Keressen minket

Mezőgazdaság

Nemzetközi agrometeorológiai helyzetkép, termésbecslésekkel

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában a nyári növényekből a nyugati országokban és Ukrajnában várható jó termés, míg délkeleten nagy területet érint aszály. Oroszország és Kazahsztán búzatermése a csapadékhiány miatt elmarad az előző évek termésétől. Az USA nyugati államait is csapadékhiány sújtja, a kukorica vetésterületének 36%-át érinti az aszály – közölte a MET.

Közzétéve:

A mezőgazdasági termelést, így a világpiaci árakat az időjárás világszerte alapvetően befolyásolja. Európában a nyári növényekből a nyugati országokban és Ukrajnában várható jó termés, míg délkeleten nagy területet érint aszály. Oroszország és Kazahsztán búzatermése a csapadékhiány miatt elmarad az előző évek termésétől. Az USA nyugati államait is csapadékhiány sújtja, a kukorica vetésterületének 36%-át érinti az aszály – közölte a MET.

Európában a nyári növényekből a nyugati országokban és Ukrajnában várható jó termés, míg délkeleten nagy területet érint aszály (Kép: MET)

A műholdas méréseken alapuló legfrissebb globális VHI index térkép (1. ábra) alapján a természetes és a kultúrnövényzet nincs jó állapotban (vörös területek) többek között Oroszország kelet-szibériai és Brazília keleti és déli területein. Jelentősebb, vegetációs időszakban lévő aszállyal sújtott területek főleg Kazahsztán térségében, Észak-Amerika középső részén és Nigériában vannak, mely a növényzetben is megmutatkozik (2. ábra). A júliusi csapadékösszeg anomália globális térképén nagy területeken láthatunk jelentős csapadékhiányt a sokéves átlaghoz képest: Dél-Amerikában, Kanada déli területein, de Oroszországban is sokfelé nagy hiány mutatkozik (3. ábra).

Európa
A 2021. július 1. és augusztus 15. közötti időszakban Európában nagy területen fordult elő extrém időjárás: árvíz, csapadékhiány, hőhullám egyaránt nehezítette a mezőgazdasági termelést (4. ábra).

Az időszak átlaghőmérséklete a kontinens nagyobb részén a szokásosnál 0,5-2 Celsius fokkal magasabban alakultak (5. ábra), míg Olaszországban, Délkelet- és Kelet-Európában 2-4 fokkal haladta meg az átlagot a hőmérséklet. 3-4 hőhullám is kialakult ezeken a területeken, melyek 10-nél is több forró napot (Tmax > 35 fok) okoztak (6. ábra). Augusztus 11-én az előzetes adatok szerint megdőlt az európai melegrekord, 48,8 fokot mértek Szicíliában (7. ábra). Ezzel szemben az átlagosnál 0,5-2 fokkal hűvösebb volt a Pireneusi-félsziget nagy részén, Franciaországban, Németországban és a Benelux államokban.

A csapadékeloszlásban is jelentős különbségek alakultak ki. Csapadéktöbblet volt Franciaországban, Németország nyugati részén, Olaszország északi területein, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban, valamint a Fekete-tenger partvidékén. Ez utóbbi vidéken a szokásos érték másfélszeresénél is több eső hullott. Ezzel szemben kevés eső hullott a Pireneusi-félszigeten, Olaszország döntő részén, a Kárpát-medencében, sokfelé a Balkánon és Oroszország európai területén (8. ábra). A vizsgált időszakban többször is nagy területet érintett károkozó vihar és nagyméretű jég Olaszország északi részén. Július közepén Németországban, Belgium és Hollandia egyes részein, valamint Svájcban pusztított sok emberéletet is követelő árvíz.

A JRC által készített friss termésbecslések alig változtak az előző hónaphoz képest (9. ábra). Nyugat-Európában és Közép-Európa északi részén a jellemzően mérsékelten meleg és a kedvező csapadékellátottság hatására javultak a nyári növények terméskilátásai. Egyes területeken a gyakori esők hátráltatták a kalászosok aratását. Ezzel szemben Közép- és Délkelet-Európában a hőhullámok többfelé aszállyal párosulva jelentős stresszt okoztak az öntözetlen táblákon a kapásnövényeknek. Svédországban, Finnországban és a Balti államokban a szokásosnál melegebb július a kalászosok szemképződésére hatott negatívan (10-17. ábra).

