Keressen minket

Természetvédelem

Bíbiccsapatok gyülekeznek a Kardoskúti-pusztán

Több száz példányos csapatok is összegyűlhetnek.

Közzétéve:

A bíbic a leggyakoribb partimadár-faj Magyarországon. Kedvező időjárási viszonyok esetén egész évben megfigyelhető hazánkban, így a Körös-Maros Nemzeti Park Kardoskúti Fehértó részterületén is.

Fotó: Vasas András

Kardoskúton a tavaszi és az őszi vonulás során jelennek meg a legnépesebb csapataik, de már nyáron is elkezdenek gyülekezni. Ilyenkor még leginkább csak a környéken költő párokat láthatjuk a fiatalokkal együtt, illetve csatlakoznak hozzájuk azok a példányok is, amelyeknek valamilyen ok miatt nem sikerült a költésük.

A bíbicek elsősorban a frissen kaszált, vagy a juhokkal legeltetett gyepeket kedvelik, mert ott olyan rövid a növényzet, hogy kényelmes számukra a táplálékszerzés. Keresik a víz közelségét, de jól alkalmazkodtak a szántóföldekhez is. Emellett a lucernakaszálásokon is megjelennek kisebb-nagyobb bíbiccsapatok. Főként tücsköket, sáskákat, pókokat fogyasztanak.

Június végén, amikor a fiókák már jobban repülnek, akkor egy-egy alkalmas helyen több tíz, vagy több száz példányos csapatok is összegyűlhetnek. Július közepén 150 példányt láttunk a Sóstói Állattartótelep környékén és a Lófogó-érnél. Akkor – a korábbi esőzéseknek köszönhetően -, még volt néhány kisebb, néhány száz négyzetméteres tocsogó a Fehér-tóban és a telep mögötti tóban is, ami alkalmas éjszakai pihenőhelyül szolgált a madarak számára.

A bíbic igen nagy elterjedésű faj, Nyugat-Európától egészen Kínáig költ, kivéve a legészakabbi területeket. Az elmúlt négy évtizedben szinte mindenhol csökkent az állománya, 20-40 %-kal. A kardoskúti Fehér-tónál költési szempontból gyenge évük volt idén a bíbiceknek. A tó 400 hektáros körzetében összesen 5 pár költött, ebből három a Lófogó-érnél, egy-egy pedig Barackoson, illetve a Fehér-tó nyugati részén.

Forrás: KMNP

Természetvédelem

Tovább nőtt a Magyar Vidéki Paktumban résztvevők száma

Sajtóközleményt adott ki az Ipolyerdő Zrt.

Published

on

Élelmiszeripai, vízügyi, állattenyésztő, munkáltatói, erdészeti és vidékfejlesztő szervezettel, valamint kutatóintézetekkel tovább nőtt a Magyar Vidéki Paktumban résztvevők száma

A Magyar Vidéki Paktum elindulását és azon keresztül átfogó, hosszú távú vidék- és agrárstratégia megalkotását kezdeményezte 2026. április 17-én 21 országos agrár, vidék- és térségfejlesztési, valamint természet- és környezetvédő szervezet. A Magyar Vidéki Paktum európai uniós kezdeményezésre épülő, vidéki ügyekkel foglalkozó együttműködési és kommunikációs keret. A Magyar Vidéki Paktum nyitott a feladattal érintett országos szakmai szervezetek számára. Az elmúlt időszakban további 8 szervezet jelezte részvételi szándékát a Paktum jelentette együttműködésben, így immáron 29 szervezet kezdheti meg az előkészületi munkákat.

A Magyar Vidéki Paktum arra nyújt lehetőséget, hogy annak keretei között a civil oldali szakmai szervezetek, tudományos szféra képviselői és az állami-intézményi érintettek dolgozzanak együtt.

A most zajló állami-intézményi újjászervezés jelentette átmeneti időszak lehetőséget ad arra a Magyar Vidéki Paktumban részes szereplőknek, hogy elkészítsenek egy problémafelvető, a későbbi stratégaalkotás egyik kiinduló pontjaként is használható dokumentumot. Az ezzel kapcsolatos közös munka már elkezdődött.

A részes szervezetek bíznak abban, hogy az állami-intézményi oldalról támogatást kap a kezdeményezés és elindulhat az évtizedek óta hiányzó, valós és irányt mutató vidék- és agrárstratégia közös elkészítése.

A Magyar Vidéki Paktumba a részes szervezetek várják a további érintett országos szakmai szervezeteket, intézményeket.

