Aranysakálgázolás Szeged-Kiskundorozsma határában – újabb eset 2025 júniusában

Csongrád-Csanád vármegyében, a Szegedhez tartozó Kiskundorozsma határában, ismét aranysakált ütöttek el 2025 júniusának elején – erre egy olvasónk hívta fel a figyelmünket. Hasonló esetről korábban, 2023 októberében is beszámoltunk.

Fotó: Agro Jager News

Szeged határában húzódik az 55-ös főút, amely az Alföld egyik legforgalmasabb közlekedési útvonala. Az elmúlt években jelentősen megnövekedett a környező településekről ingázók száma, akik naponta járnak be Szegedre, vagy onnan hazafelé. Az 55-ös út évről évre túlterheltebbé vált, miközben továbbra is csak egy-egy sávon halad a forgalom. A területet mozaikos mezőgazdasági táblák szegélyezik, így a ragadozók is fokozottan kitettek a járműforgalom jelentette veszélynek az egyébként is vadveszélyes útszakaszon.

Az aranysakál – bár köztudottan óvatos ragadozó – viszonylag ritkán esik közúti gázolás áldozatául Magyarországon. Éppen ezért is meglepő, hogy Szeged-Kiskundorozsma térségében az elmúlt években több ilyen eset is előfordult. Bár európai szinten kevés adat áll rendelkezésre, görög kutatásokból tudjuk, hogy például Görögországban évente átlagosan 18 aranysakált ütnek el közutakon – országos viszonylatban. Karamanlidis et al. (2023) így fogalmaz:
„Az összegyűjtött adatok között szerepelt 18 eset, amikor aranysakálok közúti balesetben pusztultak el az ország különböző részein, továbbá 4 eset, amikor sérült és/vagy elárvult egyedeket találtak.”

Az indiai Mrinmay (2024) szerint a vadgázolások mögött az alábbi tényezők húzódnak meg:
„A sakálpusztulások térben és időben is mintázatot mutatnak, és összefüggésben állnak a táplálék- és legelőterületek elvesztésével, amelyet az élőhelyeik zsugorodása okoz. Egy másik megállapítás szerint az út menti élőhelyek alternatív táplálkozási és legelőterületekké váltak számukra, elsősorban a körzeti főút mentén végzett árokásási munkálatok, valamint a hús- és háztartási hulladékok illegális lerakása miatt. A sakálok szezonális biológiai aktivitása, a helyi időjárási jelenségek, valamint a járművezetők figyelmetlensége együttesen járulnak hozzá a balesetes elhullásokhoz.”

Csányi Erika és Sándor Gyula (2024) kutatásai szerint:
„A nagy populációsűrűségű területeken, ahol a territóriumok korlátozottak, a gyors párpótlódás és területfoglalás előnyt jelenthet az egyedek számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Ez a stratégia különösen fontos lehet olyan populációkban, ahol az emberi tevékenységek – például a vadászat – jelentős mértékben befolyásolják a populáció szerkezetét. Az aranysakálok gyors regenerációs képessége, beleértve a párkapcsolatok gyors újraalakulását, hozzájárulhat a populáció stabilitásához és hosszú távú fennmaradásához.”

Szabó et al. (2008) szerint:
„Az aranysakál preferálja a fás-fátlan élőhelyek határán található területeket, bozótosokat, mert itt mind az erdei-, mind a mezei táplálékfajok megtalálhatók. Előnyben részesíti a megfelelő borítású (pl. árkok mentén cserjés) nyílt füves területeket is, ahová nappal visszavonulhat, vagy szaporodási időszakban kotorékot áshat. A kevés búvóhelyet nyújtó, intenzíven művelt területeket nem kedveli. Az ember közelsége – tapasztalataink szerint – sem akadályozza teljesen mozgásában, sőt nem ritka az állattartó telepek, tanyák közelében való éjszakai aktivitása. Szűkös táplálékforrású területeken a rókaállomány csökkenését, illetve eltűnését is okozhatja a megtelepedő sakál.”

Bár Szeged térségében az aranysakál állománynagysága nem ismert, a helyi jelenlét erős lehet – amit a rendszeres vadgázolások is alátámasztanak. Valószínűleg jóval több lehet az aranysakál-gázolás, mert rövid időn belül a tetemek eltűnnek az utak széléről. Névtelenül nyilatkozó vadgazdálkodók, természetvédők és laikusok egyaránt felteszik a kérdést: mi lehet az oka, Kiskundorozsmán, a sakálpopuláció ilyen nagy arányú növekedésének ? Dorozsmán a sakálok jelenléte közismert, hiszen korábban már előfordult olyan eset, hogy apróvadhajtásban kistestű vadászkutya esett áldozatul, amiről lapunk is tájákoztatást adott.

Fotó: Agro Jager News

A jogszabályi környezet biztosítja  a dúvadkontroll  végrehajtását, hiszen  az éjjellátó és hőkamera használata is engedélyezett.

Vajon mennyi kárt okoz a Kiskunsági Nemzeti Park védett, és fokozottan védett kétéltű, hüllő, és madárfaj állományaiban? Mit tehetne a területileg illetékes vadgazdálkodási egység, illetve a sport- vagy hivatásos vadász annak érdekében, hogy a sakálállomány csökkenjen?

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Felhasznált források:

Csányi E, Sándor Gy (2024): Az aranysakál (Canis aureus) párzási időszakon kívüli párpótlása. Magyar Apróvad Közlemények 16 (2024). DOI: http://dx.doi.org/10.17243/mavk.2024.011

Karamanlidis  A. A., Hernando M. de G., Avgerinou M., Bogdanowicz W., Galanis K., Kalogeropoulou S., Krambokoukis L., Panagiotopoulos N., Taklis C. (2023): Rapid expansion of the golden jackal in Greece: research, management and conservation priorities. ENDANGERED SPECIES RESEARCH. Endang Species Res. Vol. 51: 1–13, 2023 https://doi.org/10.3354/esr01238

Mrinmay M. (2024): Golden Jackal (Canis aureus) death by road accident in rural Bengal-insight the fact: a perception based eco-spatial clarification. Environ Monit Assess . 2024 Oct 1;196(10):999. doi: 10.1007/s10661-024-13183-z.

Szabó L., Heltai M., Lanszki J. (2008): Az aranysakál terjedését elősegítő tényezők. Agrár- és Vidékfejlesztési Szemle 2008. vol. 3. (2) 1. https://acta.bibl.u-szeged.hu/13060/1/agrarszemle_2008_002_136-142.pdf