Franciaországban a nyár ezen időszaka is csapadékosan alakult, mely a kalászosok betakarítását hátráltatta, a minőséget rontotta. A nyári növényekre viszont kedvező volt, így a kukoricára, szójára, napraforgóra, cukorrépára és burgonyára vonatkozó kilátások javultak, a jelenlegi állás szerint az átlagosnál nagyobb termés ígérkezik ezekből a növényekből.

Németországban változékonyan és csapadékosan alakult a nyár vizsgált szakasza. Nyugaton és délen a gyakori esők miatt késett a kalászosok aratása, romlott a minősége, csak két olyan rövid időszak volt, mely kedvezett a betakarításhoz. A nyári növények terméskilátásai kedvezőek, az elmúlt öt év átlaga fölött várhatók a termésátlagpk.

Lengyelországban az esős augusztusi időjárás rontotta a még le nem aratott gabona minőségét. A kapásnövényeknek ugyanakkor kedvezett a meleg, csapadékos idő, de a gombás megbetegedések számára is ideális volt. A termésátlagok becslései fölfelé módosultak, de így is csak az átlagok körül várhatók a kedvezőtlen szezonkezdet miatt.

Olaszországban az északi részeken esős, majd forró volt az időjárás, míg délebbre a csapadékhiány okoz gondot. Kukoricából átlag körüli, szójából és napraforgóból pedig az alatti termésátlag valószínű. Északon jelentős viharkárok keletkeztek a szántókon és a gyümölcsösökben is.

Ukrajnában csapadékos és viharos időjárás volt a jellemző, így késett a kalászosok aratása, mely augusztus közepére mindenhol befejeződött. Az aratás utáni első adatok megerősítik az előrejelzett rekord termésátlagokat. A nyári növények kilátásai is jók, a termésbecslések fölfelé módosultak az előző időszakhoz képest. Kukoricából 7,49 t/ha-os termésátlaggal (ez 15%-kal magasabb az öt éves átlagnál és 33%-kal az előző évinél) 40 millió tonnás össztermés valószínű.

Oroszország európai területén a fő kalászos termővidékeken a június végi forró, száraz idő júliusban is folytatódott. Ez a szemek méretére volt negatív hatással, így a termésátlagokra is. Augusztus második hetében jelentős csapadék érkezett, mely a nyári növények fejlődésére volt igen jó hatással.
Az USDA becslése szerint az ország búza termése 72,5 millió tonna körül várható, ez 15% kevesebb a tavalyinál. A termésátlag 2,59 t/ha, a termőterület 28 millió hektár.

Amerikai Egyesült Államok
A nyugati államokban augusztusban is folytatódott a hosszan elhúzódó, súlyos aszály és a perzselő hőség, ami jelentősen növeli az öntözési költségeket, és akadályozza a bozóttüzek megfékezését, így Kalifornia északi részét és az északnyugati államokat már számottevő levegőminőség romlást okozó füst borítja. Északnyugaton, a Síkság északi részén és keletre egészen Minnesota és Iowa államokig az aszály komoly károkat okoz a legelők, kaszálók és a még érés előtt álló nyári növények állományaiban. Délnyugaton mindeközben monszun-eredetű záporok öntöznek. A Mississippi folyótól keletre pedig már mérsékelt meleg és záporok nyújtanak kedvező időjárást a kukorica és szója fejlődéséhez, bár néhol károkozó jéggel és viharos széllel járó zivatarok is előfordultak. A déli államokban forró, párás idő segíti a növények gyors fejlődését a korábbi hűvös, esős időjárás által okozott fejlődésbeli lemaradás után. Az előző héten szinte országszerte jelentős csapadék öntözte a földeket.
Az országos statisztikák szerint augusztus 22-re a kukorica állományok 85%-a érte el a viaszérés állapotát vagy volt azon túl, és ezzel valamelyest az öt éves átlag előtt jár. Az állományok 60%-a volt jó vagy kiváló állapotban, ami 4 százalékkal kevesebb a tavalyi értéknél. A termőterület 37%-át sújtja aszály (18. ábra). A szójának 56%-át jelentették jó vagy kiváló állapotúnak, ami 13 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőtti értéknél. Az őszi búza állományainak országosan 91%-át aratták már le augusztus 1-ig. Az előzetes adatok alapján az idei termés mennyisége 7%-kal marad el a tavalyitól, ami a rosszabb hozamokkal magyarázható.