 

Az újonnan bekapcsolódott szervezetek a következők:

– Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége – NÉGYOSZ

– Budapesti Corvinus Egyetem – Fenntartható Fejlődés Intézet

– Magyar Hidrológiai Társaság

– Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet – JKÁSz

– Mezőgazdasági, Erdészeti, Élelmiszeripari, Vízügyi és Vendéglátó Dolgozók Szakszervezete – MÉDOSZ

– Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet – ÖMKi

– Okos Falu Hálózat

– Pro Silva Hungaria

Forrás: Ipolyerdő Zrt.

Tovább olvasom

Természetvédelem

Cseh fekete gólyát és Tunéziát is megjárt kanalasgémet fotóztak a sándorfalvi tavakon

A halastavak lecsapolása terített asztalt biztosít a gázlómadaraknak. Szenzációs gyűrűs madármegfigyelések a sándorfalvi halastavaknál: cseh fekete gólya és egy Tunéziát megjárt kanalasgém Puskás József távcsöve előtt.

Published

on

A halastavak lecsapolása nyomán visszamaradó sekély vízben lévő halak és vízi szervezetek valóságos terített asztalt kínálnak az odaérkező madárfajok számára. Ez a fészkelési és vonulási időszakban kulcsfontosságú ökológiai kapcsolat határozza meg a vizes élőhelyek fenntartását is. Így történt ez a közelmúltban a sándorfalvi halastavaknál is, ahol a lecsapolás után többek között számos szürke gém, nagy kócsag, fekete gólya, kanalasgém és gulipán táplálkozott – tájékoztatott a Kiskunsági Nemzeti Park.

Csehországban gyűrűzöttt fekete gólyát kapott lencsevégre Puskás József. Fotó: Puskás József

Különleges madárgyűrűzési adatok és nemzetközi megfigyelések

Kollégánk – írta közelményében a Kiskunsági Nemzeti Park – a helyszíni monitoring során több gyűrűvel ellátott madarat is megfigyelt és azonosított a területen, amelyek komoly tudományos adatokkal szolgálnak a hazai madárvonulási kutatásokhoz.
    • Fekete gólya (Csehországból): Az egyik jelölt fekete gólya példány 2020 júniusában kapta a gyűrűjét a Cseh Köztársaság területén (Záhorovice, Zlínský).
    • Kanalasgém (a szegedi Fehér-tóról Tunéziáig): Munkatársunk – folytatta a nemzeti park – távcsöve elé került egy olyan kanalasgém is, amelynek már több ízben azonosították a gyűrűjét. Ezt a példányt még 2015-ben jelölte dr. Pigniczki Csaba a szegedi Fehér-tavon. A Madárgyűrűzési Központ aktuális információi szerint ezt a madarat az elmúlt években már többször megfigyelték és azonosították Tunéziában is.

A fekete gólya mellett egy Tunáziában gyűrűzött kanalasgémet is sikerült megfigyelni. Fotó: Puskás József

A sándorfalvi megfigyelések is bizonyítják, hogy a szakszerű tógazdasági munkák közvetlenül támogatják a ritka, védett és fokozottan védett vonuló madárfajok túlélését

Forrás:
Kiskunsági Nemzeti Park

📷 Fotók: Puskás József

Tovább olvasom

Oktatás

DEBRECEN: Green Law és agrárjog a gyakorlatban – nemzetközi hallgatók a Hortobágyon

A Debreceni Egyetem külföldi hallgatói a „Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció” kurzus keretében az UNESCO Világörökség részét képező Hortobágyra látogattak, ahol Dr. Déri János személyesen mutatta be számukra a Hortobágyi Madárkórház munkáját. A terepgyakorlat jól példázza a modern, élményalapú jogi oktatás és a Green Law szemléletének erősödését.

Published

on

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című tantárgy keretében a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar külföldi hallgatói tettek látogatást az UNESCO Világörökségi Listáján szereplő Hortobágyra. A Hortobágy azért is kiemelkedő helyszíne a jogi kurzusnak, mert az 1007 világörökségi helyszín közül, mindössze hét helyszín esetében, szerepel a pásztorkodás, a pásztoroló állattartás. A jogi kurzus végén a Hortobágyi Madárkórház, amely hazánkban és Európában is a mintegy 124 hazai mentőállomásával kiemelkedő munkát végez, olyan helyszín, amelyen keresztül láthatóvá válik és bepillantást nyerhetnek a hallgatók abba, mennyire fontos a természetvédelem és a környezetvédelem úgy, hogy eközben fenntartható maradhasson a magyar mezőgazdaság is.

Prof. Dr. Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja. Forrás: DE

Nemzetközi hallgatók a Debreceni Egyetemen

A Debreceni Egyetem az elmúlt évtizedekben Magyarország keleti csücskében, de nagyon közel a szlovák, az ukrán és a román határhoz, gyorsan reagált arra, hogy érdemes lenne a környező országokból érkező hallgatókat fogadni, s innen már egyenes út vezetett odáig, hogy a kar igazán nemzetközivé válhasson. Ez a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara vonatkozásában olyannyira igaz, hogy az Észak-, Közép- és Dél-Amerikától kezdve a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig, a Távol-Keletről valamint az afrikai kontinens megannyi országából érkeznek hozzánk diákok – tájékoztatta az Agro Jager Newst Prof. Dr. Stündl László.

