Vadászat
Az ormánsági szarvas nyomában: trófeabemutató a Dráva mentén – GALÉRIA
Ha léteznek szimbolikus helyszínei a magyarságnak, akkor ebből egyet bizonyosan megtalálhatunk az Ormánságban, amely a Dráva folyó bal partján, a honfoglalás óta magyarlakta terület. Reformátusok, kálvinisták lakják-e tájat. 45 település tartozik ide és úgy tartja a mondás: „Addig tart az Ormánság határa, ameddig a bikla* ér!” – s mintha ezt a szarvas is tudná, hiszen napjainkban, ha feltűnik egy-egy gímbika egy-egy trófeamustrán, arról a helyiek bizonyosan megmondják: No! Ez innen származik! Ezen a tájon rendezte meg, a 2024-ben terítékre került gímbikák trófeáiból, a Mészáros Kálmán és Hohmann Endre által vezetett három vadásztársaság közös trófeaszemléjét október 27-én, Szaporcán, az Ős-Dráva Látogatóközpontban, amelyet Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke, az OMVK alenöke nyitott meg.

A vendégeket Hohmann Endre vadászmester (balról) és Mészáros Kálmán elnök fogadta. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Az Ormánságnak, avagy ahogy még a régi öregek ma is mondják, az Ormányságnak, meghatározója volt a Dráva-folyó, azonban az ártéri gazdálkodást, amely oly jellemző volt a magyarságunkra, nemcsak itt, hanem az ország megannyi pontján ma már nyomokban sem találjuk meg. A XVIII. században második felétől megindult folyószabályozás és ármentesítés, ami fokozatosan átrajzolta a vizes területekből kiemelkedő dombokra, az ú.n. “ormákra” települt tájat.
A megnyitón a Baranya Vadászkürt Együttes játszott. Videó: Agro Jager
Az 1767. évi úrbérrendezés új helyzetet teremtett a gazdálkodásban a jobbágyok úrbéres földjének és a földesurak kezelésében lévő majorsági birtokoknak a szétválasztásával, a jobbágyi jogok és kötelezettségek rögzítésével. Ennek alapján az országot, így az Ormánságot is, megroppantották a Habsburgok adói és az Ormánságban az évszázados hagyományokkal rendelkező ártéri gazdálkodás fokozatosan hanyatlásnak indult.

Aki korán kelt október 27-én Szaporcán, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutatóközpontjában, azt ilyen csodák várták. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A víz lassan, lassan fogyni kezdett és mára ott sincs, ahol mindig is volt, ahol mindig is megtalálta a vizet a vad. Az egymást követő forró, aszályos nyarak azt hozták el az Ormánságba, hogy 250 évvel az ártéri gazdálkodás hanyatlását követően, itatni kellett a szarvast – tette hozzá Hohmann Endre, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság vadászmestere. Rámutatott, hogy az okot a múltban kell keresni, de a megértésen túl sok lehetőségünk, megváltoztatni a korábbi döntéseket, nincs.

Jóbarátok, jószomszédok érkeznek. Az Ormánságban összetartanak az emberek, összetartanak a vadásztársaságok. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Nem elégséges azonban vizet vinni az itatóba, mert az ma-holnap elfogy és ha mi nem fogunk vizet vinni, ha mi nem itatjuk a szarvast, akkor mégis ki fogja? – tette fel a kérdést az Agro Jager Newsnak Hohmann Endre. Meg kell keresni azokat a sarokpontokat, hogy víz kerüljön oda, ahol az korábban természetes úton bejárta a területet. Ez ma már nemcsak vadgazdálkodást érinti, hanem a mezőgazdaságot is szorongató kérdéskör és ki kell mondani azt is, hogy az erdőink is veszélyben vannak. Ha ma még a tölgy el is éri a vizet, de mi lesz jövőre, mi lesz tíz év múlva? Át kell gondolni, meg kell tervezni és a víznek utat kell biztosítani, hogy életben maradjon a vidék, hogy életben maradjon a szarvas.

A megnyitó előtti pillanatok: Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke a legkisebbekre is szakított időt. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A trófeák átlagsúlya 10 kilogramm fölött állt meg 2024-ben. A szarvas nehezen mozdult el a víz mellől és ez egész évben jellemző volt a nagyvadra. Miközben még tíz éve ki-kijöttek s tudtuk, hogy be-beállnak egy-egy szójásba, kukoricásba, most erről szó nem lehetett, mert már augusztusban üres volt a határ. Olyan nyílt területek láttunk, mint korábban novemberi időszakokban és az erdő, a víz gyűjtötte-rejtette a szarvast.