Kanada
A kanadai préri déli részén augusztus első felében záporok enyhítették az aszályt, de ez a csapadék már túl későn érkezett ahhoz, hogy javítani tudjon a meglehetősen rossz terméskilátásokon. A préri középső és északi termőterületein továbbra is száraz idő uralkodott az átlagosnál 1-3 fokkal magasabb hőmérsékletekkel. A gabonák aratása még augusztus második hetében is folytatódott, jellemzően átlag alatti terméshozamokkal. 24 millió tonna termés várható búzából (2,61 t/ha termésátlaggal), ez 32%-kal elmarad az előző évitől és 26%-kal az öt éves átlagtól. A repce hozama (1,84 t/ha) mintegy 20%-kal az elmúlt öt év átlaga alatt alakul.
Kanada délkeleti részén az ilyenkor szokásosnál 2-5 fokkal melegebb idő segítette a nyári növények fejlődését, gyorsította az őszi búza érését. Eső főként a térség nyugati részén esett, Quebec tartományban már hosszabb ideje szárazság van, ami ha a következő hetekben sem esik, az őszi búza vetésénél okozhat majd gondokat.

Közép- és Északkelet-Ázsia
A tavaszi gabonák és a nyári növények érése több termőterületen is 1-2 héttel a szokásos előtt elkezdődött a nyári nagy melegek miatt annak ellenére is, hogy augusztusban a tavaszi gabona övezetben Kazahsztán északi és Oroszország középső területein már nem volt hőség, az átlagosnál kissé hűvösebb időjárás uralkodott. A meleg keletebbre húzódott, és a Volgamenti körzetben mértek 35 fok fölötti hőmérsékleteket. Szibériában a búza még a szemképződés fázisában jár, így arrafelé jól jött az augusztus első felében hullott csapadék, ami számottevően javította a tavaszi búza terméskilátásait. A legfrissebb műholdas VHI index (Vegetation Health Index) felvételek szerint a tavaszi gabona övezet nyugati és középső területein a nyári hőhullámok és aszály miatt meglehetősen rossz állapotban vannak az állományok, míg keletebbre, a Szibériai körzet termőterületei jó vagy kiváló állapotban maradtak. Délen napos, az átlagosnál kissé melegebb időjárás gyorsítja a gyapot érését, ami így a szokásnál 1-2 héttel hamarabb következik be. Kazahsztán búzatermése 12,5 millió tonna körül várható (0,98 t/ha termésátlaggal), mely mintegy 12%-kal marad el a tavalyi értéktől.

Kelet-Ázsia
Monszunesők hullámai söpörtek végig Kínában a Jangce folyótól délre augusztus első felében, így enyhült a csapadékhiány a késői vetésű rizs kulcsfontosságú termőterületein, a Jangce-völgyében lévő kisebb rizs és egyéb nyári növényeket termesztő területeken pedig állandósult a bőséges nedvességtartalom a talajokban. Az ország középső részét, a búza egyik fő termőterületét, Henan tartományt természeti katasztrófa sújtotta. A rövid idő alatt lehullott óriási mennyiségű csapadék hatalmas károkat okozott a mezőgazdaságban is. Az áradások több mint egy millió hektáron mosták el a termést, és a már learatott gabona is odaveszett az érintett területen. E miatt Kína gabonaimportjának jelentős erősödésére lehet számítani. A nedves időjárás az Észak-Kínai Alföldet és az északkeleti országrészt is elérte, ami még kimondottan jól jött a kukorica, szója és egyéb nyári növények számára, bár a leginkább északkeleten fekvő Heilongjiang tartományban ez is csak csekély mértékben enyhített a már régóta fennálló aszályon. Mindeközben Kína nyugati részén a nyár közepén uralkodó forróság után, augusztus első felében már a szokásosnak megfelelő hőmérséklet segíti a virágzás végén járó gyapot fejlődését.
Japánban trópusi ciklonok okoztak özönvíz szerű esőzést és áradásokat az ország déli szigetein, míg Hokkaido szigetén a csapadék a rizsföldeket sújtó aszály enyhítéséhez járult hozzá.