Külföldi hallgatóimmal Hortobágyon, ahol Dr. Déri János (középen) személyesen fogadott és kalauzolt bennünket. Fotó: Agro Jager

A Magyarországra érkező diákok tanulmányaik során megismerhetik a magyar mezőgazdaság múltját, jelenét és a Debreceni Egyetem kutatási élvonalában dolgozó oktatóinak munkáit, legfrissebb eredményeit, miközben az Európai Unió tagjaként láthatják azt is, milyen kihívások előtt áll, nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió Közös Agrárpolitikája is.

A külföldi diákok debreceni jelenléte azonban ösztönzőleg hat, és a nyelvtanulástól a barátságokon át, később jó alapot ad az unión belüli és a harmadik országokkal közös kutatási, oktatási és kereskedelmi együttműködésekre, amelyekben mindig is kiemelt szerepet játszott a személyes kapcsolat.

Dr. Déri János elsőként a Világörökség részét képező Hortobágyról mesélt a külföldi csoportnak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Agrárjog és Green Law a gyakorlatban

A jogi képzés az agrár-felsőoktatásban megkerülhetetlen, a rendkívül szerteágazó és sokszor bonyolult szabályozás pedig rávilágít arra, hogy a mezőgazdasági szereplőknek mekkora felelősségük van a környezet- és természetvédelemben.

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című kurzus keretében ezért az évközben meghívást kapott Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének docense is, aki hozzátette, hogy a jogi ismeretek egyre jobban átszövik a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás munkáit is.

A Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció című kurzus keretében vendégünk volt Dr. Csáki-Hatalovics Gyula Balázs, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense is. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Hagyományos állattartás és génmegőrzés Hortobágyon

Debrecenből először Szálkahalmon álltunk meg, ahol egy magyar racka juh törzstenyészet legszebb juhait lehetett megtekinteni. A gazdálkodó kiemelte, hogy a génmegőrzés, a fajtamegőrzés Hortobágy vonatkozásában is jelentős, miközben látható, hogy ez a fajta ma már nem annyira piacos, hiszen gyapjának minősége, a húskihozatal, a tejmennyiség, messze elmarad más fajtákétól. Ám ez a fajta végigkísérte magyarságunkat és ahhoz, hogy Hortobágy képe az maradhasson, ami 1000 éven át meghatározta a puszta képét, abban a rackának megkerülhetetlen szerepe van és megkerülhetetlen szerepe van az embernek.

Szálkahalmon racka juhokkal kezdtük a gyakorlati programot. Fotó: Agro Jager / Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

A Hortobágyi Madárkórház szerepe a természetvédelemben

Dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház tulajdonos-igazgatója elmondta, hogy az általa működtetett, mintegy 124 madármentő állomást koordináló intézmény, nagy múltra tekint vissza, ezért is érdekes helyszíne a jogi kurzus befejező előadásának, hiszen a gyakorlati állatorvos, aki műtőjében nap nap után menti az állatokat, ismertette, milyen előírásokat kell teljesítenie a civil szervezetének.

A Madárkórház múzeuma ideális helyszín arra, hogy gyorsan és látványosan mutathassa be a vendégek számára, hogy valójában milyen méretekkel bír például egy réti sas. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Az igazgató rámutatott arra is, hogy a szervezet nem lenne képes működni, ha a társadalmi nyitás nem lenne ilyen erős. Látható, hogy a bajba került madarakat az emberek meg szeretnék menteni, és ez az önszerveződő erő az, amely a műtőasztalig hozza a sérült állatokat. Itt azonban szigorú előírásoknak, szigorú jogszabályoknak, mind hazai, mind nemzetközi egyezményeknek kell megfelelni, hiszen a védett vagy fokozottan védett preparátumok tartását a Kormányhivatal engedélyezi, miközben a műtétre, a lábadozásra váró állatok döntő többsége szintén ilyen státusszal bír.

Támogasd a Hortobágyi Madárkórház működését az adód 1%-val! Kövesd a Facebookon is! Részletekért kattints a képre!

A rendkívül száraz joganyag ismertetése és a gyakorlati tapasztalatok során, a diákok láthattak egy éjjel műtött fülesbaglyot. A bagoly szárnyába implantátumot helyeztek el, majd két mocsári teknős páncélját is gyakorlatilag megragasztották. Mindhárman a lábadozás után újra élvezhetik a szabadságot.

Egy frissen műtött erdei fülesbaglyot mutat be Dr. Déri János és a műtét sikerességét, valamint a röntgen felvételeket mutatja hallgatóinknak. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Gyakorlati természetvédelem testközelből

A látogatás során különös élményt adott, amikor egy vad karvalyt fogott meg Dr. Déri János, majd a gyógyult madarat, amely a magyar madárvilág egyik legügyesebb, legfordulékonyabb madara, a folyosón engedte el úgy, hogy a bejárati ajtót kinyittatta. A madár a diákok legnagyobb meglepetésére közöttük manőverezett ki a szabadba.

A mocsári teknősök páncélját egy erős ipari ragasztóval rögzíti Dr. Déri János. Később, ez a páncél növekedésével leválik. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Láthatták a repatriációs röpdét, ahol már a röpkész, gyógyult madarak várják a szabadon engedést, és azt is bemutatta Dr. Déri János, hogy mit jelent, ha egy vadon élő állatot, például, ha egy hollót, ember nevel fel. A madár – Negró – már 13 éve a park lakója, és mivel egyáltalán nem fél az embertől, így már soha nem lehet szabadon engedni. Előfordult, hogy ügyesen kinyitotta a röpdéjét és nem sokkal később a helyi lángosos előtt kéregetett.

Látogatásunk alkalmával Dr. Déri János egy karvalyt is gyógyultnak nyílvánított! Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A madárparkot követően természetesen meglátogattuk a híres Kilenclyukú hidat, és elsétáltunk, a valamikor hírhedt, Hortobágyi Csárdához is. Programunkat végül az 1671-ben alapított Mátai Ménesben zártuk, ahol az istállókban megtekinthettük a nemzeti kincseink között szereplő, a hagyományos magyar fajtakörbe tartozó nóniuszt, és szerencsénkre bepillantást nyerhettünk a holsteini fajtára alapozott magyar lósportba is.

Óriási élmény volt a hallgatóknak, hogy a karvaly közöttük manőverezve röppent ki a szabadság felé. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Clinical Legal Education Magyarországon

A kurzussal sikerült felépíteni “Gyakorlatias Jogi Oktatás” azaz a Clinical Legal Education hazai kategóriáját. A prémium oktatási modellel, amely interdiszciplinaritása miatt összeköti a száraz jogot a vadvédelemmel, az állatorvosi praxis kényszerű szabálykövetésével és az UNESCO örökségvédelemmel sokrétű feladat. Ezzel együtt segít megértetni a hallgatókkal mennyire fontos a mezőgazdaság, az agrárszektor összehangolása a temrészet-, és környezetvédelemmel.

A lovak nemzeteket kötnek össze. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

Élményalapú oktatás és a jövő agrárképzése

A Debreceni Egyetem, mind a mezőgazdasági, élelmiszeripari és környezetvédelmi oktatás-kutatás vonatkozásában, világszinten egyedülálló helyszínen dolgozhat, hiszen a Hortobágy olyan adottság, amit nem lehet máshol leutánozni. Az egyetemen jelenleg is zajlik egy átállás a frontális oktatásról az élményalapú, transzparens tanulásra. A világ vezető egyetemei pontosan az ilyen példákat keresik, mert a Green Law robbanása világszinten érzékelhető, amellyel együtt foglalkozni kell és egyensúlyhelyzetben kell tartani az agráriumban minden egyes ágazatot, és így a jogi szabályozást, a jogszabályi környezetet is.

A Madárkórház játszóterén egy kis móka is belefért a szakmai programba. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A magyar példa, benne az ember, a falu és a fenntartható mezőgazdaság az egyetlen záloga annak, hogy továbbra is olyannak maradhasson a puszta, aminek megszokhattuk.

A Debreceni Egyetem külföldi hallgatói az UNESCO Világörökség részét képező Hortobágyon, ahol egyben befejeződött a „Mezőgazdasági szabályozás és adminisztráció” kurzus. Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M. / Agro Jager

A rendkívül tartalmas program miatt köszönetünket fejezem ki Dr. Déri Jánosnak, a Hortobágyi Madárkórház igazgatójának, aki személyesen kalauzolt bennünket és Prof. Dr. Stündl László dékánnak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara vezetőjének, aki lehetőséget biztosított arra, hogy a száraz joganyag és elméleti órák után ezzel a terepi komponenssel, élő helyszínen, az 1000 éves pásztorkultúrát őrző Hortobágyon ismerhessék meg a hallgatók, hogy mit is jelent integrált szemlélet mellett napjainkban a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozni, úgy, hogy munkák a törvényesség mentén fenntartható is lehessen.

Írta és fényképezte:
DE MÉK
Dr. Szilágyi Bay Péter LL.M.

 

Gyere és tanulj Te is a Debreceni Egyetemen. A részletekért kattints a képre!

Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131

Tovább olvasom