Vadászat
A VERGA Zrt. vadgazdálkodásának eredményei és különleges trófeái
Trófeasmustrát szervezett a Verga Zrt.
A VERGA Zrt. 2025-ben is kiemelt figyelmet fordított a vadgazdálkodás és az élőhely-fejlesztés összhangjára. A társaság az év során 10,83 hektár új vadföldet létesített, pályázati források bevonásával. A vadföldek különösen a szaporodási időszakban biztosítanak zavartalan búvóhelyet és táplálékot a vad számára, miközben hozzájárulnak a vadkárok mérsékléséhez is, hiszen elterelik a vadat a mezőgazdasági kultúrák közeléből.

Fotó: Verga Zrt.
A 2025-ös aszályos, csapadékmentes időjárás ismét rámutatott arra, hogy az erdők mennyire kiszolgáltatottak a klímaváltozás hatásainak. A VERGA Zrt. ennek felismeréseként 7 darab, összesen 2.250 m² vízfelületű mikroklimatikus vizes élőhelyet alakított ki, amelyek az erdők vízháztartásának javítását, a száraz időszakok hatásainak enyhítését, valamint a vadállomány ivóvízellátását is szolgálják.
A gímbika-idény tapasztalatai
Az idei bőgési időszakban 120 vadászvendég érkezett a társaság területeire, közülük többen első bikájukat ejtették el, míg 37 vadász egynél több trófeát is szerzett. A bőgés során 187 szarvasbika került terítékre, ami a vadgazdálkodási terv 81%-os teljesülését és 142%-os elejtési arányt jelent.
Augusztusban további 7 szakszemélyzeti elejtés történt a vadkárelhárító vadászatok keretében. A vadászatok során 17 vérebes utánkeresésre is sor került, melyek közül több sikeresen zárult. A társaság számára kiemelten fontos, hogy minden meglőtt vad megtalálásra kerüljön, így szükség esetén kontroll utánkereséseket is végeznek.
A trófeabírálatok még folyamatban vannak, de az eddig bemutatott trófeák közül több elismerést is kapott. Az érmes arány 46%, ebből 1 arany-, 24 ezüst- és 62 bronzminősítés született. A bőgés során szakszerűtlen elejtés nem történt, ami a társaság szakembereinek felkészültségét és szakmai igényességét igazolja.
A tíz legidősebb bika átlagéletkora 10 év, a tíz legidősebb bika átlagos trófeatömege 7,43 kg, míg a tíz legnagyobb trófea átlagosan 8,37 kg volt. A legnagyobb testtömegű bika 180 kg-os, a legnagyobb tömegű trófea pedig 9,41 kg, amelyet a Zirci Erdészet területén ejtettek el. A legidősebb bikát, 13 éves korában, a Királyszállási Erdészetnél hozták terítékre.
Történelmi különlegesség: gróf Nádasdy Ferenc gímbikája
A 2025-ös trófeaszemle egyik különleges darabja gróf Nádasdy Ferenc 1880. szeptember 17-én, a Csengő-hegyen elejtett gímbikájának trófeája.
Gróf Nádasdy Ferenc nevéhez fűződik a nádasdladányi kastély megépítése, valamint az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881-es megalapítása, amelynek elnökeként jelentős szerepet vállalt a magyar vadászati törvény kidolgozásában. Az egykori bakonynánai területeken akkoriban mintaszerű vadgazdálkodás zajlott, amelyet számos korabeli szaklap is méltatott.

