Mezőgazdaság
Lehet, hogy nincs visszaút: döbbenetesen leromlott a talajunk állapota
Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő az Európai Bizottság
Új talajvédelmi keretjavaslattal állt elő az Európai Bizottság, amelynek célja, hogy 2050-re az a talajok egészségesek legyenek az egész unió területén. Az Régiók Európai Bizottsága (CoR) azonban több javaslattal állt elő legutóbbi plenáris ülésén, ahol hangsúlyozta, hogy a talajromlással szembeni tétlenség évente több mint 50 milliárd eurós költséget jelent.
A fénykép illusztráció. Fotó: OTP Agrár
A szakemberek megosztottak egy drámai számot is: az Európai Unió talajainak 70 százaléka jelenleg egészségtelen. Kiemelték a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepét a fenntartható talajkezelési gyakorlatok végrehajtásában, különösen a kevésbé fejlett régiókban, miközben sürgették az Európai Bizottságot, hogy biztosítson konkrét támogatást a helyi szinteken.
A talajromlással szembeni tétlenség uniós szinten évente több mint 50 milliárd euróra becsült költséget jelent, mivel a becslések szerint az unióban jelenleg a talajok 70 százaléka egészségtelen. Ezért is van szükség egy integrált uniós talajvédelmi keretre, amelynek célja, hogy 2050-re talajaink egészségesek (vagy egészségesebbek) legyenek. Hogy miért kritikus fontosságú ez? Miután elengedhetetlen eleme az európai gazdaságnak, a klímasemlegesség és a szennyezőanyag-mentesség megvalósításának, valamint annak, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a biológiai sokféleség csökkenését, továbbá elérjük az élelmezés- és vízbiztonságot és úgymond „megvédjük” a népegészségügyet.
Bár a talajpolitikák erős helyi és területi dimenzióval rendelkeznek az ökoszisztémák, a talajösszetétel, a természetes háttér-koncentráció, a földhasználat, a népsűrűség és az éghajlati viszonyok közötti különbségek, valamint a helyi, regionális és nemzeti szintű eltérő közigazgatási struktúrák miatt, de ez nem elég. A sokszínűséget figyelembe kell venni, ha egy teljeskörűen alkalmazott, többszintű irányítási megközelítést szeretnénk alkalmazni annak érdekében, hogy egyértelmű, rugalmas és helyileg alkalmazható talajleíró mutatók és kritériumok álljanak rendelkezésre. Mindez egyidejűleg teheti lehetővé a tagállamok közötti összehasonlíthatóságot – hangsúlyozták a Régiók Európai Bizottsága (CoR) szakemberei a 161. plenáris ülésszakon Brüsszelben.
A bizottság kiemelte az illetékes helyi és regionális önkormányzatok szerepét ebben. Azt kérte, hogy az Európai Bizottság velük együttműködve határozza meg azokat az úgynevezett talajkörzeti célokat, amelyek célja a talaj egészségének nyomon követése, a leromlott állapotú talajok helyreállítása, valamint az ép talajok és a talaj biológiai sokféleségének védelme. Hangsúlyozták az egészséges talajokban történő szénmegkötés fontosságát, a talajökoszisztémáknak az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban betöltött szerepét.
Ösztönözték a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az erdőtelepítést és az újraerdősítést, valamint hogy biztosítsák az erdőtüzek elleni küzdelem technikai koordinációját és operatív hatékonyságát Európa területén. És ami a költségeket illeti: a döntéshozók szerint elengedhetetlen az adminisztratív és pénzügyi terhekkel kapcsolatos kiegyensúlyozott megközelítés.
Fontosnak tartják egy reális, de ambiciózus ütemterv létrehozását, valamint a szereplők felelősségének egyértelmű, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó felosztását. Felszólítottak „a szennyező fizet” elv alkalmazására, a múltbeli és jövőbeli szennyezések esetében is, ami biztosíthatja, hogy a szennyezőnek megfelelő pénzügyi hozzájárulást kell nyújtania a talaj ökoszisztémáinak károsodásából eredő költségekhez. De ez még nem minden.
A biogazdálkodás fejlesztése fontos eleme a talajegészség javításának a mezőgazdaságban, mivel számos megoldást kínál, miközben megőrzi a biológiai sokféleséget, biztosítja a jó vízminőséget, továbbá a szintetikus növényvédő szerek és műtrágyák használatának kerülése, valamint a szén talajban való tárolása révén megelőzi a szennyezést. Ezen irányelv célkitűzéseinek elérése érdekében ösztönözni kell a biogazdálkodást és más agroökológiai megközelítéseket – kérte a már meglévő Európai Bizottság által megfogalmazottak módosítását a Régiók Európai Bizottság, aki szerint a talajkörzetek szintje a legalkalmasabb arra, hogy a helyi adottságok és a helyi érdekeltek véleményének figyelembevételével fogadjanak el intézkedési programokat és köztes célkitűzéseket az érintett talajok besorolásának javítása érdekében.
