Vadászat
A kis gombos
Immáron negyedik éve, hogy itt vadászom Cserkeszőlőn édesapámmal. Cserkeszőlő, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye déli részén, a Tisza és a Hármas-Körös között fekszik. Jellegzetes alföldi táj, amerre csak a szem ellát. Ilyenkor július végén, augusztus elején szoktunk érkezni a szokásos őzbak vadászatunkra.

Fotó: Marikovszki – Nemes Csilla – AJN
Négy éve, az akkor még vadászmester tisztséget betöltő, Mengyán Ferenc vadászbarátom meghívására érkeztem ide először édesapámmal. Akkor ejtettem itt az első őzbakomat és avattak is fel! Csodaszép terítéken történt az avatás. Első, de nem utolsó, örök emlék és élmény volt.
Három éve itt sikerült terítékre hoznom egy gyönyörű szép, bronzérmes bakot. Sok szép élményt adott már a vidék és remélem nagyon sok lesz még belőle a jövőben. Idén is szerencsések vagyunk, hogy édesapámmal eljöhettünk erre vadászterületre. Sokat ígér mindig az itt-tartózkodás. A vadászmestertől, Oberna Andrástól tudjuk, hogy az idei, súlyos aszályos időszak nem kedvező az vadállománynak. Ez ilyenkor azt jelenti, hogy bárhogy is alakulhat a vadászat, mint ahogy általában mindig is, egy jó adag szerencse kell hozzá. Vagy még talán annál is nagyobb, mint ami eddig szükséges volt.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Augusztus 16-án ki is indultunk apuval és a két kísérővel a vadászterületre. Engem Andris vitt, míg édesapámat vadászbarátja, Szabó Sanyi kísérte. Délután 18 óra volt és rekkenő hőség. A nap még erőteljesen izzott és ontotta a trópusi forróságot. Ha vadászatról van szó, semmi nem tántoríthat el minket. A természet hívó szava, szent és sérthetetlen. Útra keltünk! Elég sokat barkácsoltunk. Meg- meg álltunk, szemlélődtünk, de épp csak egy-egy suta gidájával került szemünk elé! Az állatok is védik magukat a forróságtól és takarásba húzódnak. Teltek-múltak az órák, mikor Andris, a kísérőm, egy lábon száradt kukoricatábla szélén, megpillantott egy bakot! Spektívvel is gyorsan szemügyre vette, majd kijelentette: ez egy kis kuriózum , de az a baj, jóval kisebb, mint amiben megállapodtunk… de kimondta a varázsszót: “ez egy kis gombos bak”! Uram ég! Jól hallottam? Talán még az enyém is lehet a vadászok által oly nagy becsben tartott kuriózum bakocska!? “Szeretném”

Fotó: Marikovszki – Nemes Csilla – AJN
Megkezdtük a rácserkelést. A tengeritábla ropogósra száradt, igazi kihívás a bak megközelítése ebben a “hangzavarban”! Loptuk a métereket az aszálytól szétrepedt úszó jégtáblára emlékeztető, poros kukoricaföldön. Nem siettünk, olykor lassítottunk, hogy Andris szemügyre vegye a bakot és a távolságot megnézze, majd újra araszolgattunk, míg nem ideálisnak vélte a lőtávot! Lőbotomra feltámasztottam a puskámat, majd fókuszáltam. A kis gombos hamar visszasétált a táblába. Andris a sípját használva, újra előcsalogatta. Itt volt az idő. Feszülten figyeltem és vártam a pillanatra. Előjött. Útjára engedtem a gyilkos golyót. A bak tűzben rogyott és elhagyta a földi létét. A szívem újra összefacsarodott, mint ilyenkor általában mindig.

Fotó: Marikovszki – Nemes Csilla – AJN
Pár perc várakozás elteltével már ott térdepeltem a kis gombos rögtönzött ravatalánál és elmormoltam azt a rövid fohászt, amit minden sikeres vadászatnál szoktam!
“Barátom! Köszönöm, hogy életed adtad az elégedettségemért. Odaát majd újra találkozunk!”
A kötelező procedúra után felkerekedtünk és elindultunk a vadászház felé. Csak azon kattogtam, hogy apukám mit fog szólni a bakomhoz, hisz ő is annyira vágyik egy ilyen kis különleges trófeára. Míg magamban lamentáltam, már a sötétség határán arra a területre érkeztünk, ahol apu vadászott Sanyival.

