, no, meg a Békés-Dánfok Körösvilág állandó kiállítása mellett Békés vármegye kincseit lehetett megtekinteni. Szerénység nélkül mondhatjuk, hogy van mire büszkék lenni az itt élőknek. Sokáig Dél-Békés emelkedett ki a mezei nyúl állományaival, de hozzá kell tenni, hogy amikor vérfrissítésről volt szó, soha nem fukarkodtak és adtak északra, adtak Hajdú-Bihar vármegyének, de került Csongrád-Csanád vármegyébe is, olyan társaságoknak, akik tenni akartak a vadállományért és áldoztak rá. Ebben a sorban kell kiemelni elsőként a Hódagro Zrt. Vadásztársaság elnökét is. Kétségtelen, hogy a Dél-Békés mezei nyúl állományának génállománya olyan életerős, hogy képes más élőhelyen, más termőhelyi adottságokon nemcsak életben maradni, hanem reproduktív állományokat létrehozni.

A megnyitó után Hrabovszki Jánost, a Vésztői Vadásztársaság standján pillantottuk meg. Fotó: Agro Jager

Míg Dél-Békés a mezei nyúlban erősített s zárkózott fel hozzá a megye, addig a híres Békés vármegyei dámállomány, amely Gyula, Gyulavári, Doboz, a Kettős-Körös deltájában szerénység nélkül is, azaz külföldön is világhírű, addig Bélmegyer és a körülötte lévő társaságok összefogásával ma már úgy tűnik, hogy hamarosan felállhat a képzeletbeli dobogóra.

Hogy mit jelent a Kettős-Körösön horgászni, arról igazán a Békési Horgász Egyesület tudna csak mesélni. Fotó: Agro Jager

Nem szabad elfeledkezni a fácántenyésztésről sem, mert a vármegye több pontján olyan intenzív fácántenyésztést folytatnak, amelynek sikerei alkalmasak arra, hogy beépítsék a középiskolai tananyagba, a szakirányítás kiegészítésével pedig az egyetemi képzésben is alkalmas lehet. Miközben a Körös-Maros Nemzeti Park kihívásainak is meg kell felelni, mert a vármegye fontos bázisa a túzoknak, ahol meg a híres békési őz is lakik.

Úgy tartja a mondás: ha már rendőrt látsz, nagyobb baj nem lehet! A rendőrség gyerekprogramját kicsik és nagyok egyaránt élvezték. A Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyenruhásai az V. Békés Vármegyei Vadász-, és Horgásznapon. Fotó: Agro Jager

Kéz a kézben a két szektor az agrárágazaton belül s míg a kiállításon balkézre, a vadászat, a vadgazdálkodás eredményeit lehetett megtekinteni, addig jobbkézre, a Békés vármegye természeti kincseiről lehetett tájékozódni egy interaktív, klimatizált teremben.

Könyvritkaság bukkabnt fel Békésen, mert egy 1887-es kiadású Hermann Ottó könyvet is meg lehetett vásárolni.

A trófeák között kapitális őzbaktrófeákat is bemutattak, amelyek híre hamar végigszaladt a látogatók között és sokan megkeresték a kiállítást.

Egy biztos, hogy az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznap sikere sokáig tükröződik a Dánfoki duzzasztó fölött a Kettős-Körös feszített víztükrén és sokáig emlékezni is fogunk rá. Elkísérnek az ízek, a barátságok, a kézfogások, a vendéglátás. No’iszen Békés vármegyében járunk, ahol a barátság, az adott szó, a vendégjog még jár. Megtartják, megadják. Azonban, ahogy a kártyában szokás, lehet 19-re lapot kérni.

Gyerekek az édesapjukkal Békésen, az V. Békés Vármegyei Vadász-, és Horgásznapon. Fotó: Agro Jager

Az Agro Jager Newsnak Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke bejelentette, hogy már elkezdték a 2025-ös vármegyei vadásznap szervezését és abban egyeztek meg az imént az elnökséggel, hogy nincs kivétel: jövőre a vármegye összes vadászát meg fogják hívni. Már a jogászok azon dolgoznak, hogyan lehet technikailag és jogilag is személyes meghívót küldeni a kamarai tagoknak.