Folyamatosan érkeznek a vendégek az ország minden tájáról. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A vadásztatásban is nehéz kihívásokkal találkoztunk. A megszokott stílusban, a megszokott rendben aligha kerülhetett volna 40 bika, ide, a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Ugyanis ahhoz, hogy a vendégeket eredményesen kísérhessük ebben a bőgésben, a hivatásos vadászaink mellett a tagságnak is jelentős szerep jutott, mert meg kellett figyelni, merre és milyen szarvasbikák járnak – tette hozzá Hohmann Endre vadászmester.

Példás! Ezt az agancsot egy, a Drávamenti Szarvas Földtulajdonosi Vadásztársaság területén esett gímszarvas hullajtotta el, még 2023-ban és úgy gondolták, ha már itt hozták terítékre a tavalyi agancs is kerüljön a trófea alá! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mészáros Kálmán, a társaság és mondhatjuk nyugodt szívvel, hogy a szarvaskör elnöke kiemelte, hogy a szarvasgazdálkodás teljes egészében egy válaszút előtt áll. Régi, megszokott árak mellett a mezőgazdaság szervesen megváltozott: mind gazdálkodásában, mind pedig az időjárás okozta eleddig nem tapasztalt extrém melegek, csapadék hiányok vagy éppen özönvízszerű, napokig tartó esőkkel. Megváltozott a vadászat körüli milliő és a gasztrokultúra, a borkultúra s a vendéglátás olyan szinten alakult át, hogy összességében kell újragondolni, újratervezni azt, amit ma vadászatnak, vadászati turizmusnak nevezünk.

Ne maradj le a mezőgazdaság legfontosabb híreiről! Kövesd az Agro Jager Newst a Facebookon is! Kattints a képre!
Koncepció kell, ki kell alakítani azt, ami mentén öt, tíz év múlva eredményeket tehetünk le az asztalra, mindezt úgy, hogy a vadászati ágazat, a vadgazdálkodásnak stabil, kiszámítható, konzekvens, ha úgy vesszünk egyértelmű irányokat adunk – jogi értelemben is. Megkerülni, elodázni már pedig ezt nem lehet és olyan szakembereknek kell leülni, akik képesek átlátni a szektort, mind horizontálisan, mind pedig vertikálisan. Egy-egy érdeket nem kiragadva, a személyeskedést félretéve, összeállítani egy olyan hosszú távú vadgazdálkodási tervet, ami megalapozza, megerősíti azt a bázist, amelyet ma itthon és a világban is úgy ismernek, hogy az ormánsági szarvas. Rendezni kell, egyértelművé kell tenni, hogy kinek, mi a feladata. Átláthatóvá kell tenni a jogszabályi környezetet, le kell ülnie az ágazatnak, ami itt, az Ormánságban, már 100 000 hektáron gyakorlatban is működik. Ehhez illeszteni kell és megkerülhetetlen az is, hogy egy működő képes gazdálkodási tervet adjunk ki, ami lehet, hogy az ország más részein nem életképes, de azt is figyelembe kell venni, hogy egyes tájak, tájegységek adottságai, mind lehetőségeiben, mind pedig a genetikai értelemben véve eltérőek és ez fokozottan igaz az Ormánságra.

Ünnepélyes megnyitó Szaporcán: balról Hohmann Endre vadászmester, Mészáros Kálmán elnök és Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Mészáros Kálmán hozzátette, hogy hazánk vadgazdálkodása rendkívül heterogén, rendkívül változatos. Ahogy sok száz éven keresztül eltért a Dráva bal partjának és jobb partjának a gazdálkodása itt, a magyar-horvát határ mentén, úgy az alapjaiban ma sem változott, de tudomásul kell venni, hogy akaratunkon kívül bizonyos dolgok -, mint az időjárás – megváltoztak, amihez embernek, állatnak a megmaradásért is változni kell. Azonban a fejlődéshez nem elégséges, hogy mennyiségében és minőségében megmaradjunk, mert akkor valójában csak a megőrzés szintjéig jutottunk el, miközben az Ormánságban, figyelve a szarvas eredményeit, ott rejtezhet egy világrekord is, amely eredmény az itt összefogott, együttgondolkodó vadásztársaságok eredménye lesz, ugyanis a szarvas nem ismeri a társaságok területhatárait.