Ausztrália
Ausztrália nyugati és délkeleti részein kiterjedt záporok nyújtottak bőséges nedvességet a búza, árpa és repce növekedéséhez. Északabbra, Új Dél Wales északi és Queensland déli tájain napos időjárás és a télen feltöltődött talaj segíti az őszi búza fejlődését. A búza övezetben a terméskilátások továbbra is jók vagy kitűnőek. Az őszi vetések termőterülete rekord magas, köszönhetően a kedvező időjárásnak és a magas világpiaci áraknak.

Argentína
Az ország középső részén augusztus első felében záporok öntözték az őszi búza főbb termőterületeit, míg máshol szárazabb időjárás uralkodott. A hőmérsékletek 1-4 fokkal az ilyenkor megszokott értékek alatt alakultak, ami lassítja az őszi vetések fejlődését, Buenos Aires búza övezetében -5 foknál hidegebbeket is mértek. Az előző héten jelentősen melegedett az idő, az északi termőterületeken pedig helyenként már virágzik a búza.

Brazília
Az ország nagy részén folytatódott a száraz, meleg idő, ami segíti a mezőgazdasági munkákat, de a búza övben a növények fejlődését korlátozza. Az északi termőterületeken (Mato Grosso) a másodvetésű kukoricát gyakorlatilag betakarították, míg délebbre még most zajlik a munka dandárja.
A becslések szerint ebben a szezonban búzából rekordtermés, 7,7 millió tonna várható (2,85 t/ha termésátlag), mely 23%-kal több az előző évinél.


Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést. A nagy termőterületeken bekövetkező időjárási szélsőségek, vagy azok hiánya pedig a világpiacra, így a magyarországi mezőgazdasági árakra van nagy hatással. Például egy nagy kiterjedésű, jelentős aszály, áradás vagy tavaszi fagy jelentős mértékben hat a termés várható mennyiségére és minőségére. Ezen hosszú távú hatások ismeretében előre föl lehet készülni a világpiac várható alakulására. Ebben a cikkünkben többek között az Európai Bizottság hivatalos értesítőjének (MARS), illetve az USA Mezőgazdasági Minisztériuma kiadványainak (USDA) segítségével foglaljuk össze azokat az aktuális agrometeorológiai információkat a világból, melyek a hazánkban is nagy mennyiségben termesztett kultúrákat érinti.

A legnagyobb termelő országok növénykultúránként, amelyekre érdemes figyelni:

* búza: EU, Kína, India, USA, Oroszország
* kukorica: USA, Kína, Brazília, EU, Argentína, Ukrajna, India, Mexikó, Kanada, Indonézia, Dél-Afrika
* repce: Kanada, Kína, India, EU
* napraforgó: Oroszország, EU, Ukrajna, Argentína
* szója: USA, Brazília, Argentína, Chile, India

2021. augusztus 25.

1. ábra
VHI Index 2021. augusztus első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(VHI: Vegetation Health Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott komplex index, mely röviden összefoglalva a növényzet egészségi szintjét mutatja: a zöld értékek egészséges, míg a sárga és vörös színek az aszályos növényzetet mutatják. A szürke, kék és rózsaszín területek hiányos adatokat, felhős és havas területeket jelölnek. A sivatagi részek értelmezése hosszabb leírást kíván.)

2. ábra
ASI Index mezőgazdasági kultúrákra 2021. augusztus első dekádjában (forrás: www.fao.org)
(ASI: Agricultural Stress Index – ez egy műholdas mérésekből származtatott index, mely azt mutatja, hogy a mezőgazdasági kultúrákat az aszály milyen mértékben sújtja: a zöldtől a vörösig terjedő színek az aszállyal érintett terület arányát mutatja (a zöld jelenti a 10%-nál kisebb, a vörös pedig a 85%-nál nagyobb értékeket).
A szürke területeken nincs mezőgazdasági kultúra, a kékkel jelölt részeken pedig a növényzet szezonon kívül, nyugalomban van.)