Békés vármegye, azért nemcsak a mezei nyúl, hanem a nagy bakok hazája is.

A vadászszövetségen belül a társasági tagokat el tudják érni, de vármegye 3000-es kamarai tagságát személyesen is szeretnék megszólítani. Kijelentette, ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát, úgy tervezik intézni, hogy mindenkinek lehetősége legyen ebédelni, mindenkinek lehetősége legyen leülni, hogy mindenkinek legyen arra helye, hogy megpihenjen.

A Fényűző magyar agrár kennel kutyái és barátaik, vendégek az V. Békés Vármegyei Vadász- és Horgásznapon. Fotó: Agro Jager

Ehhez egy olyan helyszínt is kell választani, ahol ekkora tömeget képesek legyenek kezelni és nem utolsó sorban vendégül látni. Hrabovszki János az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Terület Szervezete és a Békés Megyei Vadászszövetség elnöke tájékoztatójában kiemelte, hogy a vármegyei vadásznap sikeres lebonyolításában és biztosításában nagy szerepet vállalt fel a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság egyenruhás és motoros rendőr állománya s bízik benne, hogy 2025-ben a nagyszabású vadász-horgásznapon tovább segítik ezt a szakmai-szabadidős találkozót.

Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
Agro Jager News

Vadászat

Befejezték a nyomozást a lelőtt svájci farkas ügyében

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Published

on

Másfél évvel ezelőtt nagy felháborodást keltett annak a farkasnak a története, aki hazánkban pusztult el. Az M237-es jeladóval ellátott, fokozottan védett állat vándorlását annak idején nagyon sokan követték. 2023. április elején azonban a nyomkövető elhallgatott, és nagyon rövid időn belül felmerült, hogy az úton lévő farkas – melynek természetvédelmi értéke 250 000 forint – elpusztulhatott.

Fotó: Rendőrség

Sorsának tisztázása érdekében az Aggteleki Nemzeti Park jelzése alapján, – mivel feltehető volt, hogy pusztulását emberi beavatkozás okozta – a KR NNI Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztály Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya 2023. április 8-án nyomozást rendelt el ismeretlen tettes ellen természetkárosítás bűntett elkövetése miatt.

Az adatok alapján a nyomozók megállapították, hogy a védett farkas elpusztításával, tetemének eltüntetésével két nyíregyházi férfi gyanúsítható. A gyanú szerint az 50 és a 49 éves gyanúsított az állat elejtését követően a tetemről a jeladót levágta, majd azt a Hernád folyóba dobta. A nyomozók azt búvárok segítségével találták meg.

Arról még tavaly adtunk hírt, hogy a két elkövetőt 2023. augusztus 2-án hajnalban elfogta a KR NNI.

A nyomozók az egyik férfi elfogásához a Terrorelhárítási Központ munkatársainak segítségét kérték, mivel engedéllyel tartott lőfegyverrel rendelkezett. Őt természetkárosítással, kiskorú veszélyeztetésével, lőfegyverrel visszaéléssel, valamint rongálással gyanúsították meg, míg társát természetkárosítással és kiskorú veszélyeztetésével. Utóbbi bűncselekmény miatt azért kell mindkettőjüknek felelniük, mert a védett állatot az 50 éves férfi 11 éves fia lőtte le. A gyermek életkorára tekintettel nem vonható felelősségre tette miatt.

A két gyanúsított elfogását követően egészen idén május végéig letartóztatásban volt, azóta mindketten bűnügyi felügyelet alatt állnak.

A másfél évig tartó nyomozás során a KR NNI Környezeti Bűnözés Elleni Alosztálya valamennyi bizonyítékot beszerezte, hogy a nyomozati iratokat vádképesen adhassa át az ügyet felügyelő Encsi Járási Ügyészségnek.