A javaslatok alapján ahhoz, hogy a jelenleg döbbenetes mértékben egészségtelen uniós talajokkal kapcsolatos megfelelő irányítást biztosítsák, a tagállamok számára elő kell írni, hogy minden egyes talajkörzet tekintetében kijelöljenek egy illetékes hatóságot.
Az uniós döntéshozók lehetővé tennék azt is, hogy megfelelő szinten – így nemzeti vagy regionális szinten is – további illetékes hatóságokat jelöljenek ki. Úgy vélik, hogy annak biztosítása érdekében, hogy ez az irányelv valamennyi területre megfelelően kiterjedjen, a tagállamok számára elegendő rugalmasságot kellene biztosítani ahhoz, hogy figyelembe vegyék az Unió legkülső régióinak sajátos helyzetét.
És hogy mi a jövő?
Az irányelvnek a legfontosabb célkitűzése, hogy szilárd és koherens talajmegfigyelési és rezilienciaépítési keretet hozzon létre az összes talajra vonatkozóan minden tagállamban. Folyamatosan javítaná a talajegészséget is annak érdekében, hogy 2050-re az egész Unióban egészséges talaj álljon rendelkezésre, és hogy a talajok több ökoszisztéma-szolgáltatást tudjanak nyújtani a környezeti, társadalmi és gazdasági szükségletek kielégítéséhez szükséges mértékben. Az intézkedés fontos célja, hogy megelőzhessék és enyhíthessék az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése által kiváltott hatásokat és alkalmazkodhassanak azokhoz, fokozhassák a természeti katasztrófákkal szembeni rezilienciát és garantálják az élelmezésbiztonságot. A talajszennyezést illetően pedig olyan kockázatcsökkentő intézkedéseket, például helyreállítási intézkedéseket vezetnének be, amelyek biztosítják, hogy a talajszennyezés ne jelentsen veszélyt az emberi egészségre és a környezetre.
A Régiók Európai Bizottsága végül nyomatékosította, hogy a rugalmasság növelése, a szükségtelen bürokrácia elkerülése és a talajkörzeteknek a meglévő közigazgatási egységekkel és megbízatásokkal való jobb összehangolása érdekében egyértelművé kell tenni, hogy adott esetben egy illetékes hatósághoz több talajkörzet is tartozhat. Ezért is fontos szerintük a határokon átnyúló együttműködés fontosságának hangsúlyozása, ahol ez helyénvaló. Ennek megfelelően minden egyes területre vonatkozóan kockázatértékelés készül az adott védelmi célkitűzésekkel összhangban, amelyek kapcsolódhatnak a földhasználathoz, a felszín alatti vizekhez, a felszíni vizekhez, a természethez vagy a mezőgazdasági hasznosításhoz.
Forrás: OTP Agrár
Mezőgazdaság
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Növényvédőszer felhasználás Magyarországon:
A gyorsan változó világban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabbá válik, melynek alapját a növényvédelem jelenti. Az EU jelenleg az egyik legszigorúbb növényvédőszer-engedélyezési rendszert működteti, és elkötelezett az integrált növényvédelem mellett- jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára „ Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – A növényvédőszer-függőség csökkentése” című konferencián, Budapesten.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU szabályozási környezetének olyan egyensúlyt kell teremtenie, amely támogatja a környezeti és klímacélokat anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Majd kifejtette, hogy Magyarország az uniós átlagnál kevesebb növényvédőszert használ: míg az EU-ban 2012-2020 között átlagosan 2,2 kg/ha növényvédőszer került felhasználásra, addig Magyarországon csak 1,65 kg/ha. Ez az alacsonyabb felhasználási szint is megerősíti Magyarország elkötelezettségét a fenntartható növényvédelem mellett, és a 2024 elején visszavont SUR javaslat tükrében is fontos szempont.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország 2022-ben Cselekvési Tervet dolgozott ki, amely célja az ökológiai gazdálkodás területének megduplázása 2027-ig. Ez jelentős lépés a növényvédőszerek használatának csökkentésére és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megerősítésére, amit az új Közös Agrárpolitikai Program támogatásai is elősegítenek.
