Természetvédelem
Fokozottan védett nagy póling a Begécsi-halastavak előtt
Havazás fogadta a vonuló, költöző madárvendégeket a Sebes-Körös és a Berettyó-folyó között elterülő kistájon, a Bihari-síkon, ahová február 27-én megérkeztek a bíbicek. Február 28-ára virradóan is havazott, ahol pedig Fancsika-puszta és a Begécsi-halastavak között a már párba állt nyári ludak között, egy fokozottan védett nagy pólingot vettem észre. Természetvédelmi értéke 500 000.- Ft.
Körmösd-pusztára is megérkeztek a bíbicek. A háttérben az 1968-ban épült, 186 méter magas Komádi TV torony Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Míg a seregélyek már jó egy hete, február 20-án megérkeztek és Peszere-pusztán álló odútelepünkön már odúfoglalás is történt, addig több vonuló madarunk még csak most érkezik hazánkba. Február 27-én a Bihari-síkon, Körösszegapáti és Mezősas között, Körmösd-pusztán tűntek fel 2023-ban először a bíbicek. Ezek a partimadarak a Tisza-mentén és jellemzően a Tisztántúlon fordulnak elő a legnagyobb tömegben.
Bíbicek a Bihari-síkon Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Nehéz megmondani, hogy ezek a példányok itt is fognak-e költeni, vagy csak táplálkozni álltak meg, hiszen a faj egészen Skandináviáig előfordul és rendszeresen költ is. A néhány napja tapasztalt meleg és a csapadékos időjárás miatt felpuhult föld, kedvező lehetőséget biztosít a táplálkozásukra, hiszen most a talaj felső rétegeibe húzódtak a talajlakó állatok. A bóbitás, könnyű röptű bíbicek, a seregélyek között táplálkoztak Körmösd-pusztán. A bíbic Magyarországon védett, természetvédelmi értéke mintegy 50 000.- Ft.
Hószitálás fogadta a költöző madarainkat: bíbicek és seregélyek táplálkoztak Körmösd-pusztán Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Február 28-án hajnalra, fehér tájra ébredt a Kis-Sárrét és a hóesésben már egy sokkal ritkább fajt pillantottam, meg, amely a legnagyobb partimadarunknak számít. A nagy póling nyári ludak társaságában táplálkozott. A Begécsi-halastavak előtti, egyébként vizes, vízállásos föld, kedvelt táplálkozó helye a madaraknak. Érdekes módon egy napraforgó tarlón keresgélt a hosszú, görbe csőréről megismerhető madár.
A nagy pólingot havazásban vettem észre a Begécsi-halastavak bejárója előtt Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
Rejtőzködő színe miatt nehezen lehet észre venni a nagy pólingot, amely, ha elvétve fogyaszt is magokat, mégis a tápláléka elsősorban különféle férgek, csigák, pajorok, békák. A nagy póling szárnyfesztávolsága egyébként elérheti az egy métert, súlya pedig akár 1,3 kilogrammot is!
A nagy póling mellett már párba állt nyári ludak is dacoltak a február végi havazással Fotó: Dr. Szilágyi Bay Péter
A nagy póling fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000.- Ft. Élőhelyei csökkennek, így védelme kiemelt jelentőséggel bír. Rétekhez, a vizes élőhelyekhez köthető madárfajunk, rendkívül sérülékeny, így joggal szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Bay Péter
Természetvédelem
Szemétszedés a Júlia úton a „Tavaszi Nagytakarítás” kampány keretében
Erdészek és önkéntesek szemetet szedtek a Síkvidéki Erdészet területén
Jelentős mennyiségű hulladékot szedett össze a több mint ötven fős csapat a Júlia út környékén.
Fotó: TAEG Zrt.
A TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. az AÖFK Tavaszi Nagytakarítás Kampányához csatlakozva hulladékgyűjtést szervezett április 9-re a Síkvidéki Erdészet Júlia út környéki területére. Az erdőgazdaság helyi és soproni személyzete kiegészülve a Soproni Egyetem két karáról – Erdőmérnöki Kar, Benedek Elek Pedagógiai Kar – érkező hallgatókkal és oktatókkal jelentős mennyiségű hulladékot gyűjtött össze a közutak és az erdőkbe vezető utak környezetéből.
Fotó: TAEG Zrt.
A nagyobb „gócpontokból” platónyi gumi és elektronikai hulladék is kikerült, de a begyűjtött kommunális hulladék többségét a műanyagflakonok és az alumíniumdobozok adták. Köszönjük a résztvevők lelkesedését és segítségét! Kérünk minden erdőlátogatót, hogy saját hulladékát ne az erdőterületen helyezze el, mivel az nem csak a természetre, de az erdőben kiránduló vagy ott munkát végző embertársainkra is veszélyt jelenthet!
Forrás: TAEG Zrt.
Természetvédelem
Halászmadarak az apaji halastavakon
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett.
Gyenge László természetfotós Apajon fényképezett. Élményeiről számolt be lapunknak:
Miután véget ért az északi kárókatonák inváziója, fő halpusztítónak maradtak a szürke gémek (a nálunk költő kárókatonák mellett). Mindkét faj hazai állománya nagyjából 3000 költőpár. És természetesen ott koncentrálódnak, ahol sok a hal, például a halastavakon.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Apaj határában van egy nagy halastórendszer, ahová rendszeresen járok madarakat fotózni. Az üzemvitel része, hogy egyes tavakat lehalászás után időnként leeresztenek. A tómeder mélyebb gödreiben mindig marad valamennyi víz és benne persze halak is, amelyek szinte vonzzák a hallal élő madarak sokaságát. Az említett apaji tavak térségében mostanában vagy 200 szürke gém, tucatnyi vörös gém, kárókatona, néhány fehér és fekete gólya, rétisas, halászsas, búbosvöcsök és számtalan sirály igyekszik éhségét csillapítani, többnyire a sekély vízben megrekedt halakból.
Fotó: Gyenge László – Agro Jager News
Képeimen a szürke gémek halászatát illusztráltam. Erős csőrvágásukkal ők bizony kilós vagy annál is nagyobb pontyokat képesek megszigonyozni, aztán zsákmányukat vagy le tudják nyelni, vagy sem. Ha túl nagynak bizonyul számukra valamely halálra szúrt hal, annak teteméből leginkább a sirályok lakmároznak.
Írta és fényképezte: Gyenge László
Mezőgazdaság
Idén hamarabb várható a hazánkban újonnan megjelent, veszélyes Hyalomma kullancsok felbukkanása is
Kutatók figyelik az új Hyalomma kullancsok terjedését
Immár negyedik éve zajlik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. A kutatás a citizen science módszerével, azaz lakossági bejelentések alapján gyűjt adatokat ezekről a veszélyes kullancsfajokról. A talált példányok beazonosításáról, illetve a beküldés módjáról a www.kullancsfigyelo.hu weboldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
1. ábra: A képen jól látszanak a Hyalomma és a másik két hazai faj közötti különbségek. Jobb oldalon a közönséges kullancs nősténye látható.
A tavaszias februári időjárás kihat a kullancsok gazdaállataira, így magukra a vérszívókra is, emiatt idén korábban találkozhatunk az őshonos és a behurcolt fajokkal egyaránt. A HUN-REN ÖK kutatói által 2021-ben indított közösségi kutatási program segítségével az elmúlt három év során összesen 14 Hyalomma-egyedet sikerült begyűjteni az ország különböző pontjairól. Ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel képesek számos kórokozó, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de a vándormadarak segítségével könnyen terjednek északabbra. A globális felmelegedés hatására egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is. Szerencsére a vándormadarak nem hordozzák a krími-kongói vérzéses láz vírusát, ezért viszonylag kicsi az esély arra, hogy egy fertőzött kullanccsal találkozzunk. A Hyalomma-k több szempontból is különböznek a széleskörűen ismert hazai kullancsfajoktól, ami segíthet a beazonosításukban is: nagyobbak és gyorsabbak a hazai fajoknál, sötét, egyszínű pajzs jellemző rájuk, lábaik pedig látványosan csíkosak. Mindez szabad szemmel is látható.
A projekt indítása óta több száz lakossági bejelentés érkezett a Kullancsfigyelő csapatához, és az így kapott példányokat nagyrészt más hazai fajok egyedeiként sikerült beazonosítani. A 14 beérkezett Hyalomma vizsgálata jelenleg is zajlik, ám szerencsére a már említett krími-kongói vérzéses láz vírusa ez idáig egyik egyedben sem volt kimutatható. További figyelemre ad okot, hogy a 14 beküldött kullancsot döntő többségében nagytestű emlősökön találták, például lovon, szarvasmarhán, szamáron, így a program keretében kiemelten fontos a nagyállattartással foglalkozók elérése és tájékoztatása. A monitorozás szempontjából emellett különös figyelmet érdemelnek azok az egyedek, amelyeket már a tavaszi hónapokban sikerült azonosítani, mert ez arra utalhat, hogy a kullancs nem egy vándormadárral érkezett idén az országba, hanem itt telelt át, vagy akár itt is kelt ki egy nőstény által rakott tojásból.
A HUN-REN ÖK továbbra is kéri a lakosságot, hogy a talált kullancspéldányokat alaposan figyeljék meg, és amennyiben úgy vélik, hogy Hyalomma-egyedet találtak, őrizzék meg jól záró tégelyben, és jelezzék a kutatóknak. A bejelentés módjáról a program honlapján, a www.kullancsfigyelo.hu-n érhető el bővebb információ, az oldalon emellett látványos ábrák és részletes leírások segítik a Hyalomma-k felismerését és a további tájékozódást.
A Velence-tavi őzbak
A kitartás jutalma
KITEKINTŐ: Szerbia – Fenyvesi István Belgrádban tartott előadást
12 tanács a vadelütések elkerülése érdekében
A magyar fogyasztók aflatoxin terhelését vizsgálták a Nébih szakemberei
Óriási lehetőség előtt áll az agrárium, amire mindenkinek fel kell készülni
Újabb rekord született Ohaton
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
Az EU-ban 10 százalékkal több napraforgótermés várható idén
Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét újra elérte a madárinfluenza
Újabb rekord született Ohaton
Kártékonyvadgyérítés J-N-Szolnok vármegyében
Díjazták a sakálgyérítő verseny legjobbjait
A három abnormális és az öreg hatos Orgoványon
A vadkanom
Újabb eredményes dúvadhét Dél-Hevesben
Karakas István: Gondolatok napjaink vadgazdálkodásáról
Őzbakot mentettek Szárazd és Gyönk határában
V. B-A-Z vármegyei Dúvadgyérítési hét