Ennek során kihallgattak minden olyan személyt, aki a bűncselekménnyel, illetve a vadászok tevékenységével kapcsolatban releváns információkkal szolgálhatott. Kutatásokat és szemléket hajtottak végre a gyanúsítottakhoz tartozó ingatlanokban, illetve gépkocsikban, valamint az elkövetés feltételezett helyszínén.

Lefoglaltak minden olyan tárgyat, biológiai anyagmaradványt, vérrel szennyezett eszközt, állati szőrképletet, amely a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható. Az eljárásban kirendeltek igazságügyi hematológus, genetikai, fizikai és kémiai, pszichológus, vagyontárgy, valamint nyomszakértőt is, hogy vizsgálataikkal egyértelműen alá tudják támasztani a bűncselekmény elkövetését.

A beszerzett adatokat és információkat folyamatosan elemezték, hogy rekonstruálják az eseményeket, aminek érdekében felvették a kapcsolatot a svájci hatóságokkal, valamint az eljárásba bevonták a különböző társhatóságokat is.

Annak ellenére, hogy az események szinte minden mozzanatát sikerült feltárni, az elpusztult állat hollétét nem tudták megállapítani. Az aprólékos nyomozati munkájuknak köszönhetően ugyanakkor teljes képet kaptak a védett farkas elpusztításával kapcsolatban.

A nyomozók az eljárást befejezték, a több száz oldalas iratanyagot vádemelés céljából megküldték az Encsi Járási Ügyészségnek.

Forrás: Rendőrség

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Vadászat

Az apróvad és a vaddisznó kapcsolata Tiszagyendán

Tapasztalatok Tiszagyendáról:

Published

on

Mihály Pál tapasztalatai Tiszagyendáról:

Pusztán egy, a területet  2010. óta aktívan járó, vadászó vadász gondolatai. Egy pár adat, gondolat a tegnapi disznóhajtásról. A disznóhajtás a Tisza árterén került megrendezésre. ami azért nem éppen szálerdő. Vízi akác, vadszőlő, vagyis nehéz terep a hajtóknak. A nyiladékok sem szélesek, a természetvédelem miatt nem lehetséges  a bővítésük. Végül 15 db vaddisznó feküdt a terítéken (ma még után keresések vannak) és 40+ lövés  ment el 22 puskától. Az eredményhez kellett a hajtók, különösképpen “hazánk elszakadt  része” kutyás hajtóinak a munkája.

Az eredményhez kellettek a hajtók, különösképpen az erdélyi kutyások munkája. 

Nem láttam még ilyet, hogy ebbe a sűrűbe mosolyogva mentek be és a végén még mindig mosolyogva jöttek ki. A közöttük levő hölgy is! Azt hiszem,  itt is illik megköszönni a munkájukat. Igy mindenki nevében: köszönöm a hajtók és a hivatásos állomány munkáját.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

És akkor a területről pár szó. A Kunsági Dózsa vt. 18.083 hektáron gazdálkodik, apróvadas terület. Kunhegyes, Tiszagyenda és Tiszabő települések körüli földterületeken folyik a vadgazdálkodás. Megtalálható itt a Tisza ártér, elvadult, gazos rizsföldek és kisebb nagyobb erdőfoltok. Kelet felé inkább mezőgazdasági kultúra, lineárral öntözött, nagy kiterjedésű szántókkal.  Rendelkezünk fácánnevelő teleppel, ahol régebben 12000 madarat neveltünk, nem volt ritka az 1000-es teríték sem. Ezek, a főleg külföldi vadászok, viszont kiöregedtek, elmaradtak, így jelenleg minimális 1500 madarat nevelünk.

