Természetvédelem
Az indiai lótusz gyönyörű, de kárt okozhat a hazai élővilágban
Ismeretlenek inváziós fajt telepítettek be Mártélyra.
Az idegenhonos, inváziós fajok az egyik legjelentősebb okát képviselik a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának. Ezek között olyan fajok is lehetnek, amelyek a szemnek kifejezetten „jólesnek”, azaz gyönyörűek, de a hazai flórára és faunára attól még ugyanolyan veszélyesek. Egy ilyen szép növényfaj, az indiai lótusz egy növekvő állományát kellett most eltávolítanunk a Mártélyi Holt-Tiszából.
Kérjük, semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme! Fotók: Puskás József – KNP
Számtalan olyan állat- és növényfajjal osztjuk meg életünket, melyek távoli földrészekről, emberi közreműködéssel kerültek hazánkba. Sokuk nem is okoz különösebb problémát az új környezetében, de vannak olyanok is, melyek a számukra új körülmények között intenzív terjedésbe kezdenek, és ezzel az őshonos élőlényekre kedvezőtlen hatással vannak. Mára már nagyon jelentős természetvédelmi problémákat jelentenek az idegenhonos inváziós fajok okozta károk. Ezek a fajok ugyanis a biológiai sokféleség csökkenésének és a fajok kipusztulásának egyik fő, egyre jelentősebbé váló okát képviselik.
Megbízható távcsövet keresel? Kattints a képre!
Emiatt nem nézhettük tétlenül, hogy megjelent egy potenciálisan invázióssá váló növény, az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a Mártélyi Holt-Tiszán. A faj jelenlétére 2023 tavaszán dr. Kiss Orsolya biológus figyelt fel, aki értesítette erről a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságot.
„A mártélyi pallósoros vízi tanösvényen, közvetlenül a pallósor mellett kis kiterjedésben észleltük az indiai lótusz jelenlétét 2023-ban” – mondta el Albert András, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője. „Mivel az indiai lótusz rendkívül erőteljes növekedésű növény, amely hatalmas leveleivel teljesen képes beborítani a nyílt felszínt, úgy döntöttünk, inkább eltávolítjuk ezt a néhány tövet, hiszen jelenleg még nincs tapasztalatunk arról, milyen károkat képes okozni a hazai élővizekben.”
Kiszedése nem egyszerű, különösen a gyékényesben Fotók: Puskás József – KNP
Azóta kiderült, a növény eltávolítása nem sikerült maradéktalanul, és az enyhe télnek köszönhetően áttelelt a holtág iszapjában, idén tavasszal pedig erőteljes fejlődésnek indult.
„Döbbenetesen gyorsan terjed, a tavalyi kiterjedésének háromszorosát érte el idén! A drónfelvételen az is jól látszik, ahogy a sűrű gyékényesben is utat tör magának” – számolt be Albert András.
Hazájában a lótusz minden részét hasznosítják valamire, mi a rekkenő hőségben árnyékolóként használtuk a levelét. Fotó: KNP
A nemzetipark-igazgatóság munkatársai nagyobb csapattal vonultak a helyszínre az elmúlt napokban, de a növény kiszedése nem bizonyult egyszerűnek. A lótusz rhizómái, vagyis föld alatti hajtásai akár karvastagságúak is lehetnek az iszapban, és 5-10 méterre is elágaznak. Tavasszal ezekből jönnek fel az újabb levelek és a virágok. Ezt a nagy szövevényt a nyílt víz iszapjából még csak-csak ki lehet szedni, de a gyékényesben már majdhogynem lehetetlen feladatnak bizonyult. Éppen ezért a következő években is figyelni kell a növény terjedésére, mert lehetséges, hogy újabb beavatkozás lesz szükséges.
