Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Horvátország – Mandarinszüret a Neretva-völgyében
Előző nap, lebeszélt időpontban, reggel 8:00 órakor álltunk a horvát barátom csónakja mellett. Kicsiny „falunk” Mihalj, a Palinića-tó partján fekszik félkörben. Szemben, lagúnák között, kis szigeteket alakítottak ki, melyeken mandarin ültetvények sorakoznak. Különleges jelleget ad a szedésnek az, hogy csak csónakkal lehet ezeket a területeket megközelíteni. Ez romantikus a külső szemlélőnek, de nehézség és versenyhátrány sajnos a tulajdonosoknak, mivel a terület gondozása is csak csónakok segítségével történik: permetezőgépeket, kapálógépeket is csónakban, raklapra beemelve, lehet csak szállítani.

Csónakkal jöttek elém. Fotó: Kapus István
Ezeket a szigeteket döntően idősebb emberek művelik. Ha ők abbahagyják, a fiatalok (melyekből amúgy is látványosan kevés van) nem sokan fogják fenntartani. Itt, az autóval megközelíthető ültetvényekhez képest, a méretbeli (kis területek) és a művelési módbeli (csak kisebb gépek) költséghátrányát, turizmussal lehetne csökkenteni. Különleges élmény szigeten szüretelni, csónakkal hordani a termést. Helyi szállásfejlesztéssel, vendégfogadásra specializálva, ha volna helyi vállalkozó, aki erre ráállna, be tudná ezt indítani. A 3 km-re lévő Blace falucska pedig tele van szállással, ahol el lehetne szállásolni a vendégeket a nyári szezonon kívül (meghosszabbodna a kiadási időszak), megszervezni a faluban a csónakindulást a tavon keresztül, vendéglátást végezni. Ezt, nagyban, a völgy másik felén Opuzenen túl, már csinálják, nagy buszokat fogadva, profin, messze földön híresen jó vendéglátással. Sok magyar iroda is szervez hozzájuk utakat döntően boszniai helyek látogatásával kombinálva, boszniai szállással. Itt kisebb csoportokat, egyedi utazókat lehetne kiszolgálni.

Megérkeztünk. Fotó: Kapus István
De visszatérve a szüretre: segítségnek ígérkeztünk el, hogy barátunk egy teherautónyi árut össze tudjon rakni másnap reggelre. Felkészültünk. Vittünk sok vizet; mi vittük neki a magyar pálinkát, ő hozta a sonkát, kenyeret és sajtot. Egy közeli kis területre mentünk, a tó és a Kis-Neretva felé menő víziút egyik elágazásához. A területen 48 db fa volt náddal, vízzel körülvéve.
Megkaptuk az oktatást: melyik méret mehet a vödörbe, milyen hibákkal megy a földre. A fákról mindent leszedtünk az utasításoknak megfelelően.

Fotó: Kapus István
Későbbiekben barátunk összeszedte a fák alá dobott mandarint, az előírásoknak megfelelően a mediterrán gyümölcslégy (Ceratitis capitata) miatt.
A szedés folyamata: kicsit zölden szedve, egy tekerő-húzó mozdulattal le lehet tépni. Ez így gyors, de meg kell tanulni a mozdulatot, mert ha nem ügyesen tesszük, akkor kiszakad a szárnál, vagy csak halhatóan rottyan egyet. Elválik a héj a belső résztől és innentől kezdve ez selejt lesz. Ha érettebb a mandarin, akkor csak szüretelő ollóval szedhető. Minimális szármaradvánnyal kell vágni, így lehet, hogy egy mandarinon két vágást is kell tenni.
A selejttel a legfőbb probléma, hogy kezdőként a rossz szedésből eredő jó pár darab keletkezik, több, mint amit meg tudunk enni. Próbálkozunk vele, de hamar eltelik az ember és hiába, egy idő után a földre kell dobni. Pedig az íze csodálatos, ha már halványzöld, vagy még plusz van egy pici sárga rész rajta, akkor már kialakult az aromája. Sava még ekkor magas, de az illat-íz elkészült.