Fotó: Marikovszki – Nemes Csilla – AJN
Mivel már lement a nap, Andris nem volt tétova a területre betérni, hisz tudta, ilyen látási viszonyok mellett már nem lehet vadászni. Amire nem számítottunk, hogy össze is találkozunk Sanyiékkal. Fülig érő szájjal közelítettük meg őket. Andris az autóval megállt mellettük, ahogy épp kisétáltak egy árteres részről, amit most messzemenőkig a szárazság birtokolt. Noha másik lövést az enyémen kívül nem hallottunk, de édesapám kalapjába mégis ott díszelgett a sikeres vadászat után járó töret.
Bizony- bizony, még lővilág előtt, neki is sikerült terítékre hozni egy szép törött szárú bakot. Kiszálltunk az autóból és óriási öleléssel és elismeréssel fogadtuk egymást a sikeres vadászatok miatt. Rácsodálkoztunk, hogy egyikünk sem hallotta a másiknak a lövését, de annál nagyobb szeretettel nyugtáztuk a sikeres zsákmányejtést. Mivel ismerem apukámnak a vágyát, ezért meglepetésként mutattam meg neki az ejtett bakomat. Áhítattal figyelte, majd vizsgálgatta a bak alig 3 cm-es trófeáját.

Fotó: Marikovszki – Nemes Csilla – AJN
Azt éreztem, hogy büszke rám. Erősen magához ölelt és egy puszit nyomott a homlokomra. “Ügyes vagy, fiam!” Ez nekem és a nővéremnek is teljesen természetes megnevezés, nincs mit erről beszélni. Talán annyit mégis hozzáfűznék, hogy ez amolyan magasabb szintű elismerő kifejezési forma édesapámnál.

Fotó: Marikovszki – Nemes Csilla – AJN
Valamivel kisebb bakot hozott terítékre a megbeszéltekhez képest, de nem volt hiába az ő várakozása sem. Nagyon szép különleges, törött szárú őzbakot adományoztak neki is a vadászat és erdő istenei. Ott a helyszínen lámpafényben a vadőr, mindkettőnkről, közös teríték fotót készített. Egy újabb apja-lánya vadászat élményével lettünk gazdagabbak. Magasztos és rendkívül szerencsés helyzet a miénk. Bízom benne, hogy édesapám is így véli.
Rendkívül hálásak vagyunk Cserkeszőlő és Vidéke Vadászt Társaságnak, hogy egy újabb feledhetetlen vadászatot biztosított számunkra! Jövőre újra ekkor, újra itt!
Írta és fényképezte: Marikovszki – Nemes Csilla
Vadászni szeretne a Cserkeszőlő és Vidéke Vadásztársaság területén?
Keresse bizalommal Oberna András vadászmestert:
Tel +36 70 43 28 990
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Vadászat
KITEKINTŐ: Keddig 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére
Nyilatkozott Szlovákia környezetvédelmi minisztere:
A környezetvédelmi minisztérium vezetője, Tomáš Taraba (SNS-jelölt) két héten belül olyan határozatot akar a kormány elé terjeszteni, amely lehetővé teszi, hogy a hadsereg együttműködjön a környezetvédelmi minisztériummal a medvék feltérképezésében.