Zuhanyrózsára emlékeztető termésében ülő magok rendkívül ellenállóak Fotók: Puskás József – KNP
„Az indiai lótusz a hazai természetes élőhelyeken nemkívánatos, idegenhonos, potenciálisan inváziós növényfaj. Gyors terjedésre képes a számára kedvező klimatikus viszonyokkal rendelkező élőhelyen, amelyek kiterjedése a klímaváltozás hatására a Föld mérsékeltövi területein is egyre nő. Vegetatív terjedése révén sűrű sarjtelepeket hoz létre, teljesen beborítva a vízfelületeket az elözönlött területeken. Emiatt kiszoríthatja az őshonos növényeket, mint például a fehér tündérrózsát, a tündérfátyolt vagy a vízitököt, és megváltoztatja az élőhelyek vízdinamikai jellemzőit és tápanyagforgalmát” – hangsúlyozta dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa. „Az idegenhonos inváziós növények természeti értékekre gyakorolt károkozását leghatékonyabban a természetbe való kijutásuk megelőzésével akadályozhatjuk meg, vagy ha ez már megtörtént, akkor minél gyorsabban be kell avatkoznunk, hogy megelőzzük intenzív terjedésüket, azaz ebben az esetben a legjobb döntés a lótuszállomány felszámolása volt. Annál is inkább, mert ha az állomány tömeges virágzásba kezd és nagy mennyiségű magot érlel, akkor még nehezebb dolgunk van, mivel magjai akár 1300 évig is megőrzik csíraképességüket” – tette hozzá dr. Kelemen András, aki évek óta foglalkozik hazánkban az inváziós fajok ökológiájával.
És hogy hogyan kerülhetett Mártélyra az indiai lótusz? Nem tudjuk biztosan, de úgy véljük, valaki szándékosan telepíthette oda. Ezt támasztja alá, hogy tavaly közvetlenül a tanösvény pallója mellett jelent meg, és a terjedésén látszik, hogy onnan indult hódító útjára.
Az idegenhonos, inváziós fajok alapvetően kétféle módon juthatnak be Európába: szándékos betelepítéssel vagy véletlen behurcolással.
A mártélyi tanösvény pallósora mellett jelent meg az indiai lótusz Fotók: Puskás József – KNP
A bekerülés és terjedés megakadályozása, illetve korlátozása közös felelősségünk és feladatunk. Jogszabályokkal, központi intézkedésekkel az idegenhonos inváziós fajok kis hányada ellen tudunk csak hatékonyan fellépni, a társadalmi összefogás elengedhetetlen.
A Dél-, és Délkelet-Ázsiában honos indiai lótusz a keleti kultúrák kedvelt növénye. Hazájában a buddhizmus szimbóluma, a tisztaság, a felvilágosodás, a megújulás és újjászületés jelképeként tisztelik. Virágzásban a növény valóban lenyűgözően meseszép, méltán van helye a hazai botanikus kertekben. De csakis ilyen helyeken, és nem a hazai élővizekben!
Potenciálisan invázióssá váló növény az indiai lótusz Fotók: Puskás József – KNP
A Szegedi Füvészkertben található Közép-Európa legnagyobb lótuszállománya. 1932-es betelepítésük óta folyamatosan jelen vannak, a tó vizének felét birtokolják. Minden év júliusában, a virágzás idején Lótusz Napokat rendeznek a Füvészkertben, idén július 27-28-án rendezik meg. Javasoljuk, hogy ott csodálják meg ezt a valóban gyönyörű növényt, de kérjük, semmiképp se ültessék ki a hazai vizekbe, bármily tetszetős is a külleme!
Tények az inváziós fajokról:
- Az Európai Unió éves szinten12 milliárd Eurót költ a tájidegen, inváziós fajok terjedésének féken tartására.
- 1982 óta1 80 LIFE projekt összesen 38 milló Eurót költött el inváziós fajok irtására Natura2000 területeken.
- A DAISIE (Delivering Alien Invasive Species Inventory for Europe) nevű adatbázis több, mint 12.000 tájidegen fajt tart számon Európában.