Mindenre külön-külön figyelni kell. Fotó: Kapus István
Festékes vödrökbe szedünk, ha tele van, töltjük a rekeszekbe, teli rekeszek a csónakba. A csónakba 14-16 rekeszt teszünk. A környéken a tipikus munkacsónak, a kék színű, még Thomos motorral szerelt „Neretvanska trupa” A régi fa csónakok műanyaggal vannak már bevonva legalább kívülről. Ezek nagy része is már kifakult a naptól.

A frissen szüretelt mandarin. Fotó: Kapus István
Barátom teli csónakkal fordul, addig ketten szedünk tovább. A pálinka is fogyóban van, a csónak is egyre lassabban jön vissza, vagy csak a vezetője fáradtabb 😊. Nekem kell legtöbbet szednem, mert én vagyok a legmagasabb, aki ládára állva, még épp eléri a fák tetejét. Így minden fa teteje, ládáról nyújtózkodva, rám vár.
3 óra szedés után előkerül a hideg étel, keresztbe tett lábbal, ölben eszünk. Ekkorra már meg is izzadtunk, mert bár szeptember 24-e van, de 30 fok feletti hőmérséklet. Hosszú nadrágban ez kicsit meleg.
Délután fél 5 felé indulunk vissza a vízen, fáradtan, hiszen nem csak meleg volt, hanem a fák is nagyon tele voltak. Végig erős ütemben dolgoztunk. Turistaként, ha csak szeretném látni, hogy folyik mindez, megismerni, fotózkodni, akkor 1-1,5 óra – beleértve az oktatást is, valamint egy kis ital- és csemegefogyasztást, – elegendő ehhez. Ha valaki, mint mi, igazából szeretne látni egy mandarinszedő napját, akkor végig kell csinálni egy napot a fáradságával együtt.
Fizetségként mandarint kaptunk a munkánkért, melyet hazavittünk – körbe. A körbe azt jelenti, hogy Baranya vármegyei otthonunk, mint végcél, Bosznián keresztül 573 km, Horvátországban, autópályán végig – 791 km. Sajnos a határon nem engedik át a nagyobb mennyiségű mandarint.

Irány a part! Fotó: Kapus István
Ha később megépül az 5C autópálya, Budapest-Ploce között, akkor ezen a vonalon segítség lenne a helyi gazdáknak, ha horvát állam kérésére, tranzit esetén, kivétel lehessen a mandarin szállítása.Most sem lehetne az Unióba bevinni gyümölcsöt, de a turistabuszok esetén szemet hunynak a 3-5 kg szedett mandarin bevitelénél (ezek a kiránduló buszok is Bosznián keresztül járnak). Lehet kapnak származási jegyet, amivel bevihető, illetve tranzitálható gyümölcs. Erre nagy szükség lenne, mert a belengetett, hamarosan elkezdődő, Dubrovnikba vezető, autópálya megépítése esetén, a mostani Dubrovnik felé vezető főút melletti árusok elvesztik munkájukat és az őket kiszolgáló termelőknek is új értékesítési módot kell keresniük, hiszen szinte senki sem fog lejönni az autópályáról, hogy helyi terméket vásároljon a völgyben.

Pincébe került a mandarin. Fotó: Kapus István
Pincében, ládákba szétrakva, a maradék mandarint még több mint 1 hónapig tudtam tárolni. Nem volt utóérő, nem cukrosodott be, de az aromáját megtartotta.

Mandarin szüret a Neretva-völgyében. Fotó: Kapus István
Ajánlom mindenkinek, aki megteheti, hogy a szervezett tömegút mellett vagy helyett, egy ilyen természetközelibb mediterrán élményben legyen része!
Írta és fényképezte:
Kapus István
Mezőgazdaság
Fontos a hazai juhállomány védelme
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban.
A juh- és kecskehimlő továbbra is jelen van egyes európai országokban, azonban Magyarországra történő behurcolását eddig nem igazolták. Tavasszal Romániában ismét kimutatták a betegséget. A magyar juh- és kecskeállomány védelme érdekében dr. Nemes Imre országos főállatorvos elrendelte az élő kiskérődző szállítmányok fokozott ellenőrzését, együttműködve a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, valamint az Országos Rendőrfőkapitánysággal. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kéri az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból és módon vásároljanak állatot. Betegséggyanú esetén, pedig haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost.

