Mezőgazdaság
További fejlesztések teszik még praktikusabbá az eGN rendszer használatát
Frissítették az elektronikus Gazdálkodási Naplót
Június 12-én élesedett az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) legújabb fejlesztési csomagja. Ennek révén többek között lehetővé vált a termőhely helyazonosítójának szabad szerkesztése, a hozamadatok immár tonna/hektár formában adhatóak meg, valamint a talajvizsgálatok nem KET azonosítóval rendelkező termőhelyhez is hozzákapcsolhatóak.
Az eGN folyamatos fejlesztésének köszönhetően időről-időre újabb funkciók élesítésére kerül sor.
A legutóbbi fejlesztési csomag június 12-től érhető el a programban. A frissítések célja, hogy a rendszer a felhasználók számára minél hatékonyabbá és könnyen használhatóvá váljon. A több műveletet is érintő legújabb funkciók és változások összefoglalása az alábbiakban olvasható.
- Lehetővé vált a termőhely helyazonosítására használt koordináta, cím vagy helyrajzi szám szabad szerkesztése. Ehhez a program egy új mezőbe másolja az adatokat, és abban lehet tetszőlegesen szerkeszteni.
- A hozamadatok esetében, a felhasználók kérése alapján, a jelenlegi tonnában megadott adatok helyett sor került a tonna/hektár mértékegység bevezetésére. Az adatok pontossága érdekében, a korábban tonnában megadott hozamadatokat a rendszer visszamenőleg átszámolja, melyhez figyelembe veszi a „művelettel érintett terület” mezőben rögzített értékeket.
- A termőhely szintű jogcímek esetén a véglegesített termőhelyen immár lehetőség van a tévesen rögzített jogcímek törlésére.
- A „tábla EK sorszám” mező rendezésében lévő hiba javításának köszönhetően most már a helyes számtani sorrend jelenik meg (pl. 1,2,10).
- A program a talajvizsgálatok termőhelyhez való kapcsolása terén szintén új funkcióval bővült. Továbbra is lehetséges a talajvizsgálatok hozzákapcsolása egy vagy több termőhelyhez, kizárólag a KET azonosító magadásával. Emellett a talajvizsgálatok megadásakor mostantól lehetőség van tetszőleges, vagyis nem KET azonosítóval rendelkező termőhely(ek) kiválasztására is.
- A szervestrágya események közül a vásárlásnál egy újonnan beépített jelölőnégyzet kiválasztása esetén nem kötelező megadni a FELIR számot. A jelölőnégyzet szövege: az „Átadó/Átvevő partner nem rendelkezik FELIR azonosítóval”. A tápanyag-utánpótlás műveletnél a hígtrágya és az istállótrágya esetén szintén nem kötelező megadni a FELIR számot, amennyiben az eladó partner nem rendelkezik FELIR azonosítóval.
- A legeltetés művelethez több állatfajt és korcsoportot is fel lehet vinni. Az állatlétszámot továbbra is korcsoportonként lehet megadni, így egy szakaszon a vegyesen legeltetett állatok is megadhatóak anélkül, hogy a szakasz mérete megduplázódna.
- A növényvédelem műveletnél mostantól a felhasználó – ha a megadott kultúránál nem jelenik meg automatikusan – szabadon megadhatja az ÉEVI-t.
- A hivatal bevezette az ideiglenes mentés korlátozását annak érdekében, hogy ne vesszenek el adatok az ügyféloldali számítógépek memóriakorlátai miatt. A program figyelmeztet, ha az ideiglenes mentésben tárolt adatok átlépik a bevezetett korlátot. A figyelmeztetés után mindenképpen a „Rögzített adatok beadása” gombra szükséges kattintani.
- A „Terület összesítő”, valamint a „Jogosultságok és Kötelezettségek” lapokon „Az adatsorokban megjelenített összeg adatok beadást követően frissülnek!” felirattal találkozhatnak a gazdálkodók. Ez azt jelenti, hogy ezeken a lapokon az adatok közvetlen felvétele után még az előző betöltés utáni állapot látható, az információk csak a beadás után frissülnek.
- Az EK sorszám mező mostantól maximálisan 4 karakter (egész szám) lehet.
- A jogszabály1 értelmében a megújuló energia előállítására szolgáló melléktermékek hasznosítása esetén (pl. szalma hőerőműbe való eladása) tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni és benyújtani. Ehhez sor került a Műveleti napló mellett a „Tápanyag-gazdálkodási tervező (megújuló energia előállítására szolgáló melléktermék esetén)” lap kialakítására is. További információk a kötelezettségről: https://portal.nebih.gov.hu/-/valtozik-a-megujulo-energia-eloallitasahoz-kapcsolodo-tapanyag-gazdalkodasi-terv-benyujtasanak-rendje
- A külső fejlesztők által használt interfészen is történtek változások, amelyről részletesen a https://portal.nebih.gov.hu/nebih-api oldalon, a WhiteBook-ban olvashatnak az érintettek.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók
Kárenyhítő juttatás iránti kérelmet idén 2024. december 2. napjáig nyújthatnak be a gazdálkodók (tekintettel arra, hogy 2024. november 30. munkaszüneti napra esik), kizárólag a Magyar Államkincstár (Kincstár) MKR (Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer) elektronikus kérelembenyújtó felületén.
Fontos, hogy az említett benyújtási határidő jogvesztő. A benyújtási határidőt követően kizárólag a kárenyhítő juttatás összegének a csökkentésére irányuló módosítási kérelem nyújtható be. Felhívjuk a gazdálkodók figyelmét, hogy a Kincstár és az agrárkár-megállapító szerv eljárásában hiánypótlásra és utólagos iratpótlásra nincs lehetőség!
A 2024. évre vonatkozó kárenyhítő juttatás iránti kérelmek az alábbi útvonalon érhetőek el: Elektronikus kérelemkezelés → Mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer → MKR Mezőgazdasági termelők bizonylatai 2025 → MKR2420 Kárenyhítő juttatás iránti kérelem 2024. A kérelem benyújtásáról ide kattintva érhető el részletesebb tájékoztatás. Szükség esetén a falugazdászok segítségét is kérhetik a benyújtáshoz.
A kárenyhítő juttatás iránti kérelem kitöltéséhez ide kattintva érhetőek el a 2019-2024. kárenyhítési években alkalmazandó referenciaárak és átlaghozam-adatok, valamint fajlagos költségmegtakarítási összegek. A kárenyhítő juttatás iránti kérelemben a növénykultúra tárgyévi- és referencia hozamértéke a megadott referenciaárak felhasználásával állapítható meg. Azon növénykultúrák esetén, amelyeknél a referenciaár mellett ársáv is megadásra került, a számításhoz a referenciaártól eltérő, az ársávba eső és számlával, illetve termeltetési szerződéssel igazolt ár is használható.
Ha egy növénykultúrára vonatkozóan a termelőnek nem áll rendelkezésre a referencia-időszak valamelyik évére vonatkozóan saját hozamadat, akkor a referenciahozam meghatározásához a most közzétett 2019-2023. évi átlaghozam-adatok használhatóak fel.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 2019-2023. évi átlaghozam-adatok mellett a 2024. évi átlaghozam-adatok is elérhetőek, amelyeket kizárólag akkor kell alkalmazni a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben, ha a termelőnek azért nem áll rendelkezésre az idei évi saját hozamadata, mert a növénykultúra betakarítási szintje nem haladja még meg az 50 %-ot. Amennyiben a betakarítás szintje meghaladja az 50 %-ot, abban az esetben a betakarított összes termésmennyiséget tonnában kell megadni.
A biztosítással rendelkező gazdálkodók esetében idei évtől új előírások léptek hatályba.
A mezőgazdasági termelő a neki járó kárenyhítő juttatás (amely legfeljebb a hozamérték-csökkenés 80 százalékáig terjedhet) felére jogosult, amennyiben
- a kárenyhítési évben a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezte előtt nem köt az üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően az adott növénykultúrára jellemző – aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező – káreseményre kiterjedő mezőgazdasági biztosítást (fontos, hogy kizárólag a díjrendezett biztosítás fogadható el), vagy
- nem rendelkezik a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszerben tárgyévi tagsággal (fontos, hogy kizárólag azon évek tekintetében fogadható el a tagsági jogviszony, ahol a krízisbiztosítási hozzájárulási kötelezettségének határidőben eleget tett a termelő).
Amennyiben a biztosítást olyan konstrukcióban kötötték meg, amelynek díjához támogatás is igénybe vehető, akkor a szerződés adatait a biztosító már megküldte a Kincstár részére, így a szerződés adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelem elektronikus bizonylata automatikusan megjeleníti, és ilyen esetben a biztosítás kapcsán semmilyen dokumentumot nem kell csatolni a kérelemhez.
Amennyiben a mezőgazdasági termelő „hagyományos” (azaz nem díjtámogatott) mezőgazdasági biztosítási szerződéssel rendelkezik, akkor annak adatait a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben fel kell tüntetni. Továbbá hagyományos biztosítás esetén az alábbi dokumentumokat kell csatolni a kérelemhez:
a) nem integrátori biztosítás esetén a szerződés ajánlati nyomtatványát és a kötvényt;
b) integrátori biztosítás esetén a szerződő fél (integrátor) vagy a biztosító által kiállított igazolást (amely kiváltható ajánlati nyomtatvány és kötvény csatolásával), továbbá az integrátor által kiállított díjrendezettséget igazoló dokumentumot.
Kárenyhítő juttatás kizárólag az elfogadott kárbejelentéssel rendelkező növénykultúrákra adható. Azok a növénykultúrák, amelyekre a 2024. kárenyhítési évben nem volt elfogadott kárbejelentése a termelőnek, nem lesznek láthatóak a kérelemben.
Abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik kárbejelentéssel, de arra még nem érkezett döntés az agrárkár-megállapító szerv részéről, a növénykultúra megjelenik a felületen, azonban a káros sor 0 ha területtel lesz látható. A kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásával javasolt megvárni az agrárkár-megállapító szerv döntését, azonban a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtását ennek hiányában is (pl. jogorvoslati eljárás van folyamatban) meg kell tenni legkésőbb az előírt határidőig!
A Kincstár a kárenyhítő juttatás iránti kérelmekről legkésőbb 2025. március végéig dönt, valamint teljesíti a kifizetéseket.
Forrás: NAK
Mezőgazdaság
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak
Az Agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) felhívása alapján 2025. január 1.-től indul az új 5 éves kötelezettségvállalási időszak a feltételeknek megfelelő gazdálkodók számára. A részvétel érdekében a támogatási kérelmeket november 25-étől december 23-ig nyújthatják be a termelők a MÁK felületén elektronikus úton.
Fotó: NAK
Annak érdekében, hogy a gazdálkodók felelősségteljes döntést hozva, a számukra a legmegfelelőbb csomagokat válogathassák össze a NAK segítségül elkészítette az AKG kiadványát, amely online formában bárki számára elérhető és összefoglalja mindazon tudnivalókat, amelyek az AKG programhoz való csatlakozáshoz szükségesek.
Az Agrár környezetgazdálkodás kézikönyv a támogatási kérelem benyújtáshoz 2024 kiadvány a linkre kattintva letölthető.
Forrás: Sztahura Erzsébet – NAK
Mezőgazdaság
Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat
Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták
Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.
Fotó: AM
Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.
Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.
Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.
Akció a fatolvajok ellen
Téli madármentés
Menyhal horgászata a Bodrogon
Földesi János: az első mátyásmadaram és a “bajomi avatás”
Elindult a #vadateszem kampány
A hátráltató tényezők ellenére is eredményesen zárult a barcogás Kelebián
Nagy bagoly a Mecsekben
A 2024. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelmek benyújtása
A kérelembenyújtásban segíthet az AKG kézikönyv
Harcsázás a Pó-folyón
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Drávamentén – GALÉRIA
Komádiban végéhez közeledik a búza vetése
A reformáció napján: Visszatért a Tisza-család Gesztre – GALÉRIA
Mezei nyúl vadászata hajtásban – íjjal Dusnokon
I. Abaúj térségi Vadásznap és Trófeaszemle
Harmadik vérebfajtánk: az alpesi tacskókopó
Komádi aranysakál
Béldi Balázs: Utánkeresés Dorkával
Vadkamera buktatta le az orvvadászokat