3. ábra
A 2021. júliusi csapadékösszeg eltérése a sokéves átlagtól (%). (forrás: www.fao.org)
(A vörös színű területeken csapadékhiány, a kék színű területeken csapadéktöbblet volt,
a szürke színű területek sivatagok.)

4. ábra
Szélsőséges időjárású területek Európában 2021. július 1. és augusztus 15. között
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(sötétkék csíkozás: csapadéktöbblet, piros csíkozás: csapadékhiány, vörös pöttyök: aszály, lila csíkozás: hőhullám)

5. ábra
A 2021. július 1. és augusztus 15. közötti időszak átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól
(Celsius fok) (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

6. ábra
A 2021. július 1. és augusztus 15. között előfordult forró napok (Tmax>35 Celsius fok) száma (db)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

7. ábra
A 2021. július 1. és augusztus 15. között előfordult legmagasabb hőmérsékletek (Celsius fok)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

8. ábra
A 2021. július 1. és augusztus 15. közötti időszak csapadékmennyisége a sokéves átlag arányában (%)
(forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)

9. ábra
Termésátlag előrejelzés az EU átlagára vonatkozóan a 2016-2020-as átlaghoz és a júliusi előrejelzéshez viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(a sorok sorrendben a következőket tartalmazzák: kalászos összesen, búza (közönséges búza, durumbúza), árpa (tavaszi árpa, őszi árpa), kukorica, rozs, tritikálé, repce, burgonya, cukorrépa, napraforgó, szója; az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: 5 éves termésátlag (t/ha), MARS májusi termésátlag előrejelzés (t/ha), MARS júliusi termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a májusi előrejelzés százalékában)

10. ábra
Búza termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

11. ábra
Őszi árpa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

12. ábra
Tavaszi árpa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

13. ábra
Repce termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

14. ábra
Kukorica termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

15. ábra
Napraforgó termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

16. ábra
Cukorrépa termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

17. ábra
Burgonya termésátlag előrejelzés a 2016-2020-as átlaghoz viszonyítva (forrás: ec.europa.eu/jrc/en/mars)
(az oszlopok balról jobbra a következőket tartalmazzák: ország, 5 éves termésátlag (t/ha), 2020-as termésátlag (t/ha), MARS termésátlag előrejelzés (t/ha), a termésátlag előrejelzés az 5 éves átlag százalékában, a termésátlag előrejelzés a 2020-as év százalékában – a térképen a zöld: átlagosnál magasabb, sárga: átlaghoz közeli, narancs: átlagnál alacsonyabb termésátlag)

18. ábra
Az aszállyal sújtott vidékek és a kukorica termőterületeinek összevetése az Egyesült Államokban
2021. augusztus 17-én (forrás: usda.gov)
(vörös csíkozás: aszályos terület, világos zöld terület: kukorica termőterület, sötét zöld terület: a kukorica fő termőterülete)

Forrás: MET

Mezőgazdaság

Digitalizált szakirodalom segíti az erdészeti kutatásokat

Több évszázad erdészeti szakirodalmát digitalizálták

Published

on

Több évszázad erdészeti szakirodalmának anyaga a fenntarthatósági gondolatkör kialakulásának lenyomata, amely ma már digitális formátumban mindenki számára elérhető – mondta Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára Budapesten, szerdán, a Wagner Károly Digitális Szakkönyvtár projekt bemutató rendezvényén. A 2007 óta tartó digitalizációs program eredménye nemzetközi összehasonlításban is jelentős, 1500 dokumentum mintegy háromszázezer oldalnyi anyagával az egyik legnagyobb magyar nyelvű adatbázist jelenti.

Fotó: AM

Az államtitkár kiemelte, a 18. századra visszanyúló erdészeti szakirodalom tudásanyaga felbecsülhetetlen értéket képvisel, az Országos Erdészeti Egyesület Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtárában őrzött könyvek a gyakorlati fenntarthatóság több évszázados szakmai történetéről szólnak.