Fotó: NÉBIH
A juh- és kecskehimlő Európában széles körben előfordult, míg a 70-es évek végére sikerült megszabadulni a fertőzéstől. A mentesség elérése óta azonban a betegség rendszeresen megjelenik egyes európai országokban. Bulgáriában, a török határhoz közeli részen, 2023 szeptembere óta van jelen a betegség. Görögországban szintén 2023 őszén indult egy nagyobb járvány, melynek részeként a mai napig jelentenek kitöréseket.
Romániában az állategészségügyi hatóság 2025. június 17-én mutatta ki először a juh- és kecskehimlő vírusának jelenlétét a dél-romániai Teleorman megyében. Ezt követően a betegség további két szomszédos megyében is megjelent a kiskérődző állományokban, majd 2026. április 25-én a betegség ismételten megjelent, ezúttal Maros megyében, egy 398 egyedet számláló juhállományban.
A Nébih kéri az állattartókat, hogy a juh- és kecskehimlő megelőzése és korai felismerése érdekében gyanú esetén haladéktalanul értesítsék a szolgáltató vagy hatósági állatorvost! Emellett a hatóság kéri a magyar gazdákat, állatkereskedőket, hogy szigorúan tartsák be a járványvédelmi szabályokat és ismeretlen eredetű élőállatot ne vásároljanak! Az illegális juh- és kecskeszállítmányok esetében a lehető legszigorúbb fellépést alkalmazza a hatóság, a járványügyi kockázatot mérlegelve.
A juh- és kecskehimlőről röviden:
Az emberre nem veszélyes, azonban juhokban és kecskékben súlyos, akár halálos kimenetelű betegség lehet. Tünetei közé tartoznak a himlőre jellemző vörös kiütések mellett a láz, a nyirokcsomók megnagyobbodása, szemhéjduzzanat és savós-nyálkás orrváladék. A kiütések főként a gyapjúval nem fedett bőrterületeken (fej, hónalj, has, farok alatti terület) jelentkeznek, de súlyosabb esetben akár az egész testfelületre kiterjedhetnek.
A betegség 4-14 napos lappangás után lép fel, gyakran a tüdőt és a tőgyet is megtámadja nehézlégzést és csökkent tejtermelést okozva.
A juh-és kecskehimlő tüneteiről, gazdasági jelentőségéről és megelőzéséről hasznos információk olvashatóak a Nébih tematikus oldalán: https://portal.nebih.gov.hu/juh-es-kecskehimlo
Forrás: NÉBIH
Mezőgazdaság
2026-ban is elindultak a határszemle ellenőrzések
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását.
A kormányhivatalok megkezdték a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtását. A törvény értelmében a földet a művelési ágnak megfelelő termeléssel kell hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül megakadályozni a gyomnövények megtelepedését.

Fotó: AM
Az Agrárminisztérium felhívja az ingatlantulajdonosok és a földhasználók figyelmét arra, hogy megkezdődött a 2026. évi határszemle ellenőrzések végrehajtása. Ezeket az ingatlanügyi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok hajtják végre, melynek során elsősorban a termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, ideiglenes hasznosítási és mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését ellenőrzik.
A törvény hivatkozott rendelkezései arra kötelezik a földhasználót, hogy a termőföldet a művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítsa, vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi előírások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozza.
A határszemle ellenőrzések – a hasznosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése mellett – kiterjednek a termőföldek engedély nélküli igénybevételének feltárására, valamint a művelési ágak természetbeni és ingatlan-nyilvántartási egyezőségének vizsgálatára is.
A hasznosítási kötelezettség elmulasztása földvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.
A felhvívás ide kattintva érhető el.
Forrás: AM Sajtóiroda
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE


