Mezőgazdaság
DEBRECENI EGYETEM: Súlyos veszteségek a kukorica- és napraforgótermésben – GALÉRIÁVAL
Kényszer vagy lehetőség, a hazai kukorica- és napraforgó-termesztés jövője címmel tartotta meg az idei, immár XXVII. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozást a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete. A szakmai rendezvényen elhangzott: idén a kukorica- és a napraforgótermés is jelentősen elmarad a tavalyi mennyiségtől.
A konferenciát Prof. Dr. Pepó Péter nyitotta meg. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az ország aszállyal sújtott alföldi területein 160-200 mm csapadék hiányzik a talajréteg felső 100 centiméteréből, az átlaghőmérséklet pedig júniusban és júliusban 3 Celsius fokkal haladta meg az előző évek átlagát. Ezen körülmények súlyos veszteséget okoztak az idei kukorica- és napraforgótermésben. A termelők számára további nehézséget jelenthet, hogy a vetésforgóban a napraforgó nem tudja átvenni a kukorica helyét, ezért előtérbe kerülhet az alternatív növények termesztése – mondta a tanácskozás megnyitóján Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója.
A tanácskozáson feltűnt Prof. Dr. Nagy János prorektor (a második sorban jobbról), míg mögötte Prof. Dr. Sárvári Mihály is megtisztelte a konferenciát. Fotó: Debreceni Egyetem
A kukorica esetében a tavalyi termésátlag hektáronként 8,2-8,3 tonna körül alakult, idén ettől jelentősen elmarad a várható termés, átlagosan hektáronként 6 tonnára számítanak a termelők. A napraforgó esetében a tavalyi 3 tonna/ha helyett ebben az évben 2,5- 2,6 tonna körül alakul a termés.
Vad Attila, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet igazgatója. Fotó: Debreceni Egyetem
– Az utóbbi három évben a hazai növénytermesztés többet változott, mint az elmúlt három évtizedben. Ennek azonban csak az egyik oka a klímaváltozás. A hazai mezőgazdaság folyamatosan keresi a megoldást, egyre több tényező sürgeti a mihamarabbi válaszok megtalálását. A kukorica- és napraforgótermesztésben éppen ezért változtatnunk kell a termesztéstechnológia több elemén. Magyarországon korlátlan mennyiségben állnak rendelkezésre a korszerű kukoricahibridek. A termelőknek a megfelelő fajta kiválasztásánál azonban figyelembe kell venniük, hogy a termesztési műveleteket a hibridek igényeihez kell igazítani, személyre kell szabni – hangsúlyozta Pepó Péter, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.
Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
A kukorica a legaszályérzékenyebb növények közé sorolható, termesztése éppen ezért az egyik legnehezebb a tavaszi kapáskultúrák közül – hangzott el a tanácskozáson.
A Debreceni Egyetem oktatói, kutatói színvonalát jól jellemzi, hogy 2024-ben Prof. Dr. Pepó Péter Fleischmann Rudolf díjat vehetett át. Dr. Nagy István agrárminisztertő a hazai növénytermesztési kutatások szakértőjeként végzett kiváló munkájáért, oktatói tevékenységéért. Fotó: Debreceni Egyetem
Hazánkban a kukorica termesztési korlátja a víz. Az agrotechnikákat a megváltozott környezethez kell igazítanunk mind a tápanyaggazdálkodás, a talajművelés vagy éppen a vetés területén. A talajművelés területén például a forgatás nélküli, illetve a minimális bolygatással járó művelés révén a föld akár 20-25 százalékkal több hasznosítható vizet képes megtartani a növény számára – tette hozzá Futó Zoltán.
A 2024-es aszályra sokáig fogunk emlékezni. Fotó: Debreceni Egyetem
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense úgy fogalmazott: a jelenlegi időjárási körülmények között át kell gondolni a hazai kukoricatermelés lehetőségeit. A jelentős kukorica termelőterületeken, az Észak-Alföldön, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön már 100 ezer hektárral csökkent a vetésterület nagysága.
A Debreceni Egyetem kutatói gyakorlati, üzemi eredményekre alapozva támogatják a mezőgazdaságot. Fotó: Debreceni Egyetem
– A jelenleg használt hagyományos agrotechnikák nem tudják ellensúlyozni a növények megnövekedett párologtatását. A hőmérséklet növekedésével egyidőben ugyanis exponenciálisan nő a párolgás, a növény vízháztartásának felborulásával pedig csökken a gyökérképződés. Éppen ezért a talaj vízmegkötő, illetve -megtartó képességének növelése létfontosságú az ágazat számára. Ennek eszköze a talajművelés, mivel a termőréteg felső 100 centimétere évente csaknem 30-35 köbkilométer vizet tud tárolni. Ezt a lehetőséget, képességet kell jobban hasznosítani, illetve javítani – fejtette ki Futó Zoltán.
