Mezőgazdaság
Kedvező változások a juhágazat támogatási rendszerében
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt:
Komoly lehetőségek állnak a hazai juhágazat előtt, éppen ezért az Agrárminisztérium felülvizsgálta a szektorhoz kapcsolódó támogatások rendszerét. Ennek eredményeként 2024-től kezdődően e források fokozottan szolgálják az állatállomány genetikai minőségének javítását, illetve a minőségi árutermelést, tekintettel a juhtartók szakmai igényeire és lehetőségeire.
A szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve az agrártárca az idei évtől a tenyészkos-tenyészbak tenyészetbe állítása után igénybe vehető támogatás – 2016. év óta biztosított éves – keretösszegét a duplájára, 350 millió forintról 700 millió forintra emelte. A forrásbővítés mellett egyszerűbb is lesz a konstrukció igénybevétele, hiszen az eddigi két, áprilisi, illetve októberi benyújtási időszak helyett 2024-től immár csak egy kérelembenyújtási időszak marad, mégpedig június 1. és 30. között. Ez a változás azonos feltételeket teremt valamennyi jogos támogatási igényt benyújtó állattartónak a támogatás igénybevételére.
A juhászatok állatjóléti területen tett többletvállalásait egy 2022-ben indított kiskérődző állatjóléti program kompenzálja. A juhállomány genetikai minőségének javítását szolgálja a tenyésztésszervezési feladatok támogatása is, mellyel a juhtartók törzskönyvezésre, teljesítményvizsgálatra és tenyészértékbecslésre fordított költségei kerülnek kompenzálásra.
Szintén az ágazat fenntarthatóságához járul hozzá, hogy az idei évtől tovább bővült az Agro-ökológiai Program (AÖP) legeltetéssel teljesíthető gyakorlatainak köre.
Aki őshonos állatfajtával (a juhok közül ide tartozik a hortobágyi- és a gyimesi racka, a cigája, a cikta és a magyar merinó) legeltet, az választhatja az „őshonos haszonállatokkal történő legeltetés” c. gyakorlatot is. 2024-ben 1 pontért vállalható ez a gyakorlat az adott földhasználati kategória legalább 50 százalékára, míg 2025-től a tervek szerint indul egy 2 pontos változat is, ahol a terület legalább 70 százalékán kell vállalnia a termelőnek, hogy kizárólag őshonos fajtát legeltet.
Mint ismeretes, a 2023-ban indult AÖP egy önkéntes részvételen alapuló, egyéves elköteleződést igénylő közvetlen támogatási forma, ami a jól ismert Agrár-környezetgazdálkodási Kifizetésekhez (AKG) hasonlóan a fenntartható gazdálkodási gyakorlatok elterjedését hivatott segíteni. Az AÖP két gyepes földhasználati kategóriájában (Natura 2000 gyepek és egyéb gyepek) egyaránt igaz, hogy alapvetően vagy kaszálással vagy legeltetéssel összefüggő gyakorlatok közül választhat a termelő. Az állattartók, s azon belül is a juhtartók számára kézenfekvő és életszerű megoldás, ha a pásztoroló vagy szakaszos legeltetést választják. A legtöbb esetben ez nem igényel többletráfordítást, hiszen a juhokat eleve ilyen rendszerekben legeltetik. Szintén az életszerű megközelítés része, hogy az adott földhasználati kategória területének 50 százalékán elegendő vállalni és teljesíteni a gyakorlatot ahhoz, hogy a terület 100 százaléka jogosult legyen a támogatásra. A hektáronkénti minimum 0,2 állategység pedig jól illeszkedik az évtizedes szakmai állásponthoz, miszerint az a magyarországi gyepterületek legnagyobb részén összeegyeztethető a gyep eltartó képességével. Az állattartással járó áldozatos munka, a legeltetés kiemelkedő környezeti előnyei egyaránt megkövetelik, hogy a program magas pontszámmal jutalmazza az ilyen vállalásokat. A pásztoroló és szakaszos legeltetés ennélfogva 2 pontos gyakorlat. Aki ezt teljesíti, annak nincs is egyéb teendője az adott gyepes földhasználati kategóriában.
A támogatási rendszer újragondolásának legfőbb célja, hogy olyan perspektívák nyíljanak a kiskérődző ágazatban, melyek igazolják, Magyarországon érdemes foglalkozni juhtartással.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 16-tól Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben is visszavonja a tűzgyújtási tilalmat.
A Tűz Időjárási Index alapján az éghető könnyű biomassza országszerte átnedvesedett annyira, hogy az már tűzveszélyt nem okoz. Erre való tekintettel a Nébih, a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) egyetértésével, a még tűzgyújtási tilalommal érintett alföldi vármegyékben is visszavonja rendelkezését.
Az intézkedéssel holnaptól Magyarország teljes területén engedélyezett a tűzgyújtás, a jogszabályi előírások betartása mellett. Erdőben csak a kijelölt tűzrakóhelyeken szabad tüzet rakni, melynek szabályairól a www.erdotuz.hu oldalon olvashatnak további információkat az érdeklődők.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
A gazdatámogatás egyszerűsítéséről tárgyaltak a Közös Agrárpolitika-főigazgatók Budapesten
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából.
A Közös Agrárpolitika keretei között működő támogatási rendszer egyszerűsítése kiemelten fontos az európai mezőgazdaság jövője szempontjából – mondta Feldman Zsolt szerdán, az uniós Közös Agrárpolitika-főigazgatók budapesti ülésén. A mostani találkozó középpontjába a Közös Agrárpolitika egyszerűsítését helyezte a magyar elnökség. Az uniós agrárminiszterek keddi informális ülése egyértelműen amellett foglalt állást, hogy mivel az európai gazdálkodóknak nehéz a szektort érintő kihívásoknak megfelelni ebben a bonyolult és szigorú uniós szabályozási környezetben, ezért annak megváltoztatására van szükség, és ebben fontos szerepe van a tagállamok agrártámogatási rendszer működtetéséért felelős vezetői, szakértői tapasztalatainak és munkájának.
Ennek érdekében a tagállami stratégiai terveknek valóban stratégiainak kell lenniük, tartalmukat egyszerűsíteni, míg módosításukat gyorsítani kell.
Magyarországon a Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretei között közel 5300 milliárd forint felhasználása történik meg 2023-2027 között. Ebből a 2900 milliárd forintnyi agrár- és vidékfejlesztési támogatás 52 százalékát gazdaságfejlesztésre, 36 százalékát a környezeti és éghajlati célok elérésére fordítja a magyar kormányzat. Feldman Zsolt ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, meg kell tartani a mezőgazdasági ágazat zöld átálláshoz való hozzájárulását, azonban ebben a folyamatban érdekeltté kell tenni a gazdálkodókat.
A Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek végrehajtása sikeres, és összhangban van az előzetes tervekkel – hangsúlyozta Christina Borchmann, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának Közös Agrárpolitikáért felelős igazgatója. Hozzátette, az éves teljesítménybeszámolók mindegyik tagállamtól megérkeztek a jogszabályi határidőig, és ezeket egytől egyig elfogadták, a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervek módosítási javaslatai közül pedig 17-et már jóváhagyott a Bizottság.
Európai Unió Tanácsa Magyar Elnöksége