Apróvadas terület lévén a fő nagyvad (és bevételi forrás) az őz, ami viszont csökken, pedig próbáljuk felhozni.  Egyenlőre én nem látom az eredményét. A vízivad is olyan hogy vagy van, vagy pedig nincs. Ide csak táplálkozni járnak, így a vadásztatásuk kétséges. Hogy, hogy nem, vannak dámjaink, amik viszont még nem vadásztatható szintet képviselnek, bár kerül pár jó bika is.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Gím, az mindig csak megjelent és el is tűnt, de most van, amelyik lassan egy éve itt lakik, és nyomok alapján nem is egyedül van. Tájidegen, de jó vagy nem, kíméljük. Marad három bevételi forrás, ami igazából csak kettő.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

A vaddisznó.

Amióta én vadászom, mindig is jelen volt. Hol több, hol pedig kevesebb számban. Ez évek, de akár időszakok vonatkozásában is megfigyelhető volt. Az ártér tart disznót egész évben, míg a többi terület rapszodikusabb. Ez köszönhető a nagy kiterjedésű öntözött mezőgazdasági kultúrának, amiben bizony, jól érzi magát. Ki sem nagyon akar jönni.  Betakarítás után viszont megjelenik a kisebb-nagyobb erdőkben, így ott jobban látható, észrevehető a jelenléte. Átlagosan 50-100 darab az éves teríték, úgy, hogy igazából maximum tízen vadászunk rájuk a területen. Logikus, hogy ez lehet egy esetleges bevételi forrás.

A mezei nyúl.

A nagyon régi időkről nem tudok, nem kívánok írni. Amit tudok, hogy 2010-től nem vadásztuk a nyulat, mert alig volt. 2020-ban viszont megugrott az állomány. Valami oknál fogva felszaporodott, azt gondoltam, hogy az aktív ragadozó vadászatnak köszönhetően. /itt megjegyzem hogy a kunhegyesi részen eléggé vissza lett szorítva a ragadozó, amiben rendesen kivettem a részem./

Ennek ellenére a többi területrészen is felszaporodott a nyúl, így a teóriám itt megbukott.

2021-től vadásszuk, vadásztatjuk óvatosan és az állomány stabil. Nem nő, de nem is csökken. Persze, nem a sok évvel ezelőtti az állapot.

Vad fácán.

2010-ben és még pár évig jó volt az állomány. Nem ritkán 3-4 darabot osztottunk egy -egy vadászat alkalmával.  Ezután csökkent, volt amikor nem is jutott mindenkinek. Most megint olyan, hogy van-van, de nem kimagasló. Inkább elégséges. A fejenként egy vadmadár azért legtöbbször megvan, de ha az időjárás olyan, akkor több is.

Ami pedig a poszt lényege: az apróvad és a disznó kapcsolata.

A területen két csoportra osztva vadászunk , társas vadászati formában.

A mi (én) csoportom a keleti részen ahol igazából mezőgazdasági kultúrsivatag van. Itt árkokat, fasorokat és kisebb erdőket hajtunk. Nagyon kevés élettér van itt apróvadnak, főleg a fácánnak. Ha hideg az időjárás, esetleg van némi hó is ,akkor összehúzódnak, ilyenkor van nagyobb teríték.

A másik csoport egy teljesen más jellegű részen vadászik. Sokkal kisebb parcellák vannak, azok széle is gazos, nádas. Régi rizsföldek, amik vagy elhanyagoltak, vagy sűrű,bokros erdőkkel ültetett. Néhol pedig mezőgazdasági kultúrával vetett. Jelentősen több apróvad található ezeken a területeken, mint nálunk, de ugyanakkor disznó is van. Sőt! Ragadozó is ezen a részen van a legtöbb. Tavasszal, amikor a keleti részen szinte nincs disznó vagy csak alig, itt akkor is jelen van jelentős számban, sokkal több malacos koca is. Pedig ez a fészkelési idővel egybeesik és mégis több fácán kerül terítékre ősszel. Ami még érdekes, hogy egy volt vadásztársam helyezett ki fácántojást szóróra, vadkamera elé. Nem záptojást, hanem egészséges tojást. Volt is a szórón disznó, azonban nem nyúltak hozzá, nem érdekelte őket. Még akkor sem, ha véletlenül összetaposták vagy a dámok léptek rá.