Fotó: Körkép
Keddig (április 15.) 80 engedélyt adtak ki a medvék kilövésére. Ezt szerdai sajtótájékoztatón jelentette ki. „A hadseregnek elképesztő felszerelése van, fel tudjuk térképezni a medvék mozgását éjjel és nappal is, és ennek alapján meglátjuk, hogy hány medve tartózkodik a legközelebb a falvakhoz, és ott fogjuk kezdeni (a kilövésüket)” – mondta Taraba. A hadsereg által használt drónok a miniszter szerint „nem csapnak jelentős zajt”.
„Repülők és helikopterek is repülnek Szlovákia felett, és ez sem stresszeli az élővilágot, tehát nem látok ebben problémát” – mondta. A megfigyelés két-három hétig fog tartani, és Taraba úgy véli, hogy május 1-jétől megkezdődhet a medvék kilövése. A miniszter arra is felszólította a vadászterületeket, hogy nyújtsanak be kérvényt a medvék kilövésére. „Ahol nincs kérvény, ott nem lehet engedély, ez alapvető dolog. Az összes politikusk, aki sajtótájékoztatót tart, és kijelenti, hogy medvére megy lőni, nos, el kell keserítenem őket, hogy ha nem nyújtanak be kérvényt, akkor nem kapnak engedélyt“ – mutatott rá.
Kiemelte, hogy nem lőnek ki mindent, ami az erdőben mozog. Erre is vannak szabályok. Taraba szerint például a két évnél fiatalabb kölykökkel rendelkező nőstényeket nem lehet lelőni.
A környezetvédelmi tárca vezetője nem zárta ki, hogy jövőre megemelik a medvekilövési kvótát, ha az Állami Természetvédelmi Hivatal ragaszkodik hozzá.
Ha azt mondják, hogy az idei 350 egyed elég volt, akkor nem emelik a kvótát. A jövőben a törvényeket úgy lehetne módosítani, hogy hatékonyabbá és gyorsabbá váljon a kilövés – ismerte el. „Úgy vélem, hogy a medvék preventív kilövése éves szinten meg fog történni” – jegyezte meg Taraba. Tájékoztatott a szlovákiai medveösszeírás elindításáról is.
A miniszter óvatosságra szólította fel az embereket. Mint mondta, szimbiózist szeretne létrehozni a medvék és az emberek között, mert ezek az állatok a szlovák természethez tartoznak. Április elején a kormány 55 járásban hirdetett rendkívüli állapotot a medvék jelenléte miatt. Az állami természetvédők jelentése alapján rendkívüli beavatkozást hagyott jóvá a 350 egyedet számláló barnamedve-populációban.
Forrás: Körkép
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye, fogott egy szép halat, netán fényképezett valami érdekeset?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Hirdessen az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust
Nyilatkozott Nagy István agrármiiiszter:
Újabb szarvasmarhatelepen igazolták a ragadós száj- és körömfájás vírust. A telepet zár alá vettük, kezdődik a felszámolása.
Forrás: AM
Vadászat
Az első vaddisznó – A babos
A kisebbik fiam, Dominik unszolására végeztem el a vadásztanfolyamot, és tettem le a vadászvizsgát 2023 karácsonya előtt. A 2023/24-es vadászidény végén a tanfolyamtársaimmal néhány társasvadászaton vettünk részt, hogy szokjuk a légkört és a szabályokat.
Az előző vadászati idényben sikerült kezdő vadászként – egyik barátom hívására, bérlőként – nem messze tőlünk, Polány-Somogygesztiben, egy 550 hektáros területen elkezdeni a vadászatot. Itt sikerült az első vadamat, egy borzot, terítékre hoznom.

Fotó: Csizmás Arnold – Agro Jager News
A terület gyönyörű, dimbes-dombos somogyi táj, három kis tóval szegélyezve. Nem vagyok nagy trófeahajhász, elsősorban rókák, borzok kerültek terítékre. Kitartó kísérőként, főleg a nyári szünetben, a fiam társaságában vadásztunk. Rengeteg hajnali kelés, hogy egy selejtbakot terítékre hozzunk – sajnos, nem járt sikerrel.
Gím- és dámbikák egyelőre védelmet élveznek, de tavaly októberben sikerült elejtenem az első rókámat, decemberben pedig az első sutámat – nagy örömömre a fiam társaságában, aki 15 éves kora ellenére vállalta az őz zsigerelését!
November végével elkezdődtek a vadásztársaság területén a társasvadászatok. Bár nagyvadas területen vagyunk, az apróvad-állomány is szép – fácánok, nyulak vannak szép számmal. A saját körzetünkben is bokrászással kerültek terítékre apróvadak. November végén leesett az első – és egyben utolsó – hó, ezzel elkezdtük a vadak etetését, a szórók feltöltését.
A tél gyorsan eltelt, hála a társasvadászatoknak – nem unalmasan!
Február közepén, lesen ülve egy szóró mellett, disznóröfögésre figyeltem fel. Tőlem 25 méterre, 10–12 süldő lakmározott a kiszórt kukoricából. Aznap este amnesztiát kaptak, bár volt két babos is közöttük.