Hozzátette, az erdőkezelés 1700-as években megalapozott hagyománya a fenntarthatóság és a zöldvagyon-kezelés fogalmain keresztül kapcsolódik a ma emberéhez. Magyarország jelenleg mintegy 2,3 millió hektárnyi erdőterülete nem létezne anélkül a szakismeret és tradíció nélkül, amelynek tudásanyagát és emlékeit az ágazati szakkönyvtárban őrzött könyvek és folyóiratok tartalmazzák – emelte ki Zambó Péter. Hazánknak azért lehet erdővagyona, mert a magyar erdészek évszázadok óta fenntartható módon kezelik ezt a nemzeti természeti erőforrást. Amikor a trianoni diktátum elvitte tőlünk a legértékesebb részeit, szakértelemmel, erkölcsi kitartással és szakmai összefogással száz év alatt megdupláztuk az ország erdővel borított területeinek arányát – húzta alá.

Zambó Péter elmondta, az erdészeti szakirodalom tudásanyaga a digitalizáció segítségével szabadon elérhetővé és feldolgozhatóvá vált, immár 300 ezer oldal terjedelemben, amely egyben a mesterséges intelligencia számára is hatalmas adatbázist jelent. A projekt az Agrárminisztérium támogatásával a Wagner Károly Alapítvány digitalizációs programja keretében valósult meg.

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

Itt az ideje az őszi gyümölcsfaültetésnek

Elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése

Published

on

A hazai gyümölcsfaiskolákban elkezdődött a csemeték, oltványok, gyümölcstermő cserjék kitermelése. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet arra, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Ahhoz azonban, hogy az elültetett növény életképes maradjon, érdemes betartani a szakszerű faültetés szabályait is.

A fénykép illusztráció. Fotó: Pixabay

A kertészet, vagyis a kertészeti termesztés legspeciálisabb, a legtöbb felkészültséget és főleg a legnagyobb előre gondolkodást igénylő ágazata a faiskolai termesztés. A faiskolai ültetési anyagok előállítása két, három, de akár 4 évet is igénybe vehet fajtól, illetve technológiától függően. Az üzemi gyümölcsültetvények, de döntően a házikertek ültetési anyaga is gyümölcsfaiskolából származik. A gyümölcsfaiskolák jelentős szerepet játszanak abban, hogy milyen gyümölcskínálattal találkozhatnak a fogyasztók idehaza. Feladatuk sokrétű: nemesítőkkel állandó, naprakész kapcsolatot kell tartani, keresni kell az újdonságokat, a betegségeknek részben ellenálló, és a hazai klímában megbízhatóan termő fajtákat. A megfelelő fajtákból érési sorra van szükség. Szükséges a szaporított fajták termesztési tulajdonságainak ismerete, ami alapján az adott fajta egyáltalán ajánlható telepítésre.

A kitermelés előtt a leveles gyümölcs oltványokat minden esetben lelevelezni szükséges, ami jelentős kézi munkaerőt igényel még napjainkban is. Erre elsősorban növényélettani okok miatt van szükség, ugyanis a szabadgyökérrel kitermelt leveles oltványok, egyszerűen kiszáradnának a levelek általi párologtatásuk miatt. A lelevelezést követően a kitermelésre előkészített oltványokat, a kötegelésnek megfelelően jeltáblával látják el, így elkerülhető a fajtakeveredés. A kitermelés az ültetési növényanyag vermelésével fejeződik be.

Ahhoz azonban, hogy a faiskolában szakszerűen kitermelt, több évig nevelt növény a telepítőnél, vagy a ház körül elültetve életképes maradjon, tavasszal kihajtson és leveles hajtást hozzon, néhány dologra figyelni kell. Fontos, hogy az ültetéssel ne várjunk sokáig. Az őszi ültetés ideje a lombhullástól a fagyokig terjedő időszakra korlátozódik, fagyos időben és talajban mindenképpen kerüljük az ültetést. Ha nem szabadgyökerű, hanem konténeres gyümölcsfát vásároltunk, burkolt gyökérzetének köszönhetően elvileg bármikor elültethetjük, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy ez esetben is biztosítsunk a növény számára elegendő időt, hogy még a fagyokig megindulhasson a begyökeresedés a talajban.