Fotó: Mihály Pál – Kunsági Dózsa Vadásztársaság

Ezen tapasztalatok alapján én azt mondom, hogy a disznó jelentősen nem befolyásolja az apróvadat, legalábbis a nálunk jelen lévő mennyiségben, a területen nem. Sokkal inkább az adott év időjárása, de leginkább a megfelelő élettér, ami nagyon szükséges. A legnagyobb ellenségnek a mezőgazdaságot gondolom, hiszen egy pár, csapadékmentesebb év alatt, a digókat, kisebb árkokat beszántják, ezzel a maradék élőhelyet is kiiktatva.Persze ez a megállapítás a jelenlegi állapotokra érvényes, mert ha nagyon-nagyon felszaporodik a disznó, ez változhat. Ez saját meglátás, tapasztalat és vélemény. Nem állítom hogy helyes és azt sem, hogy máshol is ez a helyzet. Mint említettem, szakmabeli sem vagyok így ezen írás egy nem hozzáértő, de a vadászat és a saját területe iránt elkötelezett “mezei” vadász tapasztalata, véleménye.

Ui: pár kép és videó pusztán érdekességként.

Írta és fényképezte: Mihály Pál

Vadászni szeretne Tiszagyendán, a Kunsági Dózsa Vadásztársaság területén?

A vadásztársaságról további részletek itt érhetőek el

 

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom

Természetvédelem

Erdei szalonka táplálkozási helyeit vizsgálták a MATE kutatói

Legújabb kutatási eredmények az erdei szalonkánál:

Published

on

Gödöllő, 2024. december 16. – A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával (Scolopax rusticola) kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart. A MATE-VTI Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék munkatársai legutóbbi publikációjukban a MATE-KÖTI Talajtani Tanszék kutatóival közösen számoltak be a fajjal kapcsolatos legfrissebb tudnivalókról. Ismerjük meg kutatási eredményeiket közelebbről!

Fotó: MATE

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű tollruhával rendelkező, mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, ugyanakkor előfordul nyílt, mezőgazdasági területeken, vetéseken és legelőkön. Utóbbi területeket különösen szereti, hiszen ez fő zsákmányának, a gilisztának is kedvelt előfordulási területe. Érdekesség, hogy bár alapvetően az erdei szalonka erdőben élő madár, nevével ellentétben éjszaka rendszeresen felkeresi a legelőket és gyepeket, az előbb említett zsákmány nagyobb mennyiségű előfordulása miatt.

Élőhelyhasználatáról még mindig viszonylag kevés információ áll a szakértők rendelkezésére, ezért a MATE kutatói azt vizsgálták, hogy az erdei szalonkák éjszakai előfordulása különbözik-e két szomszédos, hasonló növényzetű legelő között, és hogy a szalonkaészlelések térbeli mintázatának táblán belüli eltérései összefüggésben vannak-e a földigiliszta-sűrűséggel és a fő talajjellemzőkkel. Két jelölt szalonka GPS-nyomkövetési adatait és közvetlen megfigyelési adatokat használtak fel, hogy tanulmányozzák a madarak előfordulási mintázatát tavaszi és őszi időszakban. Ezen mintázatokat hasonlították össze a terepi mintavételezéssel nyert finomléptékű talajjellemzőkkel és a földigiliszták számával.

Eredményeik megerősítették, hogy a nagyobb földigilisztasűrűséggel rendelkező táblát gyakrabban látogatták a szalonkák, és ez az összefüggés a táblán belüli szinten is hasonlóan megfigyelhető volt. Eredményeik azt mutatják, hogy a szalonkák több térbeli skálán választják ki táplálkozóhelyeiket, mind a táblák között, mind a táblákon belül. Mivel a földigiliszta-sűrűség és a talajparaméterek jó indikátorai a szalonka táplálkozó élőhelyének, e változók mérése – legalábbis durva léptékben – segíthet a faj számára fontos élőhelyek azonosításában és kezelésének tervezésében.

Forrás: MATE

KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban

Részletekért kattintson!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Agro Jager News

Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom