Mezőgazdaság
Kedvező változások a juhágazat támogatási rendszerében
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt:
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálta a szektorhoz kapcsolódó támogatások rendszerét. Ennek eredményeként 2024-től kezdődően e források fokozottan szolgálják az állatállomány genetikai minőségének javítását, illetve a minőségi árutermelést, tekintettel a juhtartók szakmai igényeire és lehetőségeire.
A szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve az agrártárca az idei évtől a tenyészkos-tenyészbak tenyészetbe állítása után igénybe vehető támogatás – 2016. év óta biztosított éves – keretösszegét a duplájára, 350 millió forintról 700 millió forintra emelte. A forrásbővítés mellett egyszerűbb is lesz a konstrukció igénybevétele, hiszen az eddigi két, áprilisi, illetve októberi benyújtási időszak helyett 2024-től immár csak egy kérelembenyújtási időszak marad, mégpedig június 1. és 30. között. Ez a változás azonos feltételeket teremt valamennyi jogos támogatási igényt benyújtó állattartónak a támogatás igénybevételére.
A juhászatok állatjóléti területen tett többletvállalásait egy 2022-ben indított kiskérődző állatjóléti program kompenzálja. A juhállomány genetikai minőségének javítását szolgálja a tenyésztésszervezési feladatok támogatása is, mellyel a juhtartók törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre fordított költségei kerülnek kompenzálásra.
Szintén az ágazat fenntarthatóságához járul hozzá, hogy az idei évtől tovább bővült az Agro-ökológiai Program (AÖP) legeltetéssel teljesíthető gyakorlatainak köre.
Aki őshonos állatfajtával (a juhok közül ide tartozik a hortobágyi- és a gyimesi racka, a cigája, a cikta és a magyar merinó) legeltet, az választhatja az „őshonos haszonállatokkal történő legeltetés” c. gyakorlatot is. 2024-ben 1 pontért vállalható ez a gyakorlat az adott földhasználati kategória legalább 50 százalékára, míg 2025-től a tervek szerint indul egy 2 pontos változat is, ahol a terület legalább 70 százalékán kell vállalnia a termelőnek, hogy kizárólag őshonos fajtát legeltet.
Mint ismeretes, a 2023-ban indult AÖP egy önkéntes részvételen alapuló, egyéves elköteleződést igénylő közvetlen támogatási forma, ami a jól ismert Agrár-környezetgazdálkodási Kifizetésekhez (AKG) hasonlóan a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott segíteni. Az AÖP két gyepes földhasználati kategóriájában (Natura 2000 gyepek és egyéb gyepek) egyaránt igaz, hogy alapvetően vagy kaszálással vagy legeltetéssel összefüggő gyakorlatok közül választhat a termelő. Az állattartók, s azon belül is a juhtartók számára kézenfekvő és életszerű megoldás, ha a pásztoroló vagy szakaszos legeltetést választják. A legtöbb esetben ez nem igényel többletráfordítást, hiszen a juhokat eleve ilyen rendszerekben legeltetik. Szintén az életszerű megközelítés része, hogy az adott földhasználati kategória területének 50 százalékán elegendő vállalni és teljesíteni a gyakorlatot ahhoz, hogy a terület 100 százaléka jogosult legyen a támogatásra. A hektáronkénti minimum 0,2 állategység pedig jól illeszkedik az évtizedes szakmai állásponthoz, miszerint az a magyarországi gyepterületek legnagyobb részén összeegyeztethető a gyep eltartó képességével. Az állattartással járó áldozatos munka, a legeltetés kiemelkedő környezeti előnyei egyaránt megkövetelik, hogy a program magas pontszámmal jutalmazza az ilyen vállalásokat. A pásztoroló és szakaszos legeltetés ennélfogva 2 pontos gyakorlat. Aki ezt teljesíti, annak nincs is egyéb teendője az adott gyepes földhasználati kategóriában.
A támogatási rendszer újragondolásának legfőbb célja, hogy olyan perspektívák nyíljanak a kiskérődző ágazatban, melyek igazolják, Magyarországon érdemes foglalkozni juhtartással.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Elérhetőek a Gazdálkodási Napló frissített kitöltési útmutatói
A gazdálkodási napló útmutatóit frissítették
A Nébih felhívja a Gazdálkodási Napló vezetésére kötelezett gazdálkodók figyelmét, hogy a hivatal honlapján a papíralapú, valamint az elektronikus Gazdálkodási Naplóhoz kapcsolódó útmutatók frissítésére is sor került. Az útmutatók az Elektronikus gazdálkodási napló (eGN) aloldal jobb oldalán lévő menüsorból érhetőek el.
Az elmúlt időszakban az eGN-ben történt fejlesztések során számos új funkció beépítése valósult meg a rendszerben, melyekhez mostantól részletes leírás található a hivatal honlapján.
Az eGN-hez tartozó útmutatók között megtalálhatóak az EK szinkronizáláshoz, valamint a táblabontásokhoz és az összevonásokhoz készült rövid segédletek is. A Nébih ezúton is kéri az érintetteket, hogy mielőbb végezzék el az adatok feltöltését és az EK szinkronizálást.
Mindezek mellett az alábbi linken elérhető Gyakran Ismételt Kérdések is frissültek: https://portal.nebih.gov.hu/-/gyik-api-egn
További segítség kérhető az egn@nebih.gov.hu email címen.
Forrás: NÉBIH
Kiemelt cikk
Megerősítették: szabad az út Románia és Magyarország között
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács határozatot fogadott el, amelynek értelmében 2025. január 1-jével megszűnik a személyellenőrzés a Bulgáriával és Romániával közös, valamint a két ország közötti belső szárazföldi határokon.
Schengeni térség
Pintér Sándor, Magyarország belügyminisztere: A mai határozatunkkal megszüntettük a személyellenőrzést a Bulgáriával és Romániával közös belső szárazföldi határokon, ami mérföldkövet jelent a schengeni térség szempontjából. Köszöntjük Bulgáriát és Romániát a schengeni családban!
Bulgária és Románia az EU-hoz való csatlakozása óta alkalmazza a schengeni jogi keret (a schengeni vívmányok) egyes részeit, köztük a külső határok ellenőrzésével, a rendőrségi együttműködéssel és a Schengeni Információs Rendszer használatával kapcsolatosakat.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
A Tanács 2023. december 30-án határozatot fogadott a schengeni vívmányok fennmaradó részeinek 2024. március 31-től történő alkalmazásáról, valamint a belső légi és tengeri határokon történő személyellenőrzés megszüntetéséről.
A miniszterek megvitatták a schengeni térség helyzetét, és véleményt cseréltek a Schengen Tanács éves ciklusához kapcsolódó prioritások végrehajtásáról. Ennek során elsősorban az általános biztonságnak a digitalizáció révén történő fokozására összpontosítottak.
Határregisztrációs rendszer (EES) és átjárhatóság az uniós bűnüldöző hatóságok által használt informatikai rendszerek között
A Bizottság és az eu-LISA (a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség IT-rendszereit felügyelő uniós ügynökség) ismertette a miniszterekkel az EES működésének megkezdésével kapcsolatban megteendő lépéseket. A Bizottság tájékoztatást nyújtott a 2024. december 4-én kiadott, a határregisztrációs rendszer fokozatos elindításáról szóló javaslatáról.
A tagállamok támogatták az elnökség javaslatát, amely szerint új ütemtervre van szükség annak érdekében, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a várható következményeket.
KIADÓ egy 32 hektáros ipari terület Komádiban
Részletekért kattintson!
Az EES a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok regisztrálására szolgáló automatizált informatikai rendszer. Az új rendszerben a határőrök az első határátlépésnél leveszik a belépők ujjnyomatát, vagy fényképet készítenek róluk, és ezeket az adatokat egy digitális fájlban tárolják.
Az EES az egyike azon számos informatikai rendszernek, amelyet az EU a következő néhány évben be fog vezetni a bűnözés elleni küzdelem, illetve a határbiztonság megerősítése céljából. Idetartozik az ETIAS utasinformációs és engedélyezési rendszer is, amely a schengeni térségbe vízummentesen beutazó harmadik országbeli állampolgárok által jelentett biztonsági, migrációs és egészségügyi kockázatokat fogja ellenőrizni.
Magyar Elnökség
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
2025-től nem lehet többé cégvezető a termelők pénzét eltüntető felvásárló
2025. január 1-től lép életbe a termelővédelmi törvénycsomag
Az Országgyűlés által elfogadott termelővédelmi törvénycsomagnak köszönhetően 2025. január 1-től nem csak a 30 napon túli késedelmes fizetés lesz büntethető. Új szabály, hogy akik a mezőgazdasági termelőktől megkapott áru ellenértékét nemcsak, hogy nem fizették meg, hanem cégeik felszámolása vagy végelszámolása közben elvonták annak fedezetét, azok a jövőben nem lehetnek mezőgazdasági termékek felvásárlásával, feldolgozásával foglalkozó vállalkozásban tulajdonosok, ügyvezetők.
A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2025. évi XCVII. törvénybe új szabály került. Ez alapján a cégbíróságnak mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző jogi személy bejegyzése esetén figyelembe kell venni, ha a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenység keretében vásárolt termékek tekintetében fennálló szállítói kötelezettségekhez kapcsolódóan a tulajdonost vagy vezető tisztségviselőjét a büntető bíróság csődbűncselekményben vagy fedezet elvonásának bűncselekményében jogerősen elmarasztalta. Ezek a magánszemélyek nem lehetnek tulajdonosai vagy vezető tisztségviselői jövő év januárjától induló cégbírósági eljárások alapján mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásoknak.
Az új szabályozási elemmel az Agrárminisztérium olyan lehetőséget talált, amely annyi kedvezőtlen gazdálkodói tapasztalat alapján egyfajta eszköz a tisztességtelen piaci szereplők üzleti viszonyokból történő tartós kiszorítására. A gazdálkodók piaci pozíciójának védelmét szolgálja az is, hogy míg korábban a 30 napon túli késedelmes fizetés esetén a termelők csak a bíróság előtt érvényesíthették igényüket, a jövő évtől a termékeik ellenértékének 30 napot meghaladóan történő megfizetésekor közvetlenül a hatóság által válnak büntethetővé az érintett felvásárlók vagy forgalmazók.
Az agrártárca határozott szándéka, hogy az új szabályok minél gyorsabban és sikeresebben beépüljenek a magyar mezőgazdasági gyakorlatba és ezzel átláthatóbb, tervezhetőbb viszonyokat teremtsenek.
Forrás: AM