Az ország talán legifjabb vadászkürtös hölgyei, akik a Baranya Vadászkürt Együttes csapatát erősítik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
Sok feladat, sok munka vár az Ormánságban élőkre, amely elől itt senki nem akar elbújni – folytatta Mészáros Kálmán, de ahhoz, hogy ennek a nagyszabású munkának látszatja is legyen, pontos, precíz irányokra, meghatározott célokra van szükség. Ebben a munkában, egy sarokpontban mindenki máris is egyetértett s ez lesz az, ami össze fogja kötni a vadgazdákat. Ez pedig nem más, mint: a szarvas.

A trófeabemutató ünnepélyes hangulatáért a Baranya Vadászkürt Együttes felelt, akiket Agyaki Gábor, az OMVK alelnöke, az OMVK Baranya Vármegyei Területi Szervezetének elnöke vezetett. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager
A jó hangulatú szaporcai találkozón reggelivel várták a vendégeket s frissen őrölt kávé mellett járhatta körbe a trófeákat mindenki, aki belépett a Duna-Dráva Nemzeti Park Ős-Dráva bemutató központjába. Agyaki Gábor elhozta a Baranya Vadászkürt Együttest s a kis csapatban egészen kicsi lánykák is bátran fújták, a nagyok mellett, a vadászkürtöt. Jöttek Győrből, Budapestről, Debrecenből, Békéscsabáról és Szegedről is a vendégek. Messziről s ha valaki végig nézett a vendégseregen, láthatta, hogy akad itt egy másik szilárd oszlopa is a vadászatnak a szarvason kívül, ami nem más, mint a családok, a fiatalok és a gyerekek. A gyerekek, akiket a szüleik már otthon sem tudnak hagyni ilyenkor, akik már vadászkürtöt szorongatva ott állnak díszes vadászruhában, szépen vasalt ingben édesapjuk mellett, mert valaki otthon szépen, tisztán útnak indította őket. Míg van honnan elindulni, míg van hova megérkezni a vadászat után, addig lesz az Ormánságban is szarvas…
Írta és fényképezte:
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M., lapigazgató
![]()
*bikla: magyar tájszó, több rétegű női szoknya
Vadászat
Itt a Vadászkamara négyéves feladatterve!
A Vadászkamara jelenlegi választási ciklusának stratégiai terveiről is egyeztetett a szervezet elnöksége a márciusi országos tisztújítást követő első ülésén. A tanácskozáson, amelyre a köztestület hatvani székhelyén, a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Vadászati Múzeumban került sor május 7-én, egyebek mellett a szervezet különböző projektjeinek finanszírozásáról, a megújult bizottságok és szakbizottságok tagjairól, feladatterveiről és a 2027-es Vadászkürt Európa-bajnokság magyarországi megrendezéséről is döntés született.