A tanácskozások, konferenciák jó lehetőséget biztosítanak a termelésnek, hogy megismerjék a legfrissebb kutatási eredményeket. Fotó: Debreceni Egyetem
A DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete szakmai tudásátadást támogató programja gyakorlati bemutatóval zárult az egyetem Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepén.
Forrás: Debreceni Egyetem Sajtóközpont
Mezőgazdaság
2022. évi Kárenyhítő juttatás újraszámítás – Biztosító Egyesületek szolgáltatáscsökkentés
A 2024. szeptember 6. napján hatályba lépett módosítás a Magyar Közlöny 86. számában elérhető
A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló, Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület és a Bodrogközi Kertészeti Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület tagjait is érintő a 27/2014. (XI. 25) FM rendelet 2024. szeptember 6. napján hatályba lépett módosítás a Magyar Közlöny 86. számában elérhető.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A rendelet rendelkezései meghatározzák a 2022. kárenyhítési év vonatkozásában a kárenyhítő juttatás újraszámítására való jogosultság feltételeit.
Az a termelő jogosult a kárenyhítő juttatás újraszámítására:
- aki 2022. termelési évben a Bodrogközi Egyesületek egyikével növénybiztosítási szerződést kötött és kártérítésre volt jogosult,
- aki a szolgáltatáscsökkentés miatt szeptember 15-éig maradéktalanul eleget tett a biztosító által elrendelt visszafizetési kötelezettségnek, vagy nem keletkezett ilyen visszafizetési kötelezettsége,
- akinek a évi kárenyhítő juttatás iránti kérelme nem került visszautasításra
- aki szeptember 15-éig nyilatkozik a biztosító részére arról, hogy a szolgáltatáscsökkentéssel összefüggésben további biztosítói kártérítési igénnyel nem lép fel,
- aki részére a szolgáltatáscsökkentést elrendelt biztosító 2024. október 1-ig a korábban megállapított kártérítési összeg mértékéig kifizeti a kártérítés összegét,
- akiről a biztosító 2024. október 10-ig adatot szolgáltat az agrárkár-enyhítési szerv részére a fent említett visszafizetési kötelezettségről, az október 1-ig kifizetett összegről, valamint a nyilatkozatról.
Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító adatszolgáltatása és a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő adatok alapján, 2024. november 30-áig döntést hoz az újraszámításról.
Az újraszámításnál a biztosító által a termelő részére ténylegesen kifizetett kártérítési összeg alapján kiszámított kárenyhítő juttatás összegéből kivonja a 2022. évi kárenyhítő juttatás iránti kérelemben figyelembe vett biztosítói kártérítési összeg alapján kiszámolt kárenyhítő juttatás összegét.
Kérjük az érintett biztosított termelőket, fordítsanak kiemelt figyelmet a határidőkre!
Keressék fel falugazdász kollégáinkat, az Egyesületek honlapjáról letölthető nyilatkozatok kitöltése és az Egyesületek részére történő eljuttatása érdekében.
Forrás: Iván Judit – NAK Biztosításközvetítő Kft.
Mezőgazdaság
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Növényvédőszer felhasználás Magyarországon:
A gyorsan változó világban az élelmiszer-biztonság egyre fontosabbá válik, melynek alapját a növényvédelem jelenti. Az EU jelenleg az egyik legszigorúbb növényvédőszer-engedélyezési rendszert működteti, és elkötelezett az integrált növényvédelem mellett- jelentette ki dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium államtitkára „ Egy reziliens európai mezőgazdaság felé – A növényvédőszer-függőség csökkentése” című konferencián, Budapesten.
A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az EU szabályozási környezetének olyan egyensúlyt kell teremtenie, amely támogatja a környezeti és klímacélokat anélkül, hogy veszélyeztetné az élelmezésbiztonságot. Majd kifejtette, hogy Magyarország az uniós átlagnál kevesebb növényvédőszert használ: míg az EU-ban 2012-2020 között átlagosan 2,2 kg/ha növényvédőszer került felhasználásra, addig Magyarországon csak 1,65 kg/ha. Ez az alacsonyabb felhasználási szint is megerősíti Magyarország elkötelezettségét a fenntartható növényvédelem mellett, és a 2024 elején visszavont SUR javaslat tükrében is fontos szempont.
Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország 2022-ben Cselekvési Tervet dolgozott ki, amely célja az ökológiai gazdálkodás területének megduplázása 2027-ig. Ez jelentős lépés a növényvédőszerek használatának csökkentésére és a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok megerősítésére, amit az új Közös Agrárpolitikai Program támogatásai is elősegítenek.
Dr. Nobilis Márton hangsúlyozta, hogy a növényvédő szerek kockázatainak csökkentését az integrált növényvédelemre kell alapozni, amelyet Magyarországon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvos Kamara szakértői támogatnak. Az államtitkár kiemelte, hogy a növényorvosi szakma kulcsfontosságú a fenntartható és biztonságos mezőgazdaság megvalósításában.
Forrás: AM
Mezőgazdaság
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak
Az elmúlt napok előrejelzései alapján rendkívüli árhullám vonul végig hazánkban. Az árvíz elleni védekezésbe a Pilisi Parkerdő szakemberei is bekapcsolódtak, hogy a katasztrófavédelemmel és az önkormányzatokkal karöltve tudjanak segítséget nyújtani a veszélyhelyzet során.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Hétfőn, a reggeli órákban a Parkerdő terepjárói és erdészeti szállítógépei jelentek meg Pilismarót határában, hogy segítséget nyújtsanak az árvízvédelmi munkálatokban részt vevő szervezeteknek és a lakosságnak. A felkészülés érdekében az erdészek már az elmúlt hétvégén közvetlen kommunikációs csatornát alakítottak ki Visegrád és Dömös településekkel, rövidesen pedig minden, az erdészeti társaság működési területén található vízparti településen is kijelölik az ügyeletes kapcsolattartókat.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
A Pilisi Parkerdő felkészült továbbá arra, hogy a közutak lezárása esetén erdészeti útjait az árvíz miatt elzárt települések vészhelyzeti ellátását biztosító járművek számára járhatóvá tegye. A 2013-as nagy árvíz tapasztalatai alapján így a Pilismarótot a Két-Bükkfa-nyereggel (Esztergom-Dobogókő- Pilisszentkereszt elágazás) összekötő erdészeti úton a kerékpárosbarát sorompókat szükség szerint kinyitja, valamint irányjelző táblákat helyez ki a vészhelyzetben szolgálatot teljesítő járművek számára. A várható forgalomnövekedés miatt az erdőgazdaság arra kéri a gyalogos/kerékpáros erdőlátogatókat, hogy a veszélyhelyzet idején kerüljék el az útszakaszt.
Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.
Szükség esetén a Parkerdő készen áll további erdészeti utak megnyitására is, valamint a hét közepéig lezárul a Társaság teljes, árvízi védekezésre fordítható képességének felmérése. A turistáktól fokozott figyelmet kérnek az erdészek: lehetőség szerint kerüljék el a vízpartok közelében található erdőket és legyenek tekintettel a vészhelyzetben segítséget nyújtó, erdőben közlekedő gépjárművekre!
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
2022. évi Kárenyhítő juttatás újraszámítás – Biztosító Egyesületek szolgáltatáscsökkentés
„Vadkár után, vadkár előtt” – Aktuális teendők a vadkárérvényesítés és -megelőzés kapcsán
Fenntartható növényvédelem és élelmiszer-biztonság Magyarországon
Árvízi készülődés Gemencben, mentik a vadat
Elesett a Bélus-völgyi király
Október 5-től indul a rókavakcinázás az ország keleti és déli vármegyéiben
Árvízvédelmi intézkedések a Pilisi Parkerdőnél
A Német Erdészeti Tanács Budapesten tárgyalt
Családi napot szervezett a Somogyi Vadászhölgyek Klubja
A szentlászlói gímbikák
Már a műholdakról is látszanak a Magyarországon bajba került fecskék – VIDEÓVAL
Nem várt szerencse egy csodálatos reggelen
Augusztus a Kálozi Gyurgyalag Vadásztársaságnál
Második bikám elejtésének története
Az aranysakálok miatt lettem vadász
KITEKINTŐ: V. Magyarkanizsai Vadásznap – GALÉRIÁVAL
Idénykezdés Kardosfán
A cakkosfülű öreg aranysakál
Vaddisznó utánkeresése magyar vizslával