Azt, hogy tavasszal, vagy ősszel eredményesebb az ültetés, a gyümölcsfafaj alapján kell eldönteni. A mandula, az őszibarack, a kajszi, a dió és a gesztenye nagyon érzékeny a téli kiszáradásra, ezért ezen fajokat ajánlott tavasszal ültetni. Az almatermésűeknél, bogyósoknál, (kivétel a szamóca, melyet tavasszal, vagy nyár végén ültetünk) az őszi telepítés a kedvezőbb. A berkenyét és a bodzát a gyakorlati megfigyelések alapján érdemesebb ősszel telepíteni.

Fontos, hogy csak ellenőrzött, hivatalos faiskolából vásároljunk gyümölcstermő növényeket, ahol az egészséges szaporítóanyag és a fajtaazonosság biztosított. Az ültetni kívánt gyümölcsfajta termékenyülési viszonyairól mindig tájékozódjunk, és amennyiben nem öntermékeny a fajta, úgy megfelelő pollenadó fajtát is kell ültetnünk, ami a kiválasztott fajtánkkal egyidőben virágzik. Ebben a faiskolák készséggel segítenek.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara arra buzdít minden gazdálkodót és házikert tulajdonost, hogy bátran ültessen gyümölcstermő növényeket, amelyek a hazai klímánkon különleges beltartalmi értékű gyümölccsel örvendeztetnek meg. Az üzemi gyümölcstelepítést a KAP ST keretében nemrég megjelent Ültetvénytelepítési pályázat is támogatja. De legyen szó kiskertről, vagy több hektáros ültetvényről, ne feledjük, hogy minden egyes fa szakszerű elültetésével és gondozásával hozzájárulunk az élhető környezetünk fenntartásához.

 

Forrás: NAK

 

Tovább olvasom

Mezőgazdaság

A kakaó, a kávé és a tea árai drágítják a globális élelmiszerimport-számlát a gazdagabb országok számára

Emelkedett a kakaó, kávé és a tea ára

Published

on

Róma, 2024. november 15. – A globális élelmiszerimport-számla az előző évhez képest várhatóan 2,2%-kal, több mint 2 billió dollárra fog nőni 2024-ben, amit a kakaó, kávé és a tea áremelkedése, valamint a gyümölcsök és zöldségek magasabb importköltségei eredményeznek. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) csütörtökön tette közzé Élelmezési kilátások jelentését.

Fotó: FAO

A kakaó, kávé és tea importkiadásai várhatóan 22,9%-kal fognak emelkedni, amely a teljes import-értéknövekedés több mint felét teszi ki. Ez elsősorban az időjárási viszonyok és a logisztikai problémák miatt megugrott nemzetközi árakat tükrözi ezen áruk esetében. A kakaó ára a tízéves átlag közel négyszeresét érte el az év elején; a kávéé közel a duplájára, a teáé pedig 15%-kal emelkedett a hosszú távon megszokott szintjük fölé.

Ezen áruknak az exportja számos ország gazdaságában fontos szerepet játszik, jegyzik meg a FAO közgazdászai. Burundiban és Etiópiában a kávéexportból származó bevételek általában e két ország élelmiszerimport számláinak közel 40%-át fedezik; a tea exportja hasonló módon Srí Lanka számlájának több mint felét teszi ki, Elefántcsontpart kakaóexportja pedig könnyedén ellensúlyozza az ország élelmiszerimport-költségeit.

Ezzel párhuzamosan a gabonafélék és olajos magvak importszámláinak csökkenése könnyebbséget jelent az alacsonyabb jövedelmű országok számára. A magas jövedelmű országok felelnek a globális élelmiszerimport-kiadások kétharmadáért, mely esetében ezen országoknak 4,4%-os növekedéssel kell szembenézniük 2024-ben, míg a felső-közepes jövedelmű, alsó-közepes jövedelmű és az alacsony jövedelmű országok költései valószínűleg csökkenni fognak.

A FAO Élelmezési kilátások jelentése, mely egy kétévente megjelenő kiadvány, frissített előrejelzéseket közöl a főbb élelmiszerek előállítására, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan, valamint számos aktuális témát dolgoz fel. A legújabb számban különösen az olívaolaj és a műtrágyák kerülnek górcső alá.

Tovább olvasom