Fotó: Verga Zrt.
A Vadász-Lap 1880. december 10-i száma beszámolt arról, hogy az agárdi agancskiállításon több Nádasdy által elejtett gímbika is bemutatásra került, köztük a „nánai bika”. A trófea 1881-ben, a budapesti országos agancs- és agyarkiállításon is szerepelt, Nádasdy több más trófeájával együtt.
Rekordmuflon a Királyszállási Erdészetből
A szemlén bemutatásra kerül a VERGA Zrt. történetének eddigi legnagyobb muflontrófeája is, amelyet 2025-ben a Királyszállási Erdészet Kánkúti kerületében ejtettek el.
A trófea az országos bírálaton 226,75 CIC pontot és 106,45 cm-es csigahosszt ért el, ezzel aranyérmes minősítést kapott, és jelenleg Magyarország leghosszabb, szabad területen elejtett mufloncsigájának számít.
Fenntartható hagyomány és szakmai elhivatottság
A VERGA Zrt. számára a vadgazdálkodás nem csupán a trófeákban mérhető, hanem az élőhelyek megőrzésében, a természet tiszteletében és a szakmai felelősségben is.
A társaság célja, hogy a Bakony erdeinek gazdagsága és a vadállomány egészsége hosszú távon fennmaradjon, miközben a magyar vadászati hagyományokat és értékeket a jövő nemzedékei számára is megőrzik.
Forrás: Verga Zrt.
Van egy jó vadásztörténete, egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre
Agro Jager News
Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Mezőgazdaság
KITEKINTŐ: Brüsszeltől a termőföldekig – nagy vita zajlik Európa agrárpolitikájáról
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról.
Az Európai Parlamentben egyre intenzívebb vita bontakozik ki az Európai Unió jövőbeli agrárpolitikájáról. A legfontosabb kérdés jelenleg az, hogy mekkora összeg áll majd rendelkezésre a következő Közös Agrárpolitika (KAP) finanszírozására.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay
A Közös Agrárpolitika az Európai Unió legfontosabb támogatási rendszere, amely a gazdálkodókat, a vidéki közösségeket és a földterületek fenntartható kezelését segíti Európa-szerte. Emellett kiemelt szerepet játszik a mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének megőrzésében is.
A jelenlegi tárgyalások középpontjában az EU hosszú távú költségvetése áll, amely meghatározza, mennyi pénz jut majd a KAP-ra. Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága egy friss jelentésben a KAP költségvetésének 10 százalékos emelését javasolta, amely így elérné a 433 milliárd eurót. Ez fontos jelzés arra, hogy a Közös Agrárpolitikának továbbra is megfelelő finanszírozásra van szüksége.
A FACE szerint ez különösen fontos, mivel a mezőgazdasági területek biodiverzitásának megőrzése csak gyakorlati intézkedésekkel valósítható meg. A gazdálkodóktól és földhasználóktól nem várható el, hogy többet tegyenek a természetért megfelelő támogatás nélkül. Ha Európa egészségesebb élőhelyeket és erősebb állományokat szeretne olyan fajok esetében, mint a fogoly, a gerle vagy a mezei nyúl, akkor a gazdákat ösztönözni és támogatni kell az általuk végzett munkáért.
Ez különösen igaz az agrár-környezetgazdálkodási és klímavédelmi intézkedésekre, amelyek elősegítik a vadbarát mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazását. Ebben az összefüggésben a FACE úgy véli, hogy a KAP költségvetésének legalább 30 százalékát ilyen intézkedésekre kellene fordítani annak érdekében, hogy valódi előrelépés történjen a biodiverzitás védelmében.
A Közös Agrárpolitikának emellett nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie az úgynevezett „eredményalapú rendszerekre”, amelyekben a gazdálkodók a konkrét környezeti eredmények eléréséért kapnak támogatást. Ezek a megoldások több országban is kedvező eredményeket hoztak mind a gazdálkodók, mind a biológiai sokféleség szempontjából.
A FACE továbbra is együttműködik az Európai Parlament képviselőivel annak érdekében, hogy a következő Közös Agrárpolitika egyszerre szolgálja a gazdálkodók és a biodiverzitás érdekeit.
Forrás: FACE
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
KITEKINTŐ: Visszatértek a jávorszarvasok Németországba
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba.
A jávorszarvasokat Németországban egykor teljesen kipusztították a vadászat miatt. Most azonban ismét megjelentek az országban – főként a lengyel természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. Egy jávorszarvas akár napi 30 kilométert is képes megtenni.
Egyre több jávorszarvast észlelnek Kelet-Németországban, miután Lengyelország és Csehország felől átvándorolnak az országba. Ezek a hatalmas állatok akár a 700 kilogrammos testsúlyt is elérhetik, és egyre nagyobb figyelmet kapnak a német közvélemény részéről – több példánynak még nevet is adtak.