Dr. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a növényvédő szerek kockázatainak csökkentését az integrált növényvédelemre kell alapozni, amelyet Magyarországon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara szakértői támogatnak. Az államtitkár kiemelte, hogy a növényorvosi szakma kulcsfontosságú a fenntartható és biztonságos mezőgazdaság megvalósításában.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak
Az elmúlt napok előrejelzései alapján rendkívüli árhullám vonul végig hazánkban. Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak, hogy a katasztrófavédelemmel és az önkormányzatokkal karöltve tudjanak segítséget nyújtani a veszélyhelyzet során.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Hétfőn, a reggeli órákban a Parkerdő terepjárói és erdészeti szállítógépei jelentek meg Pilismarót határában, hogy segítséget nyújtsanak az árvízvédelmi munkálatokban részt vevő szervezeteknek és a lakosságnak. A felkészülés érdekében az erdészek már az elmúlt hétvégén közvetlen kommunikációs csatornát alakítottak ki Visegrád és Dömös településekkel, rövidesen pedig minden, az erdészeti társaság működési területén található vízparti településen is kijelölik az ügyeletes kapcsolattartókat.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő felkészült továbbá arra, hogy a közutak lezárása esetén erdészeti útjait az árvíz miatt elzárt települések vészhelyzeti ellátását biztosító járművek számára járhatóvá tegye. A 2013-as nagy árvíz tapasztalatai alapján így a Pilismarótot a Két-Bükkfa-nyereggel (Esztergom-Dobogókő- Pilisszentkereszt elágazás) összekötő erdészeti úton a kerékpárosbarát sorompókat szükség szerint kinyitja, valamint irányjelző táblákat helyez ki a vészhelyzetben szolgálatot teljesítő járművek számára. A várható forgalomnövekedés miatt az erdőgazdaság arra kéri a gyalogos/kerékpáros erdőlátogatókat, hogy a veszélyhelyzet idején kerüljék el az útszakaszt.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Szükség esetén a Parkerdő készen áll további erdészeti utak megnyitására is, valamint a hét közepéig lezárul a Társaság teljes, árvízi védekezésre fordítható képességének felmérése. A turistáktól fokozott figyelmet kérnek az erdészek: lehetőség szerint kerüljék el a vízpartok közelében található erdőket és legyenek tekintettel a vészhelyzetben segítséget nyújtó, erdőben közlekedő gépjárművekre!
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Mezőgazdaság
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Magyarország elkötelezett az erdő alapú gazdaság fejlesztésében, amely számos lehetőséget rejt magában az Európai Unió globális versenyképességének megerősítése területén – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára a magyar EU-elnökség kapcsán, a Német Erdészeti Tanács vezetőivel folytatott megbeszélésen.
A Német Erdészeti Tanáccsal tárgyalt Zámbó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Fotó: Vermes Tibor / AM
A faanyag és az erdei ökoszisztéma egyéb szolgáltatásainak fenntartható felhasználására épülő innovációk jelentős szerepet játszanak az Európai Unió ipari bázisának megerősítésében. Az Európa-szerte felgyorsult zöld és digitális átállás során nagymértékben támaszkodhatunk erdeinkre, amelyeket egész Európában a körkörös gazdaság alapelveinek figyelembevételével kezelnek a gazdálkodók – fogalmazott az államtitkár.
FROMMER, Magyarország legnagyobb fegyverboltja! Kattints a képre és keresd meg a hozzád legközelebb lévő vadászboltot és a szerződött fegyvermestereket!
Zambó Péter a német delegációval folytatott szakmai megbeszélésen kifejtette, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás fontos szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben, a biológiai sokféleség, valamint a természet védelmében és ezen keresztül az emberi civilizáció értékeinek megőrzésében. Európai vonatkozásban egyértelműen fenntartható és versenyképes biomassza alapú gazdaságról beszélhetünk, amelynek megalapozásához elengedhetetlen a tudásalapú és innovatív agrárgazdaság és erdőgazdaság.
Középen Georg Schirmbeck, a Német Erdészeti Tanács elnöke, mellette jobbról Johannes Schmitt, a Német Erdészeti Tanács ügyvezetője. Fotó: Vermes Tibor / AM
A Német Erdészeti Tanács vezetőivel való találkozón elhangzott, hogy a felbomlott globális ellátási láncok helyreállításában, valamint a szuverén európai élelmezési rendszer és az európai stratégiai autonómia célkitűzéseinek elérésében kiemelt szerepet játszhat a teljes európai agrár- és erdőgazdaság és a rá épülő ipari feldolgozás, amely területen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tudástranszferre és a helyben történő hozzáadott érték megteremtésére.
FRANCHI: hét év garanciával! A boltot a fényképre kattintva lehet elérni!
Mindennek elérése érdekében a mostani Európai Uniós elnökségi ciklus során az Agrárminisztérium előtérbe helyezi a növényi és erdészeti szaporítóanyagok előállításával és forgalmazásával kapcsolatos kérdéseket, valamint ösztönzi az erdők monitorozásra alkalmas egységes keretrendszer kialakítását, amely információt fog nyújtani az Európai Unió erdeinek állapotáról, ökológiai, társadalmi és gazdasági értékéről, az erdőkre nehezedő terhelésekről, illetve az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásokról.
Fotó: Vermes Tibor / AM
A magyar és a német erdészeti vezetők megállapodtak a közös célok érdekében végzett munka folytatásáról, és az ágazati kapcsolatok több szinten történő megerősítéséről. Ennek keretében szorgalmazzák az állami és magán erdőgazdálkodói, valamint a civil szervezetek közötti tapasztalatcserét, amely már el is indult a magyar Országos Erdészeti Egyesület és a Német Erdészeti Egyesület közötti kapcsolatfelvétellel. Az együttműködést ágazati vezetői szinten is megerősítik, melynek keretében a következő találkozóra tervezetten a berlini Zöld Héten, 2025 januárjában kerül sor.
Forrás: Agrárminisztérium
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
Elesett a Bélus-völgyi király
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
A szentlászlói gímbikák
Második bikám elejtésének története
Az első alföldi bakom
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Második bikám elejtésének története
Az aranysakálok miatt lettem vadász
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