Fotó: OMVK
Az ülésen dr. Jámbor László elnök mindenekelőtt köszöntötte az új elnökségi ciklus első ülésén a testület tagjait. Leszögezte, hogy a vadászati érdekképviselet többévtizedes múltra tekint vissza, amely során a vadgazdálkodást, vadászatot és mindenekelőtt a vadászokat szolgáló érdekképviseleti tevékenységet helyezte az előtérbe. Ezt a munkát kívánja folytatni a Vadászkamara, amelynek során szép számmal sorakoztak kézzelfogható eredmények. Ezek közül is kiemelkedik a vadgazdálkodást segítő pályázati rendszer (korábban az Országos Vadgazdálkodási Alap, idéntől a Vadgazdálkodási Pályázati Rendszer) és az „Ismerd meg a vadászokat!” ifjúságnevelési program fenntartása. Ez utóbbihoz kapcsolódó hatalmas eredmény, hogy 2026-ban már minden vármegyében működni fog a programot szolgáló, megfelelő infrastruktúrával rendelkező ifjúsági központ a kamara égisze alatt.
Feladatterv 2026-2030
Az elnök emlékeztetett: a köztestület vezetése minden választás után az egész ciklusra szóló feladattervet határoz meg, így a jelenlegi, 2026-2030-as ciklusra szóló célkitűzéseket a legelsők között tárgyalja a testület. A listában szerepel egyebek mellett
- az ifjúsági program frissítése, fejlesztése,
- a hivatásos vadászi szakma jövőképének kialakítása és művelőinek segítése, megbecsültségük erősítése (érintve a szakképzést is),
- külön figyelmet érdemel a sportvadászképzés újragondolásának előmozdítása,
- nemkülönben hangsúlyos a vadászetikai előírások – a kamara Etikai Kódexének és Etikai Szabályzatának – aktualizálása,
- külön pont a feladattervben a vaddal, illetve a vadállománnyal összefüggésben felmerülő társadalmi igények kezelése.
Mindezeken túl az elmúlt években is adott vagy elindított feladatok sem szorulhatnak háttérbe: ilyen a közreműködés az ágazatot érintő jogszabályváltozásokban, az aktív kapcsolattartás a társszervezetekkel, a kényelmi szolgáltatások fejlesztése és az adminisztrációcsökkentés, vagy éppen a szervezet munkáját, eredményeit és a vadgazdálkodás, vadászat jelentőségégét bemutató kommunikációs tevékenység fenntartása.
A feladatterv teljes egészében elérhető ide kattintva.
Az elnökség döntött a kiemelt kamarai célok forrásainak idei felosztásról és a kapcsolódó, területi szervezetek által benyújtott pályázatok támogatásáról is. Így az ifjúságnevelési programhoz kapcsolódó kezdeményezésekre a központi költségvetésből országosan 166,4 millió forintot fordít az érdekképviselet, a hivatásos vadászok szakmai felkészültségét és munkafeltételeiket javító programokra 77,2 millió forintot. Országos programokra – köztük a szeptember 5-én, Fejér megyében, a Pákozdi Pagony Vadaspark és Arborétumban rendezendő Országos Vadásznapra, a Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyére és a CACT Vizsla Főversenyre – 34,5 millió forintot szán a kamara központja, szakmai kiadványokra – egy átfogó vadászati kinológiai kötetre és egy vadászati kiállításokat és emlékhelyeket bemutató könyvre – 15,5 milliót, kutatási programokra pedig 10 milliót.
A szervezet központja az Alapszabályban meghatározott bizottságokat is működtet. Ezek elnökeit és (néhány Alapszabályban rögzített esetben) tagjait a márciusi Küldöttközgyűlés választotta meg. Azonban a Jogi, a Vadászati Hagyományokat Ápoló és Kulturális, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság tagjairól – az ő felkérésükről – az elnökség hoz döntést. Emellett szakbizottságokat is létrehozhat, illetve – a tagok újbóli felkérését követően – tarthat fenn az országos tisztújítás után. A jelenlegi ciklusban így Fegyverügyi és Vadászlövész, Kinológiai, Oktatási, valamint Természetvédelmi Szakbizottság segítheti az Elnökség munkáját, amely egyúttal a testületek feladat- és költségtervéről is szavazott. Dr. Jámbor László elnök hangsúlyozta: a korábbiaknál komolyabb szerepet szán ezen javaslattevő, véleményező és szaktanácsadó grémiumoknak a következő években. (A személyi összetételről honlapunkon olvashat.)
Az egyeztetésen döntés született arról is, hogy 2027 őszén hazánk rendezi meg a Vadászkürt Európa-bajnokságot. Erre kétévente kerül sor, és a jövő évi lesz az ötödik. Hazánk szerepvállalását – amelyet tavaly a Vadászati Kulturális Egyesület kezdeményezett – az is indokolttá teszi, hogy a Magyarországot képviselő Vadászkamara Kürtegyüttes eddig háromszor nyerte meg az EB-t. A grandiózus eseményhez, amely mintegy 400 ember részvételével zajlik, a Vadászkamara biztosíthatja a szervezési és infrastrukturális hátteret (a lebonyolítás művészi feladata a külföldi versenyirodára tartozik).
Az „Egyebek” napirendi pont keretében többen jelezték, hogy az idén indult új, az Országos Vadgazdálkodási Alapot váltó, immár vármegyei szinten bonyolított Vadgazdálkodási Pályázati Rendszerrel kapcsolatban igen pozitívak a visszajelzések a vadászatra jogosultak részéről. Ezzel együtt az első pályázati év zárultával a köztestület területi szervezeteinek okvetlenül egyeztetniük kell a tapasztalataikat, és szükség esetén finomhangolni a rendszert.
Forrás: OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Jól teljesítettek a VAV vizsgán a kutyák és vezetőik
A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.
A Veszprém vármegyei Vadászkamara utánkeresés VAV vizsgát tartott május 9-én Dabronyban.
A csapafektetést kora reggel a vadászházhoz közeli erdőben a bírók végezték el, a mesterséges vércsapa kialakítása a VAV-szabályzatban előírtak szerint történt. A csapák egymástól több mint 100 méterre kerültek kialakításra azért, hogy ne befolyásolja a kutyák munkáját a szomszédos vércsapa.

Fotó: OMVK
A versenyzők a regisztráció és adategyeztetés után a vadászház udvarában kaptak eligazítást, majd pedig közösen kimentünk a dabronyi erdőbe, ahol a vizsga zajlott. Először a fegyelmi gyakorlatok következtek: láb mellett követés, elfektetés, viselkedés lövésre. Utána egyesével indultak a kutyák és vezetőik a sorszámuk szerinti vércsapán. Itt jelezni kellett a rálövés helyét, ezt követően indult a vezetékmunka. A vércsapán több helyen, mesterségesen alakítottak ki a bírók sebágyat, melyet a kutyának és vezetőjének jelezni kellett. A vezeték munkát nehezítették a vércsapán alkalmazott ,,törések”, ami azt jelentette, hogy az egyenes vonaltól eltérő szögben folytatódott a vércsapa, ezzel imitálva a sebzett vad viselkedését. A vizsgán több fajta képviseltette magát, volt tacskókopó, szálkásszőrű tacskó és véreb is. Természetesen mindegyik fajta egészen máshogy keresett, míg a tacskók vehemensebben, a tacskókopó és a véreb megfontoltabban végezte a munkáját. Érdekes volt látni mennyire más karakter volt minden kutya. A végeredmény viszont dicséretes volt, hiszen minden kutya megtalálta a ,,lőtt vadat” így felkerült a töret a kutya nyakörvére és a vezető kalapjára egyaránt.

Fotó: OMVK
A vizsga végén a bírók elvégezték a kiértékelést, megtörtént a pontok összesítése, melynek alapján valamennyi kutya eredményes utánkeresés VAV vizsgát tett. Maróti Béla vezetőbíró ismertette az elért pontszámokat és egyesével értékelte a kutyák és vezetőik munkáját. Ahol kellett, kritikát is megfogalmazott, de minden esetben segítő szándékkal, hogy a kutya munkáján a későbbiekben tovább lehessen javítani. Köszönjük a Marcal-Bitvaközi Vadásztársaságnak, Pap Gyula elnök úrnak, hogy biztosították a vizsga lebonyolításához a helyszínt. Köszönet Bedő Gábor fővadásznak a szervezésért, Maróti Béla és Varga Sándor VAV bíróknak a munkájáért, köszönet Szentesi Józsefnek a vizsga lebonyolításában vállalt szerepéért.
Forrás: Takács András titkár – OMVK
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Németország – Észak-Rajna–Vesztfália: az új ASP-fertőzések miatt kibővítették a korlátozási övezeteket Grissenbach térségében
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában.
Az afrikai sertéspestis (ASP) tovább terjed Dél-Észak-Rajna–Vesztfáliában. Több új, vaddisznóknál kimutatott ASP-eset után az észak-rajna–vesztfáliai mezőgazdasági minisztérium elrendelte az I-es és II-es korlátozási zónák kiterjesztését a Siegen-Wittgenstein, Olpe és Hochsauerland járásokban.

Az újonnan azonosított afrikai sertéspestis-esetek miatt kibővítik a korlátozási övezeteket Észak-Rajna–Vesztfáliában. Fotó: Wild und Hund
Az intézkedés előzménye, hogy a május elsejei hosszú hétvégén Netphen-Grissenbach közelében egy elhullott vaddisznót találtak, amelynél pozitív lett az ASP-vizsgálat. A Mezőgazdasági és Fogyasztóvédelmi Minisztérium most arról számolt be, hogy csütörtökön (május 7-én) további három elhullott vaddisznót is találtak Grissenbach térségében. Az arnsbergi Westfaleni Vegyi és Állategészségügyi Vizsgálóhivatal (CVUA) ezeknél a tetemeknél is megerősítette az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Intenzív tetemkeresés Siegen-Wittgenstein térségében
A Grissenbach környéki területen jelenleg intenzív keresést folytatnak további elhullott vaddisznók után. A cél az, hogy a járvány további terjedését minél korábban megakadályozzák.
A hatóságok nyomatékosan kérik a kirándulókat, vadászokat és erdőlátogatókat, hogy a megtalált elhullott vaddisznókhoz semmiképpen ne nyúljanak hozzá, hanem haladéktalanul értesítsék az illetékes járási állategészségügyi hivatalt. Az állatok begyűjtését kizárólag speciálisan képzett szakemberek végezhetik.
Forrás: Wild und Hund
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

















































































