Fotó: Pixabay
Talán a legismertebb közülük a „Knutschi” nevű jávorszarvas volt, amely 2008-ban érkezett Lengyelországból, majd több német tartományon is átvonult, mielőtt 2009-ben elpusztult.
Az utóbbi időben az „Emil” nevű jávorszarvas vált ismertté, amelynek mozgását már külön internetes oldalon is követik. Tavaly ősszel Ausztriában látták először, később pedig a Cseh-erdő és a Bajor-erdő térségében is megjelent. Rajongói szerint utoljára 2025 októberében észlelték a Bajor-erdőben található frauenaui ivóvíztározónál.
A jávorszarvas alapvetően magányosan élő állat, amely nagy távolságokat képes megtenni – akár napi 30 kilométert is.
A jávorszarvasok németországi megjelenése nagyrészt a lengyel és cseh természetvédelmi munkának köszönhető. A NABU (Német Természet- és Biodiverzitás-védelmi Szövetség) szerint jelenleg mintegy 30 ezer jávorszarvas él Lengyelországban. Az állomány a védelmi intézkedések hatására jelentősen megerősödött, ezért az állatok egyre inkább nyugat felé terjeszkednek.
A WWF szerint a jávorszarvasok a középkorig egész Németország területén elterjedtek voltak, később azonban a vadászat és az élőhelyek eltűnése miatt teljesen kipusztultak.
Lengyelországban ugyanakkor nem mindenki örül a jelenlétüknek – számolt be róla a Deutsche Welle. Sok jávorszarvas érintett közúti balesetekben, ezért a létszám és a veszélyek csökkentése érdekében ismét engedélyezték a vadászatukat.
Németországban is a közúti forgalom jelenti a legnagyobb veszélyt a jávorszarvasokra – figyelmeztet a NABU. Az állatok marmagassága 1,4 és 2 méter között lehet, ezért az autókkal történő ütközések rendkívül súlyosak.
A Die Welt szerint ugyanakkor a szakértők egyelőre nem tartják akut problémának a helyzetet, mivel a németországi állomány még nagyon kicsi. Egyelőre kérdéses, hogy hosszú távon is megtelepednek-e az országban. Ez nagyban attól függ, hogyan alakul tovább a lengyelországi állomány. Ha egyre több állat indul nyugat felé, akkor nő az esélye annak, hogy tartósan Németországban maradnak.
Németország a jávorszarvas elterjedési területének nyugati határán fekszik. A WWF szerint évente körülbelül 10–15 állat vándorol át Északkelet-Németországon, de a legtöbbjük később visszatér. A jávorszarvasok alapvetően sokféle élőhelyhez képesek alkalmazkodni, amennyiben erdő és víz is rendelkezésükre áll.
Németországban különösen Brandenburg tartomány kedvelt számukra, mivel a ritkán lakott erdős és mocsaras területek megfelelő életfeltételeket biztosítanak az állatoknak.
Bár egyre több jávorszarvast figyelnek meg, a becslések szerint jelenleg mindössze 15–20 példány él tartósan Németországban.
Forrás: Euronews
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131
Vadászat
Rendőrnapi elismerések
Kiemelkedő szakmai tevékenységük elismeréseként kitüntették a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság rendőreit.
Április 24-e, Szent György napja, Magyarországon a rendőrség ünnepe. Ebből az alkalomból a kiemelkedő szakmai tevékenységükért elismerésben részesítették a rendőröket – adta hírül a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányság.

Fotó: OMVK
A tavalyi évben a vadvédelem és természeti értékek megóvása érdekében végzett tevékenysége elismeréséül a Vadászkamara által alapított vándordíjat a Rendészeti Igazgatóság, Közrendvédelmi Osztály, Műveleti Alosztálya kapta, amely elismerést Csaby Balázs rendőr őrnagy, megbízott alosztályvezető, Kaszás György rendőr törzszászlós, szolgálatparancsnok és Molnár Ádám rendőr főtörzsőrmester, járőrparancsnok vehette át.
A Veszprém Vármegyei Vadászkamara emléktárgyat adományozott a Veszprémi Rendőrkapitányság, Zirci Rendőrörs állományából Komenda József rendőr főtörzszászlós szolgálatirányító parancsnoknak és Poltné Szakács Anett rendőr törzszászlós körzeti megbízottnak.A díjazottaknak gratulálunk, köszönjük a vármegye minden rendőrének az egész éves áldozatos és eredményes munkát!
Forrás: OMVK
Van egy szép vadászélménye?
Küldje el az info@agrojager.hu címre

Hirdessen Ön is az Agro Jageren, Magyarország legnagyobb és legrégebbi vadászati portálján!
marketing@agrojager.hu
+36703309131



















