Keressen minket

Mezőgazdaság

Magnézium Szimpóziumot rendeztek Debrecenben

Közzétéve:

Print Friendly, PDF & Email
A legújabb növénytani, növényélettani, talajtani és kertészeti eredményeket mutatták be a tizenhetedik alkalommal megrendezett Magnézium Szimpóziumon a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán.

A Debreceni Egyetem agrárkarának főépülete (Kép: Dr. Szilágyi Gergely – Agro Jager News

A magnézium létfontosságú tápelemünk, mégsem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy szervezetünk megfelelő mennyiséghez jusson belőle – hangzott el a 17. Magyar Magnézium Szimpóziumon. Az idei tudományos találkozónak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara adott otthon.

A Debreceni Egyetem agrárkarán került megrendezésre a 17. Magyar Magnézium Szimpózium (Kép: Debreceni Egyetem)

A Debreceni Egyetem agrárkarának címere Ábra: DE)

Az élettanilag fontos, láthatatlan biokémiai folyamatok megismerése, ismerete elengedhetetlen a modern mezőgazdaság és élelmiszeripar számára – jelentette ki Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja a 17. Magyar Magnézium Szimpózium megnyitóján.

A kari vezető elmondta: bár egyre többet tudnak a szakemberek a sejtszintű folyamatokról, még több ismeretre van szükség. A szakmai tapasztalatok és kutatási eredmények megosztása pedig meghatározza az innovációs folyamatokat, amelyek alapjai lesznek a versenyképesebb, fenntarthatóbb agráriumnak – fogalmazott a dékán.

A magnéziumnak kiemelt szerepe van a táplálkozásban. Az élelmiszerek alapját növényi és állati alapanyagú termékek adják, azonban, ha ezek magnéziumtartalma nem megfelelő, az kedvezőtlen hatással lehet az emberi szervezetre – hangsúlyozta Takácsné Hájos Mária, a Magyar Magnézium Társaság elnöke, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja (Kép: Debreceni Egyetem)

Az idei tudományos konferencián elsősorban a legújabb növénytani, növényélettani, talajtani és kertészeti eredményeket mutatták be.

A növények elsősorban a talajból jutnak hozzá a számukra szükséges magnéziumhoz. Ezen tápelem felvételét akadályozza egyebek mellett a trágyázás során kijuttatott nagy dózisú kálium műtrágya, valamint a talajok elsavanyodása. A kutatások a magnéziumkezelések (tápanyagutánpótlás) és az öntözés mellett, a növények magnéziumtartalmának vizsgálatával is foglalkoznak – fejtette ki Takácsné Hájos Mária.

A Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense a magnézium élettani fontosságát hangsúlyozta.

Takácsné Hájos Mária, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense (Kép: Debreceni Egyetem)

Ez az ásványi elem számos anyagcsere-folyamat fontos komponense és enzimrendszerek aktivátora, valamint szerepe van az izmok működésében is. Gyakran neurológiai problémák hátterében is a magnéziumhiány áll. A mentális kapacitás növelése, a fiatal kori tanulási készség javítása, a csontok szilárdságának és megerősítésének eszköze a megfelelő magnéziumbevitel. A legjobb források többek között a hüvelyesek, a cékla, a spenót és a sóska – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Takácsné Hájos Mária.

Évtizedek óta zajlanak magnéziumkutatások a DE Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán, egyebek mellett a cékla, a paradicsom és a levélzöldségek vizsgálatán keresztül. Az országos szakmai rendezvényen a DE MÉK kutatói mellett többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Semmelweis Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem szakemberei mutatták be több szekcióban legfrissebb tudományos eredményeiket.

Forrás: Debreceni Egyetem

Mezőgazdaság

Rekordszintű búzatermés várható

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrejelzése:

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

Amerikai Egyesült Államok Agrárminisztériumának (USDA) májusi előrevetítésében először tették közzé a búza 2024/2025. gazdasági évre vonatkozó globális termésvárakozásait, amelyben 798 millió tonna (+1 százalék) rekordtermést jeleznek. Kínában és Indiában egyaránt 3,4 millió tonnával, korábban nem látott szintre emelkedhet a termés (sorrendben 140 és 114 millió tonnára), elsősorban a kormányzati támogatási programoknak köszönhetően.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A magas búzaárak Pakisztánban magasabb vetésterületet eredményeznek, így 1,8 millió tonnával 30 millió tonnára nőhet a kibocsátás. Kanadában 34 millió tonna (+6 százalék), az Egyesült Államokban pedig csaknem 51 millió tonna (+2,5 százalék) búzatermést várnak. A déli féltekén a termelők csak nemrég kezdték meg a vetést, de a kezdeti kilátások Ausztráliában, Argentínában és Brazíliában is kedvezőek. Ezzel szemben az Európai Unióban a sok csapadék miatt tavaly ősszel kevesebb búzát vetettek, ami kisebb termést eredményezhet (132 millió tonna). Oroszországban a hozamok várhatóan alacsonyabbak lesznek, ami 3,5 millió tonnával (88 millió tonnára) csökkentheti a termést. Ukrajna az előrejelzések szerint 2012/2013 óta a legkisebb búzatermést (21 millió tonna) arathatja. A várható globális felhasználás 802 millió tonna lehet (+2 millió tonna), mivel a magasabb élelmiszer-, vetőmag- és ipari felhasználás némileg ellensúlyozza az alacsonyabb takarmány- és egyéb felhasználást. A kereskedelemben 215 millió tonna (–2 százalék) búza fordulhat meg, a világ legnagyobb búzaimportőre Egyiptom, exportőre pedig Oroszország lehet a 2024/2025. gazdasági évben. A zárókészletek az előrejelzések szerint csaknem 2 százalékkal 254 millió tonnára csökkenhetnek a szezon végére.

Magyarországon az AKI PÁIR adatai szerint átlagosan 65,9 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek az étkezési búzával május első hetében. Ez az árszint az egy évvel korábbitól 17 százalékkal maradt el. A takarmánybúza 63,9 ezer forint/tonna termelői áron (–18 százalék) cserélt gazdát ugyanekkor.

Az étkezési búza heti termelői ára Magyarországon (2022–2024)

További információk e témában az Agrárpiaci jelentések – Gabona és ipari növények című kiadványunkban olvashatók, mely innen érhető el: 9. szám.

Forrás: AKI

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Újabb segítség a gazdáknak – Magasabb jövedéki adó visszatérítés jár a gázolaj után

Print Friendly, PDF & Email

Jelentősen megemelték a gázolaj után visszaigényelhető adó mértékét

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A kormány újabb intézkedéssel segíti a gazdákat. Megjelent az a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 2024. május 1-től a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után visszaigényelhető adó mértéke 90 százalékra emelkedik. A magyar kormány ígéretének megfelelően a gabonaágazat helyzetének javítását célzó ötpontos intézkedéscsomagjának egyik elemeként döntött a jövedéki adó visszatérítés növeléséről – jelentette be Nagy István agrárminiszter. 

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

Nagy István ismertette, hogy az európai agráriumban kialakult piaci zavarok miatt, melyet elsősorban az Ukrajnából korlátozások nélkül beáramló termények dömpingje okoz, a magyar kormányzat újabb segítségnyújtásként a gázolaj után fizetett adó visszaigénylés mértékének módosításáról döntött. A korábbi szabályozás szerint a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után megfizetett adónak a világpiaci ártól függően eddig 86, illetve 87 százaléka volt visszaigényelhető, míg az ezt megelőző években ez mindössze 82, illetve 83,5 százalékban került meghatározásra. Ezt emeli most a kormány 90, illetve 90,5 százalékra, ami hektáronként átlagosan mintegy 400 forintos többletet jelent a gazdálkodónak. Ez az intézkedés nagyságrendileg összesen 1-2 milliárd forintnyi éves többlettámogatást eredményez az agrárágazat számára – sorolta.

Míg számos uniós tagállamban a gazdálkodók a gázolaj adó visszatérítésének megvonása miatt adnak hangot elégedetlenségüknek, addig Magyarországon emelkedik a visszatérítés mértéke – hangsúlyozta.

A tárcavezető közölte, a tavalyi évben ezen a jogcímen összesen 22,8 milliárd forinthoz jutottak a gazdálkodók a hazai költségvetésből. Kiemelte azt is, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adó visszaigénylésnél az elszámolható gázolaj mennyisége továbbra is évente maximum 97 liter lehet hektáronként.

Forrás: AM

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Aszályindex információk: 2024. május 9.

Print Friendly, PDF & Email

Az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén aszály pusztít

Published

on

Print Friendly, PDF & Email

A mögöttünk álló egy hétben elég változékony időben volt részünk, hétfő kivételével minden nap hullott csapadék valahol az országban. A délnyugati országrészben és a Szamosközben 20-50 mm-t mérhettünk, ugyanakkor a Dunántúl északkeleti tájain és az Alföld középső és keleti részén sokfelé a 3 mm-t sem érte el a csapadék mennyisége.

Ábra: MET

A felszín közeli talajréteg az Alföld középső tájain és a Tiszántúl jelentős részén valamint a Dunántúl északi, északkeleti területein kritikusan száraz állapotban van, míg délen, délnyugaton és északon, északkeleten kellő mennyiségű nedvességet tartalmaz. A középső talajréteg nedvességtartalma a legtöbb helyen még kielégítő, bár előbbi területeken sokat száradt az elmúlt egy hét során, míg a fél méternél mélyebb rétegben bőven van nedvességtartalék egy esetleges nyári aszály idejére.
A még sekélyen gyökerező nyári növények az Alföldön és a Kisalföldön többfelé aszályos körülmények között, az optimálisnál gyengébben fejlődnek.
Az előttünk álló egy hétben nagyrészt száraz időre van kilátás jellemzően sok napsütéssel. A talajok nedvességtartalma országszerte csökken, a nyári növényekre vonatkozó aszály területi kiterjedése az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén nőni fog.
Forrás: MET
Tovább olvasom