- A fajok terjedésének sebessége napjainkban tízezerszer gyorsabb, mint a természetes úton történő terjedés sebessége.
Forrás: KNP
Természetvédelem
Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta
Zsiros Sándor, a Madárles egyik oszlopos tagja osztotta meg a tapasztalatait a szalakóták idei fészkeléséről:
Fotó: Zsiros Sándor – Madárles
A szalakóta is azok közé a madarak közé tartozik, amelyik emberi védelem – költőodúk kihelyezése – nélkül a kipusztulás szélén lenne hazánkban. Mivel azonban sok helyen, sokan foglalkoznak a védelmükkel, több ezer pár költhet belőlük.
Amikor elkezdtem Tiszalök környékén odúkat kihelyezni, természetesen szerettem volna, ha szalakóták is költenek nálam. Néhány esetben költöttek is, de a rendkívül csapadékos 2010-es év után ők is eltűntek. Ezért elkezdtem a Hortobágy északi részén odúkat kihelyezni, mert ott költött néhány pár belőlük, és az állomány felduzzasztásával reméltem rávenni őket, hogy tovább terjedjenek észak-keleti irányba. Az elképzelés bevált, idén a működési területemen (lásd mellékelt térképen pirossal keretezve) 109 pár szalakótáról tudtam, szemben a 2011-es 4 párral.
Ábra: Zsiros Sándor – Madárles
Nagy örömömre idén ismerőseim Nyíregyháza környéki odúiban is megjelent 2 pár. A 109 pár szalakótából 102 pár költési eredményéről van biztos információm. 10 pár költése nem sikerült, a többi 92 pár 1-6 fiókát röptetett, összesen 343-at. Ez egy legjobb tudásom szerint becsült létszám, hiszen lehetetlen naprakésznek lenni ennyi odú esetében. És nincs is rá szükség, bőven elég az, hogy évről évre egyre több párról tudok, illetve az, hogy “rajtam” túllépve, egyre újabb területeket hódítanak meg-vagy hódítanak vissza. Az igazi persze az lenne, ha nem lenne szükség odúk kihelyezésére, mert lenne annyi öreg fa a legelőkön-kaszálókon, hogy a bennük természetes úton keletkező, vagy harkályok által vájt odúkban költhetnének. Ez sajnos csak egy álom.
Írta és fényképezte: Zsiros Sándor – Madárles
Van egy érdekes madármegfigyelése?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Mezőgazdaság
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Új sáskafaj jelent meg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében
A nyár folyamán több bejelentés érkezett Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékből az elszaporodó és jelentős károkat okozó olaszsáskáról a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Az elmúlt két év meleg időjárása nagyban kedvezett a sáskák szaporodásának, és várhatóan a következő évben is növekedni fog a faj népessége.
Fotó: Dobos Zsolt – NÉBIH
Idén július második felében először Bács-Kiskun vármegye déli részén, Balotaszállás határában észleltek szokatlanul nagy sáskakártételt a termelők. Ezt követően augusztus elején, Csongrád-Csanád vármegyei termelők is jelezték a hatóságnak a sáskák okozta nagymértékű károsítást. Többek között egy üllési, 2,5 hektáros termőre forduló homoktövis ültetvény érőfélben lévő termését károsították 100%-ban a rovarok, amit a kormányhivatal helyszíni szemléje is megerősített. A termelő elmondása szerint, a több alkalommal végzett rovarölő szeres védekezés ellenére, a permetezést követő napon újabb „sáskainváziót” figyelt meg. Emellett több gazdálkodó is arról számolt be, hogy a sáskák a burgonya, a karfiol, a kukorica és a lucerna kultúrákban ugyancsak 100%-os kárt okoztak.
A Csongrád-Csanád vármegyei Pusztamérges és Öttömös térségében szintén fokozódó sáskakártételről nyilatkoztak a termelők. Mindkét településen 20% körüli kártételt okoztak a rovarok, előbbi településen a betakarítás alatt álló sárgarépa táblán, míg Öttömösön a tökfélékben. Pusztamérgesen egy spárgaállomány lombozatát is teljesen lerágták, kizárólag a növény vastag szárait meghagyva. Dacára az elvégzett permetezéseknek, a kártétel 10% körüli volt.
Az idei, csak úgy, mint az elmúlt két év időjárása a sáskák számára kedvezőnek bizonyult, és nagy mértékben hozzájárult több egyenesszárnyú faj, köztük az olaszsáska felszaporodásához. 2024 júliusa ráadásul a hazai meteorológiai megfigyelések kezdete (1901) óta a legmelegebb, valamint a 7. legszárazabb hónap volt. Az idei augusztus pedig a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. Mindez „kedvezett” az olaszsáska felszaporodásának a két, aszállyal leginkább sújtott vármegye, azaz Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád homokterületein. A következő évben a sáskanépesség további növekedésével és a kártételi terület kiterjedésével lehet számolni.
Az olaszsáska (Calliptamus italicus) főbb jellemzőiről alábbi cikkünkben olvashatnak.
Forrás: NÉBIH
Természetvédelem
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Tíz évente fordul elő, hogy ilyen időjárási körülményekkel találkoznak a vonuló fecskék Magyarországon. 2024. szeptemberében annyi fecske gyűlt össze a Dunántúlon, hogy a Fenék-pusztai Madármegfigyelő Állomás vezetője, Benke Szabolcs arról tájékoztatta Dr. Déri Jánost, a Hortobágyi Madárkórház igazgatóját, hogy már radarképen is látható a Kis-Balaton környékén megrekedt fecsketömeg, ami a szakemberek szerint milliós nagyságrendet jelent – tájékoztatta Dr. Déri János az Agro Jager Newst.
Dr. Déri János, a hortobágyi Madárkórház Alapítvány igazgatója egy mentett fecskével. Fotó: Madárkórház / Agro Jager
A Kárpát-medencébe hirtelen betörő hidegfront és a nagy mennyiségű csapadék rendkívül rossz ütemben érkezett, mert a Magyarországra érkező fecskék, amelyek Skandináviától, a Baltikumig át, továbbá Csehországból, Lengyelországból, Szlovákiából érkeztek hozzánk, most táplálék nélkül maradtak.
Fecskék rekedtek meg egy zabari háztetőn. Forrás: Zabarért Egyesület Facebook oldala
Az ország leghidegebb településén százezres mennyiségben rekedtek meg a fecskák. A Zabarért Egyesület videót és hasznos tanácsokat, továbbá a madármentő állomások címét is közzétette.
A folyamatos esőzés miatt nem repülnek a rovarok és az ilyenkor rajzó, nagy tömegű árvaszúnyog „felhőket” nem találják meg a madarak.
A szakember hozzátette, hogy vasárnap délelőtt kapott Kasza Edittől egy hírt, miszerint a 71-es főúton gyakorlatilag annyi fecskét elütöttek, hogy terítve volt az út az elgázolt madaraktól. Ennek az a magyarázata, hogy a meleg úttest felett némi rovar mennyiség repül, amit a fecskék igyekeznek elkapni, illetőleg az útszélen, az úttesten a földről szedik a rovart.
A 71-es út mellett fecskéket gázoltak. Fotó: Kasza Edit
A madarászsok kérik a közlekedőket, hogy amennyiben madarakat látnak, lassítsanak, hogy a fecskék el tudják kerülni az ütközéseket. Hideg van, elgémberedtek a madarak, éhesek és a reakcióik lassabbak az átlagosnál.
A Mentsük meg a fecskéket Facebook csoportot itt érheti el!
Munkatársa – a Gádorosi Madármentőállomásról – Orbán Tamás további segítséget is adott az önkéntes madármentőknek, aki részletesen leírja, milyen táplálékot tudunk házilag készíteni a madaraknak addig, míg fel nem melegszik az idő.
A receptet és a Facebook bejegyzést itt érheti el!
Fecskéket mentenek a Gádorosi Madármentő állomáson. Fotó:
Dr. Déri János hozzátette, hogy fecskéknek, ahhoz, hogy képesek legyenek Afrikáig elrepülni 18-22 grammos súlyt kell elérni. A vonuló madarak életében a vizes élőhelyek kiemelten fontosak, hiszen a nagytömegű rovarral csak ezeken a részeken találkozhatnak. A magyarországi élőhelyek védelme így nemcsak a hazai fauna, hanem a vonuló, telelő madárállomány miatt is kiemelkedően fontos.
Támogassa a Madárkórház Alapítványt Hortobágyon!
Dr. Déri János kiemelte, hogy a védett, vagy fokozattan védett állatok tartásához engedélyek szükségesek, ezért a bajba jutott állatokat a lehető legrövidebb úton át kell adni. Az ilyen, havária jellegű eseménynél a mentett állatokat, ha pár napig magunknál is tartjuk, akkor be kell jelenteni az illetékes kormányhivatalnál, de a lehető leggyorsabban szabadon kell bocsátani.
Nádudvaron Kerékgyártó Pálné Ibolya a hodályba berepülő fecskéket fotózta. Fotó: Kerékgyártó Pálné Ibolya / Agro Jager
Dr. Déri János hangsúlyozta, hogy a fecskék otthoni etetése nagy gyakorlatot igényel. A madarakat ilyenkor tömni kell, de ha egy tálcába lisztkukacot szórunk, különféle magas fehérje tartalmú eleséggel (lásd fentebb a linkben található receptet!), akkor leszállnak és el fogják fogyasztani a száraz, vagy a darabolt eleséget is.
Ekkora, milliós nagyságrendű madármentésre a lakosság segítsége is szükséges. Ha látjuk, hogy egy-egy épületbe szívesen berepülnek, akkor hagyjuk nyitva estére az ajtókat, istállókat, hogy melegebb környezetben vészelhessék át a hideg éjjeleket a fecskék.
A Hortobágy szélén, Nádudvaron, a Kerékgyártó család hodályába váratlanul beköltöztek a hideg elől a fecskék. Fotó: Kerékgyártó Pálné Ibolya / Agro Jager
A szakember felhívta a figyelmet, hogy az épület belső részeiből a fecske könnyen kitalál, különösen a most bajba jutott, hosszú villás farkú, vörös torkú füsti fecskék. Ilyen esetben nem kell hajtani, kergetni, befogni a madarakat. Csak azokat vegyük kézbe, amelyek már hagyják magukat megfogni.
Lehetőségeink szerint pedig, igyekezzünk menteni a madarakat. A füsti fecske 3-4 évig él, de ismernek 10 éves példányt is. Fészkek kihelyezésével segítsük a madarak költését is, hiszen az emberi, épített környezetet elfogadó, választó, különleges légi akrobaták rövid életük miatt könnyen eltűnhetnek a környezetünkből, a mindennapi életünkből. Tegyünk értük!
Írta:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.
Borítókép: Zabarért Egyesület
A Zabarért Egyesület Facebook oldalát itt érheti el!
A szentlászlói gímbikák
Második bikám elejtésének története
Az első alföldi bakom
Beszámoló az odúimban idén költő madarakról: a szalakóta
Az Alföldön is megszűnik a tűzgyújtási tilalom
Két déli vármegyében is elszaporodtak az olaszsáskák
Cseh és német vendégvadászok a SEFAG vadászterületein
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Szántódi vadászterületünkről jelentjük
Koros bikák a terítéken – Kardosfa
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Az aranysakálok miatt lettem vadász
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
Második bikám elejtésének története