Fotó: Csizmás Arnold – Agro Jager News
Így jött el az idei vadászati idény. Április 9-én délután a fiammal – egy kis kihagyás után – kilátogattunk a területre, ahol összetalálkoztunk az egyik földtulajdonossal: épp a kukoricát vetették. Jelezte, hogy itt az ideje a csülkösök körmére nézni, ne dézsmálják a friss vetést!
Másnap este, munka után barátommal és mentorommal, Gyuri bácsival – aki már a nyugdíjas éveit tapossa – este kilencre megbeszéltük a találkozót, és elindultunk a területre. Beírás után elosztottuk a területeket. Két helyen vetettek, ezért őt kiraktam a falu szélén lévő „Rozoga” leshez, a friss vetés mellé. Én tovább autókáztam az erdei úton az Y-nál lévő leshez.
Mire kipakoltam a kocsiból, és elindultam a les felé, este 10 óra volt. Nyakamban a hőkamera, hátamon a zsák, vállamon a puska. A leshez érve még lent a les alján körbenéztem, sajnálattal konstatáltam, hogy a vetés nem kezdődött el. A hőkamerámmal viszont észrevettem jó pár sötét foltot a tavalyi popcorn-beszántott területen. Felmásztam a lesre, izgatottan pakoltam le a cuccokat – hiszen még nem lőttem vaddisznót. Óvatosan bekapcsoltam az éjjellátót, feltekertem a hangtompítót, végül betáraztam a fegyvert.
Újabb izgalom fogott el, amikor az éjjellátó kamerájában feltűntek a süldőkorú vaddisznók, közöttük két babos mintázatú egyed. Nagyon gondosan túrták szisztematikusan a földet, mint utólag kiderült, néhol 30–40 cm mély árkot vájva.
Kiszemeltem az egyik babos süldőt, majd a céltávcsővel követtem az útját – ami nem volt egyszerű. Hol teljesen szembe fordult velem, hol társa mögé bújt el, hol egy nagyobb gödör nyújtott neki jó fedezéket. Jó 10 perces mozizás után egyedül maradt, bal oldalát mutatta. Rámértem a távolságot – kb. 120 méter –, és mivel továbbra sem mozdult, elengedtem a lövést. A kis konda szétrebbent, és a közelben lévő erdő felé rohantak. Pillanatok alatt eltűntek – a hőkamerával sem láttam már őket.
Hatalmas izgalommal kitáraztam a puskát, vállamra vettem, remegő lábakkal lemásztam a lesről, kezembe vettem a fiam által készített őzagancsos lőbotot, és a babos keresésére indultam.
Közben Gyuri bácsitól jött egy üzenet:
„Lövés felőled?”
„Igen, egy babos. Elszaladtak! Keresem a nyomot!” – volt a gyors válasz.

Fotó: Csizmás Arnold – Agro Jager News
A szántáson lassan haladtam, menet közben kémleltem a hőfoltokat, nem nagy sikerrel. Végül a lestől távolabb, a lövés irányában felfedeztem egy mozdulatlan, kisebb méretű testet, kb. 100 méterre előttem. Odaérve hatalmas örömmel állapítottam meg, hogy sikerült az első vaddisznómat terítékre hozni!
Gyorsan küldtem egy képet Gyuri bácsinak és a fiamnak, aki – mivel másnap iskola – már az igazak álmát aludta.
Krotália felkerül, majd megpróbáltam a zsákmányt kivonszolni a kocsihoz. Mivel csak az erdő széléig sikerült, visszamentem az autóért, feltettem a vadtartó rácsot a vonóhorogra, és visszaautóztam a babosért. Még jó, hogy nem látott senki, mert azt a harcot, amit a testtel vívtam – a súlya és a rács magassága miatt –, talán egy burleszkfilmben jobban mutatott volna!
Irány a tisztás, ahol már Gyuri bácsi várt. Gratuláció, majd a disznó leszállítása a rácsról. Teríték készítése, Gyuri bácsi töretet és pálcát vett magához, az utolsó falat a süldő szájába került, a véres töret barátom kalapján átnyújtásra került a részemre. Újabb gratuláció, majd az elmaradhatatlan vaddisznóvadásszá avatás pálcaütései és szövege:
„Légy mindig igaz vadász, türelmes és udvarias. Védd, tiszteld és szeresd a természetet. Ne csak lődd, etesd, gondozd is a vadat! Tiszteld és ápold a magyar vadászhagyományokat, oszd meg élményeidet barátaiddal, soha ne légy irigy vadász!”

Fotó: Csizmás Arnold – Agro Jager News
– Csak nekem lesz párás a tekintetem ezek hallatán?
Gyorsnak nem mondható zsigerelésbe kezdtünk: szív, máj, nyelv külön zacskóba, zsiger a ragadozóknak az erdőbe, süldőm a rácsra – már könnyebben. Irány a hűtő, mérlegelés: 44 kg. Beírókönyv, adatrögzítés, irány haza. Gyuri bácsit kiraktam Balatonszemesen. Otthon fürdés, hajnal 3, egy pohár jó vörösbor. Gyors alvás, korán kelés – apu reggel megy a fogorvoshoz.
Írta és fényképezte: Csizmás Arnold